Napló, 1980. január (Veszprém, 36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
Intenzív osztály a helikopteren Megérkezett az a két lengyel gyártmányú MI—2 típusú helikopter az Országos Mentőszolgálat budaörsi repülőterére, amely májustól végez betegszállítást. A közeli napokban megkezdődik rajtuk a szolgálatot teljesítő személyzet kiképzése is. Siklósi Sándor, a mentőszolgálat légi betegszállító csoport vezetője elmondotta, hogy a hazánkban első ízben munkába álló mentőhelikopterek optimális hatósugara 80—120 kilométer, s az egyidejűleg két fekvő és egy ülő beteg szállítására alkalmas lengyel gépek utazási sebessége 190 kilométer óránként. Ily módon például a balatoni műúton történő, s egyébként nehezen megközelíthető karambolok életveszélyes sebesültjeit a csúcsforgalomban is rövid idő alatt lehet majd a legközelebbi kórházba szállítani. A helikopter szinte egy kórházi intenzív osztály feladatait képes ellátni a levegőben, mert a kabint úgy alakították ki, hogy a benne dolgozó orvosok és ápolók keze ügyében ott legyenek a legfontosabb életmentő eszközök. A sürgős orvosi beavatkozást segíti például a lélegeztető ballon, amely erősíti vagy pótolja az elgyengült, hiányzó légzést, s ugyancsak felszerelik a gépeket szívritmus-szabályozóval, pace-makerrel. A közúti balesetek sérültjein — törések esetén — a vákuummatrac segít, amellyel kéthárom perc alatt rögzítik az eltört testrészeket. Ez a matrac a helikopter egyik legfontosabb tartozéka, hiszen az ingó, mozgó kabinban a gipszkeménységű rögzítés bármilyen testhelyzetben mozdulatlanul tartja a beteget. Új magyar tájszótár Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében az új magyar tájszótár első kötete, a nyomdában már az utolsó simításokat végzik az a-tól di-ig terjedő könyvön. A tudományos könyvkiadás egyik nagy szenzációjának számító első kötet mintegy 30 ezer szócikket számlál, s tartalmazza mindazokat a segédleteket is, amelyek megkönnyítik majd a négy kötetre tervezett szótár használatát. Így a forrásjegyzékét s a 24 szelvény térképmellékletet, 4000 földrajzi névvel. Dr. Szilcz Ákos: Mit tud Ön az ügyész munkájáról? A társadalom szolgálatában Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés a jog iránt. Ezt nemcsak a Kék fény és a jogi esetek vagy a napilapok jogi ismeretterjesztő cikkeinek népszerűsége bizonyítja. Mi ügyészek is azt tapasztaljuk, hogy a lakosság az eddiginél nagyobb igénnyel van a tanácsi, igazságügyi szervekkel, az ügyészséggel és közbiztonsági szervek munkájával szemben. Az emiatti örömbe azonban gyakran nem kis üröm is vegyül. Az érdeklődés növekedése egyúttal érzékelteti a lakosság nagyfokú tájékozatlanságát is társadalmi és állami rendünk intézményeiről, a különböző állami szervek lényegéről, feladatairól. Pedig az ilyen tájékozottság gyakorlatilag is hasznos, eligazít abban, hogy ügyes-bajos dolgainkkal hova, melyik hivatalhoz forduljunk. Nem tarthatja magát modern, művelt embernek az, aki azt a társadalmi közeget, amelyben él, annak lényeges jellemzőit, fejlődési törvényszerűségeit nem ismeri. Engem, mint ügyészt természetesen a hivatásommal kapcsolatos kérdések érdekelnek. Különösen az, hogyan alakul a közvélemény az ügyészi munkáról, egyáltalán az állampolgárok ismerik-e és helyesen ismerik-e magát az ügyészi szervezetet, annak jelentőségét, feladatait? A magyar szocialista ügyészi szervezet 1978-ban ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. Ezért is jó alkalom, egyben szép és hasznos feladat kicsit részletesebben bemutatni szocialista államunk ezen sajátos szervezetét, annak munkáját, melylyel kapcsolatban — és ez lépten-nyomon tapasztalható — még a 25 év után is annyi téves nézet és tájékozatlanság él az emberekben. Gyakran találkozunk torz, vulgáris felfogásokkal. Sokan az ügyészségnek csak a vádlói jogkörét ismerik, sőt olyan véleményt is hallottam, hogy az ügyész csak egy fokkal jobb, mint a hóhér. Az pedig általános, hogy összekeverik az ügyészi, ügyvédi, bírói, funkciókat, a vállalati jogtanácsost rendszerint vállalati ügyésznek titulálják. Ide kívánkozik egy — a tapasztalataim szerint sokakban élő — vélemény is. Az ügyészségről ma is tartja magát az ismert latin közmondás „nomen est omen”! Azaz, már maga a név is baljós. De kik előtt és miért baljós az ügyészi fellépés, az ügyészség? Tapasztalati tény, hogy amit nem ismerünk, az nemcsak a kíváncsiságot, gyakorta félelmünket is felkelti. Az ügyészi szervezet bemutatása — gyakorlati esetek segítségével történő — megismertetése feltétlenül hozzájárul jobb tájékozottságunkhoz, talán a félelem leküzdéséhez is. És ami a félelmet illeti, biztosíthatok mindenkit, hogy hazánk egyetlen törvénytisztelő állampolgárának sem kell félnie sem az ügyészségtől, de más hatóságtól sem. Aki pedig a törvényt nem tiszteli, vessen magára. A szocialista magyar ügyészi szervezet 1953-ban jött létre, amikor is megválasztották a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét, törvényes rendelkezések meghatározták a szervezet működésének részletkérdéseit, biztosították a működés személyi és tárgyi feltételeit. Az ügyészségi szervezeti törvény pontosan meghatározza hazánk ügyészségeinek szervezeti tagozódását. Eszerint ügyészi szervek: a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége; a megyei főügyészségek, illetve a Fővárosi Főügyészség; a városi, járási és fővárosi kerületi ügyészségek. Ezeken kívül az egységes ügyészi szervezet részeként, de más területi tagozódás szerint működnek a Katonai Főügyészség, a területi katonai ügyészségek, valamint egyes magasabb katonai egységek ügyészségei. Közismert az ügyészségről, hogy központosított, centrális szervezet a legfőbb ügyész irányítása alatt —, hogy szigorú alá- és fölérendeltség van a különböző szintű ügyészségek között. Talán kevéssé ismert, hogy az ügyészi szervezetben jelentős a belső tagozódás, szakosodás. A Legfőbb Ügyészségen pl. külön-külön főosztály keretébe tartozó ügyészek foglalkoznak a büntető jogterület, valamint az úgynevezett általános felügyelet és a polgári jog törvényességi feladataival. Úgy vélem, megyénk lakossága joggal várja el, hogy konkrétan és kicsit részletesebben ismertessem megyénk ügyészi szerveit. Megyénkben a főügyészségen kívül még négy városi-járási ügyészség működik, mégpedig Veszprémben, Ajkán, Pápán és Tapolcán. A megyei főügyészségen külön csoport foglalkozik a büntető jogterülettel, ezen belül a nyomozások törvényességének ellenőrzésével, a büntető bírósági tárgyalásokon a vádképviselettel. E csoportba tartozik a közlekedési szakügyész, a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyek ügyésze, a büntetésvégrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyész és az állam elleni ügyek ügyésze. A főügyészség általános felügyeleti és polgári jogi csoportjába tartozó ügyészek, akiknek feladata álllamigazgatási, szabálysértési, munkaügyi, szövetkezeti jogi és más nem büntetőjogi törvényességi felügyeleti kérdések és a polgári jogi panaszok intézése, polgári peres eljárásban való közreműködés. A négy városi járási ügyészségen a létszám által megengedett mértékben ugyancsak megtalálható a munkamegosztás. Végül feltehető a kérdés: Ki lehet ügyész? A törvény egyértelmű választ ad erre. Eszerint (1972. évi VI. Tv. 22. § (2) bek.) ügyésszé olyan 24. életévét betöltött magyar állampolgár nevezhető ki, akinek egyetemi jogi végzettsége van, kétévi joggyakorlattal rendelkezik, és ezután sikeres szakvizsgát tett. Idézem a hivatkozott törvény 22. § (1) bekezdését, mely kimondja: „A Magyar Népköztársaság ügyészeinek és az ügyészségi fogalmazóknak politikailag és erkölcsileg feddhetetlennek, a nép ellenségeivel és más bűntettesekkel, továbbá a Magyar Népköztársaság törvényeinek megsértőivel szemben következetesen szigorúnak kell lenniük, hivatali kötelezettségeiket mindenkor becsületesen, éberen és pontosan kell teljesíteniük.” A legfőbb ügyészt az országgyűlés választja 5 évre, míg a legfőbbügyész-helyetteseket az Elnöki Tanács nevezi ki határozatlan időre. Az ügyészeket pedig a legfőbb ügyész nevezi ki határozatlan időre. Pár évvel ezelőtt előadást tartottam a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem KISZ- szervezetében törvényességi kérdésekről. Az egyik fiatal megkérdezte, hogy lehet-e pap bíró vagy ügyész. Azt hiszem, a fentiek ismeretében a válasz egyértelmű, de főleg azért is, mert az ügyészek tudományos, oktatói, művészi vagy irodalmi munka kivételével más kereső foglalkozást nem folytathatnak. Nemcsak a papi, de más kereső foglalkozás, illetve hivatás is kizárja az ügyészi kinevezést. El kell még mondani, hogy az ügyészt sajátos „mentelmi jog” illeti meg. Büntetőjogi felelősségrevonásához a legfőbb ügyész jóváhagyása szükséges, letartóztatására is — tettenérés esetét kivéve — csak a legfőbb ügyész jóváhagyásával kerülhet sor. Rám lehet sütni az elfogultság bélyegét, de meggyőződésem, hogy az ügyészi pálya nem egyszerűen szakma, hanem hivatás, felelősségteljes, nehéz, de szép hivatás. Nemegyszer hálátlan a feladat, de ezért kárpótolja az ügyészt annak tudata, hogy embertársait, a társadalmat, a nép ügyét szolgálja. Mit írnak megyénkről ? 1979. december, I. rész ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS Csizmadia László: A magyarországi idegenforgalmi igazgatás kezdetei. (12. sz.) Veszprémi megyei adatokkal. Ugyanott: Kormos László: A tanácsi egészségügyi intézmények felügyelete az integráció után. Veszprém megyei adatokkal. BÚVÁR Szvezsényi László: Sarlósfecskék Balatonkenesén. (12. sz.) Ugyanott: Hasznos hulladékok. Hulladék-katasztert állít össze a VEAB szakcsoportja, Mérnökgeológusok a Balatonért. Jelentős környezeti károkat okozhat a Balaton északi partján az elfolyó vizek által okozott partomlás. Védett a balatonfüredi kiserdő. 10 hektáros védett terület. FAIPAR Bodnár József: A Nitrokémia Ipartelepek fa- és bútoriparban alkalmazható gyártmányai. (10. sz.) IDEGENFORGALOM Hock János: A balatoni szezon tapasztalatai. (IX. sz.) Az 1979. január 1—augusztus 31-ig elkészített idegenforgalmi mérleg. Ugyanott: Pap Jánosné: A balatoni szezon tapasztalatai. Szükséges a kempingférőhelyek bővítése, minőségük javítása. T. K.: Árpád-kori Veszprém Gutherl Jenő könyvének rövid ismertetése. G. B.: Természetvédelem a Balaton körül. Veszprém megyepéldamutató a természetvédelemben. KÖZNEVELÉS Paczolay Gyula: Miért nem Baksaynak nevezik? (41. sz.) A szerző a Veszprémi Vegyipari Egyetem docense. Baloghné Hajós Terézia: Rajztanárok továbbképzése. (42. sz.) Veszprémi rajztanár cikke. Ugyanott: Kovács Géza: Ki lesz napközis nevelő? A szerző tanulmányi felügyelő Ajkán. MAGYAR HÍRLAP Antal Anikó: Az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése. Balatoni fejlesztés korlátokkal. (281. sz.) Tudományos tanácskozás, összefogással a Balatonért. (286. sz.) Ugyanott Végh Alpár Sándor: Bibliai mesterségnorma. Hej, halászok, halászok. A balatoni halászatról. Új tanácselnök Veszprém megyében. (288. sz.) Gyuricza László Veszprém megye új tanácselnöke. MHSZ ÉLET Gárdonyi: így dolgozunk Veszprém megyében. (22. sz.) Az MHSZ megyei vezetősége mellett működő társadalmi agitációs és propagandisták munkájának átszervezéséről. MAGYAR IFJÚSÁG A Balaton űrfotója. (48. sz.) Hír. Ugyanott: KISZ-vezetők tanfolyama Zánkán. Mester-műszerészek a vegyiparban. (49. sz.) Hír a Nitrokémiánál rendezett „Ki minek mestere” országos szakmai vetélkedőről. MAGYAR MEZŐGAZDASÁG Egy hónappal a határidő előtt. (49. sz.) Hír Nemesgulácsról, ahol a Badacsony Tsz öntözőgépkocsik tartályait gyártja Csehszlovákia számára. Ugyanott: Új talajjavító Pétről. Kodák István: Fiatalok a húsprogramért. A Pápai Húskombinát fiataljairól is. Kölcsényi Zoltán: Így készül a Camembert. Képriport a Veszprém megyei Tejipari Vállalat új termékéről. Szüret után Badacsonyban (50. sz.) Képriport a badacsonyi Hegyközségi Szövetkezet palackozó gépsoráról. MAGYAR NEMZET Széles körű összefogás, szigorú számonkérés szükséges a Balaton megmentéséhez. (281. sz.) Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. Fehér Béla: Üveg Ajkáról. Múlt és jelen a hátában. (282. sz.) Az Ajkai Üveggyár történetéből. Tihanyi tanácskozás a Balatonról. (286. sz.) A veszprémi akadémiai bizottság környezetvédelmi munkacsoportjának tihanyi eszmecseréjéről. Gyuricza László a Veszprém megyei tanács új elnöke. (288. sz.) Antalffy Gyula: A Balaton kisegítése. (289. sz.) A termálvizek hasznosítása az idegenforgalomban. Ugyanott: Zákonyi Ferenc: A Badacsony és a Kovácsi-hegy sorsa. Antalffy Gyula: A Balaton tehermentesítése. (290. sz.) A termálvizek hasznosítása az idegenforgalomban. Szerződést kötött a Bakony Művek a Műszaki Kémiai Kutató Intézettel. (291. sz.) Ugyanott: A Bakony és a Balaton-felvidék vadállományának téli ellátása ... Borbély Sándor látogatása Veszprém megyében. (292. sz.) Az MSZMP Központi Bizottságának titkára megyénkben. Ugyanott: Teőke Géza: Németh László diákbarátai. 4 — NAPLÓ — 1980. január 16., szerda A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Szocialista brigádok akadémiája 8.56:"Beszélni nehéz 9.08: Bizet, Római szvit 9.46: Kis magyar néprajz 9.51: Tarka mese, kis mese 10.05: Kagylózene 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Artur Rubinstein Chopin-műveket zongorázik 12.35: Házunk tája 12.50: Operaslágerek 13.20: Örökzöld dzsesszmelódiák 14.20: Zeng az erdő. Részletek Farkas Ferenc-Dékány András-Dalos László daljátékából 14.50: A magyar munkásmozgalom dalaiból 15.10: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 15.25: Mesterségünk címere - Faipari szakmák 16.08: Kritikusok fóruma 16.18: Sztravinszkij: Esz-dúr szimfónia Op. 1. 17.07: Mi úgy hívjuk: kooperáció 17.36: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Gondolat 20.00: Brahms kamarazenéjéből 21.06: Ház a pataksoron. Fekete Gyula novellájának rádióváltozata 22.15: Sporthíradó (Tudósítás a nemzetközi jégkorong tornáról) 22.25: Tíz perc külpolitika 22.35: Magyar előadóművészek 23.31: Reneszánsz kórusmuzsika 0.10: Spirituálék PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Petress Zsuzsa operettdalokat énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Idősebbek hullámhosszán 9.28: Népdalcsokor 10.00: Zenedélelőtt 11.30: A Szabó család 12.33: Tánczenei koktél 13.20: Elvárók. Jegyzet 13.30: Színes szőttes 14.00: Kettőtől négyig ... 16.00: Mindenki iskolája 16.35: Néhány perc tudomány 16.40: Zenés játékokból 17.30: Ötödik sebesség 18.33: Nóták 19.00: Filmzene 19.25: Tallózás 19.45: A beat kedvelőinek 20.33: 139-660 22.27: Könnyűzene Vukán György szerzeményeiből 23.15: Népdalok III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Bolgár művészek operafelvételeiből 10.00: Zenekari muzsika 11.05: A Purcell énekegyüttes, az Erzsébet királynő violaegyüttes és a Londoni rézfúvósegyüttes angol madrigál-felvételeiből 11.30: Dzsesszfelvételekből 12.00: Leonard Pennario, Jascha Heifetz és Gregor Pjatigorszkij trió-felvételeiből 13.07: Leonard Bernstein vezényel 15.05: Iphigenia Aulisban. Részletek Gluck operájából 16.06: Prunyi Hana zongorázik, a Tátrai vonósnégyes játszik 16.53: Öt földrész zenéje 17.00: Történelmi arcképcsarnok 17.30: Magnóról magnóra 18.15: Művészlemezek 19.05: Iskolarádió 19.35: Puccini, Tosca. Háromfelvonásos opera 21.32: Két szvit 22.03: Zenei panoráma MAGYAR TV 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétérna (ism.) (színes) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv (ált. isk. 5. oszt.) MUyen vagy te Iván 8.45: Francia nyelv (középisk. III. oszt.) En Francais. Tant pis et tant mieux. 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.) Hé, hahó, itt a hó! (színes) 10.05: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt) Szó-ra-ka-té-nusz (színes) Tekereg a szél - A természet hangjai 10.20: Stop! Közlekedj okosan! (színes) Felszállás villamosra a járdaszigetről 10.25: Delta. Tudományos híradó (ism.) 10.50: Hatos számú kórterem. Magyarul beszélő jugoszláv film (ism.) (színes) 12.35: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor (ism.) 13.35: Iskolatévé. Orosz nyelv (ism.) 14.00: Környezetismeret (ism.) (színes) 14.30: Magyar nyelv (ism.) (színes) 14.45: Stop! (ism.) (színes) 14.50: Szindbád. Magyar film (színes) (A filmet a január 23-i és 26-i Kamera adásokhoz ajánljuk!) 16.30: Hírek 16.35: A szakértő. Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat. Az előítélet (színes) 17.25: Einstein világa - Angol film I. rész (ism.) (színes) 18.20: Reklám 18.25: Kertünk - udvarunk. Riportműsor 18.45: Staféta - Tíz perc ifjúság 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója 19.00: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (színes) 19.15: Esti mese 19.30: TV-híradó (színes) 20.00: ítélet előtt. Kaptam-csaptam - Tévéfem 20.55: Kockázat. Versenyben a világpiacon (színes) 21.30: Fiatalok órája (színes) 22.30: TV-híradó (színes) II. MŰSOR 19.05: Unser Bildschirm - A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió német nemzetiségi műsora 19.30: TV-híradó (színes) 20.00: Bp. Spartacus—Monting Zágráb. Ronchetti Kupa női kosárlabda-mérkőzés. Közvetítés a budapesti Sportcsarnokból 21.20: TV-híradó 2. (színes) 21.40: Esztendők terhével. Portréfilm Csanádi Imréről (ism.) SZLOVÁK TV 8.55:Hírek (színes) 9.00: Iskolatévé (ism.) (színes) 9.25: Zeman őrnagy 30 esete. 24. rész (ism.) (színes) 10.45: Iskolatévé (színes) 11.15: Az irányításról 11.45: Hírek (színes) 15.20: Hírek (színes) 15.35: Iskolatévé 16.05: Szakmunkástanulók műsora 16.40: A festett világ. Szikrák és pionírok műsora (színes) 17.35: Közép-szlovákiai magazin 18.15: Bratislava fejlesztéséről 18.40: Esti mese (színes) 18.50: Időjárásjelentés 19.00: TV- híradó 1. (színes) 19.30: A Nagy Honvédő Háború 11. rész 20.20:Teresa Gara varsói operaénekesnő. Portré (színes) 20.50: Jana Svorcova műsora (színes) 21.30: TV-híradó 2. (színes) 22.00:Trubadúr. Dán TV-játék (színes) 23.10: Hírek (színes) OSZTRÁK TV 9.00: Kicsinyek műsora 9.30: Országok ésemberek 10.00:Iskolatelevízió 10.30: A repülő ördögök. Stan és Pan filmje 17.00: Kicsinyek műsora 17.55: Jó éjszakát, gyerekek 18.00: Kaland a Vörös-tengeren. Filmsorozat 18.30: MI 19.00: Osztrák képek 19.30: TV-híradó 20.15: Az utolsó iskolaév 22.00: Sporthírek II. MŰSOR 18.00: Francia nyelvlecke 18.30: Szájkosár nélkül Ifjúsági magazin 21.00: Dokumentumfilm 22.20: Szabadulás a házasságból, FUm JÉGTÖRŐK A SZIGETKÖZBEN. A hideg idő hatására megkezdődött a jégképződés a Duna szigetközi szakaszán is. Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság hajói ezekben a napokban megkezdték a környékbeli vizeken a jégtörést. Képünkön: Indulás a kikötőből