Napló, 1971. január (Veszprém, 27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

A tudomány forradalma — az elmúlt évtizedben Megkérdeztük három tu­dományág egy-egy kiemelke­dő személyiségét, véleménye szerint az elmúlt évtizedben, tehát 1961—1971­ között me­lyek voltak szakterületén azok a legjelentősebb ese­mények, legfőbb­­ eredmé­nyek, amelyek egyúttal meg­szabják a tudományág to­vábbi fejlődését is. A biológiai tudományok legfontosabb eredményeit Dr. Szentágothai János egye­temi tanár, az MTA Bioló­giai Osztályának elnöke fog­lalta össze a biológiai forradalom Ma már szinte közhely­szerű mondás, hogy fizikai világképünknek e század el­ső felében kiteljesült forra­dalmához a század második felében egy végső kihatásai­ban legalább azonos, de ta­lán a valóságban még jelen­tősebb „biológiai forrada­lom” csatlakozik. E „forra­dalom” első fegyvertényei elsősorban az ún. molekulá­ris biológiában általánosan ismertek: az élet­jelenségek egyik legfontosabb anyagai önreprodukciójának moleku­láris alapját képező nuklein­­savak szerkezetének tisztá­zása, a bennük rögzített ge­netikus, illetve a fehérje­­szintézishez szükséges infor­mációs kód megfejtése. Meg­oldódott az elmúlt évszázad­ban a primitív élő szervezet teljes nukleinsavláncának mesterséges kopírozása és az élő szervezetével teljesen egyenértékű mesterséges nukleinsav előállítása. Ezzel párhuzamosan az élő szerve­zetek számos építőelemének molekuláris szerkezetét és a bennük lezajló, fontosabb életműködéseket is kezdjük megismerni. Megismertük a kötőszöveti rostok moleku­láris felépítését és remény van arra, hogy e rostok spe­ciális feleségének életünk egyik nehilleg sarkának , a rugalmas rostoknak felépí­tését is felderítik. E rostok az erek nélkülözhetetlen al­katrészei és pusztulásuk az emberi életet korlátozó ér­betegségek egyik lényeges eleme. Az élő sejtek részecskéi­nek a felépítéséről és műkö­déséről rengeteg részadat ju­tott a kutató ember birtoká­ba. S ezek — talán nem is a távoli jövőben — arra fog­­ják képessé tenni az em­bert, hogy céltudatos aktív bio­mérnöki beavatkozással egyes, eleinte kezdetlegesebb (baktériumok), majd maga­­sabbrendű élőlények (gazda­ságilag hasznos növények és állatok, valamint kártevők) biológiai sajátságait érdekei szerint megváltoztassa. Ilyen beavatkozás lehető­ségeire máris nagy szüksé­günk lenne. Az emberiség explóziószerű szaporodása, az igények emelkedése, az ipar és közlekedés fejlődése máris súlyosan veszélyezteti az ember biológiai környe­zetének egyensúlyát. Létünk három alapjának, a levegő­nek, víznek és talajnak az elszennyeződése félelmetes iramú, és az emberiség lét­érdeke, hogy biológiai kör­nyezetünkkel kevéssé szeny­­nyező vagy károsító módon gondoskodjék. Ehhez tarto­zik, hogy a félelmesen gyűlő és ártalmas hulladékok (pa­pír, műanyag, gumi stb.) bio­lógiai úton való megsemmi­sítéséről, illetve hasznos át­alakításáról is gondoskod­junk, amihez új tulajdonsá­gokkal bíró mikroorganiz­musok kellenének. Az ember és környezete közötti természetes egyen­súly megbomlása azonban azzal a veszéllyel is együtt­jár, hogy az ember az elő­állott helyzetben irracionális módon reagál: vagy agresz­­szív cselekményekkel (füg­getlenül attól, hogy ezek egyes egyének, kisebb cso­portok, vagy nagy hatalmat összpontosító uralkodó réte­gek részéről jelentkeznek, bár ezek veszélyessége igen eltérő), vagy pedig a modern társadalmi és technikai fej­lődést teljességgel negáló (pl. hippimozgalmak stb.) és attól elforduló mozgalmak­kal. Mindkettő végzetes ha­tású lehet történelmi fejlő­désünk mai helyzetében, ezért jobban meg kell ismer­nünk az emberi magatartás és cselekvés ösztönéleti, ér­zelmi és értelmi rugóit. Eb­ben a társadalomtudomány felé hidat képező tudomány­ágak (pszichológia, szocioló­gia) biológiai hídfőjeként az agykutatásnak van kiemel­kedő szerepe. A biológia for­radalmához itt is vannak ki­induló állásaink az elemi idegfolyamatok és idegsejt­­hálózatok szerkezeti és mű­ködési megismerésével, de az igazi áttörés e területen a közeli jövőben kell hogy megtörténjék a tanulás, em­lékezés és az alapvető maga­tartási reakciók elemi me­chanizmusainak felderítésé­vel. Az űrkutatás eredményei­ről Nagy István György gé­pészmérnök, a METESZ Köz­ponti Asztronautikai Bizott­ságának vezetőségi tagja szá­molt be Az űr­ha­józ­ás évtizede Nem kell különösebb szak­mai elfogultság ahhoz, hogy a most véget érő évtizedet az űrhajózás évtizedének ne­vezzük. 1971 áprilisában lesz tíz esztendeje annak, hogy Gagarin űrrepülése ejtette ámulatba a világot, s a múlt esztendőben már a Holdon leszállt Armstrong és Aldrín ragyogó tettét üdvözölhet­tük. De, hogy az asztronautika más eseményeiről se feled­kezzünk meg, e tíz esztendő folyamán mintegy ezer mes­terséges égitestet, műholdat, műbolygót, űrrakétát, űrha­jót indítottak útnak főkép­pen a Szovjetunióból és az Egyesült Államokból. Csak­nem negyven űrhajó indult, s ugyancsak megközelíti a negyvenet a Hold „titkai­nak” fürkészésére startolt automatikus űrkutató eszkö­zök száma. Az idén szep­temberben a Luna—16 vett talajmintát a Holdon, s küld­te önműködő rakétával a Földre, néhány héttel ez­előtt pedig az első holdjár­mű, a Lunahod—1 kísérleté­nek lehettünk tanúi. Meg­szokottá vált, hogy a Vénusz és Mars földközelsége ide­jén e bolygók kutatására űr­rakéták indulnak. Egyre nagyobb a szerepe azoknak a műholdaknak, amelyek közvetlenül állanak valamilyen gyakorlati cél szolgálatában. A meteoroló­giai szolgálatok ma már nem nélkülözhetik az időjárási helyzetet állandóan figyelő műholdak nautikáját. A távközlési műholdak a kontinensek között hoznak létre összeköttetéseket, s munkájuk néhány esztendő leforgása alatt pótolhatat­lanná válik. Az óceánon túli televíziós kapcsolatok nem jöhettek volna nélkülük élet­re, s a nagy távolságú tele­fonforgalom is az új eszkö­zök hiányában már régen csődöt mondott volna. Az egész Szovjetuniót behálózó Orbita televíziós rendszer is a Molnyija távközlési hol­daknak köszönheti a létét. Mi várható az asztronutika területén a jövő évtizedben? Valami olyasféle „szenzá­ciós” esemény, hogy az em­ber eljusson a közelebbi bolygókra, a Vénuszra vagy a Marsra, még semmiképpen sem! Bizonyára megjelennek azonban az első űrállomások, vagyis a Föld körül keringő nagy űrlaboratóriumok, ame­lyekben tartósan végez az ember megfigyeléseket. Eb­ben az irányban a Szojuz űrhajókkal az első kísérlete­ket már elvégezték. Ha nem is gyors ütemben, de további expedíciók indul­nak a Holdra. Az automati­kus eszközökkel végzett holdkutatás egyre nagyobb méreteket ölt. A Vénuszon és a Marson kívül a jövő év­tizedben előreláthatólag már a Naprendszer külső bolygói: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz felé is indulnak űrrakéták. Két­ségtelenül megnő azoknak a műholdaknak a száma, ame­lyek gyakorlati feladatokat látnak el, különösen a táv­közlés területén és a földi erőforrások feltárásában. Talán kissé prózai képet festettem a jövő évtized űr­hajózásáról, de látni kell, hogy a későbbi — az ezred­forduló táján várható — újabb minőségi ugrás elkép­zelhetetlen az eddigi ered­mények megszilárdítása és hosszadalmas aprómunka nélkül. A mezőgazdasági tudomá­nyok területéről egy szűkebb témacsoportot ragadott ki­ Somos András akadémikus,­ a Kertészeti­ és Szőlészeti Egyetem professzora Több vitamint Az egész világon — az el­múlt évtizedben nagyot fej­lődött a mezőgazdasági ter­melés, és ezt a folyamatot el­sősorban a tudomány és a technika eredményei tették lehetővé. Szűkebb szakmám, a zöldségtermesztés legutób­bi fejlődéséről mondanék né­hány példát, elsősorban ha­zai vonatkozásban. Minden emelkedő életszín­vonalú nép mezőgazdaságá­ban és táplálkozásában jel­lemző, hogy növekszik a zöldségfélék jelentősége. Amíg a szegény népeknél a bőséges szénhidráttartalmú, nagy kalóriaértékű, de bio­lógiailag kevéssé értékes nö­vények — gabonafélék, bur­gonya — termelése és fo­gyasztása a jellemző, addig a jobb gazdasági viszonyok kö­­­­zött élő népeknél egyre na­­­­gyobb jelentőségre tesznek­­ szert a zöldség- és gyümölcs­­­­félék. Hazánkban is nagyon­­ előrehaladóban van ez. Ugyanakkor a zöldség- és gyümölcsfélék „állítják” elő legolcsóbban a vitaminokat, ezek között a különösen fon­tos C-vitamint, de a bioló­giailag rendkívül értékes egyéb anyagokat, pl. az ás­ványi sókat, az íz- és zamat­anyagokat is. Az évtized elején hazánk zöldségtermesztése ellent­mondásos volt, nagyüzemi keretek között kisüzemi mód­szerekkel folyt. Ez az ellent­mondás feloldódott az évti­zed végére. A tudományos kutatás eredményeinek a ha­tása talán a nemesítés terén jutott kifejezésre legjobban. Új fajták egész sora jött lét­re, amelyek ellen­állóak, re­­zisztensek az egyes növény­betegségekkel szemben. Leg­fontosabb zöldségnö­vényünk­nek, a paradicsomnak, a gazdaságosságát rendkívül lerontották a vírusos és gom­bás eredetű betegségek. Faj­taelismerés alatt állnak már azok a vírus- és gombabe­tegségekkel szemben ellent­­álló paradicsomfajták és tí­pusok, amelyeket Kecskemé­ten, Mészöly Gyula akadé­miai levelező tag vezetésével nemesítettek ki. A tudomány fejlődésére általában jellemző, hogy a komoly eredmények több tu­dományág együttes fejlődése nyomán jön létre, így van ez a zöldségtermesztésnél is. A műszaki tudományok fejlő­dése lehetővé tette a zöld­ségnövények gépi megmun­kálását, még az eddigi leg­munkaigényesebb szedését is. Majdnem minden fontosabb zöldségnövényünknél már megvannak a betakarítógé­­pek. Gépi szedésre azonban nem minden zöldségnövény fajta alkalmas. A nemesí­­tőknek tehát elő kellett állí­taniuk pl. a kocsánytól köny­­nyen elváló, egyszerre, vi­szonylag szűk " időhatárok között élő paradicsomfajtá­kat, amelyek, géppel is beta­karíthatók. a paradicsom előállítására hézi szedés ese­­tében a munkaráfordítás ér­tékének 60 százaléka éppen a szedésre esik. Minden re­mény megvan arra, hogy a gépesítés várható nagyobb elterjedése jelentősen csök­kenti ezt a költséget. A gé­pesített zöldségtermesztés azután természetesen sok egyéb változtatást is igényel­ni fog a termelésben, prog­ramozott szintű termesztés fog megvalósulni, előre ki­dolgozott technológia alap­ján, tehát szinte már-már iparszerű lesz a termelés. A zöldségtermesztés har­madik nagy jelentőségű ese­ménye volt az elmúlt évti­zedben a műanyagfólia el­terjedése. Az időjárástól füg­getlen termelés terén az első lépésnek számít ez. Olcsó be­ruházással lehet ily­ módon a nagyüzemi hajtatást sokkal korábbra hozni, nagyobb ér­tékű primőrárut termelni, és a zöldségellátás igényét meg­nyújtani. Hazánkban már 10 millió négyzetméteren folyik műanyag fóliás termesztés — nemcsak a nagyüzemekben, hanem még a házkörüli kis­kertekben is. Ennek igen nagy a jelentősége az expor­tunkban és a hazai ellátás­ban egyaránt. Az 1970-es év rossz időjárása miatt zöld­ségellátásunkban pl. nagy zökkenők lettek volna mű­anyagfóliás termesztés nél­kül. Az elmúlt évtized eredmé­nyei a zöldségtermesztésben és ellátásban nagyok. De na­gyok azok a feladatok is, amelyek a jövő évtizedben várnak megoldásra. Hogy csak egyet említsek­, nagy gond a zöldségfélék növény­­védelme. Mind a káros ro­varok, mind a gyomok elleni védekezés rendkívül nehéz a nagy részben nyersen fo­gyasztásra kerülő zöldségfé­léknél. Sok-sok munkát igé­nyel majd ennek megoldása — az eredmény azonban biz­tosan kedvező lesz. Dr. Szentágothai János Nagy István György Som­os András Magyar atomreaktor az egyetemeknek A Központi Fizikai Kutató Intézet és az Izotóp Intézet szakemberei az utolsó simí­tásokat végzik az első magyar gyártmányú atomreaktoron. A Budapesti Műszaki Egyetem területén épülő minireaktor egyes berendezéseinek próbái után februárban sor kerül majd az úgynevezett fizikai indításra ■mikor is a hasadó uránt tartalmazó fűtő­lemeket elhelyezik a ..magban”. A reaktor i1 főnyi személyzetének vezetője Csor Gyula főmérnök elmondotta, hogy ez a re­aktor lényegesen kisebb teljesítményű (10 kilowattos) lesz, mint a szovjet szakembe­rek vezetésével a KFKI-ban épült. Főleg oktatási és kutatási célokat szolgál majd és az ország többi egyetemének is rendelkezé­sére áll. Egy „besugárzó alagút” is készül hozzá, amelyben az orvos- és agrármérnök hallgatók vizsgálhattak növényeken, állato­kon a radioaktív suvázás bip­pógiai hatásait. Érdekességek: az első adag, 2,8 kilogramm súlyú hasadó urán üzemanyag — a Szovjet­unióból hozzák — négy—öt évig lesz ele­gendő. A besugárzásra küldött anyagok 30 méter hosszú, 2,5 centiméter átmérőjű csö­vön, emberi kéz érintése nélkül jutnak a laboratóriumokból a sugárzási zónába, on­nan pedig a vizsgálóterembe. A környezet és a reaktorépületben dolgozók védelmét tö­kéletesen megszervezték. A 0,1 négyzetmé­ter alapterületű, fél méter magas aktív zó­nát — ahol az uránhasítás, az energiater­melés történik — másfél méter átmérőjű, 6,5 méter magas és két méter falvastagságú különleges betonból készült, vízzel telt tar­tályban helyezték el Az atomreaktor épü­letébe csak teljesen egészséges hallgatókat és oktatókat engednek be. Bent tetőtől tal­pig át kell öltözniük, és csak zuha­nyozás és sugárvizsgálat után léphetnek ki. A reaktor működése során keletkezett fertő­zött szilárd hulladékot a KI­IAL elszállítja az izotóptemetőbe, a folyékony- és légne­­m­űeket pedig a helyszínen tisztítják meg. Czippar György 10 NAPLÓ ­ Autó­motor: Genf és Párizs au UMeisagariti A remierközi autoséfer „ütőerei” ezek a városok. A tavaszi genfi és az őszi pá­rizsi autókiállítások (kiegé­­szüve a torinóival) teljes, át­fogó képet adnak a világ gépkocsiiparáról. Fokmérő: a rohanó fejlődésnek, és egy­ben irányt is szabnak. Az idei év igaza autós szen­zációt hozott. (Az egyikkel, a Volkswagen KW 70-as típu­sával a legutóbbi autó-motor rovat foglalkozott.) De az a tény, hogy a kutatás, a fej­lődés, az új keresése, az autódivat formálása az 1970- hez hasonló csendes évekbe­n sem áll meg, bizonyítja az alábbi néhány érdekes újdon­ság. Sokan talán nem is tud­ják, hogy Svájc a bizarr ne­vű Monteverdi sportkocsik­kal már több éve képvisel­teti magát az exkluzív ko­csik között. A gyönyörű ki­állítású 450 SS Coupé típus 450 lóerős Chursler motorral van ellátva, ami rendkívüli gyorsulást és 290 kilométeres végsebességet biztosít e ko­csinak. (Álló helyzetből 4,9 másodperc alatt gyorsul 100 kilométerre.) A Mercedes gyár tovább folytatja a már bemutatott C—111-ess típus fejlesztését- A tavalyi három helyett az idén már négy tárcsát kapott a hátul elhelyezett Wankel motor, amely így 350 lóerős, és az összes szerelvénnyel együtt mindössze 180 kilós. (Tehát majdnem két lóerő jut a motor minden egyes ki­­lójára!) Gyorsulási értéke még a Monteverdinél is jobb, igaz, hogy csak egy tizeddel. A rendkívül nagy sikerű és igen hamar népszerűvé vált Ford-Capri család a 3000—E típussal bővült, sőt a rallyé motorral szerelt típus is nap­világot látott. Az úgynevezett hold.­­/by/tartók legújabb­ típusa a Fiat gyárban készült Ezek kimondottan „cá­rtya” ko­csik. Formájukat tekintve olyanok, mintha 40 évvel ez­előtt készültek volna. A mi­nőség viszont elsőrangú. A Volkswagen gyár ,,Buggy” tí­pusa az 1300-as fődarabokra épült, a Fiat „Zanzara” pe­dig az 500-as típus alváz- és motorikus egységeit takarja karosszériának nehezen ne­vezhető felépítményével. Ki­rándulóra, sportcélokra vi­szont kiválóan alkalmasak­ ezek a meglehetősen nyitott autók. Szinte már nem is lepődik meg az autós világ a Citroen gyár legújabb — mindig ese­ményszámba menő — típu­sain. Hemzseg rajtuk a sok, korszerű, remek megoldás Így van ez most is az idén bemutatott SM típusnál Könnyűfémvázas V—6-os Maserati motor, fronthaj­tás, szervokormány a sebességgel arányosan csökkentett szí­vóhatással, f­ékerős­zabályzóss négytárcsás szervófék — mind-mind külön tanul­mányt érdemlő különlegessé­gei az autótechnikának. A Citroën gyár a ma re­mekét mutatta be, a British­ Leyland Motor Corporation pedig XL—90-as típusával a holnaputániak vonalait vá­zolta fel. Alomautóján ma még kuriózumnak tűnő felsze­­relések vannak, mint például fényelnyelő ablak és szélvé­dőüveg, ultrahangos ablak, törlő, stb. De ha mindez igaz lesz, amit még­­jósol, akkor­ a jövő évtizedek autósainak 16 ezer kilométerenként kell csak olajat cserélniük, a mo­­tor és sebváltó szerviz ráér 80 ezer kilométerenként. Valonat Amerika autó­iparáról is. Arrterifeai mére­tekben kiskocsik, a Generál Motors és a Ford 3,2, illetve 3,8 literes motorokkal sze­relt ,,superkompaktjai” van­nak hivatva kiszorítani a Volkswagent a saját piacról. Jövőre majd eldől, hogy­­ si­kerül-e? 'w '» ? 5.'ey , B. Cs.

Next