Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
Számvetés és útmutatás Három város és egy járás kommunista küldötteinek értekezletei Vezetőségválasztó taggyűlések, üzemi pártértekezletek, járási-városi küldöttértekezletek, megyei pártértekezlet, kongresszus... — ennek a nagy politikai fontosságú eseménysorozatnak megyénkben a közepe táján tartunk. Tegnap a „menetrend” szerint különösen zsúfolt nap volt: Pápa, Tapolca, Várpalota és a veszprémi járás kommunista küldöttei vitatták meg, értékelték a városi-járási pártbizottságok négy éves munkáját, határozták meg a feladatokat és választották meg a pártbizottságokat a következő négy esztendőre. A referátumokat tegnapi számunkban kivonatosan ismertettük; az alábbiakban helyszíni beszámolók következnek a pártértekezletekről. Többen is kérték: a vezető testületekben, főleg a tanácsnál dolgozó kommunisták „figyeljenek jobban a dolgozók szavára". Előfordul — a megyei tanácson is — hogy az ügyfelekkel nem foglalkoznak kellő figyelemmel, Ígéreteiket nem mindig váltják valóra. Többen mondtak véleményt, tettek javaslatokat a párt munkájára vonatkozólag is. A pártértekezlet második napirendi pontjaként újjáválasztották a pártbizottságot, majd a pártbizottság a maga soraiból végrehajtó bizottságot választott. A végrehajtó bizottság tagjai lettek: Szabó Gyula, Balázs Lászlóné, Boros Jenő, Benkő Lajos, Hőbe Imre, Gyenese László, Jelinek Géza, Mógor Győző, Szocsefka Ferenc, Tóth Ervin, Tóth János. Első titkárrá ismét Szabó Gyulát választották. A pártértekezleten megjelent Papp Lajos, a város országgyűlési képviselője és Slamovics Zoltán, rendőrezredes, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, aki a megyei végrehajtó bizottság nevében köszöntötte a pártértekezletet és az újjáválasztandó pártbizottság munkájához útmutatót adott. Pápa: — És Önök, elvtársak, mit szólnak ehhez? Hogyan vélekednek mai dolgainkról, gondjainkról? És egyáltalán: mit tennének ma a mi helyünkben? De jó is lenne megkérdezni tőlük. A pápai pártbizottság dísztermében, az emelvénnyel szembeni falon, emlékeztető fesményként vannak jelen a Meggyesi erdőben, 1919-ben kivégzett pápai kommunisták. Az emelvény fölött azok, akik az illegalitás idejében szervezkedtek a máért, és akik a felszabadulás után elkezdték a munkát. De kell-e ezt kérdezni tőlük? Csak megörökített képeik mozdulatlanok, szellemük él a teremben, hangjukat is hallatják — kérés nélkül — a pártértekezleten felszólaló, vitázó utódok által. De néhányan közülük személyesen is megjelentek. A volt és ma is köreinkben élő tizenkilencesek nevében kért felszólalásában a nyugdíjasok számára több pártmegbízatást Makai József. Maradjunk is a felszólalásoknál, a vitánál, mert a beszámolót nem kellett elmondani, írásban megkapta, áttanulmányozta minden küldött, elhangzott a kiegészítés is. A legtöbbet vitatott kérdések egyike a termelés pártellenőrzése, irányítása volt. A felszólalók egyetértettek a beszámoló erre vonatkozó megállapításaival, de kiegészítették ezt. Javasolták és kérték: a gazdasági vezetők támaszkodjanak jobban a fizikai dolgozókra, döntéseik előtt kérjék ki a véleményüket. Vörös István, a Húsipari Vállalat küldötte mindezen túl — saját tapasztalataik alapján — javasolta: törekedjenek az üzemekben dolgozó kommunisták az anyagi érdekeltség elvének érvényesítésére. Szocsefka Ferenc, a textilgyár főmérnöke — az eddigi tapasztalatok alapján — a versenymozgalom eredményeiről és jelentőségéről beszélt. Pödör József a gazdasági irányítás reformjának hatásáról, első eredményeiről szólt — főleg a Vasipari Szolgáltató Vállalat vonatkozásában. , Mint a beszámolóban — a hozzászólásokban is jelentős helyet foglalt el a nők helyzetével való törődés. Csaknem minden felszólaló elmondta véleményét a város fejlődéséről is, köszönettel és elégedettséggel szóltak a beszámolóban is felsorolt eredményekről, örömmel vették tudomásul a negyedik ötéves terv során várható gyorsabb ütemű fejlődés lehetőségét. Többen (részletesebben Gyenese László, a városi tanács vb elnöke) taglalták a viszonylagos lemaradás okait. Sürgették többek között az építőipari vállalatok felfejlesztését, de elmondták: a maguk erejéből is elkövetnek mindent, hogy a majd rendelkezésre álló összegeket a lehető legésszerűbben használják fel. Rozsnyói Jánosné az ellátás javulását méltatta. A járás kommunistáinak küldöttei — a pártbizottság írásos beszámolójának birtokában s a munkabizottságok megválasztása után — tegnapi értekezletükön meghallgatták Vincze Farkasnak, a járási pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítőjét. Számot adott a járás 163 alapszervezetének vezetőségválasztó taggyűléseiről, öszszegezte a párttagság véleményét a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat módosításának javaslatáról, majd áttekintést nyújtott a járás IV. ötéves tervidőszakában várható tanácsi beruházásairól. A beszámolót s a kiegészítőt követő vitában a felszólalók nagy része a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok problémáival foglalkozott. Megállapították, hogy a pártszervezetek jelentősége a termelőszövetkezetekben is nő, s ahogy kialakulnak a nagyüzemi gazdálkodás viszonyai, úgy erősödik gazdaságszervező és ellenőrző munkájuk. S ami gond a szövetkezetben, a gazdasági egységben, az természetesen gond a pártalapszervezetnek, az itt dolgozó kommunistáknak. Falusi Ferenc, a balatonvilágosi Petőfi Tsz elnöke például éppen a gondok kapcsán a termelés költségeinek csökkentéséről, a fokozott gépesítésről beszélt, a szövetkezet elnöke az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatáról szólva, megjegyezte, hogy ma már nem patronálókra van szükség, hanem arra, hogy egyenrangú partnerei legyenek a szövetkezeteknek az iparvállalatok s a kereskedelem Nagy Sándor, a nemesvámosi termelőszövetkezet elnöke is ehhez a gondolathoz csatlakozott megjegyzésével, mely szerint különösen a feldolgozó iparral való kapcsolatot kell szélesíteni, ennek az iparnak a kapacitását kell bővíteni. Makra János, a gyulafirátóti termelőszövetkezet párttitkára megjegyezte, hogy hiába növelik a tejhozamot, hiába erősítik a „mezőgazdaság nehéziparát”, a szarvasmarha-tenyészetet, ha a hús, teje a szövetkezet nyakán marad. A járás helyzetének megfelelően sok szó esett az idegenforgalomról. Kelemen Lászlóné, a tihanyi községi tanács vb elnöke, elmondotta, hogy rendkívüli nehéz a pártszervezetek feladata is azokban a községekben, ahol fény és árnyék ellentmondásaként létesítmények szolgálják az idegenforgalmat, a helybeli lakosságnak pedig nincsen megfelelő iskolája, óvodája, a szezon befejezte utáni áruellátásról nem is beszélve. Az ellentmondás az ideológiai munkában is viszszatükröződik. Fazekas Lajos, a füredi tanács vb elnöke is arról beszélt, hogy Füred fokozatos városiasodása során meg kell szüntetni a fürdőtelep és a régi község közötti különbségeket. Természetesen a hozzászólásokban — Erős Imre, Szabó Gellért, Horváth József, Vízi Béla és mások — a járás iparának fejlődéséről, gondjairól, az új gazdasági mechanizmus rendszeréből adódó feladatokról, a pártszervezetek agitációs tevékenységéről is számot adtak, jóleső volt hallani, hogy a felszólalások elsősorban a pártalapszervezetek tevékenységét, a pártmunka eredményességét elemezték alátámasztva a gazdasági eredményekkel. Szót kért a veszprémi járási pártértekezleten dr. Radnóti István is, aki a megyei párt vk nevében köszönetét és eliszetelését fejezte ki a járás kommunistáinak az elmúlt négy esztendő eredményes munkájáért és — mint országgyűlési képviselő — a most törvénybe iktatott IV. ötéves terv feladataira hívta fel a figyelmet Ezután a járás kommunistáinak 20 küldötte megválasztotta az új pártbizottságot, a megyei pártértekezlet küldötteit, majd a pártbizottság a veszprémi járási párt-végrehajtó bizottságot, melynek első titkára ismét Vincze Farkas lett. A végrehajtó bizottság titkárai Perger Béla Majlik László, tagjai Fügi László, Szabó Pál, Kelemen Lászlóné, Majoros János, dr. Mészáros Károly, Nagy Sándor, Pandúr Sándor, Ring Ferenc. A tizenkilencesek szellemében de kérte: fordítsanak a tanácsnál dolgozó kommunisták most már nagyobb gondot a sorompón túli terület ellátására is. Pakadi József a fejlődés üteméről, Vörös István a lakáshelyzetről Mógor Győző és Tóth Ervin a művelődési lehetőségek hiányosságairól, az ezekkel kapcsolatos gondokról szólt. Dr. Veres Sándor a rendelő fejlődésének adatait ismertette és megjegyezte: további fejlődés már csak új székház létesítésével lehetséges. Veszprémi Járás : Tsz-patronálás helyett — partneri kapcsolat I k 1k m i I 91 I Bi ! ■ I J ■ 11 w*c a lapja I Várpalota: Gazdag vita — számos javaslat Mintaszerű munkát végzett tegnap Várpalota küldöttértekezlete, amely fél nyolckor a Péti Nitrogénművek nagyebédlőjében kezdődött. Nagy Gyevi Béla, a városi pártbizottság első titkára megnyitójában üdvözölte a párt Központi Bizottságának képviselőjét, Bics Lajost, a NIvI műszaki titkárság vezetőjét; a megyei pártbizottság titkárát, Kovács Gyulát; valamint dr. Hardy Zoltánt, a megyei tanács vb titkárát. A megjelent 202 küldött a pártértekezlet elnökéül Horváth Imrét, a Péti Nitrogénművek egyik műszaki vezetőjét választotta. Majakovszkij: Lenin című versét mondta el ezután Hegyi Péter, a Veszprémi Petőfi Színház tagja, majd Nagy Gyevi Béla lépett a szónoki emelvényre. A városi pártbizottság nevében kiegészítő referátumot tartott, amely felhívta a figyelmet a tegnapi számunkban általunk is ismertetett — beszámoló néhány legfontosabb kérdésére és összegezte a város 51 alapszervezeti taggyűlésén, valamint két nagyüzemi pártértekezletén elhangzott észrevételeket a két kongresszusi pártdokumentummal kapcsolatban. E kiegészítéshez 575 felszólaló, összesen 173 konkrét javaslatát vette figyelembe a városi pártbizottság. A kiegészítő után a taggyűlés elnöke több üdvözlő táviratot olvasott fel a küldötteknek, majd a város úttörőcsapatainak képviselői köszöntötték a pártértekezletet. Ezután rendkívül változatos vita következett, amelynek nemcsak a témagazdagság a legfőbb erénye, legalább ugyanannyira az, hogy a hozzászólók igen célratörően, kritikus szellemben, pontosan és röviden fogalmazták meg mondanivalójukat. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy a vita lényegében az ebédszünetig befejeződött, 10 hozzászóló tudta ez alatt kifejteni véleményét. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül csak rövid ízelítőt tudunk adni a gazdag és változatos vita anyagából. Mindjárt az első felszólaló rendkívül kemény kritikával kezdte. Elmondta, hogy tűrhetetlen állapotok uralkodnak a várpalotai vasútállomáson, méltatlanok a városhoz. Nagyon érdekes fejtegetés hangzott el a párt vezető szerepével kapcsolatban. Az egyik küldött elmondta, hogy mivel még mindig nem szervezték meg a harmadik kerületben megfelelően a közellátási, ott a közgondolkodásban ez is kedvezőtlen következtetésekre vezet. Az ilyen következtetésekre okot adó hibákat minél hamarabb ki kell küszöbölni — javasolta a küldött. Fontos rétegpolitikai kérdésre is felhívták a figyelmet a vitázók: a város dolgozóinak 27 százaléka nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel. Javaslat: a munkahelyek intézményesen szervezzék a dolgozók esti iskoláira munkásaikat. A szabad idővel kapcsolatban egy pedagógus küldött érdekesen fejtegette, hogy a munkaidő csökkenésével ez korántsem nőtt, s különösen a nőknél nem. Az alumíniumkohó küldötte örömmel jelenthette, hogy az ez évi felajánlott 9,5 milliós vállalati eredménytöbbletből 85 millió már megvan, s ez elsősorban a jubileumi és a kongresszusi munkaversenyeknek, felajánlásoknak köszönhető. Ugyanakkor elmondta, hogy a munkaerőhiány a „törvényes vándorlás” demoralizáló hatású. Felvetették a kérdést a vitázók: mi a biztosíték arra, hogy az építőipar is teljesíti a negyedik ötéves tervet Várpalotán, amikor a harmadikban sem épült meg a tervezettből 113 lakás? A városban közel kétezer lakást kell a következő tervidőszakban építeni, és gondot okoz a beruházás ütemezése, a kapacitás biztosítása. Már most különbség jelentkezik a lakásokra eső hitelösszeg, illetve az építési költségszint között, a beruházások elhúzódása eddig is növelte a költségeket. Javaslat is elhangzott ezzel kapcsolatban: a város vállalatai segítsenek egy — helyi kapacitásokból összevont — modern építéstechnikai feladatokra is képes építőrészleg létrehozásában. Sok szó esett a városiasodás, a városi ellátás hiányosságairól a kereskedelemtől a közlekedésig. A konkrét kritikák mellett konkrét javaslatok születtek. Ez is egyik erénye a küldöttértekezletnek, s ezt hangsúlyozta Kovács Gyula is, a megyei pártbizottság titkára, amikor üdvözölte a pártértekezletet. Hangsúlyozta, hogy a három település egy város, mert a cél azonos, hogy szebb legyen, gazdagabb legyen, jobban éljenek az emberek. Bics Lajos, a Központi Bizottság küldötte ugyancsak színvonalasnak ítélte a tanácskozást és a KB nevében további sikereket kívánt. Nagy Gyevi Béla összefoglalója után a küldöttértekezlet 51 tagú pártbizottságot és 30 küldöttet választott, akik a megyei pártértekezleten képviselik majd a várost. Az új pártbizottság, a végrehajtó bizottság titkárául Nagy Gyevi Bélát választotta, tagjainak pedig: Bakos Miklóst, Nagy Antalt, Martinkó Mátyást, Terényi Károlyt, Balogh Lászlót, Ender Istvánnét, Kondor Pált, dr. Kátai Imrét, Pajor Józsefet és Budai Kálmánnét Tapolca: Tekintélyt a szocialista munkának! Tapolca város pártalapszervezeteinek 110 küldötte is tegnap tartotta meg vezetőségválasztó értekezletét. Részt vett a küldöttértekezleten Szabó Kálmán, a megyei párt-vb tagja, a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa vezető titkára, és dr. Spilák Antal a megyei pártbizottság osztályvezetője. Lendvai József, a városi pártbizottság titkára megnyitó szavai után a pártértekezlet elnökévé dr. Halász Istvánt, a városi tanács vb titkárát választották meg. Az írásos beszámoló kiegészítéseként Zentai Gábor, a városi pártbizottság osztályvezetője ismertette az augusztusi és szeptemberi alapszervi vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait, a város párttagságának a kongresszusi irányelvakról elmondott véleményét. Megállapította, hogy a város párttagsága egyetért az irányelvek megállapításaival. A taggyűléseken elismeréssel szóltak az elmúlt négy év kemény munkával megszerzett eredményeiről, így többek között a gazdaságirányítás reformjáról, az új ipari és kommunális létesítményekről, a növekvő szabadidőről, az életviszonyok általános javulásáról. Ugyanakkor pártos szenvedélyességgel és felelősségérzettel beszéltek a pár tagok meglevő gondjainkról. Több helyen felvetették a gazdasági vezetők sűrűbb beszámoltatásának szükségességét. A legtöbb alapszervezetben javasolták, hogy az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka tekintélyét. Ezt követően közel 31 küldött egészítette ki valamilyen ponton a beszámolót, szóltak saját intézményük dolgozóinak munkasikereiről, munkahelyük fejlődésének főbb állomásairól. A hozzászólók a városi pártbizottság politikai munkáját kielégítő színvonalúnak tartották. Helyesnek ítélték, hogy mindig a helyi sajátosságokból kiindulva jelölte ki a társadalmi haladás tennivalóit. Hiányolták azonban a küldöttek, hogy nem mindig sikerült megtalálni a párttagság aktivizálásának a legmegfelelőbb módjait. Törekedni kell arra, hogy a pán politikája jól érzékelhetően fejezze ki a dolgozó rétegek érdekeit, mert ezeknek a célkitűzéseknek a végrehajtásához minden kommunista aktivitására számítani lehet. Határozott intézkedéseket sürgettek a felszólaló küldöttek a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaerővándorlás megszüntetésére. A legtöbb vélemény szerint a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok vezetőit arra kell ösztönözni, hogy műszaki fejlesztéssel, jobb szervezéssel és ne munkaerő csábítással növeljék a termelést. Nem egy hozzászóló felvetette, hogy a párttagság azt kéri a X. kongresszustól, határozza meg, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában kiket sorolhatunk a munkásosztály kategóriájába. Több javaslat a kommunisták fokozottabb felelősségét hangsúlyozta. Mutasson jó példát a kommunista a társadalmi és közösségi életben pártos aktivitásával. A vita lezárása után került sor a 41 tagú városi pártbizottság megválasztására Az új tapolcai pártbizottság tagjai sorából Lendvai Józsefet választották a városi pártbizottág titkárává. A végrehajtó bizottság tagjai: Zentai Gábor, Baski Sándor, dr. Lédics Ottó, Kanizsai József, Törőcsil István, Földi Jánosné, Varga József és Hársvölgyi István lettek.