Napló, 1975. február (Veszprém, 31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az MSZMP politikája a munkásosztály, az egész nép érdekeit szolgálja Megkezdődtek megyénkben a járási-városi pártértekezletek Megyénkben elsőként a keszthelyi és az ajkai járás kommunistái tartották meg küldöttértekezletüket. Tudósításunkban arra törekedtünk, hogy kiemeljük a négyéves munkát értékelő beszámolók legfontosabb gondolatait és helyet adjunk a küldöttek felszólalásai közül azoknak, amelyek lényeges elemekkel egészítették ki a beszámolókat. a termelőszövetkezetekre az iparszerű gazdálkodás jellemző A keszthelyi járás kommunistáinak küldöttértekezlete immár hagyományosan az úttörők köszöntésével kezdődött. Részt vett a tanácskozáson Hidasi István, a megyei párt-vb tagja, a Közép-Dunántúli Szénbányák Vállalat igazgatója, valamint Szabó János Keszthely város pártbizottságának első titkára. A küldöttértekezlet elnökévé Papp Lászlót, a hévízi nagyközségi pártbizottság titkárát választották. A járási pártbizottság beszámolóját Farkas Jenő, a pártbizottság első titkára terjesztette a küldöttek elé. Farkas Jenő bevezetésként a múlt év végén megtartott alapszervi beszámoló taggyűléseket és az azt követő vezetőség választásokat értékelte. Megállapította, hogy azok a pártdemokrácia betartásával zajlottak és tovább erősítették a járás pártalapszervezeteit. Részletesen elemezte ezután a termelőszövetkezetek fejlődését. Elmondta egyebek között, hogy a X. kongresszus határozatainak megfelelően a járás tsz-eiben előrehaladt a vállalatszerű gazdálkodás, javultak a terméshozamok, jelentős lépéseket tettek az iparszerű nagyüzemi állattenyésztés kialakítása felé, nagyobb mértékévé vált a kémiai anyagok használata. Az 1975. év végére tervezett termelési értéket már 1973-ban 4,5 százalékkal túlszárnyalták. Az üzemek növénytermesztésére jellemző, hogy kevesebb fajta növénnyel foglalkoznak. Ez az átalakulás általában kedvező, hiszen így lehetőség nyílik a korszerűbb agrotechnika alkalmazására. A IV. ötéves tervi feladataikat a járás gazdaságai az állattenyésztésben is teljesítették. A tsz-ek egyesítéséről elmondta a pártbizottság első titkára, hogy azok szükségszerűek voltak, és jól sikerültek. Most a legfőbb feladat a kialakult nagyobb gazdaságok vezetésének, irányításának megszervezése. A termelőszövetkezetekben dolgozók öt évre tervezett jövedelemnövekedése is megvalósult a tervidőszak első három évében. A következőkben Farkas Jenő szólt a járás idegenforgalmáról. Megállapította, hogy a kedvező hatások mellett negatív jelenségek is tapasztalhatók. A járás kommunistáinak a jövőben még hatékonyabban kell küzdeni a fellazítási törekvések és a különböző valutákkal kapcsolatos bűncselekmények ellen. A kereskedelmi forgalom emelkedésének adataival a lakosság életszínvonalának növekedését érzékeltette. A járás ÁFÉSZ-üzleteinek forgalma 1970-ben 135 millió forint, 1974-ben pedig 200 millió forint volt. A tartós fogyasztási cikkek forgalma a múlt évben 40 százalékkal volt több, mint 1970-ben. Beszámolója második részében Farkas Jenő elemezte a járás lakóinak ideológiai fejlődését, a művelődéspolitika alakulását, a pártélet aktuális kérdéseit, valamint a káderpolitikai határozat végrehajtását. Részletesen értékelte a Kommunista Ifjúsági Szövetség szerepét, a nőpolitika eredményeit. A községi tanácsok tevékenységéről szólva hangoztatta, hogy munkájuk további korszerűsítése érdekében újabb közös községi tanácsok létrehozását kell szorgalmazni. Végezetül ismertette a járási pártbizottság elmúlt négyéves tevékenységének kiemelkedő eseményeit. A beszámoló feletti vitában dr. Szőke Pál, a hévízi SZOT igazgatóság vezetője elmondta, hogy a IV. ötéves tervben 800 millió forintot költenek Hévízen a szállodai és szanatóriumi férőhelyek bővítésére. Szólt arról, hogy milyen területeken kellene a nagyközség fejlődését gyorsítani. Pék Lászlóné óhidi, Bíró János alsópáhoki általános iskolai igazgatók a párt oktatáspolitikai határozatának végrehajtását elemezték. Kiemelték az oktató-, nevelőmunka fejlesztésének további lehetőségeit. Vörös József, az egyesült zalavári és sármelléki Új idők tsz elnöke és Székvölgyi Zoltán, a vindornyamenti termelőszövetkezet elnöke saját gazdaságaik termelési eredményeit méltatták, ismertették gazdálkodásuk korszerűsítésének további feladatait. Csikós Jenő, az óhidi tsz villanyszerelője felhívta a figyelmet a termelőszövetkezetek üzem- és munkaszervezése javításának lehetőségeire. Hidasi István, a megyei párt-vb nevében köszöntötte a küldöttértekezletet. A járás elmúlt négyéves fejlődéséről szólva kiemelte, hogy jó irányú a termelőszövetkezetek szakosodása, kedvező ütemű az iparszerű termelésre való áttérésük. Szólt egyebek között a tszdemokrácia továbbfejlesztésének szükségességéről, valamint a takarékosság fontosságáról. A keszthelyi járás kommunistáinak küldöttei tanácskozásuk második részében megválasztották a 41 tagú pártbizottságot. A pártbizottság első titkárává ismét Farkas Jenőt választották. A végrehajtó bizottság tagjai lettek még: Szijjártó Endréné, Székvölgyi Zoltán, Peresztegi Ferenc, Matyi József, dr. Ács László, dr. Szőke Pál, Pilótár Imre és Papp László. Erősödött a párt eszmei, ideológiai egysége, befolyása Az ajkai járás kommunistáinak pártértekezletén a küldötteket és a meghívottakat — köztük Rostási Józsefet, a megyei párt-vb tagját, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét — Kovács Ferenc, a járási pártbizottság első titkára üdvözölte. Szalay Ferenc, a pártértekezlet elnöke ismertette a napirendi pontokat, majd Kovács Ferenc terjesztette elő a pártbizottság beszámolóját. Bevezetőként megállapította, hogy a járásban élő és dolgozó munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak, eredményesen járultak hozzá a X. kongresszus, a megyei és járási pártértekezlet határozatainak, a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához. A járásban 10 ezer munkás él, többségük bejáró. A termelőszövetkezetekben 5896 tag, és több mint 1100 alkalmazott dolgozik. Elmondotta, hogy erősödött a munkás-paraszt szövetség amihez többek között hozzájárultak a nagyalásonyi és kertai egyesült termelőszövetkezetek tagjainak találkozói az ajkai üzemek munkásaival. A bejáró munkások és a szövetkezeti parasztok együttes közéleti tevékenységének javítását segítik a járási és a városi pártvégrehajtó bizottságok 1974- ben kötött együttműködési feladattervei. (Folytatás a 2. oldalon) A MEGYESZÉKHELY PÁRTÉRTEKEZLETÉRE Tegnap köszöntöttük a megye városi, járási pártértekezleteit. Mind együttesen. Ha ma külön is köszöntjük a megyeszékhely küldöttértekezletét, csak azért tesszük, mert úgy véljük, van ennek a tanácskozásnak a többiekhez mérten valami különleges feladata is. Be kell töltenie megyeszékhelyi rangjából adódó hivatását. Mert megyeszékhelynek lenni nem csak rangot — és lakóinak némi büszkeséget is — jelent, hanem munkát is ad, felelősséget is ró, áldozatot is követel. Mint ahogyan az egész ország lakói örülnek — mert örülniük kell, ha hazájukat szeretik — Budapest fejlődésének, biztos, hogy a megye minden megfontoltan gondolkodó lakója örül a megyeszékhely gyarapodásának. Nem csak szép megyénk szeretete kívánja, de érdekeink is követelik ezt. A megye bármely sarkában lakunk is. A pártértekezlet bizonyára csak a város legutóbbi néhány esztendei fejlődését elemzi ma. Ez a dolga, lesz még mód egy hoszszabb időszak áttekintésére az idén, a felszabadulás ünnepén. De hiszen kell is ezt a négy-öt évet önállóan értékelni: soha nem fejlődött még megközelítően ekkorát ennyi idő alatt Veszprém. Munkásváros lett, két hatalmas korszerű üzemet mondhat magáénak, melyeknek termékeit világszerte ismerik, és amelyeknek országosan is kiemelkedő szerepük van a szocialista integráció megvalósulása szempontjából. Ma már nem kérdés, lesz-e tudományos központ Veszprém. Az. Nemcsak nemzetközileg ismert, sőt, elismert egyeteme, kutatóintézetei, ezek produktumai, neves tanárai, kutatói teszik azzá, hanem — két éve már — akadémiai bizottsága is. Új művelődési házával a művelődésügy központjává is válhatott. Két nagyszerű énekkara is öregbíti világszerte a város hírnevét. Valószínűleg ezekre — és mindarra az eredményre, amit itt felsorolni nem lehet, — gondolnak, akik megállapítják, hogy megyeszékhelyünk az ország egyik leggyorsabb ütemben fejlődő városa. Lehetetlen ezt nem észrevenni, lehetetlen ennek nem örülni. Csak hát.. Sok a gond is. Egyrészt: a gyors fejlődés is sok gonddal jár, másrészt bármilyen gyors is a fejlődés, sok minden hiányzik még. Nemcsak olyasmi, amire minden városunk joggal vágyik: több lakás, iskolák, gyermekintézmények, fürdő, és még sok minden (A megyeszékhelynek egy, csaknem teljesen használhatatlan mozija van). A gondok zöme abból adódik, hogy Veszprém gyors fejlődése ellenére, a legkisebb megyeszékhelyek egyike. Sok mindenre lenne még szükség, hogy e tisztségét méltóképpen, de legalább a jogos igényeknek megfelelően betöltse. Veszprém ad otthont a megye legmagasabb szintű politikai, állami, társadalmi testületeinek, intézményeinek, gazdasági szerveinek. Nem lehet másként. Kereskedelmi központnak, az ellátás központjának is kell lennie. Nem önmagáért: a megyéért. Egészségügyi központnak is, az egész megyéért. Sok-sok minden, ami a megyeszékhelyen van, a megyéé. Aminek lennie kellene, az egész megyének hiányzik. A megyeszékhely pártértekezlete küldötteinek vállát ennyivel több gond nyomja. Nekik ennyiben a megyét is kell képviselniük Kérjük, tegyék. Reméljük, megkapjuk hozzá a város, de a megye nem veszprémi lakóinak is utólagos egyetértését, hogy revükben is, érdekükben is eredményes munkát kívánjunk. Az egyesült termelőszövetkezetek igazolták várakozásainkat Pap János a zirci, Kovács Gyula a csetényi tsz zárszámadó részközgyűlésén A múlt év márciusában kimondott közgyűlési akarattal megyénk legnagyobb gazdaságai sorába emelkedett a zirci Bakony Termelőszövetkezet. Területe meghaladja a 9300 hektárt, a tagok száma az ezret! Ez a magyarázata, hogy megkülönböztetett figyelem kísérte az első közös év gazdálkodását. A zárszámadót két részközgyűlésen — péntekszombaton — vitatták meg. — Egyszerűen nem akadt más megoldás a tome's elhelyezésére. A tegnapi eseményt csakúgy mint az előzőt, a zirci filmszínházban tartották. Részt vett a szombati részközgyűlésen Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Vincze Farkas, a veszprémi járási pártbizottság első titkára, dr. Mészáros István, a MÉM főosztályvezetője és sok más vendég. A vezetőség beszámolóját Poser István elnök ismertette. Az összegezőből kitűnt, hogy az indulással járó gondok, a kedvezőtlen időjárás ellenére a nagyüzem már az első évben igazolta életrevalóságát. Meg kellett a vezetőknek tanulniuk az új méreteket, kialakítani a munkaszervezetet, de az eredmények a „tanulás” sikereiről vallanak. A termelésre koncentráltak és közben építettek, fejlesztettek, több mint 15 millió forintot költöttek beruházásra. Néhány szám a teljesítményről : közismerten kedvezőtlen domborzati és talaj adottságaik ellenére hektáronként 37 mázsa búzát takarítottak be, burgonyatermésük átlaga 80 mázsával haladja meg az országos átlagot, több mint 2 millió liter tejet és 850 hízómarhát adtak a közfogyasztásnak. Sok még a gond a gazdaságban — alacsony a tejtermelés, szilárdítandó a fegyelem, magasak a termelés költségei, stb. stb. — de a tevékenység lényegét csak az fejezi ki, hogy az árbevétel 151 millió forint (16 millióval több a tervezettnél), amiből a korábbinál több jut a tagságnak, és fejlesztésre is tartalékoltak 7 millió forintot. A vezetőség beszámolóját kritikus hangon egészítette ki Petrovics Elek, az ellenőrző bizottság jelentésével, a nőbizottság számvetését Rákosi Antalné ismertette. Ezt követően több hozzászólás hangzott el. Felszólalt a részközgyűlésen Pap János, a megyei pártbizottság első titkára is. — Mi nemcsak azt kérjük a termelőszövetkezetek tagjaitól, hogy sajátjuknak érezve a gazdaságot odaadóan és fegyelmezetten dolgozzanak, hanem azt is, hogy vegyenek részt aktívabban a vezetésben, (ez utalás a nehezen indult vitára) ha valamit úgy ítélnek, bátran bíráljanak. A továbbiakban Pap elvtárs kifejtette: a zirci tapasztalatok megerősítik, hogy az egyesült nagyüzemek a tagság egyetértésével és munkájával igazolták előzetes várakozásainkat. Az a megfogalmazás, hogy a város és falu, munkás és paraszt közelítsen egymáshoz, új viszonyaink között kap igazi tartalmat. Mi a termelés fejlesztését kívánjuk, a lakosság mind jobb ellátását, de a termelő ember áll gondolkodásunk középpontjában. Ezért fejlesztjük a munkakörülményeket, ezért kell még többet tennünk az egészséges és biztonságos munkakörülmények kialakításáért. A megyei pártbizottság első titkára elismerően méltatta a zirci termelőszövetkezet kollektívájának sikeres munkáját. Hozzátette: a nagy változás sok tapasztalatot, eredményt hozott, de azt is hangsúlyozta, hogy az út elején vagyunk és még számtalan a kihasználatlan tartalék. A szövetkezeti demokratizmus jelentőségét kiemelve szólt arról is, hogy erősíteni kell az emberek közötti kapcsolatot, a tsz ne csak nagy legyen, hanem emberi kapcsolatokban, közösségben is erős. A tetszéssel fogadott beszéd után 32-en kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, 36 nyugdíjba vonulót búcsúztattak pénzjutalommal. A részközgyűlésen bejelentették: 1974-ben 52-en kérték a tsz-be való felvételüket. .. (Folytatás a 2. oldalon) A zirci filmszínház nézőterét zsúfolásig megtöltötték a több mint ezer tagot számláló termelőszövetkezet zárszámadó részközgyűlésének résztvevői. Elutazott hazánkból Stefan Olszowski Szombaton elutazott Budapestről Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, aki Pója Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A lengyel külügyminiszterrel együtt elutazott felesége és kísérete. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Paja Frigyes és felesége, Marjai József külügyi államtitkár és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete és Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete