Napló, 1973. január (Veszprém, 29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-25 / 20. szám
Pályázatok kluboknak ötödször hirdették már meg 1967 óta a „Kiváló ifjúsági klub” pályázatot, s ezek a pályázatok jelentős mértékben ösztönözték a klubokban folyó politikai, világnézeti nevelést, a tagság általános és szakmai műveltségének növelését, ízlésének fejlesztését, hozzájárultak a fiatalok kulturált szórakozási feltételeinek megteremtéséhez. A pályázatok egyre növekvő népszerűségének nyomán az 1971—75. közötti időszakra új pályázati rendszert dolgoztak ki az illetékes szervek, amely szerint a pályázatra évenként nevezhetnek be a különböző ifjúsági klubok. A tavalyi pályázatok értékelése most folyik megyénkben is, s az értékelés nyomán ítélik oda a legjobbaknak a tavasz folyamán a „Kiváló ifjúsági klub” megyei címet és az „Aranykoszorús ifjúsági klub” országos kitüntető címet Az idei pályázati felhívás az öt évre meghirdetett alapvető nevelési célkitűzéseken kívül a Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulójára rendezett klubfoglalkozások megrendezésére és a X. Világifjúsági Találkozóra való felkészülésre buzdít. A pályázat idei szakaszába azok a klubok nevezhetnek be, amelyek 1972. december 31-ig megkezdték működésüket és vállalják, hogy teljesítik a felhívásban felsorolt követelményeket. A nevezési lapokat és a nevező klubok munkatervét két példányban február 15-ig kell beküldeni a járási, városi KISZ-bizottságokhoz. Megyénk klubjai számára forgatókönyv-pályázatot is hirdetett a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei KISZ-bizottság és a megyei népművelési tanácsadó. A pályázatra javasolt témák: gyermekfoglalkozások, vetélkedők, évfordulók, aktuális események, nyári foglalkozások, belpolitikai, közéleti, honismereti, néprajzi, anyanyelvi, nemzetiségi témák, technikai, természettudományos foglalkozások anyaga. A pályázó kluboknak március 1-ig kell beküldeniük forgatókönyveiket a megyei népművelési tanácsadóhoz. A pályázatokat márciusban értékelik, s áprilisban lesz az eredményhirdetés. Jubileumi eredményre törekednek (Tudósítónktól) Petőfi Sándor életútjának elemzéséhez rendkívül jó alkalmat nyújtott s nyújt az a számos értékelés, amely születése 150. évfordulója alkalmával áll az olvasók rendelkezésére. Kétség nem fér ahhoz, hogy a költőóriás a magyar nép művelésének kiemelkedő érdemű harcosa volt. Lehet-e szebb elhatározásuk most a pápai Petőfi könyvesbolt dolgozóinak, mint az, hogy „jubileumi eredményre” törekednek. 1973-ban minden eddiginél nagyobb évi forgalmat bonyolítanak le? Nem kis dologról van szó. Tavaly a tervezett 3 millió 300 ezer helyett 3 millió 409 ezer forint volt a forgalmuk. Ez 900 ezer forinttal nagyobb az 1971. évi eredménynél. Az 1972. évi forgalmi összegnél nagyobbat teljesíteni, bizony nem lesz könnyű dolog, de a bolt dolgozói megpróbálkoznak vele. Bíznak abban is, hogy a kiadók beváltják ígéretüket, s az olvasói igényeket ténylegesen kielégítő műveket hoznak forgalomba. Erre a reményre feljogosítja őket a jól működő bolti olvasókör — azaz a folyószámlás vásárlók köre —, melynek tagjai tavaly összesen 205 ezer forint áru könyvet vásároltak. Hasonlóképpen sokat várnak a hanglemezkedvelőktől, akik 1972 utolsó öt hónapjában — amióta az eladást bevezették — összesen 108 ezer forintért vásároltak itt hanglemezt. S mi sem természetesebb, mint javítani a kapcsolatot a terjesztőkkel, bizományosokkal, az üzemi könyvtárakkal, biztosítva számukra a keresett műveket, az állományfrissítés és gyarapítás állandó, hasznos lehetőségét. Azt jelenti ez, hogy változatlanul jó szándékkal, a művelődési igény mind általánosabbá válása érdekében hathatósabban közelednek a lakosság egyre nagyobb tömegeihez, nem ismerve fáradságot. — Petőfi szellemében. S. G. Kik kaphatnak középiskolai tanulmányi ösztöndíjat? Útmutatót adott ki a középiskolai ösztöndíjak juttatásáról rendelkező irányelvek végrehajtására a Művelődésügyi Minisztrérium valamint az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács Ifjúságpolitikai Titkársága. A fizikai dolgozók tehetséges és szorgalmas gyermekei középiskolai továbbtanulásának ösztöndíjjal — tanulmányi segéllyel — való támogatásáról egy korábban kiadott kormányhatározat rendelkezik, ennek alapján az ösztöndíjakat 1973. szeptember elsejétől adják. A középiskolai ösztöndíjpályázatok nyilvános meghirdetéséről — minden év január 1 31-ig — az általános-, iskolák és a középiskolák igazgatói útján a megyei (fővárosi) diák-szociális bizottság gondoskodik. A pályázati kérelmeket minden esztendő február 15- ig annak az általános, illetve középiskola igazgatójának kell benyújtani, ahol a pályázó nappali tagozatos tanuló. A vállalatok, szövetkezetek — amennyiben hozzájárulásukkal növelik az ösztöndíjalap összegét — név szerinti javaslatot tehetnek ösztöndíjjuttatásra, ha a jelöltjük megfelel a feltételeknek, s pályázati kérelmét javaslatukkal ellátják. Az általános iskola 8. osztályos tanulóinak pályázati kérelmét lehetőleg a továbbtanulási lappal együtt kell benyújtani. Az általános illetve középiskolai diák szociális bizottságok minden pályázatot elbírálnak. Tanulmányi ösztöndíj adható annak a 8. osztályos tanulónak, aki gimnáziumban, vagy szakközépiskolában kíván továbbtanulni. Legalább egyik szülője fizikai dolgozó: családjában az egy személyre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 900 forintot, s akinek az általános iskola 8. osztályában a félévi tanulmányi átlaga legalább 4-es. Kivételesen ösztöndíj adható abban az esetben is, ha a feltételek valamelyike ugyan hiányzik, de a körülmények indokolják az ösztöndíj juttatását. (Az odaítélésnél abban az esetben sem lehet eltekinteni a tanulmányi szintre vonatkozó követelményektől.) Nem részesíthetők tanulmányi segélyben középiskolai kollégiumban lakók, illetve társadalmi ösztöndíjas tanulók. Az általános iskolai diákszociális bizottság az elbírált pályázatokat javaslattal ellátva minden év március 15- ig továbbítja az iskola székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) diákszociális bizottságnak. A középiskolai diákszociális bizottságnak minden év május elsejéig kell felülvizsgálnia, hogy az eddigi ösztöndíjas tanulók továbbra is kapják-e a segélyt s dönteniük kell arról is, hogy az új pályázók közül kik kapjanak ösztöndíjat. A javaslattevő iskolák, valamint a pályázók szüleit május 1-ig értesítik az ösztöndíj összegéről. Elutasító határozatuk esetén nincs mód fellebbezésre, a következő tanévben azonban a pályázat megismételhető. Minta tanterem Vaszaron (Tudósítónktól) A vaszari általános iskolában — az iskola vezetőinek kezdeményezésére és a szülői munkaközösség teljes támogatásával —korszerű mintaterem létrehozását tervezik. Ehhez pedagógusok és szülők társadalmi órát ajánlottak fel. Az új, az oktató és nevelő munka legmodernebb követelményeinek is minden tekintetben megfelelő létesítményt — ugyancsak társadalmi munkában — a pápai városgazdálkodási vállalat szakemberei tervezik meg. (S. G.) Fekete Sándor: 4. Petőfi élete -Művész és költő... Fehérvárra utazása előtt Petőfi levelet írt egy volt iskolatársának. Megérezhetjük belőle, milyen nehezen szánta el magát e sorsdöntő lépésre: „Egy borzasztó mélység előtt állok, melyet átlépnem kell, s e lépéssel talán két szívet (szüleimet) repesztek meg. S mégsem tehetek másképp... színésszé kell lennem, kell, nincs semmi menedék... Mondjam-e, hogy nem csak a mindennapi kenyér keresése célom (mert úgy kocsissá vagy béressé lennék, s bizonyosabb kenyeret mendném) hanem, hogy magasabbra törekszem, s a célt szemem elől soha elveszíteni nem fogom. Művész és költő barátom, mint hevülök. De már rég meg van mondva, hogy én középszerű ember nem leszek: auf Caeser auf nihil.” Vagy Caesar, vagy semmi... Egyelőre közelebb áll az utóbbihoz: a fehérvári társulat készségesen felveszi, de mert a súgó történetesen megbetegedett, a súgói lyukból kell újrakezdenie az anynyira áhított művészi pályát. De hamarosan szerepeket is kapott, kezdetben csak párszavas „inasszerepeket”, azután komolyabbakat is. Abban az időben alkalmi kis plakátokkal, „cédulákkal” hívták fel a tisztelt nézők figyelmét a műsorra Egy irodalomtörténészi felületesség következtében száz éven át azt terjesztette a költő minden életrajza, hogy Petőfi is csak amolyan „cédulaosztó” volt Fehérvárott (és később Kecskeméten), nem is színész. Méltánytalan tévedés és igazságtalanság ez a beállítás! A feltárt okmányok, az előkerült színlapok bizonyítják, hogy a költő — Rónai és Borostyán néven, majd Petőfi Sándorként — igenis a színészek névsorában szerepelt (a cédulaosztást másokra bízták). Volt-e színészi tehetsége Petőfinek? Termete nem lehetett előnyös színpadi szempontból, a hősi meg a szerelmes szerepekhez megkívánt dörgő vagy olvadozó hanghoz éppenséggel hiányoztak adottságai. De ez csak a régi fajta, „sírós-éneklős” színjátszás szemszögéből számított hiánynak. Ami pedig az előadói és alakítási képességét illeti, arról Jókai Mór egyértelmű elismeréssel nyilatkozott: „magyarul szavalni, helyesen, érzéssel, változatos, jelemző hanghordozással szavalni” csak a leghíresebb magyar színművészek tudtak úgy, mint Petőfi, „amellett alakító tehetséggel is bírt, kitűnően tudott parodizálni". A sokoldalú tudományos vizsgálat Jókai ítéletét támasztja alá. A legendákkal ellentétben a költőnek igenis voltak színészi sikerei. Nem azért nyomorgott tehát továbbra is, Fehérvárott is, mert nem volt tehetsége a színészethez. A pártoló közönség hiányzott, Petőfi társulata kénytelen-kelletlen odébbáll. Közben azonban, 1842 karácsonyán a költő fellátogatott Pestre, és megkereste a magyar irodalom két, általa legjobban tisztelt vezéralakját, Bajzát és Vörösmartyt. Vörösmarty már előzőleg is azt mondta Bajzának, hogy a Petőfi név alatt valami ismertebb régi író rejtőzködhet Most is elismerően beszélt a Hazám című vers szerzőjéről. Joggal, mert a költemény, különösen a bevezetése már egy érett költő hangján szólt. Arany kalásszal ékes rónaság. Melynek fölötte lenge délibáb Enyelgve űz tündér játékokat. Ismersz-e még? oh ismerd meg fiad! Talán éppen ez a boldog félnap, melyet „a régtől tisztelt, szeretett két férfi körében” tölthetett Vörösmarty Mihály Petőfi Sándornak Szóló elismerése késztette arra, hogy annyi művésznév után azóta halhatatlanná lett neve mellett döntsön. Az új, az 1843-as esztendőben a társulat Kecskemétre vonult. A kecskeméti csaknem három hónap alatt a költő sokszor lépett színpadra ahogy telt az idő, egyre komolyabb, jelesebb szerepekben. A közönség vígjátéki szerepekben tapsolta meg, de igazi művészi sikert egy tragédiában, a rajongásig szeretett Shakespeare Lear királyában érte el. Jutalom játékul kapta a Bolond fontos és szép szerepét. De mit ér a legszebb művészi siker, ha közben a társulat anyagi csődbe került! Petőfi sem tudta kifizetni szállásadóját, zálogba hagyta nála színészi eszközeinek egy részét, s ő maga Pestre, majd Pozsonyba sietett a széteső társulatból. Késve érkezett — a pozsonyi színtársulat már telítve volt az ország minden részéből odasereglő színészekkel. Hogyisne, amikor folyt a diéta, azaz az országgyűlés, és ilyenkor lehet Thália sok koplalástól megfogyatkozott papjainak kaláccsal felcserélniük a száraz kenyeret Legendás szépírása mentette meg a végső nyomortól. Működött Pozsonyban egy iroda, amely kéziratos országgyűlési tudósításokat készített a diéta szónokainak beszédeiről. Ide jutott be Petőfi, diktálni és másolni a mások gondolatait. Körmölni, szemet rontó gyertyafényben, bizony siralmas munka volt. Bajza tudomást szerzett a költő sanyarú állapotáról, s baráti körben gyűjtést indított Petőfi számára Feltehetően Bajza keze volt abban is, hogy az akkori idők sikeres írója és szerkesztője, Nagy Ignác fordítói munkával kínálta meg 1843 július elején érkezett meg Petőfi Pestre, három hét alatt elkészült egy francia regény fordításával, majd egy angol regénybe kezdett (a Robin Hoodba). Három hét alatt ezzel is végzett, pedig 900 oldalt kellett magyarra áttennie (az angol könyvet is németből fordította) ! A két regény közül az egyik őszszel már az olvasók kezében volt... Petőfi élete első jelentékenyebb írói honoráriumát vehette fel. De amilyen gyorsan kereste a pénzt, oly hamar meg is szabadult tőle A nélkülözésre kényszerített ember boldog könnyedségével váltotta fel a bankókat, mire észrevette magát, már csak annyira maradt, hogy színészi ruhatárát kiegészítse és pesti barátaitól vidám búcsút vehessen. Debrecen színházának direktora fogadta be Petőfit, 1843 őszén. Az igazgató és a költő épp összezördült egy napon, amikor Petőfi egy kis vándortársaság vezetőjével találkozott. „Ez hitt magához — számolt be Petőfi Bajzának —, s jó szerepeket, jó fizetést ígért. Ennél fogva — de leginkább azért, mert pénzem már elfogyott, s tovább nem utazhattam — hozzá állok. Diószegre menénk...” A kis társaság a Berettyó folyó menti vidéken, a mai magyar—román határ túloldalán „faluzott”. Jó szerepeket kapott is a költő, de az ígért jó fizetésből nem lett semmi. November vége felé ez a társulat is felbomlott. A költő visszatért Debrecenbe. Pákh Albertet kereste fel, a későbbi humoristát. Találkozásukat Jókai örökítette meg: „Egy este, amint haza megy (t. 1. Pákh), a kapu előtt egy sáros, fáradt embert lát ülni, kopott, szakadozott gubában, átázott kalappal, egy nagy vándorbottal kezében. Alig ismert rá, Petőfi volt. Nemcsak ruhája volt rongyos, hanem arca is egészen átváltozott, összeesett. Ott várt már reá a régóta bezárt kapu előtt, mert odébb menni úgysem tudott volna... Elbeszélte Petőfi, hogy a falazásban megbetegedett, ruháit kénytelen volt eladni s becserélni rosszabbakkal, most aztán betegen, nyomorultan ide vánszorgott a szomszéd városból; legalább ha meghal, lesz, aki eltemeti.” (Folytatjuk) A lelkesedés pótolja a tárgyi adottságokat Eredmények, tervek a Jankovics Lajos Művelődési Központban Három lakószoba, egymásba nyíló ajtókkal — egyelőre ennyi a veszprémi Jankovics Lajos Művelődési Központ. Első látásra akár idézőjelbe is kerülhetne az utolsó szó. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk az intézmény tevékenységét, láthatjuk, hogy az emberek igyekezete sok mindent pótolhat. Az elmúlt évben 90 ismeretterjesztő előadást tartottak itt, átlag 39 résztvevővel. Nagy súllyal szerepeltek a természettudományok, a földrajz, csillagászat, geológia, egészségügy, de jócskán rendeztek politikai, művészeti, pedagógiai, erkölcsi témájú összejöveteleket is. Külön sorozatokban foglalkoztak a két „nagy”, — Petőfi és Kodály — évfordulójával, életével, művészetével. A tárgyi lehetőségek arra késztették Gereben Zoltán igazgatót, hogy minél szélesebb körű kapcsolatokat alakítson a város intézményeivel, a Hazafias Népfronttal, a VOLÁN-nal, a különböző iskolákkal. így sikerült a megyeszékhely különböző helyiségeiben működtetni a honismereti klubot, a zenebarátok körét, az asszonyok német nyelvű klubját, ifjúsági klubot, öregek klubját. Az otthonban működő szakkörök olyan országos rangú helyeket látogattak meg, mint a budapesti Vármúzeum, az Orion-gyár vagy a Bakony Művek Zsiguli üzeme. Külön fejezetet érdemelne a Jankovics munkájának legfontosabb — és legeredményesebb — része, a zenei tevékenység. A tizenöt éves fennállását ünneplő városi vegyeskar idén is sikert sikerre halmozott. Diplomás fesztiválkórusi minősítés, negyvenhat rangos fellépés, sikeres koncert körutak Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Spanyolországban, itthon a várhangversenyek, tihanyi, kőröshegyi, budapesti szereplések, rádió- és tévéfelvételek, végül mindezért a Veszprém megyei Tanács legmagasabb elismerése a „Veszprém megyéért” érdemérem arany fokozata — az 1972-es év legfontosabb állomásai. A városi szimfonikus zenekar is fejlődésének csúcsára jutott. Az elért magas színvonalat honorálta a pártos állami vezetés, amikor megteremtette az anyagi feltételeket ahhoz, hogy az együttes az emúlt év márciusától félhivatásosként működjön. Szót érdemel az utóbbi években sokat fejlődött — bár utánpótlási nehézségekkel küzdő fúvószenekar. A zenei alkotó tevékenységgel szervesen összefügg a művelődési központban végzett kiváló "közönségszervező munka. A többéves következetes tevékenység 1972-ben hozta meg igazi gyümölcsét: Veszprémben 2500 általános és középiskolásnak, ipari tanulónak van ifjúsági hangversenybérlete, az Országos Filharmónia felnőtteknek szóló bérleti koncertjeire pedig 548 bérletet adtak el, ami azt jelenti, hogy a Petőfi Színház valamennyi székére elővételben elkeltek a jegyek, 100 százalékos a bérletezés. Ami az idei terveket illeti, gyökeres változás várható az intézmény munkájában. Őszszel átadják az új, korszerű, minden igényt kielégítő művelődési házat, ahol méltó körülmények között, sokkal jobb feltételek mellett dolgozhatnak a „Jankovics” népművelői. Lehetőség nyílik még színvonalasabb ismeretterjesztésre. Nagyobb teret szentelhetnek megyénk fő profiljával, a vegyiparral kapcsolatos rendezvényeknek. Fokozhatják a filmművészeti nevelést. Az átadásig hátralévő idő fő feladata, hogy felkészüljenek a még nagyobb feladatokra, felmérjék azokat az igényeket, amelyeket a megnövekedett adottságokkal ki kell majd elégíteni. NAPLÓ — 1973. január 25. csütörtök — 5