Napló, 1971. április (Veszprém, 27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Kedd, 1971 április 20. Ara­dO fillér XXVII. évfolyam — 92. szám ­Választás a gyűlések megyénkben Tegnap — az esti órákban — nyolc Veszprém me­gyei községben rendeztek választási gyűlést népes hallga­tóság előtt. Megyénk közéleti vezetői, országgyűlési kép­viselő-jelöltek találkoztak a választópolgárokkal. Konyszentlászló évi hatvan­­millió darab téglát ad az or­szágnak”. A továbbiakban utalt or­szágos feladatainkra és terve­inkre. Munkánkat — mon­dotta — meghatározta a párt X. kongresszusa, a részfela­datokat kinek-kinek a saját területén kell megoldania és vállalnia. Szavazatunk e munka és feladatok vállalá­sát is jelenti. A munka pe­dig a jobbat és a többet. Ah­hoz, hogy államunk többet adjon, többet is kell vala­mennyiünktől kapnia. Bakonyszentlászló fejlődé­séről szólva Szabó Kálmán hangsúlyozta, hogy a taná­csok nagyobb önállósága egyben nagyobb feladatokat is jelent a község esetében. Megoldandó például a Ba­konyszentlászló és Vinyesán­­dor-major közötti út, a jár­daépítés, a villanyhálózat bő­vítése. A közeljövőben fel­építendő mintegy 850 ezer forintos beruházást igénylő 50 fős óvoda jelentős létesít­mény, de lehet, hogy na­gyobbra lesz szükség. To­vább kell fejleszteni a köz­ség és a vállalatok, gazdasá­gok kapcsolatát és együttmű­ködését ilyen témákban is — esetleg úgy, hogy a vállala­tok anyagi részt vállalnak a bővítésben. Indokolt a bőví­tés igénye, hiszen a község lakosságának mintegy 70 szá­zaléka az iparban és egyéb, nem mezőgazdasági szektor­ban dolgozik. II szénvagyon 2000-ig elegendő A Dudari Szénbánya Válla­lat felolvasó termében mint­egy négyszáz bányász hall­gatta figyelmesen Nyisztor Imrének, a Hazafias Nép­front megyei titkárának be­szédét, amelyben többek kö­zött elmondotta, hogy a me­gyében lezajlott 3954 jelölő gyűlésen több mint 135 ez­ren vettek részt és 11 908 hozzászóló mondta el véle­ményét, javaslatát. Az embe­rek őszintén beszéltek a gon­dokról, a megoldandó felada­tokról. Ezt tették a duda­­riak is, akik Z. Papp Sán­dor frontmestert jelölték kép­viselőnek. — A bánya dolgozói — mondotta — a népgazdaság egyik fontos „őrhelyén” tel­jesítik kötelességüket. A bá­nyánál jelenleg mintegy 1400- an dolgoznak, mert az utóbbi négy év alatt körülbelül 300 ember hagyta el az üzemet. Pedig a bánya és az ott dol­gozók jövője biztosított, hi­szen az országnak szüksége van a szénre és Dudoron, a jelenleg feltárt szénvagyon 2000-ig teszi lehetővé a za­vartalan termelést. Ezt a vagyont újabb feltárásokkal tovább növelik. A munka te­hát biztosított, a jelenlegi 18 évesek is megtalálják jövő­jüket, számításukat, a biztos kenyérkeresetet a bányánál, amelynek dolgozói az elván­dorlás ellenére is teljesítik a tervet, s naponta átlagosan 180 vagon szenet küldenek a felszínre. Ez­t úgy érték el, hogy az előző 586 front he­lyett most csak három, kor­szerű és műszakilag jól fel­szerelt munkahelyen dolgoz­nak. Jelenleg is 47 szocialis­ta brigád 584 dolgozója küzd azért, hogy valóra váltsák a szerződésben vállalt kötele­zettségeiket, s így támogas­sák a párt, a kormány poli­tikájának teljesítését. Az ösz­­szefogás, a dolgozók lelkes munkája tette lehetővé, hogy a bánya 60 millió forint tiszta nyereséggel zárja a ta­valyi esztendőt. Nyisztor Imre emlékezte­tett arra, hogy ennek a lel­kes munkának köszönhető a III. ötéves terv csaknem egy hónappal előbb történő teljesítése. Az ipari, termelés 6 százalékkal, a nemzeti jö­vedelem pedig 40 százalék­kal nőtt. De emelkedett a dolgozók reálbére, reáljöve­delme is. A kormány megol­dotta a munkaidő csökken­tést, bevezette a gyermek­­gondozási segélyt, fejlesztet­te a bérrendszert stb., annak ellenére, hogy 1970 nehéz esz­tendő volt, hiszen közben az árvíz is sújtotta a népgazda­ságot. A III. ötéves terv so­rán megyénk ipar­a 28 szá­zalékkal növelte termelését. Nőtt a műszaki színvonal, a gyártás- és gyártmányfej­lesztés, növekedett a szerve­zettség. Megyénkben öt év alatt mintegy 15 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A IV. ötéves terv során 25 milliárd forint értékűt kell teljesítenünk. Ebben nemcsak az üzemek bővítése és re­konstrukciója szerepel,­­ ha­nem például 17 500 lakás fel­építése is. Nagyobb önállóság - nagyobb feladatok Bakonyszentlászlón a kul­­túrház nagyterme megtelt a választási gyűlés kezdetére. A község választópolgárai nagy érdeklődéssel hallgatták meg Kása Ernőnek, a Haza­fias Népfront helyi titkárá­nak bevezetője után Szabó Kálmánt, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát, a megyei párt-vb tagját. A gyűlésen, melyen részt vett Vincze Farkas, a járási pártbizottság első tit­kára is, a szónok előadásában arról beszélt, hogy a hét vé­gén sorra kerülő választás lépcsője, s egyben határköve életünknek. „Lépcsője, sz­ezen előbbre lépünk, arra szavazunk, hogy a szocializ­mus építésében még többet és még jobbat érjünk el — mondta Szabó Kálmán —, de mérföldkő is, mert négy év után felmérjük mit tettünk eddig, mit kell a továbbiak­ban tennünk”. Az utóbbi négy év töretlen fejlődéséről szólva hivatko­zott a gazdasági mechaniz­mus sikeres reformjára, a IX. pártkongresszus határo­zatainak végrehajtására, az életszínvonal emelkedésére — mindenki által tapasztal­ható fejlődésünkre. „Bakonyszentlászlóra for­dítva a szót, elmondhatjuk: itt sem múlt el nyomtalanul az utóbbi négy esztendő — jelentette ki a szónok —. Közép-Európa legmodernebb téglagyára épült fel a köz­ségben. A jelentős beruházás révén a teljes üzemnél Ba It fu­­­rikus­fejű­éssel számolunk Városlődön Vándor József, a Veszprém megyei Tanács vb elnökhelyettese tartott vá­lasztási gyűlést. Többek kö­zött arról beszélt, hogy so­kat fejlődött az utóbbi évek­ben megyénk mezőgazdasága és a múlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére is öt esz­tendő alatt 16 százalékkal növekedett a termelés. Gaz­daságaink egyre szilárdabb, kiegyensúlyozottabb gazdál­kodást folytató szocialista nagyüzemekké váltak. Megvalósult a IX. párt­­kongresszus célkitűzése: a parasztság­­ jövedelme köze­lebb került a munkásokéhoz, a korábbiaknál gyorsabban növekedett: például me­gyénkben öt év alatt 15 ezer­ről 18 ezer forintra nőtt. A parasztságról, mint szövetsé­gesről gondoskodtunk és en­nek a testvérpolitikának a megvalósulását győzelemként könyveli el a párt. A jövőben is a termelés növekedésével azonos arányban emelkedő majd a parasztság jövedelme . Pártunk világosan látja, nagy a jövedelem­szóródás a mezőgazdaságban. Azt szeret­nénk, hogy ahol a becsületes és szorgalmas munka mellett is ma még alacsony a jövede­lem, a következő években emelkedjék a tagság bevé­tele. Beszélt a falu és a város kö­zötti különbség csökkenésé­ről, a falusi emberek életkö­rülményeinek változásáról, majd a negyedik ötéves terv célkitűzéseit ismertette. — Népgazdaságunk nagy jelentőséget tulajdonít a me­zőgazdaság további, dinami­kus fejlődésének. A növény­­termesztés után most a hús­termelést fokozzuk, hogy megfeleljen az igényeknek. Ma még gond a húsellátás. (Folytatás a 2. oldalon) Vizet kap öt község Közös vízművet létesít a Balatonfelvidéken Szentjakabfa, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Óbudavár és Tagyon. A víz­gyűjtőt Szentjakabfa alatt építik meg. Jelenleg a Veszp­rém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ajkai üzemegy­ségének dolgozói a két kilométer hosszú vezeték lefek­tetését készítik elő. A vízvezeték az év végére elkészül és kiváló minőségű ivóvizet szolgáltat az öt község lakóinak. (Fotó: Borbás János) Szovjet űrállomás kering Földünk körül A Szaljut tudományos kutatásokat és kísérleteket végez a világűrben A Szovjetunióban hétfőn földkörüli pályára felbocsá­tották a „Szaljut’’ tudomá­nyos űrállomást. Az űrállomás felbocsátásá­nak célja a konstrukciós ele­mek és a tudományos be­rendezések további tökélete­sítése, valamint tudományos kutatások és kísérletek el­végzése a világűrben. Az űrállomást az előzetes számításokhoz igen közelálló pályára vezérelték. Az űrállomás fedélzeti be­rendezései és rendszerei, a tudományos felszerelések normálisan működnek. A földi koordinációs számító központ folyamatosan végzi az űrállomásról érkező in­formáció feldolgozását. Mint a TASZSZ tudósító­jával az irányítási központ­ban közölték, a Szaljut szov­jet orbitális tudományos ál­lomás program szerint foly­tatja repülését. A kitűzött időpontban módosították pá­lyáját. Magyarországi idő szerint 16:00 órakor az állomás be­fejezte kilencedik fordulatát a Föld körül. Telemetrikus úton érkezett adatok szerint az állomási fedélzeti rendsze­rei és­ tudományos berende­zései rendeltetésszerűen mű­ködnek. Az állomás útjának megfigyelése és az állomás irányítása a Szovjetunió te­rületén, valamint a szovjet tudományos akadémia At­lanti-óceánon hajózó három kutató hajóján elhelyezett mérőállomások segítségével történik. Alsóörs a megye autóbusz hálózatának egyik központja, itt futnak össze a Balaton­­partról és a Bakony felől érkező járatok. A vasútállomásnál kor­szerű buszpályaud­vart alakítottak ki. A községi tanács most a falu felső részén, a Veszprém felé uta­zók számára épített modern várótermet.­­Fotó: Vida András) I­d­éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Jubileumi ülés az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében hét­főn dr. Láng Géza akadé­mikus megnyitotta a Magyar­­ Mezőgazdasági Múzeum jub­­­bileumi ünnepségét, amelyre , számos országból érkeztek vendégek, tudományos kuta­­­­tók, szakemberek A fennál­lásának 75. évfordulóját ün­neplő Mezőgazdasági Múze­um munkáját dr. Gergely­­ István mezőgazdasági és­­ élelmezésügyi miniszterhe­­­­lyettes méltatta. Elmondotta, hogy a muzeológusok, a tu­­­­dományos munkatársak az­­ agrártörténeti kutatások te­­­­rén jelentős eredményeket­­ értek el Nagy munka volt a­­ régi magyar mezőgazdasági­­ irodalom bibliográfiájának összeállítása és kiadása, amely nagy segítség a me­­mgazdasági szakembereknek. A Mezőgazdasági Múzeum­­ munkatársai bekapcsolódnak­­ az országos távlati kutatási tervbe is. A Tudományos Akadémián a jubileumi ünnepséggel egyidőben megnyílt a mező-­ gazdasági múzeumok III. nemzetközi kongresszusa, amelyen 26 országból több mint 160 küldött vesz részt.

Next