Napló, 1971. január (Veszprém, 27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! MAP1C­sütörtök, 1971 január 14. Ára SO fillér XXVII. évfolyam — 11. szám Négy tárca prognózisa az 1970. évi részesedésről A vállalatoknál megkezdődött­­a múlt évi eredmények összegezése, készülnek a mérlegbeszámolók, amelyek szá­mot adnak a munka eredményeiről, a jövedelmekről, s nem utolsó sorban az is eldől, hogy mennyi év végi része­sedést oszthatnak a dolgozóknak. Előreláthatólag március végén, április elején kezdődik meg a részesedés szétosz­tása, ezekről ma még csak előzetes és becsült adatok áll­nak rendelkezésre. Az előrejelzések alapján négy ipari minisztériumban tájékoztatták a várható év végi részese­désről az MTI munkatársait a Kohó- és Gépipari Minisztérium A tárca vállalatai hatéko­nyabban, jövedelmezőbben gazdálkodtak 1970-ben, mint a korábbi években. A gép­ipar részesedési alapja mint­egy 20, a kohászaté pedig a számítások szerint 10 száza­lékkal magasabb, mint 1969- ben. Ezt nem utolsó sorban azzal érték el, hogy dolgo­zóikat anyagilag is erőtelje­sebben ösztönözték jobb munkára. A bérszínvonalat mintegy négy és fél százalék­­kal, a korábbinál nagyobb mértékben növelték, vagyis a részesedési alap egy ré­szét már évközben felhasz­nálták. Ez helyeselhető mód­szer, mert jobb munkára, munkahelyük megtartására ösztönzi a dolgozókat. Az év közben adott nagyobb mér­vű béremelés természetesen az év végi részesedés némi csökkenésével jár, így is azonban a tavalyit erősen megközelítő összeget oszta­nak ki. A gépiparban körül­belül 10, a kohászatban mintegy 12 napi bérnek megfelelő átlagos év végi ré­szesedéssel lehet számolni. Ezen belül természetesen je­lentősek a szóródások, olyan vállalat azonban, ahol egyál­talán nem fizetnek év végi részesedést, a gépiparban 4 —5, a kohászatban pedig mindössze 1—2 akadt eredményeket is túlhaladták. A siker fő forrása, hogy a termelést 5 százalékkal nö­velték, mégpedig oly módon, hogy időközben a munkás­létszám egy százalékkal csökkent, vagyis a termelé­kenység igen lényegesen ja­vult. Év végi részesedésként át­lagosan 18—19 napi bérnek megfelelő összeget fizetnek ki, az átlagot azonban túlha­ladja a rövidáru-, a nyom­da-, a kötszövő- és a ruha­ipar. Elmarad viszont az át­lagtól a pamut-, a len-, ken­deripar, mert itt főként munkaerőhiány miatt — a termelés az előző évihez ké­pest csökkent. 1970-ben egyébként a könnyűipari tárca egyetlen vállalata sem volt vesztesé­ges, 4­5 vállalatnál azon­ban az átlagot jóval megha­ladó bérfejlesztés csaknem egészen felemésztette a ré­szesedési alapot, így legfel­jebb a tartalékalap felhasz­nálásával fizethetnek év vé­gi részesedést. Könnyűipari Minisztérium Előzetes számítások szerint az 1969. évi visszaesés után 1970-ben csaknem 20 száza­lékkal nőtt a tárcához tarto­zó vállalatok átlagos nyere­sége, s ezzel az 1968. évi jó A munkaverseny céljairól Tanácskozott a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége Szerdán tartotta ez évi el­ső ülését a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének el­nöksége. Az elnökség foglal­kozott a szakszervezet 21. kongresszusának előkészíté­sével, majd megvitatta a szocialista munkaverseny­nek a 4. ötéves terv idősza­kára és ezen belül az idei évre szóló főbb célkitűzése­it A nehézipari miniszter és a szakszervezet vezetői ki­dolgozták a verseny irány­elveit, amelyek többek kö­zött kimondják, hogy a ter­melés hatékonyságának nö­velése érdekében a fő cél a munkatermelékenység javí­tása. A fajlagos anyagráfor­­dítások csökkentése, az ál­ló- és fogyóeszközök foko­zott kihasználása, a terme­lési szerkezet korszerűsíté­sének meggyorsítása, a nem­zetközi munkamegosztásban­ való részvétel fokozása, a tudományos eredmények gyors hasznosítása, továbbá a szakmai képzés, a szerve­zés és vezetés színvonalának emelése. A munkaverseny szélesí­tésével, a legcélszerűbb munkaverseny-formák al­kalmazásával elő kell segí­teni a műanyagok feldolgo­zásának fejlesztését, az ole­fin-program megvalósítását, a szintetikus szálak gyártá­sának fokozását. A szerves­és szervetlen vegyipar egyik legfőbb feladata a mezőgaz­daság ellátása korszerű mű­trágyákkal és növényvédő­szerekkel. Már az új ötéves tervidő­szak első évében, tehát az idén is fokozott feladatok hárulnak a vegyiparra, mint a népgazdaság kiemelt ágá­ra. Míg az ipar egészének 6 százalékkal, a vegyiparnak mintegy 9 százalékkal kell növelnie termelését. A nehézipari miniszter és a Vegyipari Dolgozók Szak­­szervezete felhívta a figyel­met a vegyipar fejlesztését szolgáló beruházások ered­ményes végrehajtására. Az elnökségi ülésen tár­gyalt munkaverseny-célokat a jövő hónap elején a szak­­szervezet a központi vezető­ség elé terjeszti és ekkor vi­tatják meg a szakszerveze­tekre háruló közvetlen fel­adatokat. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Az élelmiszeripari trösztök és vállalatok árbevétele elő­zetes adatok szerint mintegy 6 milliárd forinttal haladta túl az 1969. évit. Elsősorban a hús-, a tej-, a baromfi-, valamint a gabonafeldolgozó, ipar értékesített jóval több árut, mint az előző évben. Mindössze három szakma — a konzerv-, a cukor, és a­­li­kőripar — árbevétele maradt el az előző évitől. Maga a nyereség azonban összességé­ben az előző évihez hasonló, vagy annál valamivel ala­csonyabb. Öt vállalatnál szá­mítanak nyereségnövekedés­re, másutt kisebb-nagyobb mértékben csökkent a nye­reség, aminek elsősorban a rossz időjárás, a természeti csapásokkal járó nyersanyag-és alapanyagellátási problé­mák az okai. Az árkiegészí­tések csökkentésének, a vá­mok növekedésének hatását sem tudták még ellensúlyoz­ni a vállalatok az önköltség csökkentésével, illetve a gaz­daságosság javításával. A minisztérium véleménye sze­rint egyik fontos feladat, hogy ezeken a területeken 1971-ben jobb eredményeket érjenek el. Az év végi nyereségrésze­sedés az élelmiszeriparban várhatóan az átlagosnál né­hány nappal kevesebb lesz, mint az előző évben. Ezt a csökkenést az egyéni jövedel­meknél részben pótolta a ta­valy végrehajtott, az előző évinél nagyobb mértékű bér­­fejlesztés. Építésüg­yi és Városfejlesztési Minisztérium A termelést — a tervnek megfelelően — 7 százalékkal növelték 1970-ben az ágazat vállalatai. Az építőipari ár­színvonal is a számított ke­retek között, átlagosan 2—3 százalékkal emelkedett, s ezen belül a szabad árfor­mába tartozó munkák ár­szintje 4,5 százalékka­ nőtt. A nyereség azonban nincs arányban a bevételek emel­kedésével, mert az anyag- és fuvarköltségek növekedé­se „elvitte” a haszon egy ré­szét, s így valamelyest csökkent az építőipari mun­ka rentabilitása. Az ágazat­ban képződő nyereség vég­eredményben túlhaladta az előző évit, a tervezett elő­irányzattól azonban elma­radt. A vállalatok a lehetősé­gekkel bátran élve a nyere­ségrészesedés terhére már évközben növelték a dolgo­zók keresetét. A bérek év­­közbeni javítása miatt mint­egy 10 százalékkal kevesebb lesz ugyan a felosztható év végi részesedés, a múlt évi összes személyi jövedelem növekedése azonban túlha­ladja a négy százalékot. Január virágai (Fotó: Péterfay Endre) Fock Jenő fogadta Miloslav Hruskovicot Forte Jenő, a kormány el­nöke szerdán délelőtt hivata­lában fogadta Miloslav Hrus­­kovic­ot, a magyar-csehszlo­vák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnökét Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit­kárát, aki kormányküldöttség élén az együttműködési ve­gyes bizottság VIII. ülésszaka alkalmából tartózkodik ha­zánkban. A baráti eszmecserén részt vett dr Ajtai Miklós a kor­mány elnökhelyettese, az együttműködési vegyes bi­zottság magyar tagozatának elnöke, Vince József, hazánk prágai és Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. Puja Frigyes megbeszélése Mahmud Riaddal Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter szerda dél­előtt fogadta Puja Frigyest, a külügyminiszter első he­lyettesét, a Kairóban tartóz­kodó magyar jószolgálati küldöttség vezetőjét. A meg­beszélésen jelen volt dr. Ran­di Jenő, hazánk kairói nagy­követe és Nagy S. Lajos nagykövet, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője. A magyar-egyiptomi tárgyalá­sokon a két ország kapcsola­tairól, valamint a nemzetkö­zi helyzet és a közel-keleti válság időszerű kérdéseiről folytattak megbeszélést. Elutazott a VDK kormányküldöttsége mi gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bizottság első ülésszaka és a két ország közötti segély- és hitelnyújtási megállapodás aláírása alkalmából tartóz­kodott hazánkban. A delegá­ciót Le Thanh Nghi, a Viet­nami Dolgozók Pártja poli­tikai bizottságának tagja, a VDK miniszterelnök-helyet­tese vezette. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnök­­helyettese, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, Gyenese And­rás, külügyminiszterhelyettes Tordai Jenő, külkereskedel­mi miniszterhelyettes, Kar­dos János vezérőrnagy. Ott volt Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete és Le Hmi Van a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy­­követségének ideiglenes ügy­vivője. A Varsóba tovább­utazó vietnami küldöttség búcsúztatásánál jelen volt Tadeusz Hanuszek Lengyel­­ország budapesti nagykövete­­. Szerda délelőtt elutazott a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsé­ge, amely a magyar—vietnam Téli leltár a siófoki telelőben. Képriport a 3. oldalon.

Next