Napló, 1971. február (Veszprém, 27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
—------- i£ ...— -........ ■ ■ - - Újabb saigoni kudarc Laoszban A Patet Lao fegyveres erői szétverték és megfutamodásra kényszerítették a Laosz területére behatolt saigoni csapatok egy újabb rohamzászlóalját. A dél-vietnami területen felvonult és laoszi bevetésre kész további nyolc saigoni rohamzászlóalj a partizánok offenzívája nyomán ..védelmi vonalainak megszilárdítására átcsoportosult.. Péter János külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson Dániában tartózkodik, a Christianborg-palotában dán kollégájával, Poul Hartlinggal aláírta a két ország kulturális egyezményét (A Napló képtávírója) Péter János tárgyalásai a dán külügyminiszterrel Napi külpolitikai kommentárunk A KONFERENCIÁK VÁROSÁBAN, a Genfi-tó partján jelentős tanácskozás kezdődött: megnyílt a leszerelési értekezlet ez évi ülésszaka. A munkában huszonöt ország vesz részt és ez a szám önmagában is jelez valamit. Mindenekelőtt azt, hogy a világszervezet által hivatalosan kijelölt leszerelési bizottság egyik tagja, Franciaország változatlanul hiányzik a genfi zöld asztal mellől. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy másik nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalom, a Kínai Népköztársaság sem vesz részt a leszerelési megbeszéléseken, máris előttünk áll a témával kapcsolatos egyik legfontosabb feladat: el kell érni azt, hogy előbb-utóbb legalább a legérdekeltebbek,a nagyhatalmak teljes számban képviseltessék magukat. Ehhez természetesen még sok mindennek kellene, történnie. Francia viszonylatban annak, hogy Pompidou lemondjon az általában pozitív De Gaulle-i külpolitika e negatív örökségéről, kínai viszonylatban pedig egy ilyen folyamatnak alighanem a teljes jogú ENSZ felvétellel kellene kezdődnie. Hosszú esztendők kemény — és nem utolsósorban a genfi nemzetek palotájában a szovjet delegáció által végzett — munkája nyomán ma már olyan eredményekre emlékeztethetünk, mint az 1968-ban megkötött Atomstop- egyezmény, a világűrről és legutóbb a tengerfenék atommentesítéséről kötött moszkvai megállapodások. Az osztrák fővárosban rövidesen folytatódnak a Salt-tanácskozások és ez a tény önmagában is jelentős vívmány, beszédes érv amellett, hogy az erőfeszítések nem reménytelenek. Az emberiség jövőjének alternatívája az atomháború, vagy atombéke. A tóparti tanácsteremben is azért harcol a szocialista diplomácia, hogy ez a hamleti nagyságrendű kérdés valamennyiünk javára, az élet győzelmével oldódjék meg, és a Szovjetunió képviselői által szerdán aláírt dokumentum szerint az érintett nemzetek mindenekelőtt országaik közötti kapcsolatok fejlesztésére törekszenek majd a jövőben. Az ötnapos megbeszélésen résztvevő küldöttségek tagjai szerdán megtekintették a Szovjetunió Állami Tervbizottsága megalakításának 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást. Látogatás Frigyes királynál Tegnap délelőtt Koppenhágában öt évre szóló magyar—dán kulturális megállapodást írtak alá. Ezután Péter János külügyminiszter megkezdte hivatalos tárgyalásait Poul Härtling dán külügyminiszterrel. A másfélórás eszmecsere elején Poul Härtling üdvözölte Péter Jánost és kíséretének tagjait. Péter János elmondotta, örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy most megbeszéléseket folytathat a dán vezető politikusokkal. Tolmácsolta a magyar kormány Raunsgaard miniszterelnöknek és Hartling külügyminiszternek szóló meghívását. Az eszmecsere folyamán a két miniszter egyetértett abban, hogy a kétoldalú kap-'' csolatok fejlesztését semmiféle, zavaró tényező nem akadályozza s tovább kell fejleszteni az országaink közötti kulturális, gazdasági és ipari, valamint a két nép és kormányai közötti személyes kapcsolatokat egyaránt. A külpolitikai kérdések közül az eszmecsere során a legnagyobb figyelmet az európai kontinens problémáira fordították. Ezen belül első helyen szerepelt az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésének kérdéscsoportja. Az eszmecserét követően Péter János udvariassági látogatást tett IX. Frigyes dán királynál, majd a koppenhágai tőzsdepalotába hajtatott, ahol D. Björner, a dán kereskedelmi kamara elnöke adott ebédet külügyminiszterünk tiszteletére. Délután 5 órakor a magyar külügyminiszter a dán külpolitikai társaságban tartott előadást. Foglalkozott a két ország kapcsolatainak kérdéseivel és elismeréssel emlékezett meg a délelőtt aláírt magyar—dán kulturális megállapodásról. Az előadás második részében Péter János a Magyar Népköztársaság és a szocialista országok külpolitikájának főbb vonásait ismertette. Megemlékezett egyebek között a Varsói Szerződéshez tartozó államok külügyminisztereinek legutóbbi bukaresti találkozóján elfogadott álláspontról. Este 8 órakor a dán kormány hivatalos vacsorát adott a magyar külügyminiszter tiszteletére. Vasil Ilivik Kairóban Szerdán az egyiptomi fővárosban megkezdődtek a tárgyalások a CSKP Vasil Bilak KB-titkár vezette küldöttsége és az Arab Szocialista Unió küldöttsége között. Az egyiptomi pártot a megbeszéléseken Dineddin Daud, az ASZÚ legfelső végrehajtó bizottságának tagja képviselte. A CSKP küldöttsége kedden érkezett ötnapos látogatásra az egyiptomi fővárosba és az ASZÚ meghívásának tesz eleget. Mahmud Favzi miniszterelnök fogadta Jean de Lipowski francia külügyi államtitkárt, aki később Riad külügyminiszterrel és Labib Sukeirrel, az egyiptomi nemzetgyűlés elnökével is találkozott. Ugyancsak Kairóban tárgyal Petru Burlacu román külügyminiszter is. Burlacu és az általa vezetett román küldöttség kedden érkezett Kairóba. Egyiptom számára nem marad más lehetőség, csak a harc folytatása, hacsak a Jarring által felvetett kérdés komplexumra adott izraeli válasz pozitív nem lesz — írja szerdán az AZ Ahram. KGST- dokumentum aláírása Moszkvában A KGST-orszságok állami tervbizottságainak vezetői Moszkvában ötnapos megbeszélés-sorozaton jelölték ki az együttműködési formák és módszerek tökéletesítésének normáit. A Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia Csehszlovákiai jegyzetek II. Látogatóban Skodáéknál Két okból is érdekelt a csehszlovák autógyártás. Egyrészt ez a modern csehszlovák ipar egyik legjellegzetesebb és Európa-szerte ismert ága, másrészt úgy tudtam, hogy néhány magyar vállalat kooperációs kapcsolatban áll Skodáékkal. A győri vagongyár például a gépkocsi hátsóhidak gyártásában. A LIAZ-cég, vagy teljes nevén a Liberecke Automobilové Závody hét gyáregysége teherkocsikat, zömmel Skoda 706-osokat gyárt, ezek 50 százalékát exportálja. A Neisse menti Jablonece 550 méter magasan a tengerszint felett, a romantikus észak-csehországi hegyek, tűlevelű erdők koszorújában — a vállalat központja és egyik gyáregysége. Ez utóbbi most van átalakulóban, két év óta folyik a több százmillió koronás rekonstrukció, a csarnokok, irodaépületek egy részét bontják, építik, másutt már beköltöztek, folyik a termelés, illetve a hivatali munka. A nagy szerelőcsarnokban a gyárbüszkeségét, az M 634-es 210 lóerős, hat hengeres Diesel-motorokat gördíti a szalag, óránként 12 darabot. A gyártás ellenőrzését magyar berendezés könnyíti meg. A budapesti VILATI gépeit részben már felszerelték, a többit fokozatosan szerelik a kulcsfontosságú gépekhez, gépcsoportokhoz. A berendezés lényege a processzográf, amely egy központi diszpécser teremben feljegyzi a megfigyelt gépek működésének, állásidejének, az állás okainak adatait, a gépcsoporthoz szerelt ipari tévékészülék pedig bepillantást nyújt az üzemrészbe. Jámbor Béla szerelővel —, aki egy éve dolgozik Jablonecban — az egyik tv-kamera felszerelése közben találkoztam. Elmondta, hogy az első 40 géphez csatlakozó berendezést február 15- én adták át, majd újabb 40 fontos kulcsmunkahelyet kötnek be a diszpécser terembe. Csehszlovákiában ez az első ilyen magyar berendezés, az NDK-ban, a magdeburgi csőgyárban már felszereltek ilyent szakembereink. Az együttműködés részleteiről Jaromir Provaznik igazgatóhelyettes tájékoztatott. Megmondta őszintén, hogy ezen a területen még sok a tennivaló. A processzográf ügyben nem volt akadály, a berendezést megvásárolták. Sokkal több problémát okoz a szakosítás, a gyártás nemzetközi megosztása, az alkatrészek szabványosítása. A KGST-országok azonos, vagy hasonló profilú üzemei, vállalatai nem minden esetben tudják egyeztetni saját érdekeiket a KGST-partner igényeivel. Éppen most várjuk Romvári Ferencet, a Győri Rába megbízottját — mondja —, hogy a hátsóhíd kooperáció részleteiről tárgyaljunk. A LIAZ autóbuszokhoz győri hátsóhidakat szeretnénk rendelni. A megbeszélés egyébkéntfolytatása lesz annak a KGST-tanácskozásnak, amit Moszkvában tartottunk. — Egy pillanatra maradjunk még a győri hátsóhidaknál. — Elképzeléseink szerint a győriek 13 tonnás hátsóhidakat szállítanának teherkocsijaink számára. Mi ezek gyártását leállítanánk, s csak a motort, sebességváltót, pontosabban: a hajtóműveket gyártanánk. A szakosítás megkönnyítené a nagyobb sorozatok gyártását, az automatizálást. , Az utóbbinak köszönhetjük, hogy üzemünk például egy év alatt — azonos munkáslétszámmal —, ha az 1969 évit 100 százaléknak veszem, 218 százalékra emelte a termelést. A LIAZ munkásainak átlagkeresete 2000 korona, saját bölcsődéjük, üzemi rendelőjük, étkezdéjük, vállalati üdülőjük (Zámosliban) van. A vállalat kölcsönnel és gépi segítséggel könnyíti meg a munkások lakásépítését. Bertalan Lajos Következik: ■taropramea — 106 let NAPLÓ I Hírek a világpolitikából ^ (Moszkva, MTI) Moszkvában szerdán megkezdődtek a szövőjet— jugoszláv hivatalos tárgyalások. A szovjet küldöttséget Andrej Gromiko külügyminiszter, a jugoszláv delegációt pedig Mirko Tepavac külügyminiszter vezeti. ^ (Moszkva, MTI) Agostino Casaroli érsek, a Vatikán „külügyminisztere” az egyházi közügyek tanácsának titkára szerdán este Moszkvába érkezett, hogy aláírja az atomsorompó szerződést. (Varsó, MTI) A lengyel szakszervezeti szövetség központi tanácsának szerdán megkezdett plénumán elhangzott a központi tanács elnökségének beszámolója, amely bírálja a szakszervezeti mozgalom tevékenységét az elmúlt időszakban és meghatározza a megújhodás feladatait. (Algír, AFP) Algéria egyoldalúan elhatározta, hogy kisajátítja az országban működő francia olajtársaságok érdekeltségeinek 51 százalékát. (Washington, MTI) Melvin Laird amerikai hadügyminiszter szerdán sajtóértekezletet tartott. Az indokínai hadihelyzetnek az agresszorokra nézve hátrányos alakulását Laird a népi erők „könyörtelen elszántságával** próbálta magyarázni. Közel-Kelet Gerillák válaszúton Már jó ideje válságjelek mutatkoznak a földjükről elűzött palesztínaiak ellenállási mozgalmában. A nehézségek egyik oka, hogy a főleg Jordániában, de Libanonban is állandóan kiújuló fegyveres összeütközések elvonják a partizán erők jelentős részét a tulajdonképpeni céltól az Izrael állam elleni harctól. Az ellenállási szervezetek másik nagy problémája az, hogy nem sikerült katonai és politikai egységet létrehozniuk a Palesztinai Felszabadítási Szervezet keretein belül. A központi bizottság eddig nem tudott elfogadható maximális és minimális programot kidolgozni. Bár kétségtelen haladás az is, hogy a legnagyobb és legbefolyásosabb gerilla-szervezet, az El Fatah a távolabbi, tehát a maximélia célt már jórészt kidolgozta. Ennek fontossága kétségtelen, de komoly zavarokat idézhet elő, ha a közeli, a minimális program hiányában mereven ragaszkodik történelmi végcéljához ami egyáltalán nem biztos, hogy realizálható. Amit az El Fatah szeretne Kétségtelen, hogy sokkal rokonszenvesebb az El Fatah elképzelése a távoli jövő Palesztinai államáról, mint a Sukeiri-féle szélsőségesek jelszavai, vagy a cionisták „Sivatagba, arabok!” politikája. (Ami másfél-kétmillió arab menekült egyelőre teljesen megoldatlan helyzetét eredményezte. Arafat, az El Katah vezetője munkatársaival „Izrael állam szétzúzása” után egy nagy „Palesztinát” képzelt el, ahol vallási és faji türelmet élvezve élnének együtt arabok, zsidók és más népcsoportok. A hatalom gyakorlásából — választott képviselőik útján — minden Palesztinai népi és vallási csoport számarányának megfelelően részesülne. A demokratikus érzelmű izraeliták, sőt a volt cionisták is Palesztinában maradhatnának, ha lemondanak faji ideológiájukról, mert nem dolgozta ki a felszabadító mozgalom taktikai, közvetlen céljait. Az idő sürget, hiszen a múlt héten ,Kuvaitban ülésező palesztinai világkonferencián az Al Ahram félhivatalos egyiptomi lap értesülése szerint konkrét javaslatokat terjesztettek elő egy önálló „minipalasztinai állam” létrehozásáról. Az elképzelések szerint az új arab állam a Jordán folyó nyugati partján (Ciszjordániában) és a Gázaiövezetben alakulna meg. (Természetesen csak akkor, ha Izrael kivonulna ezekről a területekről.) Tehát fontos válaszút elé került az El Fatah, pontosabban az egész palesztin ellenállási mozgalom. v Reguláris— irreguláris ellentétek Ha a gerillák elfogadják a „mini-palesztinadóbaan51 gondolatát, úgy érzik, hogy elárulták harcuk végcélját, a demokratikus, türelmes arabzsidó „Palesztina” eszméjét. Ha nem fogadják el, szembe kerülhetnek nemcsak Jordániával és Libanonnal, hanem a haladó arab országokkal is — élükön az EAK-al. Bár Kairó vezető köret nyíltan nem foglaltak állást — félhivatalos lapjuk, a jólértesült Al Ahram egyértelműen kiállt az új palesztinai állam létrehozása mellett. Az El Fatah és a gerillaszervezetek többsége — a hírek szerint — ebben a kérdésben ellentétbe került a reguláris palesztinai felszabadító hadsereggel is. Mindenesetre tény, hogy a reguláris palesztinai hadsereg parancsnoka, Madel Razah Jahja dandártábornok, február 12-én erélyes hangú memorandumot intézett a Palesztinai Nemzeti Tanács (a „száműzött parlament”) elnökéhez, amiben követelte, hogy mind a nemzeti tanácsban mind pedig a Palesztinai Felszabadítási Szervezetben korlátozzák a gerillák képviselőineka számát. (Ők Jahával ellentétben, nem akarják az új arab állam létrehozását.) A Reuter hírügynökség véleménye szerint küszöbön áll a ,,leszámolás” a Szíriában és Észak-Jordániában állomásozó reguláris felszabadító hadsereg és egyes gerillaszervezetek, főként az El Fatah között. Elhalasztott találkozó Múlt szombatra hívták össze Damaszkuszba a palesztinai ellenállók központi bizottságának találkozóját, de bizonytalan időre elhalasztották. A hivatalos indoklás: a központi bizottság több tagja még nem érkezett meg a szíriai fővárosba. Az elhalasztás igazi oka szórósan öszszefügg Jahja dandártábornok követeléseivel. Nehéz döntés elé kerültek a gerillavezetők. Ha ragaszkodnak távoli álmukhoz, még súlyosabb válságba sodorhatják mozgalmukat. A kis Palesztinai állam létrehozása egyik fő célja lenne, hogy az arabok ne egymással vetélkedjenek, mint legutóbb többször is Jordániában, hanem a legmegfelelőbben sikerüljön rendezni az 1948 óta húzódó palesztinai menekültek problémáit. A haladó arab országok ezen túlmenően ,az arab egység erősítése érdekében rokonszenveznek az új arab állam gondoláival. Horváthy György A realitások Elvileg mindez szépen hangzik, de a mostani valóság az, hogy az amerikai imperializmus támogatását élvező, állig felfegyverzett, cionista Izrael állammal kell számolni. De éppen ez a nehéz az El Fatah számára. » •v .........................................................— Csütörtök, 1971. február 7--