Napló, 1971. május (Veszprém, 27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

Több tízezer látogatója volt tegnap a Budapesti Nemzetközi Vásárnak. Képünkön a vásár főterének látképe, a háttérben az alumíniumipar csillogó pavilonja. A megyei városi díjazott vállalatokról a harmadik oldalon riportban számolunk be (Fotó: Péterfay Endre) A megyei tanács programja Programot adott e hé­ten az új megyei ta­nács. Lelkesítő, bíztató programot. A hétfői ünnepi ülésen zárszavában fogalmazta meg ezt a megyei tanács akkor megválasztott elnö­ke, dr. Radnóti István. Programot? Nincs és nem is lehet az újjáválasztott megyei ta­nácsnak külön munkaprog­­ramja. Meghatározta a fel­adatokat a párt X. kong­resszusa, a megyéét ezen belül a megyei pártértekez­let, adott az ország ötéves terve és a megyei tanács erre épülő a megyére vo­natkozó terve. A feladat, a munkaprog­ram tehát meghatározott. Értelmetlen dolog lenne az újrafogalmazás. Az a több­let azonban, amit — ahogy mondani szokták — a „szubjektív feltételektől”, tehát az embertől várni le­het nem csekély. A munkamódszer maga­sabb szintjéről van szó. Mert tény hogy nem a megújulással kezdődik a munka. Folytatódik, ami megkez­dődött az előbbi ciklusban. Csak magasabb szinten. De hiszen ez sem­m­i: minden új időszakban magasabb szintre lépünk. Új „csak” az lehet, amiben ez a maga­sabb szint a tanácsi munka során megnyilvánul. A módszer. És ebben adott progra­mot az új megyei tanács. „Céljaink megvalósítása — mondotta zárszavában Radnóti elvtárs — csak po­litikailag és szakmailag ma­gas színvonalú, példamu­tató fegyelemmel és törvé­nyességgel végzett munká­val lehetséges Másképpen nem. A választók ezt vár­ják a tanácstól és meg kell felelnünk ennek a várako­zásnak. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? Röviden megmondhatom: jól elintézett ügyeket!” Ez világos beszéd. De az­tán azt is kifejtette a me­gyei tanács elnöke, mit ért jó ügyintézése. Nem álta­lában, hanem most, a taná­csi hatáskörök növekedése időszakában — és konkré­tan : Veszprém megye köz­ségeinek városainak taná­csainál, a járási hivatalok­nál és a megyei tanács osz­tályainál hivatalainál, kormány által alko­tott rendeletek korszerűsí­tették a mai élet követel­ményeihez igazították, sok tekintetben megújították a törvényes kereteket. Ne­künk pedig a gondolkodá­sunkat, a magatartásunkat — egy kicsit tehát önma­gunkat — kell megújíta­nunk, hogy e kereteket tartalommal tölthessük ki.Mire gondolok? Az ügy­felekkel, a választókkal való érintkezés kulturált­­ságára, a hangnemre, a la­kossággal való kapcsolatok formáira”. Azt mondjuk: a hatalom a népé. A tanácsok tehát a nép megbízásából, nevében, érdekében kötelesek tevé­kenykedni. De elhiheti-e valaki, hogy a megbízásá­ból, nevében és érdekében tevékenykedik az a tanácsi dolgozó, aki ügyét tologat­ja, aki esetleg vissza se kö­szön a hivatalában, hellyel sem kínálja ügyfelét??! A program­adó elnöki zárszó ezt így fogalmazta meg: „Figyelemmel,­­ érdeklő­déssel és szeretettel foglal­kozzék a­z apparátus az ügyfelekkel. Ne legyenek betartatlan határidők, el­odázott feladatok, üres szó­­csépléssel eltöltött értekez­letek, homályos és bürok­ratikus hangú állásfoglalá­sok és utasítások, amelye­ket — talán kis túlzással szólva — az állampolgárok­nak jogvégzett ismerőseik­kel kell­­lefordíttatniuk”... Üldözzük a hideg és lelket­len bürokratizmust, te­remtsünk értelmes összhan­got az ügyfelek és a hivatal között”. Program ez? Nem a munka tartalmá­ra vonatkozó program. Csak­ annak formáira, utal más vonatkozásban: a módszerére. De tartalomra lakossággal való kapcsolat tartalmára És ez nem ke­vésbé fontos annál. Mert a községi, városi tanácson minden polgárnak, család­nak akad ügye dolga. A ta­nács: a városban a falu­ban az államhatalom. Nem jár tehát messze az igaz­ságtól, aki abból ítéli meg általában a hatalmat, egész demokratikus rendszerün­ket, ahogyan az ő ügyét a helyi tanácson intézik, aho­gyan ott vele beszélnek. Ilyen értelemben okos. a demokratikus­ fi­gyelmet érdemlő ez a prog­ram. Magasabb szintet ígér a­ tanácsi munka mód­szerében, a lakossággal va­ló kapcsolatok tartalmában. Cs. I. Befejeződtek a Veszprém megyei jogásznapok Szombaton folytatta és be­fejezte tanácskozását a bala­tonfüredi jogászkonferencia. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a tanácsi tevékenység továbbfejleszté­séről. dr. Szép György igaz­ságügyminisztériumi főosz­tályvezető pedig a szövetke­zeti jogfejlődés időszerű kér­déseiről tartott előadást. Korreferensként felszólalt dr. Hardy Zoltán, a Veszp­rém megyei Tanács vb titká­ra és dr. Lóczi László, a veszprémi államigazgatási is­kola igazgatója. A tanácsko­záson többek között jelen volt dr. Radnóti István, a Veszp­rém megyei tanács és dr. Bo­­dogán János, a Veszprém vá­rosi tanács elnöke. Szabó Kálmán, az SZMT vezető tit­kára a megyei párt-vb tag­jai; Szabó Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Vándor József, dr. Ditrói Jó­zsef és István János, a Veszprém megyei Tanács el­nökhelyettesei. Az ülésen dr. Erőss Gyula, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének me­gyei titkára elnökölt. Világ proletárjai egyesüljetek ! Vasárnap, 1971. május 20 Ara­tD fillér XXVII. évfolyam —120. szám „Minden igazságos, felszabadító háború a mi ügyünk is” A Béke­világtanács öt küldöttsége Veszprémben Szolidaritási nagygyűlés egy katonai alakulatnál Tegnap délelőtt a Bé­ke­­világtanács hazánkban tar­tózkodó delegátusai közül mintegy harmincan Veszp­rém megyébe látogattak, hogy egyik katonai alakula­tunk vendégei legyenek. Négy indokínai és a koreai küldöttség érkezett a kora reggeli órákban. A laoszi küldöttség, élén Singkapo tábornokkal a „La­oszi Bizottság a Világbéke Megőrzéséért” küldöttségének vezetőjével, a dél-vietnami küldöttség Nguyen Van Hieu professzor, a Dél-Vietnami Felszabadítása Front elnök­sége és a Béke-világtanács Elnöksége tagjának vezetésé­vel; az észak-vietnami kül­döttség, Dang Thai Mai pro­fesszor, a Vietnami Írók és Művészek Szövetségének el­nöke, a Vietnami Béketa­nács alelnöke vezetésével; a kambodzsai küldöttség Jeng Kounsaky, a kambodzsai ki­rályi kormány kulturális ügyekkel megbízott nagykö­vete; a Nemzeti Egységfront küldötte vezetésével; vala­mint a koreai küldöttség Kim Tay Hy, a koreai bé­kevédelmi bizottság alelnö­ke vezetésével — baráti esz­mecserével kezdték program­jukat. Jávor József ezredes fogadta őket az egység ka­tonái és tisztjei nevében. Rö­viden bemutatta a parancs­noki kart, majd beszélt Veszprém történeti múltjáról és jelenlegi jellemzőiről. Is­mertette a megye sajátossá­gait is. Ezután a küldöttségek ve­zetői és tagjai szolidaritási és békenagygyűlésen talál­koztak az alakulat katonái­val és tisztjeivel. A nagygyűlést Jávor Jó­zsef ezredes nyitotta meg, üdvözölve a vendégeket, majd átadta a szót a nagy­gyűlés szónokának, Kerekes Mihály alezredesnek. — A magyar nép, ezen be­lül néphadseregünk katonái kezdettől fogva nagy érdek­lődéssel, internacionalista együttérzéssel figyelik és tá­mogatják az indokínai népek heroikus harcát — hangsú­lyozta bevezetőjében a szó­nok, majd így folytatta: — Ha bármelyik katonán­kat megkérdeznék, hogy ez a harc miként fog végződni, egyértelmű válaszként csak ezt hallanánk: az indokínai népek győzelmével, az ame­rikai betolakodók és cinko­saik teljes vereségével. Hangsúlyozta, hogy a mo­dern fegyverekkel szemben is győzelemre segíti Indokína népeit az igaz ügy melletti elszántság, s egy másik té­nyező: valamennyi szabad­ságszerető nép szolidaritása, erkölcsi támogatása, s az az anyagi segítség, amelyet a szocialista országok nyújta­nak a harcolóknak. Kijelen­tette: — A világ becsületes fele Indokína mellett áll. Indo­­kínáért emeli fel szavát a tőkés országokban száz- és százezer tüntető, érte szen­vedi el a rendőrök gumibot­jainak ütlegét az angol, a francia, az amerikai munkás, diák. Mint a szolidaritás beszé­des jeléről beszélt arról a társadalmi összefogásról, amely vietnami műszakok­kal, munkafelajánlásokkal, Veszprémben is közvetlenül segíti a harcolókat. E meg­mozdulásokból a vendéglá­tó csapatok katonái is kivet­ték a részüket, dolgoztak a „kerékpár-akcióban”, vala­mint a „táskarádió-akció­ban” is.­­ Ezernél is több azoknak a katonáknak, tiszthelyette­seknek és tiszteknek a szá­ma, akik önkéntes véradás­sal segítették a harcokban megsebesült szabadságharco­sok életének megmentését. Az ünnepi beszéd elhang­zása után egymásután emel­kedtek szólásra a küldöttsé­gek vezetői. Singkapo tábor­nok a laoszi nép háborújá­nak igazságosságát hangsú­lyozta, és éltette a Magyar Néphadsereg és a Laoszi Nemzeti Felszabadítási Had­sereg közötti harcos szolida­ritást. Nguyen Van Hieu professzor köszönetet mon­dott a dél-vietnami nép ne­vében a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a Hazafias Népfrontnak, az Országos Béketanácsnak, az egész ma­gyar népnek az aktív támo­gatásért. Dang Thai Mai professzor Észak-Vietnam népe és hadserege testvéri érzelmeit hangsúlyozta a ma­gyar nép és hadserege iránt. Ieng Kousaky Kambodzsa helyzetéről szólva hangsú­lyozta, hogy a harcolók szá­mára a békét és szabadságot szerető népek harcos szoli­daritása a legtöbbet jelenti. Végül Kim Tay Hy koreai delegátus, a Béke-világtanács hasznos munkájáról, s a ko­reai nép politikai harcának jellegéről beszélt. A lelkes hangulatú nagy­gyűlést Jávor József ezredes zárta: — Mi békét, akarunk — mondotta —, de nem paci­fista módon, nem minden­áron. Ezért értünk egyet az indokínai népek harcával, ezért támogatjuk erőnkhöz mérten, mert úgy érezzük, hogy minden igazságos, fel­szabadító háború, bárhol van is a világban, a mi ügyünk is. A küldöttségek vezetői jel­képes ajándékokat adtak át a vendéglátó katonai veze­tőknek, majd ezt — az ala­kulatok és egyben Veszprém megye nevében — ugyancsak ajándékokkal viszonozták a parancsnokok. A nagygyű­lést követő baráti beszélge­tésen sok szó esett a megye­­székhely nevezetességeiről, ezekből néhányat délelőtt, városnéző sétán be is mutat­tak a küldöttségeknek. Ez­után az egyik katonai alaku­lat laktanyáját látogatták meg, megnézték a körleteket, egy KISZ-klubot, röviden megismerkedtek a magyar katonák életével. A Béke-vi­lágtanács munkájában részt­vevő delegációk a kora dél­utáni órákban búcsúztak el Veszprémtől, s a déli Bala­­ton-partra indulta­k. A várban egy kiránduló csop­orttal is találkoztak a küldöt­tek. Középen Singkapo tábornok, Kerekes alezredessel. A szocialista brigádok segítsége nélkülözhetetlen Országos tanácskozás a VOR várpalotai gyáregységében Szombaton délelőtt 144 bri­gád képviseletében több mint 80 szocialista brigád képvise­lője látogatott Várpalotára, a Vörös Október Férfi Ruha­gyár gyáregységébe A szo­cialista brigád delegációt el­kísérte Dobrotka László ve­zérigazgató, Soós Sándor mű­szaki igazgató, Barnyi Máté párttitkár és Kroner Jánosné, a vállalat szakszervezeti ta­nácsának titkára. Ott volt Berki Tibor, a Várpalotai Vá­rosi Pártbizottság ipari osz­tályának vezetője. Rózsa Gyula az SZMT közgazdasá­gi bizottságának munkatársa is A Nyíregyházáról, Duna­újvárosból, Székesfehérvárról és a fővárosból érkezett ven­dégeket Takács István, a vár­palotai gyáregység igazgatója köszöntötte, majd Soós Sán­dor műszaki igazgató számolt be a VOR munkáiéról s a 11 éves szocialista brigádmozga­lom eddigi eredményeiről. Ismertette a IV ötéves terv­ben a vállalatra háruló fel­adatokat: 38—40 százalékkal kívánják növelni a termelési értéket 60 millió forintot szánnak gépi rekonstrukció­ra* •­zociáls­ó* munkakö­rülmények javítására 36 mil­lió forintot fordítanak, s 13— 16 százalékkal kívánják a bé­reket emelni. A tervezett 800 1000 fős létszámnövekedés el­lenére 65 százalékkal szeret­nék növelni a termelékenysé­get E feladatok megvalósítá­sa a szocialista brigádok se­gítsége nélkül szinte elkép­zelhetetlen — hangsúlyozta Ezért a vezetőknek — jó hogy a műszaki igazgatótól hallottuk ezt — döntéseiknél feltétlenül figyelembe kell venni a szocialista brigádok véleményét, javaslatát is. A továbbiakban a szocia­lista brigádok vezetői, tagjai számoltak be munkájuk — életük örömeiről gondjairól. Javasolták: a szocialista bri­gádok tegyenek meg min­dent azért hogy a VOR 1971 évi munkája alapján nyerje el a Kiváló Vállalat címet. Felvetődött a gondolat: jó lenne ha a VOR év végén felavathatná az első szocia­lista műhelyt, s a legjobbak elnyerhetnék a ..vállalat ki­váló szocialista brigádja” cí­met is. A gazdag, tartalmas tanácskozás után a vendégek Balatonfüredb­e utaztak.

Next