Napló, 1971. január (Veszprém, 27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

Folytatódik a két német állam párbeszéde Kohl és Bahr államtitkár megbeszélése az NSZK fővárosában Napi külpolitikai kommentárunk 1. A KÉT NÉMET ÁLLAM PÁRBESZÉDE, amely az emlékezetes Stopha Brandt találkozóval kezdődött Erfurtban — ha eddig látványos sikerrel nem is dicsekedhet — tovább folytatódik. Tegnap Bonnban az NSZK fővárosában tárgyalt Kohl, a Német Demokratikus Köztársaság államtitkára nyugatnémet kollegájával, Bahrral. Megfigyelők szerint Nyugat-Berlinnel kapcsolatos problémákat vitattak meg. Valószínűnek látszik, hogy most sem sikerült közelíteni a két álláspontot egymáshoz, ami érthető, hiszen nagyon messziről indult el a különböző társadalmi berendezkedésű két német állam közeledése. 2. EGYIPTOMBAN a tegnapi nap kettős ünnep lettvolna, ha Nasszer elnök élne. Átadták az asszuáni nagygátat, és a néhai elnök szintén tegnap ünnepelte volna 13. születésnapját. Afrika kontinensén Asszuánban épült fel a legnagyobb vízierőmű és gátrendszer. A Szovjetunió anyagilag, technikailag és — ami talán a legfontosabb — rátermett szakemberekkel segítette felépíteni az asszuáni komplexumot A közhiedelemmel ellentétben nem az öntözhető területek kiszélesítésében van nagyobb szerepe a gátrendszernek, hanem a villamosenergia termelésben. (Persze a népességrobbanás miatt élelmezési gondokkal küszködő EAK-on sokat könnyít az eddig meghódított 300 ezer hektár, és a tegnapi nappal meghódított 400 ezer hektár szűzföld.) Ez az egyetlen erőmű megkétszerezi egyiptom valamosenergia-termelését! Különösebben nem kell ecsetelnünk, hogy ennek a ténynek mekkora jelentősége van egy szénben rendkívül szegény, olajban sem a leggazdagabb országnak. 3. A KÖZEL-KELETRŐL érkeztek kevésbé bíztató hírek is. Péntekre virradóra izraeli helikopteres kommandó Libanonban megtámadta a gerillák egyik fontos támaszpontját. Az El Fatah beiruti irodája az újabb agreszszióról rövid kommünikét adott ki. Ellenséges helikopterek és hadihajók helyi idő szerint 0 óra 5 perckor támadást intéztek Szarafand térségében lévő állásaink ellen. Csapataink felvették a harcot, és visszaűzték az ellenséges helikoptereket, megakadályozva, hogy elérjék a Palesztinai ellenállók fő támaszpontját — hangoztatja a közlemény. Eközben Jarring, V Thanta főtitkár különmegbízottja New Yorkban folytatta a közvetett tárgyalásokat Egyiptom, Jordánia és Izrael között. Egyelőre Izrael az álláspontján egy jottányit sem változtatott, és a jelele szerint csupán, időhúzó taktikai fogásnak tekinti az újabb tárgyalás-sorozatot. Jordániában a véres összecsapások után az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba, bár az üzletek és az iskolák többsége még mindig zárva vannak. Bíztató hír még," hogy a jordániai hatóságok és a gerillák között szerdán létrejött egyezmény után az arabközi ellenőrző bizottság ismét folytatja tevékenységét. Judgham, a bizottság tunéziai elnöke, aki Londonban a harcok idején többször is tárgyalt Husszein királlyal, még nem utazott vissza a Jordán fővárosba. Arafat, a PFSZ elnöke sajtónyilatkozatban szögezte le: a történtekért a jordániai hatóságokat terheli a felelősség. Tőlük függ az is, hogy az újabb egyezmény ideiglenes, vagy állandó békét hoz. A Palesztinai ellenállóknak az a szándékuk, hogy ragaszkodjanak az szerződés előírásaihoz — hangsúlyozta Arafat a rendszer üzembehelyezése alkalmából. „Az asszuáni hidroenergetikai óriás az arab— szovjet barátság igád szimbóluma, meggyőző bizonyítéka annak, hogy milyen hatékony és gyümölcsöző a fiatal, fejlődő államok együttműködése a szocialista államokkal” — olvasható a táviratban. Pénteken délután Asszuánban, abban a szállodában, ahol Nyikolaj Podgornij és Anvar Szadat szállása van, aláírták a szovjet—egyiptomi deklarációt az asszuáni hidroenergetikai rendszer építésének sikeres befejezéséről és üzembehelyezéséről. A deklaráció többek között hangsúlyozza, hogy az asszuáni gát és a vele összefüggő objektumok építésekor még jobban megszilárdultak a baráti kapcsolatok a Szovjetunió és az EAK népei között. Az asszuáni hidroenergetikai rendszer mindenkor a megbonthatatlan szovjet— arab barátság jelképe lesz. A deklarációt ünnepi keretek között írta alá Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke. NDK—NSZK eszmecsere Bonnban Pénteken délelőtt megkezdődött a bonni kancellári hivatalban az NDK és az NSZK delegációjának eszmecseréje. A Michael Kohl minisztanácsi államtitkár vezette NDK-küldöttség kevéssel 11 óra előtt érkezett meg gépkocsikon Bonnba. A kancellári hivatal előtt várakozó újságírók kérdései elől Kohl államtitkár azzal tért ki, hogy a megállapodás értelmében az eszmecsere bizalmas. Az NDK küldöttséghez tartozik Kohlon kívül Seidel, az NDK külügyminisztérumának nyugatnémet osztályáról, valamint Görner, aki a közlekedési ügyek szakértője. Az eszmecsere Kohl és Bahr államtitkárok négyszemközti beszélgetésével kezdődött meg. Pénteken koradélután, három és háromnegyedórás eszmecsere után véget ért a Kohl és Bahr államtitkárok vezette NDK és NSZK delegációk bonni találkozója. A tanácskozás befejezése után kiadott kommüniké csupán azt közli, hogy a két küldöttség január 26-án ismét találkozik, ezúttal Berlinben. Egon Bahr bonni államtitkár a találkozó után újságíróknak kijelentette hogy reméli: a január 26-iki berlini találkozó után Kohl államtitkár később ismét Bonnba látogat el Bahr ezzel közvetett, módon arra célzott, hogy a két német állam tárgyalásait hosszabb időn át folytatni fogják. Nyugalom Jordániában A jordániai hatóságok és a Palesztinai ellenállók között szerdán aláírt egyezményt követően a legfelső arabközi ellenőrző bizottság Jordániában ismét folytatja tevékenységét — jelentette be Ahmed Helmi tábornok, a bizottság katonai megfigyelő csoportjának vezetője. A két fél a katonai megfigyelő csoport felügyelete alatt hozzálátott az egyezmény előírásainak végrehajtásához. Jordániában az élet mindint'bb visszatér normális medrébe — mondotta a tábornok —, de hozzáfűzte, hogy az üzletek és iskolák többsége még mindig zárva van. Ammanban egyelőre nem tudják, hogy Tadgham, a legfelső arabközi ellenőrző bizottság tunéziai elnöke mikor tér vissza a jordániai fővárosba. A jordániai egészségügyi minisztérium pénteken közölte, hogy a Palesztina ellenállók és a jordániai hadsereg közötti legutóbbi öszszetűzéseknek 60 halálos és sebesült áldozata van. ünnepélyesen felavatták az asszuáni nagygátat Anvar Szadat, egyiptomi elnök és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke péntek reggel ünnepélyesen felavatta az asszuáni gátat. A duzzasztó gát 11 éves munkával elsősorban szovjet segítséggel épült A két elnök egyidejűleg Gamal Abdel Nasszer, elhunyt egyiptomi elnök emlékét megörökítő táblát leplezett le. Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin üdvözlő táviratot küldött az Egyesült Arab Köztársaság vezetőihez: Anvar Szarlathoz és Mahmud Favzihoz, az asszuáni gáz NAPLÓ Újabb izraeli agresszió Libanon ellen Izraeli rohamcsapatok péntekre virradóra megtámadták Libanont és 40 kilométer mélységben az országba hatoltak. A helikopterekkel támogatott izraeli csapatok elérték Szarafand városát, ahol lőni kezdték a város térségében lévő palesztínai menekülttáborokat. A harcokról hivatalos jelentést nem adtak ki, de jól értesült források úgy tudják, hogy az újabb izraeli agresszió legalább 10 halálos és több tucatnyi sebesült áldozatot követelt. Frangie libanoni elnököt Elias Szaba hadügyminiszter percről percre tájékoztatja az izraeli támadás fejleményeiről. Közben az ország hadseregének vezetői rendkívüli ülésen vitatják meg a helyzetet. Az El Fatah beiruti irodája péntek reggel közleményt adott ki. Ez hangoztatja: " Ellenséges helikopterek és hadihajók helyi idő szerint 0 óra 5 perckor támadást intéztek a Szarafand térségében lévő állásaink ellen. — Csapataink felvették a harcot és visszaűzték az ellenséges helikoptereket, megakadályozva, hogy elérjék a palesztínai ellenállók fő támaszpontját — hangoztatja a közlemény. Egy Beirútban kiadott másik közlemény bejelentette, hogy a Szarafand környékén fellángolt harcok péntek reggel véget értek. A közlemény szerint még nem lehet megvonni az összecsapások mérlegét. Hírek a világpolitikából ^ (Moszkva, MTI) Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke pénteken a Kremlben fogadta Muskle amerikai szenátort és Averoll Harrimant, az ismert demokrata párti személyiséget, az Egyesült Államok egykori moszkvai nagykövetét. ^ (Washington, MTI) Nixon elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében gyakorlatilag korlátlan időre amerikai hadihajókat adnak kölcsön számos államnak, főként az Egyesült Államok agresszív katonai tömbökben résztvevő szövetségeseinek. ^ (Róma, MTI) Számos ismert európai értelmiségi — mint az írnita közölte —, felhívással fordult az amerikai közvéleményhez, s aggodalmát fejezte ki Angela Davis sorsa miatt, akit Kaliforniában a halálbüntetés fenyeget. A felhívást többek között Lukács György, Fischer Annie, Jancsó Miklós, Kovács András, Lengyel József, Rolf Hochhuth, Elsa Morante, Pjotr Kapica, Ernst Bloch, Heinrich Böll és még sokan mások írták alá. (Phnom Penh, UPI) Mintegy 5000 dél-vietnami és 3000 kambodzsai katona részvételével folytatódik az a hadművelet, melynek keretében saigoni és Phnom Penh-i rendszer alakulatai meg akarják „tisztítani” a négyes számú közlekedési utat, az egyetlen átjárót a főváros és Kompong Som kikötő között. Amerikai B-52-es bombázók nyújtanak légi támogatást ehhez az akcióhoz. A Phnom Penh-i főparancsnokság közleménye szerint ,,a szövetséges csapatok erős ellenállássál találták szembe magukat”. Schröder Szemjonovnál Schröder volt bonni külügyminiszter, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke csütörtökön csaknem két órán át tárgyalt Vlagyimir Szemjonov szovjet külügyminiszterhelyettessel a moszkvai külügyminisztériumban. Schröder pénteken este Leningrádba utazik, ahol két napot tölt. Heath felszólalása A brit nemzetközösségi országok csúcsértekezlete zárt ajtók mögött folytatja munkáját. A péntek délelőtti ülésen hangzott el Heath brit kormányfő nagy érdeklődéssel várt felszólalása, amelynek nagy részét a Szovjetunió elleni támadások töltötték ki. Heath egyetlen szóval sem utalt a dél-afrikai fegyverszállítások kérdésére, s csak azt fejtegette, hogy Anglia létérdeke a tengeri utak biztonsága. Heath beszéde egyáltalán nem elégítette ki az afrikai és ázsiai kormányfőket. Egy afrikai küldött kijelentette az MTI tudósítójának, hogy Heath beszéde ..kegyes szavakkal leplezett megröntöttséget mutat”. Vécéhez közeledik a Malison per Utolsó szakaszához közeledik Charles Manson és három bűntársának pere: csütörtökön már a 12 esküdtön múlik, bűnösnek találja-e a vádlottakat Saron Tate és hat másik személy meggyilkolásában A hét hónapja tartó tárgyalás tanúvallomásai több mint 20 ezer gépelt oldalt tesznek ki. Az esküdteknek tárgyi bizonyítékok százai köztük az áldozatok holttestéről készült színes fényképfelvételeket kell megvizsgálniuk. Szembe kell nézniük azzal a ténnyel hogy míg a vád 80 tanút hallgatott ki, a védelem egyetlen egyet sem tudott megidézni és bár a vád koronatanúi, Linda Kasabian vallomásában egyértelműen leszögezte, hogy Manson feltétlenül kapcsolatban van a gyilkossággal a másik három vádlott mindent magára vállalt, csakhogy a „család’’ rajongásig csodált vezetőjét mentesítse minden felelősség alól. „Nincs az a rémfilm, melyben az 1969 augusztus 9-én Sharon Tate otthonában történtekhez akárcsak hasonlót is láthatunk” — mondotta vádbeszédében Vincent Bugliosi ügyész. A három másik vádlott rabszolgaként engedelmeskedett mesterének, istenként tisztelt vezetőjének — mondotta, idézve a tanúk vallomásait, amelyekből fény derült e négy ember különös kapcsolatára. Szombat, 1971 Január 16- Brandt nehéz éve Minden jel arramutat, hogy Brandt kancelárnak és kormányának nehéz éve lesz. A kormány célkitűzései változatlanok. Wehner, a parlamenti csoport vezetője, a párt második embere derűlátóan nyilatkozott: azt mondotta, hogy „már az új év első három hónapjában” jelentős haladást lehet elérni a szovjet—NSZK és a lengyel—NSZK szerződések rustifikálásában. Wehner elismerte, hogy a kormány „nem kanyarodhat vissza az egyezmények aláírását megelőző időkhöz, mert ez katasztrofális lenne a nyugatnémet politika szempontjából”. Hogy Brandt környezetében valóban megvan a szándék az eddigi pozitívabb és egyben reálisabb külpolitikai irányvonal folytatására, jelzi az a döntés is amelynek értelmében rövidesen megkezdik a Csehszlovákiával folytatandó tárgyalásokat. Ezeknek középpontjában a szégyenletes müncheni egyezmény „eleve érvénytelen voltának’’ elismerése áll. A Brandt-kormány — a jelek szerint — hajlandónak mutatkozik ennek elismerésére és így Prágában általában viszonylag könnyű tárgyalásokat várnak. A Brandt-kormány keleti politikájának fő problémája és egyben az ellenzék támadásának fő célpontja: Nyugat-Berlin kérdése. A kereszténydemokraták álláspontja ebben a kérdésben az hogy mindenáron meg kell akadályozni alt német állam képviselőinek tárgyalását Nyugat-Berlin kérdésében, ebben az ügyben a négy nagyhatalomnak kell megegyeznie! A szovjet—NSZK és a lengyel—NSZK egyezmények ratifikálása csak a Nyugat-Berlin ügyében létrejött négyhatalmi megegyezés után következhet be . A kereszténydemokraták az enyhülés elleni hadjáratuk során még egy, önmagában is ellentmondásos követelést vetettek fel Miközben hevesen harcolnak a két német állam képviselőinek közvetlen és alkotó jellegű tanácskozásai ellen . Bartel, az ellenzék parlamenti frakciójénak vezetője kijelentettea ratifikálás „csak a két német állam közti kapcsolatok terén elért haladás” után következhet be. Ez más szóval azt jelenti, hogy az ellenzék véleménye szerint zsarolókampányt kellene indítani az NDK ellen egyoldalú politikai engedmények kierőszakolására és Nyugat- Berlin ügyével párhuzamosan ezt is a ratifikálás feltételéül kellene szabtá. A Brandt-kormányt meglehetősen sebezhetővé teszi e támadásokkal szemben hogy a belpolitikai nyomás alatt Scheel nyugatnémet külügyminiszter is arra az álláspontra helyezkedett: a szerződések ratifikálását „ nyugat-berlini helyzet „kielégítő rendezésétől” kell függővé tenni. Azt mondottameg kell várni, míg a nagyhatalmak tárgyalásain kirajzolódik Nyugat-Berlin ügyében a megegyezés és ettől a ponttól kezdve „párhuzamosan megkezdődhetne” a tanácskozás az NDK és az NSZK között a Nyugat-Berlinbe vezető utak ellenőrzésének kérdéséről. Az ellenzék támadásaiból és a vezető kormánypolitikusok reagálásából azt a következtetést lehet levonni hogy a kereszténydemokraták nyomása eredményesen lassítja a ratifikálás előrehaladását. Abban, hogy ez így történik, nyilvánvalóan szerepe van a CDU/CSU és az amerikai politika közötti együttműködésnek. Brandt hatalomra jutása után politikája fő vonalait nyilván magas szinten egyeztette Washingtonnal, hogy „hátát lefedezze”. Hivatalosan az Egyesült Államok mindmáig egyetértését is hangoztatta a szociáldemokrata kormány vonalával és nem támadta Brandt lépéseit. Ugyanakkor kerülőúton — olyan régi diplomaták mint Ball volt külügyi államtitkár, vagy Acheson ex-külügyminiszter felhasználásával — már intéztek meglehetősen durva hangú rohamokat Brandt keleti politikája ellen. Egyre világosabb a szándék, hogy legalábbis lassítsák, fékezzék ennek a Politikának a kibontakozását. [ ■ Ez messzemenően megsfelel a kereszténydemokrata ellenzék céljainak. Ezzel magyarázható hogy Barrel oly hevesen sürgette Brandt és Schee amerikai utazását. Nyilvánvalóan arra számít, hogy a közvetlen személyes nyomás politikai visszavonulásra vagy legalább is fékezésre kényszerítheti a kormányt , amit azután az ellenzék a maga céljaira kihasználhat A követelés eredményeként februárban Scheel az év első felében pedig Brandt is Washingtonba készül Steven Rose" Vádirat a vegyi és biológiai íratskelés ellen Londonban 1968 februárjában haladó gondolkodású nyugati tudósok konferenciát tartottak. A konferencia összehívásának alapja az a felismerés volt, hogy a tömegpusztító fegyverek — köztük a vegyi és biológiai fegyverek — létezése egyértelmű fenyegetés minden szellemi és anyagi érték ellen amit az ember valaha is alkotott és alkalmazásuk még az élet fennmaradását is kétségessé teheti. A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában a közelmúltban megjelent munka a konferencia teljes anyagát — a vitákat is beleértve — közre adja. A könyv képet ad a vegyi és biológiai fegyverek jelenéről, valamint fejlődésük várható tendenciájáról. Egyik kiemelkedően érdekes része elmondja, hogy az Egyesült Államok csapatai a Vietnámháború során miként alkalmaztak vegyi és biológiai fegyvereket. Az amerikaiak a vietnami háborúban gyakorta alkalmaztak a békés lakosság ellen és a lakott települések elpusztítására napalmot és foszfort. Ez, valamint a növénypusztító szerek — a herbicidek és defoliánsok — alkalmazása ellentmond a hadviselés alapvető törvényeinek. A kongresszuson elhangzott vélemények szerint az amerikaiak agressziója a történelem első olyan háborúja amelyben a mezőgazdasági termőterületek és az erdőségek elpusztítása a katonai stratégia és taktika részét képezi. A könyv a továbbiakban érdekes képet ad a nyugati országokban — elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában — folyó kutatási tevékenységről. Részletesen foglalkozik az egyetemeknek a vegyi és biológiai fegyverek kutatása terén végzett munkájával, az ezzel kapcsolatos felelősségükkel.