Napló, 1970. szeptember (Veszprém, 26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
Húszezer vegyipari dolgozó „találkozna“ Hagyományos már, hogy minden év szeptember 19-én vegyipari dolgozóinkat köszöntjük. Az idén ötödször adnak egymásnak „randevút” — ezúttal megyeszékhelyünkön — a vegyipari üzemek vezetői, dolgozói, képviselői. Megyénkben húszezer ember, minden ötödik munkás a vegyiparban dolgozik, de nemcsak ez jelzi az iparág jelentőségét, hanem az új, hatalmas építkezések is. A Péti Nitrogénművek közel három milliárd forint értékű korszerűsítése a közelmúltban fejeződött be. A munka „dandárjához” értek az ajkai új timföldgyár építkezésénél és megkezdődött a „felvonulás” a 8,5 milliárd forintos költséggel épülő új péti műtrágyagyár építéséhez is. Milliárdokat áldoz államunk a vegyipar fejlesztésére, mert szükség van a több műtrágyára, gyógyszeralapanyagra, újabb műanyagtermékekre. Megyénk vegyipari dolgozói élenjárnak a munkaversenyben, 14 vegyipari üzemünk, intézményünk 500 szocialista brigádja elsőként csatlakozott az 1 százalékos mozgalomhoz s az árvízsújtotta területek megsegítésére is több mint 1 millió forintot adtak. Köszöntjük e napon őket, megyénk százezer szervezett dolgozójának derékhadát. ! Világ proletárjai egyesüljetek! Szombat, 1970 szeptember 19. Arab forint XXVI. évfolyam — 220. szám A szövetkezetek részei szocialista rendi Kommunista aktívaértekezlet Veszprémben Aktívaértekezletet tartottak tegnap a megyei pártbizottság tanácskozó termében a szövetkezeti mozgalom kommunistái. A mintegy háromszáz résztvevő soraiban ott voltak a párt, az állami szervek, a vállalatok, gazdaságok, intézmények vezetői, a nő- és az ifjúsági mozgalom képviselői. Az elnökségben foglalt helyet Józsa János és Tóth István, a megyei pártbizottság titkára, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, az MSZMP Központi Bizottsága szövetkezetpolitikai munkaközösségének tagja, Vándor József, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Spilák Antal, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Hoós János, a Központi Bizottság munkatársa, meg Rév Lajos elvtárs, hogy azért a nagyságrendet sem szabad szem elől téveszteni. Az állami építőipar népgazdasági jelentőségű létesítményeken dolgozik, tízezerszámra építi a lakásokat, mellette az építőipari szövetkezeteknek kiegészítő — bár nagyon fontos — szerep jut A dolgozók egyharmada szövetkezeti tag A közelmúltban fontos dokumentumot fogadott el a Politikai Bizottság: megtárgyalta és jóváhagyta a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének irányelveit, meghatározta a szövetkezeti mozgalomban dolgozó kommunisták feladatait. A tegnapi aktíva sajátságos megyei feladatainkat volt hivatott megfogalmazni. „A szövetkezetek szerves részei szocialista rendszerünknek” — olvashattuk az ülésterem egyetlen díszítő feliratán. S hogy mennyire szerves, mindennapi ez a kapcsolat, híven tükrözte a tanácskozás. Józsa János megnyitója után Dobson Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője tartott vitaindító bevezető előadást. Elmondotta, hogy a megyénkben működő vállalatok több mint fele szövetkezet, illetve szövetkezeti vállalkozás. A szövetkezeti tagok száma, a termelő-, a kisipari, a fogyasztási, a lakás- és a takarékszövetkezetekben 155 ezer; a szövetkezetekben 45 ezren dolgoznak; ez az öszszes aktív keresőknek több mint egyharmada. A szövetkezetek súlyát, jelentőségét érzékelteti, hogy megyénk mezőgazdasági termelési értékének 70 százalékát adják, az összes kiskereskedelmi forgalomnak 30 százalékát ők bonyolítják le. Az építőiparban 4 százalék a szövetkezetek részesedése. A gazdaságpolitikai koncepció jegyében egyre teljesebb lesz a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodása, elismert önállósága. Ezzel összefüggésben jegyezte meg a vitában felszólaló Merenics Béla, a Balatonvidéki Építőipari Rtsz elnöke, hogy az egyenrangúság nem deklaráció dolga; a végzett munkával, annak minőségével, megbízhatóságával kell tekintélyt szerezni. Elmondotta, hogy a néhány évvel ezelőttinél ma már tízszerte több lakást építenek, és egyre nagyobb szerephez jutnak a lakosság építkezésein a termelés költségeit csökkentő, korszerű anyagok, épületelemek. Bírálóan említette viszont azt, hogy a cement beszerzésekor eléggé háttérbe szorulnak. Erre jegyezte Négy év szakszervezeti munkájáról tárgyalt az SZMT elnöksége Az SZMT küldöttértekezletének és a szakszervezetek XXI. kongresszusa határozatának végrehajtásáról tárgyalt tegnap délelőtt a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa elnöksége. Megvitatták a szervezési és káderbizottság írásos beszámolóját, melyben a kongresszus és a határozat óta eltelt négy esztendőben elért eredményekről, gondokról számoltak be. A beszámoló részletesen ismerteti Veszprém megye gazdasági helyzetét, s az új gazdasági mechanizmus hatására megnövekedett szakszervezeti tevékenységet. A dolgozók „gazda”-szemléletének kiteljesedését elősegítette a szélesedő üzemi demokrácia. A dolgozóknak az utóbbi években mind több beleszólásuk volt a tervezésbe a vállalati munka hatékonyságának fokozása érdekében, a szakszervezeti bizottságok nagy gondot fordítottak arra, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók által benyújtott panaszokra, jogos bírálatokra, hasznosnak ígérkező javaslatokra választ adjanak, s megfontoltan döntsenek. Az eredmény: a dolgozók lényegesen aktívabban vették ki részüket a munkából, s a termelés irányításából jó fórumot biztosítottak erre a rendszeresen megtartott termelési tanácskozások, műszaki konferenciák. A megyeszékhelyen kívül városainkban milliárdos nagyságrendű építkezések fejeződtek be, új üzemekben kezdődött meg a termelés. Az eredményekhez nagymértékben hozzájárult az egyre rangosabb, tartalmasabb munkaverseny-mozgalom. Míg 1965-ben 2068 brigád versengett a szocialista címért, addig 1970-ben 3250 brigád 40 600 taggal. 1970- ben különösen gazdag eredmények születtek a munkaverseny-mozgalomban. A pártkongresszus tiszteletére felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából jobbak tartalmasabbak lettek a vállalások. Az árvízkárok helyreállításának elősegítésére a nemzeti jövedelem 1 százalékos túlteljesítését vállalták az üzemi kollektívák, s ezzel újabb lendületet adtak a munkaversenynek. Szerves része a munkaverseny-mozgalomnak az újítómozgalom. A tapasztalatok szerint ezen a területen sok még a tennivaló. 1966-ban ugyanis 4708 újítással 55 282 000 forint gazdasági eredményt értek el, tavaly azonban 2114 újítást nyújtottak be az üzemekben, lényegesen kevesebb, 19 546 000 forint megtakarítást érve el A visszaesés főként a nagyüzemekben számottevő. Az elnökségi ülésen megállapították: a szakszervezeti bizottságoknak lényegesen többet kell tenniük az újítókedv fokozásáért. A beszámolót az SZMT elnöksége lényeges kiegészítésekkel tudomásul vette. Ahol a gazda dönt , jók az eredmények Az előadás alapvető gondolata a szövetkezeti demokratizmus eszméje volt. Elsősorban a szövetkezetekben, de a társadalmi s az állami szervekben dolgozó kommunistáknak is feladata hogy segítsék érvényre juttatni a szövetkezeti élet minden területén a gazdálkodás szocialista elveit — hangsúlyozta Dobson elvtárs. — Sok helyütt mintaszerű a szövetkezeti élet. Törvényszerűnek tartjuk, hogy ott, ahol a tagok gazda módjára dönthetnek, a gazdálkodás eredményei is példamutatók. A nemesvámosi, a zalavári, a romándi, a veszprémvarsányi és még számtalan termelőszövetkezetben; a zirci, a berhidai, devecseri fogyasztási szövetkezetben; a balatonkenesei, a várpalotai ktsz-ben elsősorban azért születnek kimagasló gazdálkodási eredmények, mert a vezetőség együtt munkálkodik, együtt gondolkodik a tagokkal, eleven valóság a szövetkezeti demokrácia. Az előadó vitába szállt azzal az álelmélettel, hogy nagy kérdésekben a tagság nem tud érdemben dönteni, nincs elég hozzáértése. A döntések előkészítéséért elsődleges a vezetők felelőssége. A jó vezetés képes arra, hogy rendszeres tájékoztatással alkalmassá tegye a szövetkezet tagságát bármilyen nagy jelentőségű kérdésben a véleménynyilvánításra. Ezzel kapcsolatban emlékeztetünk Gőgös István nagyalásonyi tsz-elnök felszólalására, aki elmondotta, hogy a legnagyobb kérdésekről is csak a öt falu tsz-parasztságának megkérdezése után döntenek. — Nemcsak értük, hanem részvételükkel gondolkodásukat is kérve dolgozunk — mondotta. Wingelmann Mihályné (MÉSZÖV) felszólalásában a fogyasztási szövetkezetekben dolgozó nők helyzetével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a tagság közel fele, a dolgozóknak pedig 57 százaléka nő, és mindennek ellenére bántóan alacsony a vezetésben való részvételük.. . A munka és a bizalom együttjár, azért kérünk több bizalmat, hogy nagyobb felelősséget is vállalhassunk. Összhangban a népgazdaság érdekeivel A szövetkezeti mozgalom új vonása a területi érdekvédelmi szervek létrejötte. — A szövetkezetek gazdasági tevékenységében fontos alapelv, hogy tevékenységük összhangba kerüljön a társadalom érdekeivel — hangsúlyozta az előadó. Ez nem könnyű feladat. Érthető, hogy a szövetkezetek, a szövetségek — tagjaik érdekét védve — vitatkoznak, összeütköznek egymással. Azt hangsúlyozzuk, hogy a vita minden esetben alkotó jellegű legyen, és abban legyen meg a megegyezésre való törekvés. Nem szabad megelégedniük azzal a szövetkezetek szövetségeinek, hogy ajánlatot tesznek, javasolnak, hanem arra kell törekedniük, hogy megalapozott ajánlásaikat el is fogadják, megvalósítsák. Területi szövetségeinknek élniük kell alapszabályaik előírásával, miszerint ajánlásaikat a szövetkezetek fórumain meg kell tárgyalni, abban állást kell foglalnia a vezetőségnek vagy a közgyűlésnek. Ez megnöveli az ajánlók felelősségét, másrészt a jó, a hasznos ajánlások eredményei növelik a szövetségek tekintélyét. Ezzel összefüggésben Vándor József az állami ellenőrzésről fejtette ki véleményét. A korábbitól eltérően az állami szerveknek nem az a feladatuk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás konkrét kérdéseivel foglalkozzanak. Az állam a szocialista tervgazdálkodás keretei között elsősorban az általa meghatározott közgazdasági szabályozókkal gondoskodik arról, hogy a szövetkezetek fejlődése a társadalom érdekeinek nea feleljen — mondotta. Több mint négy órán át tartott a tanácskozás, a vitában tizenketten szólaltak fel, mondták el véleményüket. A roppant szerteágazó anyag csupán néhány szálát ragadhattuk meg. A következő hetek, hónapok feladata lesz, hogy a szövetkezeti mozgalom mintegy ötezer kommunistája széles körben ismeressé az elhangzottakat, népszerűsítse pártunk szövetkezetpolitikáját Lépést tartani az orvostudománnyal Orvosgyűlés Balatonfüreden Tegnap délelőtt Balatonfüeden, a SZOT szanatórium tisztermében ünnepélyes keretek között megnyitották az ez évi orvosgyűlést. A háromnapos szakmai találkozó mintegy másfél száz résztvevőjét dr. Debrőczi Tibor, a tiredi Állami Kórház igazgatója köszöntötte, majd dr. Karádi László, az egészségügyi miniszter helyettese mondott megnyitó beszédet. Immár hagyományossá vált, hogy minden évben kétezer magas színvonalú orvostalálkozó színhelye Balatonüred. E találkozóknak a moorja, elindítója elsősorban egy, a korunkat leginkább kifejező gondolat felismerése volt Orvosaink felismerték azt a szükségszerűséget hogy a rohamosan fejlődő orvostudomány szinte napról napra újabb és újabb információkat ad, melyeket nem ismerhet meg mindenki, hisz napi gyógyító vagy kutató munkája mellett ideje sem uthat rá. S az orvosgyűlések jelentősége, hogy rangos előadók segítségével egy tudományszak legfrissebb információit kaphatják a találkozók résztvevői — mondta többek között dr. Farádi László. Rövid szünet után megkezdődött a háromnapos találkozó hivatalos előadássorozata. A konferenciával egyidőben érdekes kiállítást rendezett a szanatórium épületében több, orvosi műszereket gyártó vállalat és ktsz részvételével az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat. A kiállított készülékek, berendezések és orvosi eszközök közül a legnagyobb sikert az Elektromos Mérőműszerek Gyára „Pulzus—EKG monior”-ja aratta. A szellemes, magyar gyártmányú berendezés a kórházi őrzőszobák modernizálását célozza. A berendezés a beteg ágya mellett grafikonszerűen, folyamatosan mutatja a beteg pulzusát, légzését, EKG adatait. A berendezéshez adatrögzítő magnetofont is konstruáltak, s így a beteg adatai bármikor diagrammszerűenvisszajátszhatók”. Az orvosgyűlés ma és holnap folytatja munkáját