Napló, 1971. január (Veszprém, 27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
A tudomány forradalma — az elmúlt évtizedben Megkérdeztük három tudományág egy-egy kiemelkedő személyiségét, véleménye szerint az elmúlt évtizedben, tehát 1961—1971 között melyek voltak szakterületén azok a legjelentősebb események, legfőbb eredmények, amelyek egyúttal megszabják a tudományág további fejlődését is. A biológiai tudományok legfontosabb eredményeit Dr. Szentágothai János egyetemi tanár, az MTA Biológiai Osztályának elnöke foglalta össze a biológiai forradalom Ma már szinte közhelyszerű mondás, hogy fizikai világképünknek e század első felében kiteljesült forradalmához a század második felében egy végső kihatásaiban legalább azonos, de talán a valóságban még jelentősebb „biológiai forradalom” csatlakozik. E „forradalom” első fegyvertényei elsősorban az ún. molekuláris biológiában általánosan ismertek: az életjelenségek egyik legfontosabb anyagai önreprodukciójának molekuláris alapját képező nukleinsavak szerkezetének tisztázása, a bennük rögzített genetikus, illetve a fehérjeszintézishez szükséges információs kód megfejtése. Megoldódott az elmúlt évszázadban a primitív élő szervezet teljes nukleinsavláncának mesterséges kopírozása és az élő szervezetével teljesen egyenértékű mesterséges nukleinsav előállítása. Ezzel párhuzamosan az élő szervezetek számos építőelemének molekuláris szerkezetét és a bennük lezajló, fontosabb életműködéseket is kezdjük megismerni. Megismertük a kötőszöveti rostok molekuláris felépítését és remény van arra, hogy e rostok speciális feleségének életünk egyik nehilleg sarkának , a rugalmas rostoknak felépítését is felderítik. E rostok az erek nélkülözhetetlen alkatrészei és pusztulásuk az emberi életet korlátozó érbetegségek egyik lényeges eleme. Az élő sejtek részecskéinek a felépítéséről és működéséről rengeteg részadat jutott a kutató ember birtokába. S ezek — talán nem is a távoli jövőben — arra fogják képessé tenni az embert, hogy céltudatos aktív biomérnöki beavatkozással egyes, eleinte kezdetlegesebb (baktériumok), majd magasabbrendű élőlények (gazdaságilag hasznos növények és állatok, valamint kártevők) biológiai sajátságait érdekei szerint megváltoztassa. Ilyen beavatkozás lehetőségeire máris nagy szükségünk lenne. Az emberiség explóziószerű szaporodása, az igények emelkedése, az ipar és közlekedés fejlődése máris súlyosan veszélyezteti az ember biológiai környezetének egyensúlyát. Létünk három alapjának, a levegőnek, víznek és talajnak az elszennyeződése félelmetes iramú, és az emberiség létérdeke, hogy biológiai környezetünkkel kevéssé szenynyező vagy károsító módon gondoskodjék. Ehhez tartozik, hogy a félelmesen gyűlő és ártalmas hulladékok (papír, műanyag, gumi stb.) biológiai úton való megsemmisítéséről, illetve hasznos átalakításáról is gondoskodjunk, amihez új tulajdonságokkal bíró mikroorganizmusok kellenének. Az ember és környezete közötti természetes egyensúly megbomlása azonban azzal a veszéllyel is együttjár, hogy az ember az előállott helyzetben irracionális módon reagál: vagy agreszszív cselekményekkel (függetlenül attól, hogy ezek egyes egyének, kisebb csoportok, vagy nagy hatalmat összpontosító uralkodó rétegek részéről jelentkeznek, bár ezek veszélyessége igen eltérő), vagy pedig a modern társadalmi és technikai fejlődést teljességgel negáló (pl. hippimozgalmak stb.) és attól elforduló mozgalmakkal. Mindkettő végzetes hatású lehet történelmi fejlődésünk mai helyzetében, ezért jobban meg kell ismernünk az emberi magatartás és cselekvés ösztönéleti, érzelmi és értelmi rugóit. Ebben a társadalomtudomány felé hidat képező tudományágak (pszichológia, szociológia) biológiai hídfőjeként az agykutatásnak van kiemelkedő szerepe. A biológia forradalmához itt is vannak kiinduló állásaink az elemi idegfolyamatok és idegsejthálózatok szerkezeti és működési megismerésével, de az igazi áttörés e területen a közeli jövőben kell hogy megtörténjék a tanulás, emlékezés és az alapvető magatartási reakciók elemi mechanizmusainak felderítésével. Az űrkutatás eredményeiről Nagy István György gépészmérnök, a METESZ Központi Asztronautikai Bizottságának vezetőségi tagja számolt be Az űrhajózás évtizede Nem kell különösebb szakmai elfogultság ahhoz, hogy a most véget érő évtizedet az űrhajózás évtizedének nevezzük. 1971 áprilisában lesz tíz esztendeje annak, hogy Gagarin űrrepülése ejtette ámulatba a világot, s a múlt esztendőben már a Holdon leszállt Armstrong és Aldrín ragyogó tettét üdvözölhettük. De, hogy az asztronautika más eseményeiről se feledkezzünk meg, e tíz esztendő folyamán mintegy ezer mesterséges égitestet, műholdat, műbolygót, űrrakétát, űrhajót indítottak útnak főképpen a Szovjetunióból és az Egyesült Államokból. Csaknem negyven űrhajó indult, s ugyancsak megközelíti a negyvenet a Hold „titkainak” fürkészésére startolt automatikus űrkutató eszközök száma. Az idén szeptemberben a Luna—16 vett talajmintát a Holdon, s küldte önműködő rakétával a Földre, néhány héttel ezelőtt pedig az első holdjármű, a Lunahod—1 kísérletének lehettünk tanúi. Megszokottá vált, hogy a Vénusz és Mars földközelsége idején e bolygók kutatására űrrakéták indulnak. Egyre nagyobb a szerepe azoknak a műholdaknak, amelyek közvetlenül állanak valamilyen gyakorlati cél szolgálatában. A meteorológiai szolgálatok ma már nem nélkülözhetik az időjárási helyzetet állandóan figyelő műholdak nautikáját. A távközlési műholdak a kontinensek között hoznak létre összeköttetéseket, s munkájuk néhány esztendő leforgása alatt pótolhatatlanná válik. Az óceánon túli televíziós kapcsolatok nem jöhettek volna nélkülük életre, s a nagy távolságú telefonforgalom is az új eszközök hiányában már régen csődöt mondott volna. Az egész Szovjetuniót behálózó Orbita televíziós rendszer is a Molnyija távközlési holdaknak köszönheti a létét. Mi várható az asztronutika területén a jövő évtizedben? Valami olyasféle „szenzációs” esemény, hogy az ember eljusson a közelebbi bolygókra, a Vénuszra vagy a Marsra, még semmiképpen sem! Bizonyára megjelennek azonban az első űrállomások, vagyis a Föld körül keringő nagy űrlaboratóriumok, amelyekben tartósan végez az ember megfigyeléseket. Ebben az irányban a Szojuz űrhajókkal az első kísérleteket már elvégezték. Ha nem is gyors ütemben, de további expedíciók indulnak a Holdra. Az automatikus eszközökkel végzett holdkutatás egyre nagyobb méreteket ölt. A Vénuszon és a Marson kívül a jövő évtizedben előreláthatólag már a Naprendszer külső bolygói: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz felé is indulnak űrrakéták. Kétségtelenül megnő azoknak a műholdaknak a száma, amelyek gyakorlati feladatokat látnak el, különösen a távközlés területén és a földi erőforrások feltárásában. Talán kissé prózai képet festettem a jövő évtized űrhajózásáról, de látni kell, hogy a későbbi — az ezredforduló táján várható — újabb minőségi ugrás elképzelhetetlen az eddigi eredmények megszilárdítása és hosszadalmas aprómunka nélkül. A mezőgazdasági tudományok területéről egy szűkebb témacsoportot ragadott ki Somos András akadémikus, a Kertészeti és Szőlészeti Egyetem professzora Több vitamint Az egész világon — az elmúlt évtizedben nagyot fejlődött a mezőgazdasági termelés, és ezt a folyamatot elsősorban a tudomány és a technika eredményei tették lehetővé. Szűkebb szakmám, a zöldségtermesztés legutóbbi fejlődéséről mondanék néhány példát, elsősorban hazai vonatkozásban. Minden emelkedő életszínvonalú nép mezőgazdaságában és táplálkozásában jellemző, hogy növekszik a zöldségfélék jelentősége. Amíg a szegény népeknél a bőséges szénhidráttartalmú, nagy kalóriaértékű, de biológiailag kevéssé értékes növények — gabonafélék, burgonya — termelése és fogyasztása a jellemző, addig a jobb gazdasági viszonyok között élő népeknél egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a zöldség- és gyümölcsfélék. Hazánkban is nagyon előrehaladóban van ez. Ugyanakkor a zöldség- és gyümölcsfélék „állítják” elő legolcsóbban a vitaminokat, ezek között a különösen fontos C-vitamint, de a biológiailag rendkívül értékes egyéb anyagokat, pl. az ásványi sókat, az íz- és zamatanyagokat is. Az évtized elején hazánk zöldségtermesztése ellentmondásos volt, nagyüzemi keretek között kisüzemi módszerekkel folyt. Ez az ellentmondás feloldódott az évtized végére. A tudományos kutatás eredményeinek a hatása talán a nemesítés terén jutott kifejezésre legjobban. Új fajták egész sora jött létre, amelyek ellenállóak, rezisztensek az egyes növénybetegségekkel szemben. Legfontosabb zöldségnövényünknek, a paradicsomnak, a gazdaságosságát rendkívül lerontották a vírusos és gombás eredetű betegségek. Fajtaelismerés alatt állnak már azok a vírus- és gombabetegségekkel szemben ellentálló paradicsomfajták és típusok, amelyeket Kecskeméten, Mészöly Gyula akadémiai levelező tag vezetésével nemesítettek ki. A tudomány fejlődésére általában jellemző, hogy a komoly eredmények több tudományág együttes fejlődése nyomán jön létre, így van ez a zöldségtermesztésnél is. A műszaki tudományok fejlődése lehetővé tette a zöldségnövények gépi megmunkálását, még az eddigi legmunkaigényesebb szedését is. Majdnem minden fontosabb zöldségnövényünknél már megvannak a betakarítógépek. Gépi szedésre azonban nem minden zöldségnövény fajta alkalmas. A nemesítőknek tehát elő kellett állítaniuk pl. a kocsánytól könynyen elváló, egyszerre, viszonylag szűk " időhatárok között élő paradicsomfajtákat, amelyek, géppel is betakaríthatók. a paradicsom előállítására hézi szedés esetében a munkaráfordítás értékének 60 százaléka éppen a szedésre esik. Minden remény megvan arra, hogy a gépesítés várható nagyobb elterjedése jelentősen csökkenti ezt a költséget. A gépesített zöldségtermesztés azután természetesen sok egyéb változtatást is igényelni fog a termelésben, programozott szintű termesztés fog megvalósulni, előre kidolgozott technológia alapján, tehát szinte már-már iparszerű lesz a termelés. A zöldségtermesztés harmadik nagy jelentőségű eseménye volt az elmúlt évtizedben a műanyagfólia elterjedése. Az időjárástól független termelés terén az első lépésnek számít ez. Olcsó beruházással lehet ily módon a nagyüzemi hajtatást sokkal korábbra hozni, nagyobb értékű primőrárut termelni, és a zöldségellátás igényét megnyújtani. Hazánkban már 10 millió négyzetméteren folyik műanyag fóliás termesztés — nemcsak a nagyüzemekben, hanem még a házkörüli kiskertekben is. Ennek igen nagy a jelentősége az exportunkban és a hazai ellátásban egyaránt. Az 1970-es év rossz időjárása miatt zöldségellátásunkban pl. nagy zökkenők lettek volna műanyagfóliás termesztés nélkül. Az elmúlt évtized eredményei a zöldségtermesztésben és ellátásban nagyok. De nagyok azok a feladatok is, amelyek a jövő évtizedben várnak megoldásra. Hogy csak egyet említsek, nagy gond a zöldségfélék növényvédelme. Mind a káros rovarok, mind a gyomok elleni védekezés rendkívül nehéz a nagy részben nyersen fogyasztásra kerülő zöldségféléknél. Sok-sok munkát igényel majd ennek megoldása — az eredmény azonban biztosan kedvező lesz. Dr. Szentágothai János Nagy István György Somos András Magyar atomreaktor az egyetemeknek A Központi Fizikai Kutató Intézet és az Izotóp Intézet szakemberei az utolsó simításokat végzik az első magyar gyártmányú atomreaktoron. A Budapesti Műszaki Egyetem területén épülő minireaktor egyes berendezéseinek próbái után februárban sor kerül majd az úgynevezett fizikai indításra ■mikor is a hasadó uránt tartalmazó fűtőlemeket elhelyezik a ..magban”. A reaktor i1 főnyi személyzetének vezetője Csor Gyula főmérnök elmondotta, hogy ez a reaktor lényegesen kisebb teljesítményű (10 kilowattos) lesz, mint a szovjet szakemberek vezetésével a KFKI-ban épült. Főleg oktatási és kutatási célokat szolgál majd és az ország többi egyetemének is rendelkezésére áll. Egy „besugárzó alagút” is készül hozzá, amelyben az orvos- és agrármérnök hallgatók vizsgálhattak növényeken, állatokon a radioaktív suvázás bippógiai hatásait. Érdekességek: az első adag, 2,8 kilogramm súlyú hasadó urán üzemanyag — a Szovjetunióból hozzák — négy—öt évig lesz elegendő. A besugárzásra küldött anyagok 30 méter hosszú, 2,5 centiméter átmérőjű csövön, emberi kéz érintése nélkül jutnak a laboratóriumokból a sugárzási zónába, onnan pedig a vizsgálóterembe. A környezet és a reaktorépületben dolgozók védelmét tökéletesen megszervezték. A 0,1 négyzetméter alapterületű, fél méter magas aktív zónát — ahol az uránhasítás, az energiatermelés történik — másfél méter átmérőjű, 6,5 méter magas és két méter falvastagságú különleges betonból készült, vízzel telt tartályban helyezték el Az atomreaktor épületébe csak teljesen egészséges hallgatókat és oktatókat engednek be. Bent tetőtől talpig át kell öltözniük, és csak zuhanyozás és sugárvizsgálat után léphetnek ki. A reaktor működése során keletkezett fertőzött szilárd hulladékot a KIIAL elszállítja az izotóptemetőbe, a folyékony- és légneműeket pedig a helyszínen tisztítják meg. Czippar György 10 NAPLÓ Autómotor: Genf és Párizs au UMeisagariti A remierközi autoséfer „ütőerei” ezek a városok. A tavaszi genfi és az őszi párizsi autókiállítások (kiegészüve a torinóival) teljes, átfogó képet adnak a világ gépkocsiiparáról. Fokmérő: a rohanó fejlődésnek, és egyben irányt is szabnak. Az idei év igaza autós szenzációt hozott. (Az egyikkel, a Volkswagen KW 70-as típusával a legutóbbi autó-motor rovat foglalkozott.) De az a tény, hogy a kutatás, a fejlődés, az új keresése, az autódivat formálása az 1970- hez hasonló csendes években sem áll meg, bizonyítja az alábbi néhány érdekes újdonság. Sokan talán nem is tudják, hogy Svájc a bizarr nevű Monteverdi sportkocsikkal már több éve képviselteti magát az exkluzív kocsik között. A gyönyörű kiállítású 450 SS Coupé típus 450 lóerős Chursler motorral van ellátva, ami rendkívüli gyorsulást és 290 kilométeres végsebességet biztosít e kocsinak. (Álló helyzetből 4,9 másodperc alatt gyorsul 100 kilométerre.) A Mercedes gyár tovább folytatja a már bemutatott C—111-ess típus fejlesztését- A tavalyi három helyett az idén már négy tárcsát kapott a hátul elhelyezett Wankel motor, amely így 350 lóerős, és az összes szerelvénnyel együtt mindössze 180 kilós. (Tehát majdnem két lóerő jut a motor minden egyes kilójára!) Gyorsulási értéke még a Monteverdinél is jobb, igaz, hogy csak egy tizeddel. A rendkívül nagy sikerű és igen hamar népszerűvé vált Ford-Capri család a 3000—E típussal bővült, sőt a rallyé motorral szerelt típus is napvilágot látott. Az úgynevezett hold./by/tartók legújabb típusa a Fiat gyárban készült Ezek kimondottan „cártya” kocsik. Formájukat tekintve olyanok, mintha 40 évvel ezelőtt készültek volna. A minőség viszont elsőrangú. A Volkswagen gyár ,,Buggy” típusa az 1300-as fődarabokra épült, a Fiat „Zanzara” pedig az 500-as típus alváz- és motorikus egységeit takarja karosszériának nehezen nevezhető felépítményével. Kirándulóra, sportcélokra viszont kiválóan alkalmasak ezek a meglehetősen nyitott autók. Szinte már nem is lepődik meg az autós világ a Citroen gyár legújabb — mindig eseményszámba menő — típusain. Hemzseg rajtuk a sok, korszerű, remek megoldás Így van ez most is az idén bemutatott SM típusnál Könnyűfémvázas V—6-os Maserati motor, fronthajtás, szervokormány a sebességgel arányosan csökkentett szívóhatással, fékerőszabályzóss négytárcsás szervófék — mind-mind külön tanulmányt érdemlő különlegességei az autótechnikának. A Citroën gyár a ma remekét mutatta be, a British Leyland Motor Corporation pedig XL—90-as típusával a holnaputániak vonalait vázolta fel. Alomautóján ma még kuriózumnak tűnő felszerelések vannak, mint például fényelnyelő ablak és szélvédőüveg, ultrahangos ablak, törlő, stb. De ha mindez igaz lesz, amit mégjósol, akkor a jövő évtizedek autósainak 16 ezer kilométerenként kell csak olajat cserélniük, a motor és sebváltó szerviz ráér 80 ezer kilométerenként. Valonat Amerika autóiparáról is. Arrterifeai méretekben kiskocsik, a Generál Motors és a Ford 3,2, illetve 3,8 literes motorokkal szerelt ,,superkompaktjai” vannak hivatva kiszorítani a Volkswagent a saját piacról. Jövőre majd eldől, hogy sikerül-e? 'w '» ? 5.'ey , B. Cs.