Napló, 1977. január (Veszprém, 33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-11 / 8. szám

wi«wm |ua 7 ~ ------- ----— ------- —•■•- ■ r ---*— p I AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOT­SflEfl ES fl MIEYN­ TflNflCS lAPJfl W Hótakaró alatt a gabona A gazdag víztartalmú talajokban gyorsan fejlődtek az őszi vetésű növények A tél első fagyrohama nem érte védtelenül a fiatal vetéseket Hosszú évek óta először szinte példátlanul jó a ta­lajok vízellátottsága a téli hetekben. Már az októberi és a novemberi időjárás is kedvezett­ a mezőgazdaság­nak, bőségesen hullott csa­padék az országnak azokon a vidékein is, ahol koráb­ban, a nyári hónapokban súlyos aszály okozott gon­dot. Az őszi határszemlék azt bizonyították, hogy a gazdag víztartalmú talajok­ban gyorsan fejlődtek az őszi vetésű növények, és az évelő növények is megfelelő­en kifejlődve, jó állapotban várták a telet. Mivel már november végén leesett az első nagyobb hó, a tél első fagyrohama nem érte védte­lenül a fiatal vetéseket, a hóbunda általában minde­nütt megóvta a fagykárok­tól a gabonákat. 1977. első tíz napjában szintén kedvezően alakult az időjárás. Különösen az elmúlt hat—hét nap időjá­rását dicsérik a gazdák, ál­­talában mindenhova jutott hótakaró, sehol sem marad­tak „meztelenül” a vetések. Erre nagy szükség volt, hi­szen gyakran mértek mí­nusz 15 fokos hőmérsékletet az ország keleti és észak-keleti vidékein, a dunántúli megyékben viszonylag ke­vesebb gond volt a nagyobb fagyokkal. A talajok január első napjaiban fagyottak, a felső tíz centiméteres rétegben mínusz 1—2 Celsius-fokos az átlagos hőmérséklet, köz­vetlenül a felszín alatt pe­d­ig mínusz 5—8 fokot mu­tat a hőmérő. Ilyen körül­mények között a talaj egye­lőre nem vesz fel újabb víz­utánpótlást, majd csak ak­kor, ha felenged a felső ré­teg, és megindul az olvadás. Több mint 1,6 millió tonna kőolaj a szegedi szénhidrogén medencéből Megkétszerezik a Szeged alól kitermelt olaj mennyiségét Újabb nagy gázfeldolgozó átadás előtt A több mint egy évtizede termelő szegedi szénhidro­gén medence eredményeit, s fejlesztésének idei feladatait hétfőn sajtótájékoztatón is­mertette Juratovics Aladár, a Magyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat sze­gedi üzemvezetője. Elmon­dotta, hogy az olaj- és gáz­­kitermelésre, feldolgozásra kezdettől beruházott összeg az idei hatszáz milliós rá­fordítással együtt megköze­líti a hat és félmilliárd fo­rintot. Elsősorban újabb környék­beli­­kismezők termelésbe állításával, illetve újabb gázfeldolgozó üzembehelye­zésével az idén számotte­vően növekszik a szegedi medence olaj- és gázterme­lése. Az Algyőn kívüli me­zők közül a legjelentősebbek a Szeged lakott területe alatt húzódó olaj- és gáztá­roló rétegek. Az ezek kiter­melésére szolgáló állandó gyűjtő-, tisztító- és egyéb berendezéseket hamarosan üzembe helyezik. Segítségükkel az idén több mint száznyolcvanezer ton­na kőolaj — a múlt évi ter­melés kétszerese — kerül a felszínre a lakóházak és más objektumok alól. Körülbelül 90 000 tonnát ad majd az ásotthallmi kismedence, s megkezdődik a rendszeres olajtermelés Ferencszállás és Kiszombor határában is. Ezekkel együtt a szegedi medence idei termelése meghaladja majd az egy­millió hatszázezer tonnát. Az eredeti tervek szerint annak idején egymillió ton­nás évi olajtermelésre szá­mítottak , a földgáztermelés még nagyobb arányban nö­vekszik: az eredetihez szá­mított évi két milliárd köb­méter helyett az idei terme­lés már megközelíti a há­rom és félmilliárd köbmé­tert. A gáz jelentős részét meg­tisztítva az országos távve­zeték rendszerbe bocsátják, s a fogyasztókhoz továbbít­ják, más részét pedig a hely­színen feldolgozzák. Erre tö­bb mint nyolcszáz millió forintos költséggel felépült magyar—szovjet kooperáció­ban a második gázfeldolgozó üzem is, amely a második negyedévben megkezdi a próbatermelést. Ezzel a pro­pán-bután gáztermelés­­a múlt évihez képest har­mincezer tonnával növek­szik, s így az Algyőn ter­melt teljes mennyiség mint­egy tizennégy millió háztar­tási palack megtöltéséhez lesz elegendő. Emellett az ugyancsak energiahordozó­nak számító stabilgazolin termelés mintegy huszonöt­­ezer tonnával, a vegyipari­­műanyagipari alapanyagként szereplő izopentán-termelés is számottevően növekszik. Magyar-mongol parlamenti tárgyalás Apró Antal fogadta a mongol képviselőket A mongol parlamenti kül­döttség — amely C. Düger­­szürennek a Nagy Népi Hu­­rál elnöksége elnökhelyette­sének vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban — hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékmű­vét. A koszorúzást követően az Országház gobelin-termé­ben hivatalos tárgyalást folytatott az országgyűlés Péter János alelnök vezet­te küldöttsége és a mongol parlamenti delegáció. Ezt követően Apró Antal, az országgyűlés elnöke hiva­talában fogadta a Nagy Népi Hulál küldöttségét, majd ebédet adott tiszteletére az Országház Vadász­ termében. A vendégek programjában részt vett B. Dügerszüren, a Mongol Népi Köztársaság budapesti nagykövete is. A mongol parlamenti kül­döttség az elmúlt hét végén Somogy megyében tett lá­togatást. A megyeszékhelyen találkozott Varga Péterrel, a Somogy megyei pártbi­zottság első titkárával, Böhm Józseffel, a megyei tanács elnökével, s a megye és Kaposvár más vezetőivel. A találkozót követően­ meg­tekintették a kaposvári la­kásépítéseket, s ellátogattak a ruhagyárban. A Nagy Népi Hulál küldöttség felkereste a kaposvári húskombinátot, s annak santosi juh­hízlaló telepét, majd megtekintette a Kutasi Állami Gazdaság nagybajomi hízómarha-tele­pét, valamint a somogysárdi versenylótenyésztő telepét, s megismerkedett a Kaposvári Tanítóképző Főiskola mun­kájával is. Somogyi tartóz­kodásuk végén Siófokon jár­tak a mongol vendégek. Új szolgáltató üzemcsarnokot épít a Vasipari Szolgáltató Vállalat Veszprémben. Elkészülte után ide költöznek a Budapesti úton levő műhelyek is (Vida András felvétele) VlwarmtrMmMm m * m— —■ — — — — — — — — — —--------------------— -----­ Javulnak a munkakörülmények, gyarapodnak a szociális létesítmények Elkészült Veszprémben, az ÉPGÉP Köz­gépek Gyára szociálpolitikai tervében sze­replő új létesítmény. A műszaki átadást-át­­vételt karácsony előtt rendezték. A Veszp­rém megyei Állami Építőipari Vállalat dol­gozói jelenleg a hiánypótlási feladatokat végzik. Az új szociális épületben korszerű fürdők, öltözők, 200 személyes konyha, cse­­megebolt szolgálja az üzem dolgozóinak kényelmét. Ezenkívül a környékbeliek ré­szére orvosi és fogorvosi rendelő és körzeti könyvtár is működik. A létesítményt a kö­zeli napokban helyezik üzembe. Az V. ötéves népgazdasági és vállalati tervek készítésé­vel egyidejűleg megyénk üzemei, vállalatai kidolgoz­ták az öt évre szóló szociál­­po­litikai programokat is. Ezekben meghatározták az évenkénti teendőket, megva­lósítandó feladatokat. A tervek egészében és részleteiben is szorosan iga­zodnak a gazdasági, termelé­si programokhoz, meghatá­rozott termelési értékekhez. Másrészt közös jellemzőjük, hogy készítőik elsősorban az eddig elmaradt­­ szociális, egészségügyi, jóléti tenniva­lók megoldását határozták meg legfontosabbként. A cél az, hogy az eddigieknél job­ban gondoskodjanak „a ter­melés fő tényezőiről”, az emberekről, azok szociális igényeinek kielégítéséről. Nek 3 millió 200 ezer forin­tot igényelnek. Keszthelyen, a rekonstrukció során női- és férfi mosdó, fürdő, öltöző stb. épül. Pápán, Veszprém­ben, Keszthelyen tovább ja­vítják az orvosi ellátást, a munkahelyi és szociális vi­szonyokat. 15-ös Volán Vállalat A több mint 6 ezer dolgo­zót foglalkoztató vállalatnál a létszám 46 százaléka har­minc éven aluli, így a kö­zép- és rövidtávú fejleszté­sekben, a szociálpolitikai in­tézkedési terveknél elsőrendű szempont a fiatalok élet- és munkakörülményeinek to­vábbi javítása. Ennek meg­felelően például a 3,5 millió forintot elérő lakásépítési tá­mogatás 47 százalékát a har­minc éven aluli dolgozók­­ kapják. Jelentős összeget irányoz elő a 15-ös Volán Vállalat a szakmai képzésre és tovább­képzésre. Többek között az alapfokú és a D kategóriájú tanfolyamok szervezésére, s a rakodógépkezelői képzésre több mint 5 millió forintot fordítanak. Javulnak a munkakörül­mények a vállalat üzemegy­ségeinél. Központi fűtést kap a veszprémi asztalosműhely, a központi műszaki-forgalmi telep javító csarnokában pe­dig felújítják a világítás­­rendszert. Z­ajszíntméréseket végeznek a vállalat vala­mennyi munkahelyén és a kapott eredményektől függő­en szüntetik meg a zajártal­mat. A nehéz fizikai munka csökkentésére tovább gépe­sítenek. Összesen csaknem 20 millió forintért szerez be a vállalat modern, az eddigi­eknél nagyobb teljesítményű rakodógépeket. A műszaki és forgalmi-technológiai beren­dezések korszerűsítésére, s ezzel a munkakörülmények javítására is csaknem egy­millió forintot terveznek 1977-ben. Pápai Textilgyár A textilipari rekonstrukci­ós tervek megvalósítása a Pápai Textilgyár valamennyi üzemében, de különösen a szövő II-es üzemben változ­tatja meg alapvetően a mun­kakörülményeket. A vállalat szociálpolitikai terve szerint a balesetelhárí­tás hatékonyságának fokozá­sára 8 millió 700 ezer forin­tot fordítanak öt év alatt. Többek között 380 gépre új­rendszerű vetélőfogót sze­relnek, további védőeszközt vásárolnak, javítják a belső és külső közlekedési utakat. Az anyagmozgatás gépesíté­sére újabb három targoncát vásárolnak, raktárt, szállító­­szalagot építenek, megoldják az előhengerek üzemek kö­zötti szállítását is. Erre kö­rülbelül 13,5 milliót költenek. A munka- és egészségügyi körülmények javítására is részletes programot dolgoz­tak ki. A szövő I. és II., a fonó, a lánccsévelő többek között klímaberendezést kap, másutt szellőztetőket, zajvé­dőket szerelnek fel, korsze­rűsítik a lánccsévelő, a fo­naltisztító, a szövő II, A és D termének világítását stb. Erre 26,1 millió forintot ter­veznek öt év alatt. A kü­lönféle szociális létesítmé­nyek (öltözők, fürdők, leány­szálló, üzemi konyha, orvosi rendelő, könyvtár, büfé stb.) felújítására és a lakásépítés támogatására 15,8 millió fo­rintot terveztek. A szociál­politikai tervben meghatáro­zott feladatok megvalósítá­sára összesen 64,1 millió fo­rintot fordítanak. Veszprémi MEZŐGÉP Vállalat Félmilliárd forint értékű termelést produkált 1976-ban a MEZŐGÉP Vállalat kol­lektívája. A mögöttes hát­tér: műszaki fejlesztés, üzem- és munkaszervezés, de ide sorolható az is, ami a dolgo­zók közvetett ösztönzéséből következik. A vállalat több mint 440 ezer forinttal tá­mogatta dolgozói lakásépíté­sét, óvoda felszereléshez 60 ezer forint értékkel járultak hozzá, a két vállalati üdülő korszerűsítése, a munkás­­szálló felújítása is tetemes összegbe került. Az üzemi étkeztetés kiegészítése két és negyedmillió forint volt ta­valy, sport- és kulturális cél­ra 310 ezer forintot fordítot­tak. A hűtőszekrény-prog­ram (ma már minden üzem ellátott) befejező üteme 90 ezer forintba került. Az idén — az eredményes munka nyomán — tovább nő a szociálpolitikai célokra fel­használható összeg. A válla­lat idei legnagyobb vállalko­zása a festőcsarnok építésé­nek befejezése. A 23 millió forintba kerülő beruházás egyszerre jelent termelés­fejlesztést és munkásvédel­met. Az üzem építését min­denekelőtt egészségvédelmi szempontok állították közép­pontba. Még egy lényeges beruhá­zás valósul meg az idén, a vállalat veszprémi üzemé­ben. Az év közepére elkészül az üzemi mosoda, így a mun­karuhák rendszeres tisztítása is — minden térítés nélkül — vállalati hatáskörbe ke­rül. (Fotó: péterfay) Veszprém megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Öt év alatt 64 millió forin­ton felüli összeget szánt a szociálpolitikai tervben meg­határozott célokra a Veszp­rém megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Tavaly eb­ből csak az igényjogosult 2750 dolgozó munkaruhája 3 millió 930 ezer forintot igé­nyelt. (Ez évben már 4 mil­lión felül lesz a költség.) Az üzemi étkeztetést 2211 dolgo­zó veszi igénybe. Az ő térí­tésükhöz a vállalat még 2 millió 678 ezer forintot adott. Hasonlóan nagy összeggel szerepel a listán a munkás­­szállítás is, összesen 1620 dolgozóról van szó, s az ő szállításuk, utazási költségük stb. 1976-ban 1,7 millió fo­rintot igényelt. Lakásépítés­re 690 ezer forintot fordítot­tak. Az ez évi összeg 16 millió 259 ezer forintot tesz ki. Csaknem minden tétel emel­kedik. Többek között a mun­kásszállítás, a bérelt jármű­vek, s egyéb utazási költsé­

Next