Napló, 1975. február (Veszprém, 31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az MSZMP politikája a munkásosztály, az egész nép érdekeit­­ szolgálja Megkezdődtek megyénkben a járási-városi pártértekezletek Megyénkben elsőként a keszthelyi és az ajkai járás kom­munistái tartották meg küldöttértekezletüket. Tudósításunk­ban arra törekedtünk, hogy kiemeljük a négyéves munkát értékelő beszámolók legfontosabb gondolatait és helyet ad­junk a küldöttek felszólalásai közül azoknak, amelyek lé­nyeges elemekkel egészítették ki a beszámolókat. a termelőszövetkezetekre­­ az iparszerű gazdálkodás jellemző A keszthelyi járás kom­munistáinak küldöttértekez­lete immár hagyományosan az úttörők köszöntésével kez­dődött. Részt vett a tanács­kozáson Hidasi István, a megyei párt-vb tagja, a Kö­zép-Dunántúli Szénbányák Vállalat igazgatója, valamint Szabó János Keszthely város pártbizottságának első tit­kára. A küldöttértekezlet el­nökévé Papp Lászlót, a hé­vízi nagyközségi pártbizott­ság titkárát választották. A járási pártbizottság beszá­molóját Farkas Jenő, a párt­­bizottság első titkára ter­jesztette a küldöttek elé. Farkas Jenő bevezetésként a múlt év végén megtartott alapszervi beszámoló tag­gyűléseket és az azt követő vezetőség választásokat érté­kelte. Megállapította, hogy azok a pártdemokrácia be­tartásával zajlottak és to­vább erősítették a járás pártalapszervezeteit. Részletesen elemezte ez­után a termelőszövetkezetek fejlődését. Elmondta egye­bek között, hogy a X. kong­resszus határozatainak meg­felelően a járás tsz-eiben előrehaladt a vállalatszerű gazdálkodás, javultak a ter­méshozamok, jelentős lépé­seket tettek az iparszerű nagyüzemi állattenyésztés kialakítása felé, nagyobb mértékévé vált a kémiai anyagok használata. Az 1975. év végére tervezett termelési értéket már 1973-ban 4,5 százalékkal túlszárnyalták. Az üzemek növényter­mesztésére jellemző, hogy kevesebb fajta növénnyel­ foglalkoznak. Ez az átala­kulás általában kedvező, hi­szen így lehetőség nyílik a korszerűbb agrotechnika al­kalmazására. A IV. ötéves tervi feladataikat a járás gazdaságai az állattenyész­tésben is teljesítették. A tsz-ek egyesítéséről elmond­ta a pártbizottság első tit­kára, hogy azok szükségsze­­rűek voltak, és jól sikerül­tek. Most a legfőbb feladat a kialakult nagyobb gazda­ságok vezetésének, irányítá­sának megszervezése. A ter­melőszövetkezetekben dol­gozók öt évre tervezett jö­vedelemnövekedése is meg­valósult a tervidőszak első három évében. A következőkben Farkas Jenő szólt a járás idegen­­forgalmáról. Megállapította, hogy a kedvező hatások mellett negatív jelenségek is tapasztalhatók. A járás kommunistáinak a jövőben még hatékonyabban kell küzdeni a fellazítási törek­vések és a különböző valu­tákkal kapcsolatos bűncse­lekmények ellen. A kereskedelmi forgalom emelkedésének adataival a lakosság életszínvonalának növekedését érzékeltette. A járás ÁFÉSZ-üzleteinek for­galma 1970-ben 135 millió forint, 1974-ben pedig 200 millió forint volt. A tartós fogyasztási cikkek forgalma a múlt évben 40 százalékkal volt több, mint 1970-ben. Beszámolója második ré­szében Farkas Jenő elemez­te a járás lakóinak ideoló­giai fejlődését, a művelő­déspolitika alakulását, a pártélet aktuális kérdéseit, valamint a káderpolitikai határozat végrehajtását. Részletesen értékelte a Kom­munista Ifjúsági Szövetség szerepét, a nőpolitika ered­ményeit. A községi tanácsok tevé­kenységéről szólva hangoz­tatta, hogy munkájuk to­vábbi korszerűsítése érdeké­ben újabb közös községi ta­nácsok létrehozását kell szorgalmazni. Végezetül is­mertette a járási pártbizott­ság elmúlt négyéves tevé­kenységének kiemelkedő ese­ményeit. A beszámoló feletti vitá­ban dr. Szőke Pál, a hévízi SZOT igazgatóság vezetője elmondta, hogy a IV. ötéves tervben 800 millió forintot költenek Hévízen a szállo­dai és szanatóriumi férőhe­lyek bővítésére. Szólt arról, hogy milyen területeken kellene a nagyközség fejlő­dését gyorsítani. Pék Lászlóné óhidi, Bíró János alsópáhoki általános iskolai igazgatók a párt ok­tatáspolitikai határozatának végrehajtását elemezték. Ki­emelték az oktató-, nevelő­munka fejlesztésének továb­bi lehetőségeit. Vörös József, az egyesült zalavári és sármelléki Új idők tsz elnöke és Székvöl­gyi Zoltán, a vindornyamen­­ti termelőszövetkezet elnöke saját gazdaságaik termelési eredményeit méltatták, is­mertették gazdálkodásuk korszerűsítésének további feladatait. Csikós Jenő, az óhidi tsz villanyszerelője felhívta a figyelmet a termelőszövet­kezetek üzem- és munka­­szervezése javításának lehe­tőségeire. Hidasi István, a megyei párt-vb nevében köszöntöt­te a küldöttértekezletet. A járás elmúlt négyéves fej­lődéséről szólva kiemelte, hogy jó irányú a termelő­­szövetkezetek szakosodása, kedvező ütemű az iparszerű termelésre való áttérésük. Szólt egyebek között a tsz­­demokrácia továbbfejleszté­sének szükségességéről, va­lamint a takarékosság fon­tosságáról. A keszthelyi járás kommu­nistáinak küldöttei tanács­kozásuk második részében megválasztották a 41 tagú pártbizottságot. A pártbi­zottság első titkárává ismét Farkas Jenőt választották. A végrehajtó bizottság tag­jai lettek még: Szijjártó Endréné, Székvölgyi Zoltán, Peresztegi Ferenc, Matyi Jó­zsef, dr. Ács László, dr. Sző­ke Pál, Pilótár Imre és Papp László. ­ Erősödött a párt eszmei, ideológiai egysége, befolyása Az ajkai járás kommu­nistáinak pártértekezletén a küldötteket és a meghívot­takat — köztük Rostási Jó­zsefet, a megyei párt-vb tag­ját, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét — Kovács Ferenc, a járási pártbizott­ság első titkára üdvözölte. Szalay Ferenc, a pártér­tekezlet elnöke ismertette a napirendi pontokat, majd Kovács Ferenc terjesztette elő a pártbizottság beszá­molóját. Bevezetőként megállapí­totta, hogy a járásban élő és dolgozó munkások, szövet­kezeti parasztok, értelmisé­giek és alkalmazottak, ered­ményesen járultak hozzá a X. kongresszus, a megyei és járási pártértekezlet határo­zatainak, a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítá­sához. A járásban 10 ezer munkás él, többségük be­járó. A termelőszövetkeze­tekben 5896 tag, és több mint 1100 alkalmazott dol­gozik. Elmondotta, hogy erősödött a munkás-paraszt szövetség amihez többek között hoz­zájárultak a nagyalásonyi és kertai egyesült termelőszö­vetkezetek tagjainak talál­kozói az ajkai üzemek mun­kásaival. A bejáró munká­sok és a szövetkezeti parasz­­tok együttes közéleti tevé­kenységének javítását segí­tik a járási és a városi párt­végrehajtó bizottságok 1974- ben kötött együttműködési feladattervei. (Folytatás a 2. oldalon) A MEGYESZÉKHELY PÁRTÉRTEKEZLETÉRE T­egnap köszöntöttük a megye városi­, járási pártértekezleteit. Mind együt­tesen. Ha ma külön is köszöntjük a megyeszékhely küldöttértekezletét, csak azért tesszük, mert úgy véljük, van ennek a tanácskozásnak a többiekhez mérten va­lami különleges feladata is. Be kell töltenie megyeszékhelyi rangjából adódó hivatását. Mert megyeszékhelynek lenni nem csak rangot — és lakóinak némi büszkeséget is — jelent, hanem munkát is ad, felelősséget is ró, áldozatot is követel. Mint ahogyan az egész ország lakói örül­nek — mert örülniük kell, ha hazájukat szeretik — Budapest fejlődésének, biztos, hogy a megye minden megfontoltan gondol­kodó lakója örül a megyeszékhely gyarapo­dásának. Nem csak szép megyénk szeretete kívánja, de érdekeink is követelik ezt. A megye bármely sarkában lakunk is. A pártértekezlet bizonyára csak a város legutóbbi néhány esztendei fejlődését elem­zi ma. Ez a dolga, lesz még mód egy hosz­­szabb időszak áttekintésére az idén, a fel­­szabadulás ünnepén. De hiszen kell is ezt a négy-öt évet önállóan értékelni: soha nem fejlődött még megközelítően ekkorát ennyi idő alatt Veszprém. Munkásváros lett, két hatalmas korszerű üzemet mondhat magáénak, melyeknek ter­mékeit világszerte ismerik, és amelyeknek országosan is kiemelkedő szerepük van a szocialista integráció megvalósulása szem­pontjából. Ma már nem kérdés, lesz-e tudo­mányos központ Veszprém. Az. Nemcsak nemzetközileg ismert, sőt, elismert egyete­me, kutatóintézetei, ezek produktumai, ne­ves tanárai, kutatói teszik azzá, hanem — két éve már — akadémiai bizottsága is. Új művelődési házával a művelődésügy köz­pontjává is válhatott. Két nagyszerű ének­kara is öregbíti világszerte a város hírne­vét. Valószínűleg ezekre — és mindarra az eredményre, amit itt felsorolni nem lehet, — gondolnak, akik megállapítják, hogy me­gyeszékhelyünk az ország egyik leggyorsabb ütemben fejlődő városa. Lehetetlen ezt nem észrevenni, lehetetlen ennek nem örülni. Csak hát.. Sok a gond is. Egyrészt: a gyors fejlődés is sok gonddal jár, másrészt bármilyen gyors is a fejlődés, sok minden hiányzik még. Nemcsak olyasmi, amire minden vá­rosunk joggal vágyik: több lakás, iskolák, gyermekintézmények, fürdő, és még sok minden (A megyeszékhelynek egy, csaknem teljesen használhatatlan mozija van). A gondok zöme abból adódik, hogy Vesz­prém gyors fejlődése ellenére, a legkisebb megyeszékhelyek egyike. Sok mindenre len­ne még szükség, hogy e tisztségét méltókép­pen, de legalább a jogos igényeknek megfe­lelően betöltse. Veszprém ad otthont a megye legmaga­sabb szintű politikai, állami, társadalmi tes­tületeinek, intézményeinek, gazdasági szer­veinek. Nem lehet másként. Kereskedelmi központnak, az ellátás központjának is kell lennie. Nem önmagáért: a megyéért. Egész­ségügyi központnak is, az egész megyéért. Sok-sok minden, ami a megyeszékhelyen van, a megyéé. Aminek lennie kellene, az egész megyének hiányzik. A megyeszékhely pártértekezlete kül­dötteinek vállát ennyivel több gond nyomja. Nekik ennyiben a megyét is kell képviselniük Kérjük, tegyék. Reméljük, megkapjuk hozzá a város, de a megye nem veszprémi lakóinak is utólagos egyetértését, hogy revükben is, érdekükben is eredményes munkát kívánjunk. Az egyesült termelőszövetkezetek igazolták várakozásainkat Pap János a zirci, Kovács Gyula a csetényi tsz zárszámadó részközgyűlésén A múlt év márciusában kimondott közgyűlési aka­rattal megyénk legnagyobb gazdaságai sorába emelke­dett a zirci Bakony Terme­lőszövetkezet. Területe meg­haladja a 9300 hektárt, a tagok száma az ezret! Ez a magyarázata, hogy megkü­lönböztetett figyelem kísér­te az első közös év gazdál­kodását. A zárszámadót két részközgyűlésen — péntek­szombaton — vitatták meg. — Egyszerűen nem akadt más megoldás a tome's el­helyezésére. A tegnapi eseményt csak­úgy mint az előzőt, a zirci filmszínházban tartották. Részt vett a szombati rész­­közgyűlésen Pap János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára, Vin­­cze Farkas, a veszprémi já­rási pártbizottság első tit­kára, dr. Mészáros István, a MÉM főosztályvezetője és sok más vendég. A vezetőség beszámolóját Poser István elnök ismer­tette. Az összegezőből ki­tűnt, hogy az indulással já­ró gondok, a kedvezőtlen időjárás ellenére a nagy­üzem már az első évben igazolta életrevalóságát. Meg kellett a vezetőknek tanulniuk az új méreteket, kialakítani a munkaszerve­zetet, de az eredmények a „tanulás” sikereiről valla­nak. A termelésre koncent­ráltak és közben építettek, fejlesztettek, több mint 15 millió forintot költöttek be­ruházásra. Néhány szám a teljesít­ményről : közismerten ked­vezőtlen domborzati és talaj adottságaik ellenére hektá­ronként 37 mázsa búzát ta­karítottak be, burgonyater­mésük átlaga 80 mázsával haladja meg az országos át­lagot, több mint 2 millió liter tejet és 850 hízómarhát adtak a közfogyasztásnak. Sok még a gond a gaz­daságban — alacsony a tej­termelés, szilárdítandó a fe­gyelem, magasak a terme­lés költségei, stb. stb. — de a tevékenység lényegét csak az fejezi ki, hogy az árbe­vétel 151 millió forint (16 millióval több a tervezett­nél), amiből a korábbinál több jut a tagságnak, és fejlesztésre is tartalékoltak 7 millió forintot. A vezetőség beszámolóját kritikus hangon egészítette ki Petrovics Elek, az ellen­őrző bizottság jelentésével, a nőbizottság számvetését Rákosi Antalné ismertette. Ezt követően több hozzászó­lás hangzott el. Felszólalt a részközgyűlésen Pap János, a megyei pártbizottság első titkára is. — Mi nemcsak azt kérjük a termelőszövet­kezetek tagjaitól, hogy sa­játjuknak érezve a gazda­ságot odaadóan és fegyelme­zetten dolgozzanak, hanem azt is, hogy vegyenek részt aktívabban a vezetésben, (ez utalás a nehezen indult vitára) ha valamit úgy ítél­nek, bátran bíráljanak. A továbbiakban Pap elv­társ kifejtette: a zirci ta­pasztalatok megerősítik, hogy az egyesült nagyüzemek a tagság egyetértésével és munkájával igazolták elő­zetes várakozásainkat. Az a megfogalmazás, hogy a vá­ros és falu, munkás és pa­raszt közelítsen egymáshoz, új viszonyaink között kap igazi tartalmat. Mi a ter­melés fejlesztését kívánjuk,­ a lakosság mind jobb ellá­tását, de a termelő ember áll gondolkodásunk közép­pontjában. Ezért fejlesztjük a munkakörülményeket, ezért kell még többet ten­nünk az egészséges és biz­tonságos munkakörülmények kialakításáért. A megyei pártbizottság el­ső titkára elismerően mél­tatta a zirci termelőszövet­kezet kollektívájának sike­res munkáját. Hozzátette: a nagy változás sok tapaszta­latot, eredményt hozott, de azt is hangsúlyozta, hogy az út elején vagyunk és még számtalan a kihasználatlan tartalék. A szövetkezeti de­mokratizmus jelentőségét kiemelve szólt arról is, hogy erősíteni kell az emberek közötti kapcsolatot, a tsz ne csak nagy legyen, hanem emberi kapcsolatokban, kö­zösségben is erős. A tetszéssel fogadott be­széd után 32-en kaptak ki­váló dolgozó kitüntetést, 36 nyugdíjba vonulót búcsúz­tattak pénzjutalommal. A részközgyűlésen bejelentet­ték: 1974-ben 52-en kérték a tsz-be való felvételü­ket. .. (Folytatás a 2. oldalon) A zirci filmszínház nézőterét zsúfolásig megtöltötték a több mint ezer tagot számláló termelőszövetkezet zárszámadó részközgyűlésének résztvevői. Elutazott hazánkból Stefan Olszowski Szombaton elutazott Budapestről Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, aki Pója Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A lengyel külügyminiszterrel együtt eluta­zott felesége és kísérete. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pa­ja Frigyes és felesége, Marjai József külügyi államtitkár és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete és Németi József, a Magyar Nép­­köztársaság varsói nagykövete

Next