Napló, 1973. szeptember (Veszprém, 29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

„Nem finom”, de jó... Az angol WIM­PELY-cég technológiájával kísérleti ház épül Keszthelyen Néhány napja angol szak­emberek dolgoznak a keszt­helyi Gagarin lakótelep egyik új épületén. Fekete védősisakjukon a WIMPEY cég neve olvasható. Kísérleti házat épít a ba­­latonparti városban az an­gol cég, amely technológiá­jának licencét a magyaror­szági illetékes szerveknek is felajánlotta. „No­n fines”, vagyis „nem finom” a WIMPEY cég technológiájának neve, amely a beton durva szem­cséjű adalékanyagát kívánja kifejezni. Valóban, csaknem diónagyságú kövekből, szab­vány szerint, 19 milliméter átmérőjű szemcsékből ké­szül az előregyártott zsalu­zat közé beöntött beton. Az ilyen szemcsenagyságú dolo­mitzúzalék a hazai kőbá­nyákban a — főleg a Bala­­tonfelvidéken — minden különösebb gond nélkül elő­állítható. Alapos szakmai megfonto­lások és közgazdasági szá­mítások késztették arra a hazai illetékeseket, hogy a francia UTINOR, az olasz GIGI és az angol WINNIPEY — technológiák közül az utóbbit válasszák. — Miért esett a választás az angol technológiára? — kérdeztük Koronczay Ta­mást, a Balatonvidéki Épí­tőipari Szövetkezet műszaki vezetőjét. — Az UTMNOR-féle mód­szer fémzsaluzatot követel, a QIGiS-módszer a helyszíni előregyártáson alapul, míg a WIMPEY cég „no — fines” technológiája fazsaluzatot, a legegyszerűbb eljárásokat és a hazánkban megtalálha­tó építőipari gépeket igényli — mondotta. — A „no — fines” technológia a célsze­rűségre a gazdaságosságra, a gyorsaság fokozására tö­rekszik. A módszer egye­dül jó szervezettségre tö­rekszik, de úgy is mond­hatnánk, szuper szervezést kíván! A fazsaluzat­­, amely hazánkban olcsóbb és jobban beszerezhető, mint a fémzsaluzat — akár két szint magasságig beállítható. A felhasznált beton, fele víztartalmú, mint a hagyo­mányos, ezért természetsze­rűleg kisebb nyomást fejt ki, s ez teszi lehetővé a fa­zsaluzat alkalmazását. — Hány épületszintig használható a fazsaluzat? — Az angolok 25 szintig jutottak el — hangzott a válasz. — Négy szintig jó, az előbb említett módszer. Et­től feljebb már acélváz meg­erősítést kíván a zsaluzat. A módszer előnyénél még meg kell említeni, hogy döngö­­lést, tömörítést sem igényel, a daru segítségével, a konté­nerrel beöntött beton önsú­lyánál fogva elhelyezkedik a zsaluzat között. — Milyen gyors ez a mód­szer? — kérdeztük a műsza­ki vezetőtől, aki Merenics Béla elnökkel és Persovits Jánossal, a szövetkezet másik vezetőjével és műszaki szak­értőjével együtt, nemrégen Angliában tanulmányozta a WIMPEY cég munkáját. — Az angolok, ezzel a módszerrel, jó szervezési fel­tételek mellett, képesek akár 500—600 óra élőmunka rá­fordítással is elkészíteni egy lakást. Nálunk a házgyári eljárás élőmunka ráfordítása még meghaladja az ezerkét­száz órát. A „no­n fines”­­módszerrel a kétszintes sor­házak építése a leggazdasá­gosabb és a leggyorsabb, mert ezt egyszeri zsaluzással elő lehet készíteni. Még nem tudjuk, mire leszünk ké­pesek a „nem finom”­mód­­szerel, de annyit máris hoz­záfűzhetünk, hogy jó ez a technológia és lehetőséget kínál arra, hogy az eddi­giekhez képest, legalább megkétszerezzük előrehala­dásunkat. — Hallhatnánk néhány szót a szövetkezet terveiről? — Reméljük létrejön a megállapodás, s az illetékes szervek is elégedettek lesz­nek ezzel a módszerrel. Ez esetben sor kerülhet a licenc m­egvásárlására. Így, az elsők között, mi kezdhetnénk meg hazánkban e módszer alkal­mazását. Olyan elképzelé­sünk is van, hogy részt ven­nénk a KISZ-lakásépítő ak­cióban is. Igény szerint, eset­leg félkész épületeket adnánk át a megrendelőknek. Ezzel a gyors módszerrel elkészí­tenénk az épület vázát, homlokzatát, külső vakolá­sát, beállítanánk a nyílászá­ró szerkezeteket és a többi munkát a KISZ-fiatalok fe­jeznék be. Természetesen szó lehet arról is, ha ezt igény­lik, hogy kooperációban, más szövetkezetekkel végeztet­nénk el a szak- és szerelő­­ipari munkákat. Az ötszintes, 15 lakásos ház — terv szerint — 6 hét alatt kerül tető alá. Az épü­let szerkezetét az angol cég brigádja képezi ki, de ott vannak a helyszínen a szö­vetkezet szakmunkásai is, akik a módszert tanulmá­nyozzák és végülis befejezik az építkezést. Az új eljárás kísérlete a hazai szövetkezeti és tanácsi építőipar műszaki-technikai fejlesztését szolgálja, és az ötödik ötéves terv technoló­giájának kínálkozik. A „no fines” technológia kiegészí­tője lehet a házgyári prog­ramnak, vagyis alkalmazása olyan helyeken lenne a leg­célszerűbb, ahová szállítási és egyéb gondok miatt nem jutnak el az előregyártott­­elemek. Székely János A keszthelyi Gagarin lakótelep kísérleti épületén augusztus utolsó napjaiban kezdték meg a munkát. (Fotó: Borbás János) pjjlllip i­enreapiii^p­ ­lajkiilVjMMjiftiii I m■: Kerttársulás alakult ezen az őszön Nyárádon. Eddig harmincan szóltak Paksi Jó­zsefnek, a társulás fő szer­vezőjének belépési szándé­kukról. Közülük többen a régi, két éve feloszlott tár­sulásban is dolgoztak hosszú időn át eredményesen. Paksi József villanyszerelő, a társulás egykori elnöke. A nyárádi házikertekben már hagyománya van a fó­liás zöldségtermesztésnek. Legnagyobb fóliás házi ker­tészete — 600 négyszögölön — Paksi Józsefnek van. Pri­mőr paprikával, paradicsom­ma új tagokat toboroz. Az eddigi jelentkezők többsége nyugdíjas, de akad közöttük bányász, ipari munkás, osz­­tag és háziasszony is. A régi társulás megszűnése óta va­lamennyien egyénileg mű­velték házikertjeiket, s ter­mésük javát a piacon adták el. Sokszor a piacon dőlt el, hogy áruikra igényt tarta­nak-e a vásárlók,­kal és uborkával már kora tavasszal jelentkezett a pia­con. Ugyancsak szép fóliás kertészetet művel a mi­­hályházi Szeder János is. A jövőben e két kertben ele­gendő palántát előnevelnek, amit a tagok tovább gondoz­hatnak és ápolhatnak közös alapon. Jól megterem a nyárádi homokos talajon a feketeri­­bizke és a szamóca. Eddig is díszlett sok kertben né­hány bokorral, ez azonban csak a saját fogyasztási igé­nyeket elégítette ki. Paksi József a nyár végén tapasz­talatcsere látogatást tett a romándi Lenin Termelőszö­vetkezetben és a szerecse­­nyi málnatermesztő társulás­nál. A romándi főkertész azt tanácsolta, hogy feketeribiz­­ke helyett is szamócát ter­messzenek, mert ennek nagy jövője van: a Győri Hűtő­ház korlátlan mennyiségben átveszi. Ezenkívül a piac is igényli: kora tavasszal 60— 70 forintot ér a szamóca ki­lója. Miután meggyőződött a jó tanács helyességéről a tsz szamócás kertjében, ha­zatérve a fóliás szamócater­mesztést ajánlotta a leendő tagoknak. Kezdetben kis te­rületen, később a tanács és a tsz segítségével közös föld­­területhez jutnak, nagyobb táblákon. Egyelőre ezer sza­mócatövet rendeltek Ro­­mándról, amely a kezdéshez elég lesz. Szamnócatermesztés fóliával Pályázunk az aranydiplomára (Kiküldött munkatársunk jelenti) Megnyitotta kapuit a vi­lághírű Lipcsei Őszi Vásár. A Német Demokratikus Köz­társaság második legna­gyobb városában több mint 800 éve rendeznek vásáro­kat. Ehhez képest a magyar kereskedelem részvételének közel félévszázados jubileu­ma igen szerény. A 48 év mégis biztosítja, hogy az egyik legrégebbi résztvevője legyünk a Messe Magistra­­lenak, a két M betűvel szim­bolizált lipcsei vásárnak. A Kelet és Nyugat közötti ke­reskedelem elismert köz­pontja főként a háború után fejlődött rohamos ütemben. S bár 1945-ben a vásárházak és csarnokok 80 százaléka romokban hevert, az első békebeli vásár idején, 1946- ban már 2400 négyzetméter­nyi kiállítási területen mu­tatkoztak be a résztvevők. Ma 69 ország kiállítóin — a Budapesti BNV-n általá­ban 30—35 külföldi ország vesz részt — ennél tizen­ötször nagyobb területen mutatják be termékeiket. A Budapesti Nemzetközi Vásárral ellentétben, a kor­szerű vásárrendezési elv­nek megfelelően a nemzetek pavilonjai helyett szakkiállí­tások fogadják a látogatókat a lipcsei vásáron. Egy-egy iparág mutatkozik be eze­ken, a nemzeti hovatartozás­tól függetlenül. A vásár — amely ősszel mindig a fo­gyasztási cikkek vására — régi funkciója, hogy a ke­reskedelemi üzletkötések mellett lehetőséget nyújt az eredmények nemzetközi ösz­­szehasonlítására. Lipcse így a szocializmus és a kapita­lizmus közötti békés gazda­sági verseny színtere. De­monstrálja a különböző tár­sadalmi rendszerű államok egymás mellett élésének po­litikáját. Emellett a vásár jól tükrözi a KGST orszá­gok szocialista gazdasági in­tegrációját is. A lipcsei vásárt már az első napon több százezren keresték fel. A magyar ke­reskedelmi pavilonban Eju­­ry Róbert, a magyar kiállí­tás igazgatója fogadta a ven­dégeket. Pár percnyi időt az újságíró számára is szakí­tott. — Immár ötödik éve dol­gozom a lipcsei kiállításnál, amely egyike a legnagyobb külföldi bemutatkozásaink­nak. Augusztus 13-án lát­tunk munkához, bár a vásár előkészítése már tavaly meg­kezdődött. A „magyar szí­nekben” 24 külkereskedelmi vállalat közreműködésével 130 hazai vállalat mutatja be legkorszerűbb termékeit. Nyugodtan mondhatom leg­korszerűbb, hiszen a mi vál­lalataink is tudják, csak olyan termékeket hozhatnak el Lipcsébe, amelyek a nem­zetközi összehasonlításban is megállják helyüket. Ki­állítási területünk 2600 négy­zetméter, de a szakki­állításoknak megfelelően 18 csarnokban, vásárházban jelentkezünk. Az őszi vásár idején hi­hetetlenül megnő Lipcse for­galma. Nemcsak a vásár kör­nyékén, hanem a belváros­ban is. A magyarázat egy­szerű: a vásár egy jelentős része a belváros hatalmas Messe Hauséban, vásárhá­zaiban mutatkozik be. A magyar HUNGAROTEX külkereskedelmi vállalat is itt mutatja be divatos konfekció termékeit, kel­méit, szöveteit. S igazán jólesik látni, hogy közöttük ott vannak a Pápai Textil­gyár termékei is. De nem­csak a pápai gyár az egyet­len megyei vállalat, hiszen mint a magyar kiállítás igaz­gatója elmondotta, a MO­­GÜRT Külkereskedelmi Vállalat jármű- és villamos­­sági alkatrészei között meg­találni a veszprémi Bakony Művek Zsiguli személygép­kocsiba kerülő termékeit is. A MOGÜRT egyébként nagy reményeket fűz a különböző garázsberendezésekhez is. A Chemolimpex többek között a Nitrokémia termékeit is elhozta a vásárra, míg a FERRUM­ON az Ajkai Üveg­gyár öblös és kehely áruit mutatja be. Ha már a kül­kereskedelmi vállalatoknál tartunk, csak jelzésként em­lítjük még meg, hogy a MEDICOR orvosi berende­zéseket, a TECHNOIMFEX cipő- és textilipari gépeket, a Konzumex játékokat, a Monimpex italokat, édessé­get mutat be. Nagy érdeklő­déssel várják a már említett MEDICOR Művek hordozha­tó elektrokardioszkópját, automatikus vérnyomás­­mérőjét, hordozható inkubá­torját, s az ergométert, mely a munkaerő leterheltségét vizsgálja. E termékeket ugyanis a KGST integráció keretében hazánk állítja elő. — A Lipcsei őszi Vásáron általában százmillió rubel értékű kereskedelmi szerző­dés megkötésére kerül sor, — mondotta beszélgetésünk befejezéseként Ejury Ró­bert. — Az idei vásár azon­ban méreteiben is a részt­vevők számát tekintve is minden eddiginél nagyobb. Ezért tulajdonképpen na­gyobb üzletkötésre is számí­tunk. Több termékkel ne­veztünk be a vásárdíjért, a lipcsei aranydiplomáért fo­lyó versengésbe. A 31 ne­­vezett termék között, hogy még egy Veszprém megyei vállalatot említsek,­­ a pápai Húsipari Vállalat dobozolt sonkája is pályázik az arany­diplomára. Mi bízunk ben­ne, hogy sikerrel. Sikerre számít — s jog­gal —­ a kiállítás előkészí­tésén és berendezésein dol­gozó mintegy 300 magyar szakember, üzletkötő is, akik között Veszprém megyeit sajnos nem találtunk. De a bemutatott termékek kö­zött, s ez a lényeg, ott van­nak megyénk „küldöttei” is. (Andrássy Antal) Minden addiginál több hazah és külföldi résztvevő a Lipcsei Ősz­ Vásáron A híres lipcsei vásár bejárata Gépekkel segítik egymást Sikerült a szerecsenyi ta­lálkozó is. Az ottani málna­termesztő társulás jól felsze­relt talajművelő kerti trak­torokkal rendelkezik. A két csehszlovák kistraktor több munkagéppel — talajmaró­val, ekével és permetezővel — van ellátva. Áruk szállí­tására is alkalmas. Előnye, hogy fák között is dolgozhat, nem sérti meg a törzset és a lombozatot. A nyárádi kertbarátok viszont nagytel­jesítményű permetezőgéppel rendelkeznek, mely kiválóan alkalmas a málnás védelmé­re. A megállapodás tehát könnyen megszületett: segí­tik egymást, amint a nyá­rádi kerttársulás hivatalosan is megalakul. Közösen jóval könnyebben boldogulnak majd a nyárádi házikert tulajdonosok és kis­termelők. A szükséges nö­vényvédőszert, műtrágyák fóliát és szaporítóanyagot nagy tételben olcsóbban és gyorsabban szerezhetik be. Közös alapot teremtenek A közös alapból — amit együtt teremtenek — gépe­ket, munkaeszközöket és fel­szereléseket vásárolnak. A szaktanácsadás szervezettebb lesz. A növényvédelmi állo­más előrejelzései mindenki­hez eljutnak. Házi tanfolya­mokat, előadásokat szervez­nek. S végül, nem utolsó sorban, a termékek értékesí­tése is könnyebbé válik. Nem ők viszik piacra az árut, hanem tőlük szállítják el a megrendelők, a szerző­déses előírásoknak megfele­lően. Ezáltal a termelés biz­tonságossá, megalapozottá válik, s a tervezés a piaci kereslethez igazodik. A kerti munka nemcsak kikapcsolódást jelent, hanem jelentős hasznot is. Egy-egy háziasszony vagy idős nyug­díjas évenként 5—6 ezer fo­rint értékű zöldség- és gyü­mölcsárut termelt a ház kö­rül. Közösen — a társulás megalakulása után — a be­vétel egy-két ezressel növe­kedhet is.Nemesbüki András NAPLÓ — 1973. szeptember 4. kedd — 3

Next