Napló, 1973. szeptember (Veszprém, 29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

Tanácskozás a Parlamentben Pénteken a Parlamentben Apró Antal, az országgyű­lés elnöke vezetésével ülést tartottak az ország­­gyűlés tisztségviselői, állan­dó bizottságainak elnökei, valamint a megyei képvi­selőcsoportok vezetői. Az ülésen Apró Antal, az országgyűlés soron követke­­ző őszi ülésszakáról tartott tájékoztatót. Dr. Korom Mihály igazságügy minisz­ter a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa tag­jainak és az államtitkárok­nak jogállásáról és felelős­ségéről szóló, valamint a Magyar Népköztársaság mi­nisztériumainak felsorolá­sáról szóló törvényjavas­latról adott tájékoztatást. Dr. Kiss Albert, a Központi Statisztikai Hivatal elnök­­helyettese a statisztikáról szóló törvényjavaslatot is­mertette. Magyar—NDK megállapodás Pénteken dr. Rosta End­re, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke és Oskar Fischer az NDK kül­ügyminiszterének első he­lyettese, államtitkár aláírta a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kulturális és tudományos együttműködési bizottsága létesítéséről szó­ló jegyzőkönyvet a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­ben. Dr. Rosta Endre és Oskar Fischer az ünnepélyes ak­tus alkalmával kiemelte a két ország közötti kultu­rális, tudományos kapcsola­tok fejlődését. Hangsúlyoz­ták: bizonyos, hogy az együttműködés új formája mindkét fél számára rend­kívül hasznos és gyümöl­csöző lesz. I at MSZMP VtSZPRÍM HEGYEI BIZOTTSftGfl IS A MtEYN­ TAWflCS HPJA Több mint 80 ezer hektárról kell betakarítani a termést Szervezetten, összehangoltan folytatódnak az őszi munkák megyénkben Időben befejeződtek a nyá­ri mezőgazdasági munkák megyénkben. A gabonát példás szervezettséggel, ki­váló minőségben takarítot­ták be a mezőgazdasági nagyüzemek s hektáronként 12,5 százalékkal magasabb termést értek el a tavalyi­nál. A kapcsolódó munkát — mint a szalmalehúzás, kazalozás, tarlóhántás, má­sodvetés és nyári mélyszán­tás — is optimális időben befejezték, így kedvező fel­tételek teremtődtek az őszi feladatok sikeres végrehaj­tásához is. Nagyüzemeink — a nyári munkák mérlegelése után — meghatározták őszi teendői­ket, s elkészítették operatív terveiket. E szerint ez év őszén megyénkben 31 ezer hektár termését kell betaka­rítani és 65 ezer hektáron a vetőszántást és a vetést el­végezni. Mélyszántásra 85 ezer hektár vár. Nagy mun­kát jelent a szüret is: 10 ezer hektárról kell a szőlőt betakarítani. Nyár végén értékelték megyei szinten az idén be­takarított gabonák fajtaösz­szetételét. E szerint ebben az évben a búzavetés-terület 50 százalékát még a Be­­zosztája 1-es, 13 százalékát a Fertődi 293-as, egy száza­lékát pedig a köztermesztés­ben levő egyéb fajták fog­lalták el. Örvendetes, hogy a vetésterület 36 százalékán már a legkorszerűbb fajtá­kat , az Aurórát, Kavkázt, Ramnaját és a Jubilejnaját termelték a gazdaságok. A kiváló termésátlagok és kedvező termesztési tapasz­talatok alapján elsősorban e fajták vetését kell szorgal­mazni. A helyes fajta meg­választása mellett a felújítás is elsőrendű fontosságú. Mindenütt érvényt kell sze­rezni a vetőmagtörvény elő­írásainak. Biztató, hogy a mezőgazdasági üzemek augusztus végéig búzavetés­területük 16 százalékára már beszerezték a megfelelő ve­tőmagvakat : a megrendelt tételek 27 százaléka kav­­káz, 24 százaléka pedig Auróra. Az időszerű őszi munkák — az eddigi tapasztalatok szerint — szervezetten, ösz­­szehangoltan haladnak. A gazdaságok többségében a több hetes előnyt és jó időt tervszerűen kihasználják. A nyári talajmunkák augusz­tus végére mindenütt befe­jeződtek. Az őszi vetőszán­tás felénél tartanak a nagy­üzemek. Több mint 10 ezer hektáron végeztek nyári mélyszántást s jó ütemben halad a silózás is. Az őszi feladatok elvégzé­sére jelentős géppark áll rendelkezésre. Az idén 2600 traktor, 2300 pótkocsi, 560 tehergépkocsi, 200 kukorica­betakarító adapter, 100 cső­­törő-fosztógép, 60 cukorrépa betakarító gép, 22 burgonya­kombájn és 460 gabonavető­gép dolgozik a földeken. Bő­vült a szárítókapacitás is az idén. Jelenleg 87 szemester­­mény-szárító berendezés áll készenlétben 283 tonnás óránkénti kapacitással a mezőgazdasági üzemekben. A szárítókapacitás növeke­désével az 50 ezer hektár­nyi kukorica betakarítása is biztonságossá válik. A korábbi években — fő­ként tavaly — akadozott az üzemanyag-ellátás. Okulva ebből, növelték tárolóterü­ket a gazdaságok. Jelenleg 429 üzemanyag-tároló áll rendelkezésre 3050 köbmé­teres kapacitással. Mindösz­­sze kilenc gazdaság nem rendelkezik üzemanyag-tá­rolóval a megyében. Mindent egybevetve, me­zőgazdasági üzemeink jól felkészültek az őszi nagy munkákra. Most már a cse­lekvés következik. AGROMASEXPO és OTTHON 1974 Megyénk vállalatai a budapesti nemzetközi kiállításokon Két nemzetközi kiállítás is nyílt tegnap a fővárosban: Kőbányán az AGROMAS­­EXPO 73, a nemzetközi me­zőgazdasági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás és vásár, valamint az OTTHON 1974 bútor- és lakberende­zési kiállítás még a régi vá­sárvárosban, a Városliget­ben. Mind a két rendezvé­nyen szerepeltek megyei vállalatok. Az AGROMASEXPO ’73 kiállításon a szocialista or­szágok 8500, a nyugati üg­­yek 5300 négyzetméter fe­dett és szabadtéri területen mutatják be a legújabb gépeket és berendezéseket. Az AGROTRÖSZT 170 erő- és munkagéppel szerepel. A külföldiek között első he­lyen kell említeni a Szov­jetuniót, és­ Szlovákiát Lengyelországot. A megyei vállala­t közül a balatonfűzfői Nik­okémia Ipartelepek mint öná­s ki­állító szerepelt több hazai vegyipari üzemmel k­zös pavilonban. A Nitrokém. io növényvédőszerekkel, kon ■­binált panelekkel, új rendsze­rű mezőgazdasági tároló­silóval jelentkezett. A másik kiállításon — a Városligetben — a hazai és a külföldi bútoripar vonul­tatta fel remekeit. Nem kel­lett szégyenkeznie a veszp­rémi Szigeti József Faáru­­gyárnak. Egyik terméke el­nyerte a „Kiváló Áru” cí­met. A bemutatott termékek — elsősorban asztalcsaládok és különböző székek — ki­lencven százaléka már kap­ható, a vállalat folyamatosan gyártja. Az érdeklődésre jellemző, hogy már az első napon dán és finn vevő érdeklődött — az ARTEX-en keresztül — a gyár termé­kei iránt, vásárlási szán­dékkal. A Finomkerámiai Művek és az Amfora Vállalat közös pavilonjában találkoztunk az ajkai üveggyár igen szép poharaival. Éppen lá­togatásunk időpontjában ér­­dekl­ődtek hazai megrende­lők,­­ ugyan lehetne nagyobb mennys­éget kapni belőlük? Ugyanitt mutatják be a vá­­roslődi majolikagyár leg­szebb készleteit, kollekcióit, amelyek iránt ugyancsak nagy volt az érdeklődés már a kiállítás megnyitásának napján. Befejeződött Tihanyban a nemzetközi szimpózium Tihanyban pénteken be­fejeződött az a négynapos nemzetközi szimpózium, amelyet a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Biológiai Kutató Intézetében rendez­tek 10 ország 40 szakem­berének részvételével. Részt vettek a tanácskozáson szá­mos fejlett tudományos eredménnyel rendelkező eu­rópai országon kívül Kana­da és az Egyesült Államok szakemberei is. A négyna­pos tudományos ülésszakon 36 olyan előadás hangzott el, amely összhangban áll a nemzetközi biológiai prog­rammal, s ennek is a se­kély vizek védelmét célzó törekvéseivel. A sekély vizek — köztük a még 10—12 méter tavak — limnológiai kutatása megle­hetősen hiányos volt — állapították meg tavaly Angliában, azon a találko­zón, ahol a nemzetközi bio­lógiai program eddigi ered­ményeit összegezték. Ezt a hánypótló szerepet töltötte be a tihanyi szimpózium, amelyen a külföldi szakte­kintélyeken kívül, a hazai kutatók is érdeklődésre szá­mottevő eredményekről tar­tottak előadásokat. A hazai kutatók főleg a Balatonon és a Velencei tavon folyta­tott vizsgálataikról, na­gyobb élővizeink szerves­anyag termeléséről, a halte­nyésztésről és a vízvédelmi törekvések eredményeiről számoltak be. Dr. Ponyi Je­nő, a Tihanyi Biológiai Ku­tató Intézet hidrobiológiai osztályának vezetője előadá­sában a többi között el­mondotta, hogy a Balaton szennyezettsége egyértelmű­en a keszthelyi és a szigli­geti öböl környékén a leg­szembetűnőbb. Itt található a legtöbb vízbefolyás — köztük a Zala folyó — és a szervesanyag, valamint a foszfor felhalmozódás is eb­ben a körzetben a legna­gyobb mértékű. A kutatók — bár a ma­guk szakterületén, a közér­telmezés szerint elvontnak tekinthető témákról számol­tak be — a szimpózium 36 előadásával mégis — szinte mozaikszerűen összeállítot­ták azt a képet amely ki­fejezi a környezetvédelmi törekvéseket. A tudósok hangoztatták tudományos ülésükön, hogy, bár a vize­ket hasznosító szervek érde­kei néha nem teljesen azo­nosak, a fő törekvés, hogy a sekély vizű tavak tovább­ra is élővizek maradjanak és elsődlegesen a pihenni, gyógyulni vágyó embert szol­gálják. Mai számunk tartalmából Kié legyen a megyei művelődési központ? (3. oldal) Búcsúznak és visszajönnek (3. oldal) Miről írna Ön? (4. oldal) Előzzük meg a gyermekbaleseteket! (4. oldal) Cuccok és ruhák (4—5. oldal) Szeptemberi séta Tihanyban (5. oldal) „Mi hoztuk az időt“ (7—8—9—10. oldal) Kezdődik az „őszi aratás” (Szüreti képriport a 3. oldalon.) Döntőben a női kar (Arezzoi élmények című riport a Liszt kórus olaszországi útjáról az 5. oldalon) Javult az ellátás színvonala, bővült a szolgáltatások köre Tanácskozott az ÁFÉSZ-választmány A Fogyasztási, Értékesítő és Beszerző Szövetkezetek megyei választmánya tegnapi ülésének napirendjén az ÁFÉSZ-ek 1973. első félévi áruforgalmi és gazdálkodási tevékenysége szerepelt. Az írásban kiküldött beszámo­lóhoz Rétsági Péter ÁFÉSZ- titkárságvezető fűzött szóbeli kiegészítést. A szövetkezetek az első félévben tovább emelték az áruellátás színvonalát, bő­vítették szolgáltatásaikat, részt vettek a háztáji, házi kerti gazdaságok és kister­melők termelésének segíté­sében — állapította meg a beszámoló. A IV. ötéves terv idősza­kára az ÁFÉSZ-ek közel 45 százalékos árbevétel-növe­kedést terveztek tevékenysé­gük teljes körében, míg 47 százalékot a kiskereskedelmi forgalomban. Figyelembe vé­ve az első két és fél év eredményeit, és a várható 1973. évi teljesítéseket — az ÁFÉSZ-ek előzetes felméré­se szerint — a kiskereske­delmi áruforgalom 16, a vendéglátás forgalma 22, a felvásárlás árbevétele 13 szá­zalékkal alakul kedvezőbben, mint a jóváhagyott IV. öt­éves terv. Ez egyben azt je­lenti, hogy 1974 év végére a kiskereskedelemben, a ven­déglátásban pedig 1973-ban teljesíthető az 1975 évre elő­irányzott forgalom. Elemezve az 1973 első fél­évi forgalmat megállapítha­tó, hogy a megye összes kis­kereskedelmi áruforgalma 12,8, ezen belül az ÁFÉSZ- eké 16,5 százalékkal emelke­dett. Az élelmiszerek közül a tej és tejtermékekből 32, baromfiipari termékekből 40, halféleségekből pedig 86 százalékkal növelték az ÁFÉSZ-ek első félévi forgal­mukat. A vendéglátásban 13,3 százalékkal forgalmaz­tak többet az ÁFÉSZ-ek, mint a tavalyi első félévben. Különösen kedvezően ala­kult az étel- és a cukrász­ipari termékek értékesítése. Az italforgalmon belül po­zitív, hogy az üdítőitalok forgalmazása tovább növeke­dett és 30 százalékkal ha­ladta meg a bázisidőszakét. A ruházati cikkek közül el­sősorban az árleszállított, valamint az olcsóbb cikkek iránt nyilvánult meg na­gyobb kereslet. Az ellátás további javítását jelenti majd a hévízi, valamint a dabronci húsfeldolgozó üzembehelyezése. Mindkét húsüzem közös ÁFÉSZ—tsz kooperációban valósul meg. Az ÁFÉSZ-ek 1973. első fél­évi összes árbevétele egy­­milliárd 278 millió forintot tesz ki. Segítette az eredmények elérését a már több szövet­kezetnél bevezetett belső mechanzimus korszerűsítése. Azonban a gazdálkodás és a vezetés színvonala szem­pontjából a megye ÁFÉSZ-ei között még mindig nagy a differenciáltság. A szövetkezeti kereskede­lemben dolgozók egy főre jutó átlagkeresete 3,2 szá­zalékkal emelkedett. A munka termelékenysége a kiskereskedelemben 3,9, a vendéglátásban 5,3 százalék­kal nőtt.­­ Tervszerű az ÁFÉSZ-ek fejlesztési előirányzata. A félév során 14,2 millió fo­rint összegben 15 kiskeres­kedelmi és vendéglátó egy­séget helyeztek üzembe. Részt vett és felszólalt a választmány ülésén Levitusz Károly, a MÉSZÖV elnöke, aki többek között a zöldség- és gyümölcsellátás javítása érdekében teendő szövetke­zeti feladatokra hívta fel a figyelmet. Második napirendként megtárgyalta és jóváhagyta a választmány a kölcsönös fejlesztési alapból nyúj­tandó támogatásokat.

Next