Napló, 1975. május (Veszprém, 31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-31 / 126. szám
A VESZPRÉM MEGYEI TANÁCS VB TŰZRENDÉSZETI BIZOTTSÁGÁNAK, TÁJÉKOZTATÓJA 1975. II. szám Tűzrendészeti híradó Jobb felkészülést a kempingekben A balatoni szezon, a nyárkezdetével ismét benépesülnek a kempingek, üdülőtáborok. A „magyar tenger" nagy tömegeket vonz, s a hazai és külföldi turisták fogadása és elszállásolása nem kis gondot jelent. Nem kell különösebben hangsúlyozni sem, hogy a nyár rendkívüli tűzveszéllyel is jár, különösen olyan helyeken, ahol nagy tömeg üdül, hiszen így lényegesen nagyobb az emberi gondatlanság lehetősége is. Éppen ezért néhány balatoni kempingben, borban ellenőrzési üdülőttartottunk, s tapasztalataink szerint az alábbiakra figyeltünk fel. Kilián-telepi nemzetközi tábor A tábor június elején nyílik, egyelőre még a felkészülés időszakában tartanak. A tűzvédelmi helyzetről Lőrincz József táborvezető tájékoztat bennünket:— Ma érkezik a biztonságtechnikai megbízott a táborba, s dolgozóinknak tűzrendészetk oktatást tart. És éppen ma készítjük el a tűzriadó tervünket is. A táborban dolgozók létszáma a nyári szezonban mintegy 50—60 fő, s a belépéskor mindenkit kioktatunk a tűzrendészeti szabályok alapvető ismeretére. — Legutóbbi mikor volt oktatás? — A múlt héten. Megnézzük az oktatásról készült jegyzőkönyvet, ám abban csak baleseti oktatást említenek. Ezután a tűzoltó felszereléseket vesszük szemügyre, de az ellenőrzések dátumát nem találjuk. Lőrincz József szerint: — Sajnos a készülékeket még nem elelnőriztettük, de tudjuk, hogy félévenként kötelező. — Nem találunk tilalmi táblákat... Ezekkel hogy „állnak"? — Nagyon rosszul — mosolyog a táborvezető. — Nehéz beszerezni, de majd mi magunk valahogy csak megoldjuk. — Parkolási lehetőség van. — Kevés a hely. Most próbálkozunk valamilyen megoldással. — S a vízszerzés? — Bajos, nehézkes... — hangzik a tömör válasz. — Tűzcsaphálózat van-e? — Nem is tudom, bár úgy hiszem van. Búcsúzóul a portásnőt megkérdezzük, hogy tudja-e milyen telefonszámon kell hívni a tűzoltókat. — Nem tudom — válaszolja —, de megnézhetem a telefonkönyvben. A szabály az, hogy jól látA vezető távollétében Solymár István adminisztrátor kalauzol bennünket kemping területén. Itt már a vendégek is vannak, elsősorban külföldiek. — A kempingnek hány dolgozója van? — Tízen vagyunk. — Az idén oktatás volt-e már? — Úgy tudom, még nem. — Maga például utoljára mikor részesült tűzrendészeti oktatásban? — Még sosem ... — Van-e olyan szabályzatuk, hogy a területen hány sátrat, lakókocsit, autót szabad elhelyezni? — Bizonyos, hogy van, de ezt a Komjáti úr, a vezető tudja. Megnézünk egy tűzoltókészüléket, s Solymár István szinte kitalálja a gondolatunkat. — Még nem ellenőrizték. Legalábbis az idén nem. A készülék ellenőrzésének dátuma: 1974. június. Nem találunk a tábor területén a tűzrendészeti szabályokra figyelmeztető, felhívó táblákat sem. Igaz ugyan, hogy Előbb gyors interjút készítünk a „pavilonban” dolgozó fehér köpenyes hölgyekkel. Válaszaikból ilyen kép alakul ki a tűzrendészeti helyzetről: — Milyen a tűzvédelmi felkészülés? — Nem tudjuk. Mi ilyennel nem foglalkozunk. — Hát ki törődik az „ilyennel"? — A főnökasszony, de ő most beteg. — Tűzrendészeti oktatás volt-e már? — Még nem. — A tábort mikor nyitották? Május 1-én. — Olyan táblájuk nincs, amely a tűzrendészeti feladatokra hívja fel a figyelmet? — De van, csak még nincs kifüggesztve. — Mennyi a dolgozók létszáma? — Idényben 40 fő. — S a tábor férőhelye? — 3500 hely. — A házakban van-e tűzoltókészülék? — Van — vágja rá gyorsan Varga László, akit itt a többiek „mindenesnek” neveznek. Körülnézünk a faépületekben, ám sajnálatos, hogy az előbbi igenlő válasz ellenére, oltókészüléket mégsem ható helyre, a falra ki kell függeszteni a tűzoltók hívószámát: 005. az irodában, a hűtőszekrény mögött találtunk egy figyelmeztető táblát, ám ez is rendkívül hiányos, s természetesen a kapu előtt volna a helye. — Tudja-e, hogy tűz esetén milyen számot kell hívni? — Igen, a 005-öt. — S ön szerint melyik tűzoltóság jelentkezik? — Úgy sejtem, hogy a balatonfürediek. — Nem, mert a veszprémiek. Balatonfüreden csak önkéntes tűzoltóság működik. Közben megérkezik Komjáty Gyula táborvezető is. Tájékoztatjuk a hiányosságokról, ő pedig elnézést kérően mentegetőzik. A szezonkezdetre hivatkozik. Valóban, ez enyhítő körülmény. — Tűzriadó tervet készítettek-e már? — Még nincs, de pótoljuk a hiányosságot. — A területen van-e tűzcsap? — Nincs, a szomszédból, 30—40 méterről lehetne vizet szerezni, találunk. Közöljük is kedvezőtlen tapasztalatunkat Varga Lászlóval, mire ő: — Jaj, elnézést, akkor tíz perc alatt az összeset kirakom. Az biztos, hogy van raktáron. Megnézünk egy készüléket. Az idén még nem ellenőrizték. Az viszont biztató, hogy a megkérdezett dolgozók az oltás módját — ha erre szükség lenne — és a készülék kezelését ismerik.• Úgy véljük, az elhangzottakat szükségtelen kommentálni, magyarázgatni hiszen a válaszok önmagukért beszélnek. A tűzrendészeti helyzet, a három tábor tűzvédelmi képe egyértelmű, miként a levonható tanulságok is. Csupán annyit jegyeznénk meg: az alapvető szabályok betartása, a táborok vezetőinek saját érdeke, hogy megelőzhetők lehessenek a súlyos károk, esetleg tragédiák. Sosem tudhatjuk mikor keletkezhet tűz, s akkor a készenlét, a jó tűzrendészeti helyzet rendkívül fontos. Mert így értékeket, sőt nem ritkán emberéleteket is menthetünk meg. Ami mindenesetre — s mint már jeleztük — enyhítő körülmény, hogy szezonkezdet, nyáreleje van. A hiányosságokat, hibákat azonban gyorsan ki kell javítani és magasszintű tűzvédelmet biztosítani. Hogy a nyár legyen a gondtalan pihenés, üdülés ideje... Tihanyi kemping Balatonfüredi kemping i szertárak, felszerelések állapota avagy miként gondozzák az önkéntes testületek az értékes felszereléseket A tűzoltómunka természetéből következik, hogy a felszereléseknek, eszközöknek, fecskendőknek mindig üzemképes, „bevetésre kész” állapotban kell lenniük. Hiszen riasztás, tűz esetén azonnal kell indulni és a helyszínen gyorsan oltani, értékeket menteni. S ez bizony rossz felszereléssel, használhatatlan motorokkal, lyukas tömlőkkel lehetetlen. Akkor pedig — mondjuk ki nyíltan — az egész tűzoltóság mit sem ér. Természetesen ott, s olyan helyekre értjük ezt, ahol az alapvető eszközvédelmi, karbantartási, ápolási feladatokat sem végzik el. Ellenőrzésünk alkalmával három helyre látogattunk el, hogy némileg tájékozódjunk, miként is áll e területen a helyzet. A felszerelések állapotát két községben (Mencshely és Szentantalfa), valamint egy városban (Balatonfüreden) vizsgáltuk. Sajnos nem mindenütt fordítanak kellő figyelmet a tűzoltó szervek a karbantartásra, a kisebb hibák mielőbbi kijavítására. Pedig úgy véljük, nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy a közelgő nyár milyen tűzveszéllyel jár, s ezzel együtt a tűzrendészeti szerveknek is fokozott védelemre kell felkészülniük. Az önkéntes egyesületek feltétlenül vizsgálják át a felszereléseket, javítsák ki a hiányosságokat. Sőt, szükség esetén — súlyosabb motorhibánál — szakszerelő ipari vállalathoz forduljanak. 10 — NAPLÓ — 1975. május 31. szombat — Tűzoltóversenyek Május 25-én a veszprémi járási tűzoltóversennyel befejeződtek a járási gyakorlati versenyek. A községi és a vállalati önkéntes testületek példás tudásról és hiánytalan szakmai felkészültségről tettek bizonyságot. Természetesen elsősorban a „dobogós" helyezést elért csapatokra vonatkozik, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy minden résztvevő egyesület felkészültsége jó volt, és részvételükért, helytállásukért elismerés illeti őket. A megyei versenyre — járásonként — a következő számú csapatok kerültek: Ajkai járás: 8 községi, 4 vállalati csapat. Keszthelyi járás: 8 községi, 4 vállalati. Pápai járás: 12 illetve 4 csapat. Tapolcai járás: 10 és 4 egyesület. Veszprémi járás: 10 és 8. Tapasztalataink szerint — mint már említettük — versenyek színvonalasak voltak, ám a megyei versenyre jutott csapatoknak még tovább kell fokozniuk a felkészülés gyorsaságát, színvonalát. A június 8-án Berhidán megrendezendő versenyig még van idő, s ez alatt sokat lehet még fejlődni, a már megtanultakat csiszolni, tökéletesíteni. Érdemes lelkiismeretesen és szorgalommal tovább készülni, hiszen az idei év versenyek szempontjából különleges, ugyanis most rendezik az országrészi, majd az országos tűzoltóversenyeket is. S mi sem lenne szebb elismerés megyénk önkéntes tűzoltó egyesületeinek, mint az, hogy minél több csapatunk jutna a versenyekben egyre magasabb szintre, képviselnék méltó módon (az ország nyilvánossága előtt is) megyénk több ezer önkéntes tűzoltóját. Az aratás, cséplés tűzvédelme Néhány hét múlva megkezdődnek a legfontosabb mezőgazdasági munkák: az aratás és a cséplés. A télen és a tavasz folyamán mezőgazdasági üzemeink dolgozói felkészültek e nagy nyári munkákra. Kijavították az erőgépeket, kombájnokat, s már mindenütt indulásra várnak a munkagépek. Természetes, hogy most minden figyelem a gabonák és a takarmányok betakarítására irányul, ám nem szabad megfeledkeznünk egy pillanatra sem a tűzrendészeti szabályok maradéktalan betartásáról. Közismert, hogy nyáron a betakarításnál fokozódik a tűzveszély. Ilyenkor egy óvatlan pillanat is elég ahhoz, hogy milliós nagyságrendű tűzkárok keletkezzenek. A korábbi évek szomorú esetei sajnos azt bizonyítják, hogy igen jelentős károk keletkeznek a tűzvédelmi szabályok megszegése miatt. S a tűzesetek oka szinte kivétel nélkül emberi gondatlanság. Joggal állapíthatjuk tehát meg, hogy a tűzesetek megelőzhetők lennének. Éppen ezért az alábbiakban néhány legalapvetőbb tűzvédelmi szabály ismertetésével szeretnénk segítségére lenni valamennyi mezőgazdasági üzemünknek a tűzkárok megelőzésében. A gazdaság vezetője az aratás, betakarítás éss cséplés idején köteles gondoskodni a vasút mellett levő gabonák tűzvédelmi őrzéséről. A kalászos termények aratását a vasút mellett kell megkezdeni. A learatott kalászost a vasútvonal szélső vágányától 100 méter távolságra szabad elhelyezni, s a szabály szerinti védőszántással kell körülvenni. Gabonától dohányozni és nyílt lángot használni 30 méterre, tüzet rakni pedig csak 100 méterre és ezen túl szabad. A kalászos termény betakarítási, kazalozási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, oltókészülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb gépjármű vehet részt, amelynek tűzrendészeti felülvizsgálatát az üzemeltető a betakarítás előtt elvégezte. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó vezeték műszaki állapotát felülvizsgálni, s a rárakódott éghető anyagtól, valamint koromtól szükség esetén megtisztítani. Üzemanyagot az erő- és munkagépektől, kazaltól, gabonatáblától legalább 20 méter távolságra szabad csak elhelyezni. Az aratásban, szalmaösszehúzásban és más terménybetakarítási munkákban részt vevő gépeket a gabonatáblán üzemanyaggal feltölteni tilos. S nem szabad olyan karbantartást, javítást sem végezni, amely nyílt lánc használatával jár. Az arató-, cséplőgépet földelőlánccal, akkumulátorát pedig nem éghető anyagú védőbevonattal kell ellátni. Az erőgépet (a vilamosmotor kivételével) az asztag, illetve a kazal szélétől legalább 8 méter távolságra szabad üzemeltetni. A gép 5 méteres körzetében pedig éghető anyagot tárolni tilos. A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgép a szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az égéstermék, illetőleg annak elvezető csöve tűzveszélyt ne jelentsen. Természetesen az ilyen munkákban részt vevő gépeket a ráhullott szalmától, kalásztól rendszeresen meg kell tisztítani. Az összehúzott szalma alapterülete pedig nem haladhatja meg a 600 négyzetmétert. Igen lényeges feladat — s erre külön is felhívjuk a gazdaságok vezetőinek figyelmét —, hogy minden egyes dolgozót, aki az aratás és betakarítás munkálataiban részt vesz, alapos tűzvédelmi oktatásban részesítsék. Megyénk tűzvédelmi hatóságai nevében ezúttal is kérünk minden illetékest a gabonatüzek megelőzésére, kenyerünk fokozott védelmére. Dr. Hajas Gyula alezredes, megyei tűzoltóparancsnok Tűzveszély az autóparkolókban Közismert tény, hogy az utóbbi évtizedben rendkívül megnőtt a közúti gépjárművek száma. S várhatóan a következő években a fejlődés üteme tovább fokozódik, önmagában mindez örvendetes tény, hiszen ez is egyfajta és hű tükre a fejlődésnek, az életszínvonal fokozatos emelkedésének. Ugyanakkor a gépkocsik számának növekedésével sajnos ugrásszerűen nőtt a gépkocsitüzek száma is, amely korántsem kellene, hogy természetes és törvényszerű velejárója legyen annak, hogy több autó áll a parkolóhleyeken és „fut” országútjainkon. Szükségesnek tartjuk tehát, hogy felhívjuk a figyelmet a parkolóhelyek tűzveszélyességére, s elsősorban is az itteni gépkocsitárolás, elhelyezés rendjére. A parkolókban jól látható helyen táblákon kell felhívni a figyelmet az autók elhelyezésének rendjére, a közlekedési utak biztosítására és az alapvető tűzrendészeti szabályok betartására. A szabályok és tilalmak jelzése elsődleges fontosságú. A fizető parkolókban foglalkoztatott őröket pedig feltétlenül ki kell oktatni, hogy a szükséges tűzrendészeti ismeretekkel rendelkezzenek. Tudniuk kell, hogy hol van legközelebb telefonkészülék, ahonnét — tűz esetén — a tűzoltóságot riasztani lehet. Ismerniük kell a készülékek kezelését, s a tűzoltás módját. A „mód” alatt például azt értjük, hogy ismerniük kell, mit mivel lehet oltani. Mert például súlyos hiba lenne, ha valaki egy karburátortüzet vízzel akarna oltani. Természetesen alapvető, hogy a parkolókat fenntartó intézmények gondoskodjanak tűzoltókészülékekről és egyéb eszközökről: homokról, lapátról . . . stb. A szabályok maradéktalan betartása és a precíz tűzvédelem a biztosítéka annak, hogy megóvhassuk gépkocsijainkat a súlyos tűzkároktól. Különösen fontos ezen tűzrendészeti feladatokra figyelni most az idegenforgalom, a nyári turistaidény kezdetén. Tűz- és robbanásveszély! Üzemanyagtöltő állomások, benzinkutak tűzrendészeti előírásai Úgy véljük nem szükséges hangsúlyozni, hogy mennyire rendkívüli tűzveszélyes hely egy benzinkút, avagy üzemanyagtöltő állomás. Ilyen helyen a tűzrendészeti előírások, szabályok betartása alapvető, s egyszerűen el sem képzelhető enélkül a munka. Ellenőrzésünk alkalmával kedvező is volt a tapasztalatunk, a balatonfüredi 2, 46-os ÁFOR kútnál. Mika Istvánná, a töltőállomás vezetője tájékoztatott bennünket a tűzrendészeti helyzetről, amely — hozzászámítva a saját észrevételeinket is — példásnak és szabályoknak minden tekinntetben megfelelőnek mondható. A kút környéke rendezett, tiszta, s a szükséges mennyiségű figyelmeztető táblákat is kitették. A tűzrendészeti oktatás rendszeres, erről precíz jegyzőkönyvet s vezetnek. Természetesen így valamennyi dolgozó ismeri is az oltókészülékek kezelésének módját. Az alábbiakban pedig — a teljesség igénye nélkül — néhány fontosabb szabályt ismertetünk: — A kenőanyagot és egyéb tűzveszélyes folyadékot tároló szekrényből és kirakatszekrényből kútoszloponként csak egy-egy darabot szabad létesíteni. Egyegy szekrényben pedig legfeljebb 400 kilogramm tűzveszélyes anyag tárolható. Természetesen a szekrényt nem éghető anyagból kell készíteni. — A töltőállomás villamos berendezéseit a tűzveszélyességi osztályba sorolásnak megfelelően, az idevonatkozó érintésvédelmi és villámvédelmi szabályok figyelembevételével kell megtervezni és kivitelezni. A kútoszlopba beépített villamos motorok, kapcsoló berendezések és csatlakozó szerelvények az MSZ 1600/8 szerint A—3 illetve B—2 villamos besorolású helyiségeknek megfelelő kivitelűek lehetnek csak. — Az esetleges statikus feltöltődés levezetésére pedig a kútoszlop fémszerkezeti részeit egymással össze kell kötni és be kell kapcsolni a védőföldelés hálózatba. A köztúi tartályos jármű földelő vezetékének csatlakozására ugyanakkor csatlakozási pontot kell létesíteni. Üzemanyag lefejtés alatt a légsűrítő működtetése tilos! — Az üzemanyagtöltő állomáson kútkezelői épületenként három kútoszlopig legalább 2 darab, minden további 3 kútoszlop után pedig legalább 1—1 darab, 12 kilogrammos porral oltó készüléket kell elhelyezni. — Kútkezelői épületenként 2 darab szórólapátot, 1 darab nagyobb méretű és égést késleltető anyaggal kezelt textíliát kell biztosítani. A benzinkutakhoz ezenkívül szükséges száraz homokot biztosítani, nem éghető anyagú tetővel ellátott hordókban. — Az üzemanyagtöltő állomások, benzinkutak területén szembetűnő helyen, olvashatóan az alábbi feliratú táblákat kell elhelyezni: TŰZVESZÉLY! NYÍLT LÁNG HASZNÁLATA ÉS A DOHÁNYZÁS ROBBANÁSVESZÉLY! TILOS! JÁRÓ MOTORÚ JÁRMŰBE ÜZEMANYAGOT TÖLTENI TILOS! Az oldalt a Veszprém megyei Tűzrendészeti Parancsnokság megbízásából összeállította a Veszprém megyei Lapkiadó Vállalat reklámszerkesztősége