Napló, 1980. március (Veszprém, 36. évfolyam, 51-58. szám)

1980-03-08 / 57. szám

Színpadon: a történetén A Petőfi Színház felolvasó­­színpadának idei programjáról Színházunk felolvasószín­padának idei műsortervét, a felszabadulás történelmi év­fordulójának jegyében állí­tottuk össze. Megkíséreltük — a közönség dönti majd el, milyen eredménnyel — olyan fordulópontok köré csoporto­sítani tárgyunkat, amelyek magyarázzák, értelmezik, él­­ményszerűen mutatják be századunk fontos történelmi eseményeit. Ezek az esemé­nyek — nagyobb részük leg­alábbis — tragikusak voltak s nem az 1945-ös történelmi dátummal kezdődtek el. A maguk módján előkészítették azt —, de még a felszaba­dulás után is adódott olyan esemény az életünkben, amelynek történelmi intelme máig érvényes, hogy a hata­­lommal való visszaélés mi­lyen feszültségeket, tragédiá­kat okozhat. Egy történelmi ívet igye­keztünk felrajzolni 1919-től 1949-ig. A felszabadulás év­fordulójának heteiben láthat­ja a közönség azt a művet, mely 1943 fekete napjait fézi fel, meggyőző erővel, ey nagy író érett művészi szközeivel. Méliusz József társ és jelkép, avagy egy er­délyi utazás regénye című könyvének felolvasószínpadi változatát E. Fehér Pál ké­szítette. A romániai magyar kommunista író a kisebbségi sors tragédiájában mutatja fel. "Ifi történelmi­­útvesztés végzetes eredményét: hová övezetett, milyen sötét mély­ségekbe sodort két népet — a m­agyart és a románt — az uralkodóosztályok elvakult politikája. Amely a maga ha­talmát vélte megtartani és megmenteni azzal, hogy mindkét országot — közben egymással is ellenségesen szembeállítva — a náci Né­metország karjainak halálos ölelésébe taszította. A Sors és jelkén kegyetlen őszinte­séggel tárja fel a múlt és a korabeli jelen bűneit, végki­csengésében a humanista író rendíthetetlen hitével, hogy „közös dolgaink” végleges rendezésének a lehetőségét a két nép kivívott szabadsága majd megteremti. A második világháború borzalmas megpróbáltatásai­nak forrása — úgy a ma­gyar, mint az európai politi­kában — a negyedszázaddal korábbi időkben is keresen­dő. Nálunk konkrétan: az el­bukott forradalomban a Ta­nácsköztársaság letiprására szövetkezett reakciós erők­ben, amelyek megszülték a fehérterrort, a Horthy-ural­­mat,­­a végzetesen rövidlátó revíziós politikát. A magyar történelem egyik legnagyobb alakja, Károlyi Mihály em­lékezése segítségével idézzük fel a színpadon ezt az időt. A Károlyi-művet, amelynek a címe Hit, illúziók nélkül, s amelynek néhány évvel ez­előtti itthoni megjelenése szellemi életünk nagy esemé­nye volt, más Károlyi-írá­sokkal kiegészítve, Rónai Mi­hály András dolgozza fel. Károlyi önéletírása, amely áttekinti a huszadik század első felének magyar törté­nelmét, egy nagy államférfi megrendítő önvallomása. Ma­gasrendű erkölcsi tisztaság, világpolitikai látókör, az írói eszközök kiváló kezelése jel­lemzi a könyvet; egy évti­zedekig emigrációban élő nagy hazafi elfogulatlan lá­tásmódja. Megőrzött hit, a reménytelenségben is meg­tartott remény, a haza sor­sáért való aggodalom, a tör­ténelemnek férfias vállalá­sa, a megalkuvás nélküli ke­ménység. A Hit, illúziók nél­kül olvasmánynak „letehetet­­lenül” érdekes, színpadi fel­olvasásától is hasonló él­ményt remélünk. Vadász Ferenc regénye — Karolina, negyvenkilenc szep­tember — tulajdonképpen ott veszi fel a fonalat, ahol Ká­rolyi, második emigrációjá­val, a koncepciós Rajk-per miatt, elejtette. A Karolina, negyvenkilenc szeptember a múlt év egyik nagy könyvsi­kere volt. A szerző szemé­lyes élményeire és emlékei­re támaszkodva idézi fel a magyar történelemnek vég­legesen elmúlt, de következ­ményeiben terhes és hatásá­ban bonyolult periódusának eseményeit, nevezetesen a Rajk-pert és utóhatását. Va­dász Ferenc maga készítet­te el a regény felolvasószín­padi­ változatát, erősítve és kibontva a tanulságait. Ami ellen Károlyi is tiltakozott, arról beszél, milyen torzulá­sokat hoz létre az emberek gondolatvilágában, magatar­tásában az önkény, a hata­­lommal való, visszaélés. Nem szenzációt keres, hanem egy pártiskola hallgatóinak meg­nyilatkozásaiban mutatja fel a gondolatok, érzések és fé­lelmek áramlásait. Hitét, amely mindennek ellenére átjárja a könyvét, az idő iga­zolta: az önkénynek, a sze­mélyi kultusznak, a párt ön­ereje vetett véget, de meg­maradt és érvényes a tör­ténelmi tanulsága —, új vi­lág építéséhez az eredmé­nyes hozzájárulás csak tisz­ta eszközökkel történhet. Végül, de nem utolsósor­ban: a­­felolvasószínpad — amely, mint közönsége tudja — a Petőfi Színház, a me­gyei Eötvös Károly Könyv­tár és a TIT Veszprém me­gyei Szervezetének bemuta­tó pódiuma — József Attila születésének 75. évfordulóját ünnepi műsorral köszönti. ★ A fent ismertetett prog­ram, mint e vázlatos beszá­molóból látható, tartalmas műveket kínál a nézőnek. Méliusz, Károlyi és Vadász könyve nem a „szórakoztató” irodalom körébe tartozik. Gondolkodásra hívják a né­zőt, önismeretre nevelnek, kényes kérdésekről beszélnek a már természetes nyíltság­gal, elkötelezett őszinteség­gel, a szocializmus jelen va­lóságának történelmi előzmé­nyeit mutatja be. A műsor­­ciklus felnőttként igyekszik szólni felnőtt gondolkodású nézőkhöz, hallgatókhoz — fia­talokhoz is, természetesen, sőt nem utolsósorban hozzá­juk —, a politikai közgondol­kodást kívánja erősíteni a színpadi élmény segítségével. , Tamás István, a Petőfi Színház dramaturgja Horváth Imre szekszárdi nyugdíjas bognár húsz éve farag kisméretű szobrokat, gyümölcsfából, gyökerekből. Munkáival már kiállításon is szerepelt a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Köz­pontban A II galambász-bajnok " Megvallom őszintén, nem vagyok galambszakértő, s e kedves kis állatokról inkább jut eszembe Picasso béke szimbólu­ma, mint a sport. Pedig napjainkban egyre in­kább nő azoknak a száma, akik szabad idejüket, s nem utolsósorban pénzüket áldoz­zák a galambok versenyszerű röptetésére. Ezek közé tarto­zik a pápai Németh István, aki­ az elmúlt években egye­dülálló eredményeivel lett a nyugat-dunántúli versenyke­rület 1979. évi bajnoka. A vasútállomáshoz közel eső lakásának hátsó udvarán valóságos kis palotában száz­­nyolcvan turbékoló, röpködő galamb társaságában beszél­getünk. Óvó, féltő szeretettel veszi kézbe a kedvenceket, s magyarázza tulajdonságai­kat. — Mind saját tenyésztés — csillan szemében a büszke­ség. — Persze, hosszú évek munkájának az eredményei. Még édesapámtól örököltem a törzsállományt és a ga­­lambsze­retetet. — Azt hallottam, hogy ter­mészetes módszer szerint versenyeztet. Ez mit jelent? — A röptetés, a tulajdon­képpeni verseny már egy hosszú munkának a befejező része. Amíg eddig eljutunk, az a nehéz. Először is a ga­lamb származása jelent so­kat. Nekem például belga és holland véralapú galambok keresztezésével sikerült elér­ni a győzelemhez szükséges gyorsaságot. Ugyanakkor nagy gondot kell fordítani a korszerű takarmányozásra is. — Évente több alkalommal várja szívszorongva az ered­ményt, úgyszintén a család többi tagja. — Nem veszik kárba fára­dozásom — mosolyog —, ha majd egyszer abbahagyom, akkor is lesz utánpótlás. Kis­lányom, Andrea követi pél­dáimat. Bár még csak hato­dik osztályos, de az eredmé­nyei már szépek. Legutóbb az egyesületben negyedik, a kerületben pedig hetedik he­lyezést ért el.­­ Lakásában az úgynevezett „galamb-Szobában” minde­nütt oklevelek, kitüntetések, dísztárgyak bizonyítják, a galambok „hozzák” a befek­tetett energiát. Azután itt kitűnik az is, hogy mi min­denhez kell érteni egy jó galambásznak. Többek között a genetikához, ugyanakkor jó ha ismeri a galamb bioló­giai felépítését, a betegsége­ket, a gyógyítás módjait. Az már végképp természetes, hogy a szövetség és a ver­senyzés szabályait is.­­ Itt is, mint mindenütt, az önképzés elengedhetetlen. A szakkönyvek, kiadványok állandóan új ismereteket, in­formációkat nyújtanak. Ez azért jó, mert tájékozódha­tunk a galambsportban be­következő változásokról, az országos versenyekről. Meg aztán senki sem zárhatja el magát a közösségi munkától sem. A galambászok csak együtt, egymás segítésével érhetnek el eredményeket. Egyébként, a kerületben jegyzőként dolgozom. No, nem főállásban, mert az a Pápai Húskombinátban van. — Úgy tűnik, boldog, tel­jes életű ember. — Valóban, csak akkor fáj a szívem, amikor néha egy­­egy galambtól meg kell vál­ni. Hiába..., nálunk is vas­törvények vannak. Amelyik nem versenyképes, az sajnos a levesestálba kerül. * Hangos szárnysuhogással galambok zaja hasít az égre. Egy pillanatig tájékozódnak, majd biztos lendülettel in­dulnak a cél felé. Gyorsan zsugorodnak ponttá a szem horizontjában. Csak az óra ketyeg kérlelhetetlenül, a ga­lambászok pedig izgatottan nézik a távolt, közöttük ott van Németh István is. Németh Sándor Zene, zene, zene Bizonnyal feltűnik a,, ol­vasónak, hogy a fenti címet a tévé egyik műsorából oroz­tam. Ezúttal azonban nem csupán a szóban forgó prog­­­ramra, hanem általában a televízió zenei­­műsoraira sze­retném vonatkoztatni. A hét eleje jó alkalmat szolgáltatott erre: a szerkesz­tés terített asztallal várta a muzsika barátait. Ami úgy nagyjából jellemzi a képer­nyő kínálatát, azt ebben a három napban sűrítve kap­tuk, kinek-kinek örömére vagy bosszúságára. Zeneszer­ző-portré (Ránki György), szerenád-est kastélymúzeum­ból,­ népzenei program (Déli­báb együttes), könnyűzenei koncert (Michel Sardou Pá­rizsból) s végül a címünket hordozó csütörtök esti adás. Felsorolásunk is mutatja, hogy hányfelé polarizálódik a muzsika. Aki Brahmsot örömmel hallgatja, az talán kikapcsolja a táncdalműsort, s esetleg mindegyikük élvezi a folklórt. A tévé egyebek között abban segíthet, hogy azt, aki már a zene valame­lyik fajtájának behódolt, megnyerje a többi számára. S ebben korlátlanok a lehe­tőségei. Pompázatos volt ,például a néhány tánc, amit a Délibáb együttes műsorában bemutat­tak. A nagyszerű ötlet már­is bővítette azok táborát, akik a muzsika segítségével jutottak élményhez. Vagy itt van a zeneszerző Ránki György szellemes, hol öniró­­nikus, hol szikrázóan okos portréfilmje: egy ember sor­sa fonódik benne össze a hangokéval, s a néző jó köz­érzetét még csak fokozták a filmbevágások. (Lám, ismét egy új művészeti ág a mu­zsika propagandistája!) Mindez arra is jó, hogy el­oszlassa a misztikum ködét az úgynevezett „komoly” muzsika házatájáról. Hétköz­napi hangok, emberi lépték­kel beszélnek róla — bárki megközelítheti. A zenei élet demokráciáját erősítik Antal Imre csevegő riportműsorai. Az, hogy csü­törtökön este egymás szom­szédságában tűnt fel Csánki Dezső és Kovács Kati, Máté Péter és Simon Albert, hogy szinte egyszerre szóltak a zenekari nevelés titkairól és a „Tessék választani” tapasz­­­­talatairól — azt a meggyő­ződést erősítheti, hogy nincs eleve komoly és link művé­szet, csak jó vagy rossz mű­vek, előadók vannak. Jó volna persze méltatni a tévé nagyobb szabású erő­feszítéseit is, amelyeket az igényes muzsika fejlesztésé­ért tesz. A karmesterverse­nyeket, a zenei rendezők erőpróbáit, a műsorvezetők vetélkedését, meg a többit, amelyekbe mindig becsempé­szik azt, ami érdekelheti a nézőt. Ezekből nem jut min­den hétre, mégis alapvető szerepük van abban, igény­­li-e a néző a minden heti ze­nei kenyeret. Kimondhatjuk: a Magyar Televízió a zenei ismeretterjesztés első számú hazai apostola. A nagy kérdés az, meddig terjednek a lehetőségek? S bizony szomorúan kell meg­állapítani, hogy a technika gátat szab a jószándéknak. Elvégre a zene mégiscsak hangzó műfaj. Lehet színes a készülék, óriási a képer­nyő, cicerói ékesszólású a rajta megjelenő riporter, ha a megszólaló muzsika silá­­nyan, zúgásokkal telítve, gyenge minőségben érkezik. S ma ez a helyzet. A konst­ruktőrök mindennel törőd­nek, csak a gyárakból kike­rülő készülékek hangtováb­bításával nem. A kezdő út­törőzenekarok is 40—50 wat­tos erősítőkkel dolgoznak,­ a legolcsóbb sztereo lemezját­szó 4—6 wattos hangszórók­kal készül, a tévénk meg egyetlen kétwattossal recsegi a szobánkba Beethovent. Nincs menekvés, az ínyen­ceknek is be kell érni a lát­vánnyal. Talán, talán ... meg lehet­ne oldani, hogy a jobb rá­diókon URH-sztereóban fog­hassuk a tévé adásait. Vagy egyszer lesz megfelelő hang­minősége a tévékészüléknek is? Cs. J. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 7.23: „Halat, vadat, s mi jó falat..." Élelmiszer-magazin a húskészít­ményekről 8.10: Öt kontinens hét napja 8.26: Színes népi muzsika 9.10: Magyar Múzsa 10.08: A harmincharmadik kérő 11.01: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa Balázs Árpád műveiből énekel 11.14: Vasárnapi koktél 12.10: Édes anyanyelvünk 12.15: A Vasárnapi koktél folytatása 13.00: Rázós úton 13.10: Szimfonikus zene 13.42: Rádiólexikon 14.12: A kamarazene kedvelőinek 15.13: Pillantás a nagyvilágba 15.33: Járdányi Pál népzenei feldolgozásaiból 15.57: Régi kövek beszélnek életről és ha­lálról. Franz Werfel Verdi című regénye rádióra alkalmazva. II. rész: Égi és földi szerelem 17.10: Lengyelországi változások 17.20: Opera-művész­­lemezek 18.14: Hol volt, hol nem volt.. . 18.50: Diákkönyvtár hangsza­lagon 19.35: Liszt: Dante szonáta 19.51: A Rádió Dalszínháza 22.10: Sporthírek. Totó 22.20: Yehudi Menuhin két hegedűversenyt játszik 23.23: Graziella Sciutti és Alekszandr Vegyernyikov operaáriákat énekel 0.10: Dzsesszfelvételeinkből PETŐFI RÁDIÓ 7.00: A református egyház félórája 7.30: Romantikus orgonamuzsika 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája 9.53: Hegedűs Géza hat története 10.26: Színházi Magazin 11.53: Jó ebédhez szól a nóta 12.50: Copperfield Dávid. Charles Dickens regénye rádióra alkalmazva 14.05: Újdonságainkból 14.33: Táskarádió 15.30: A m­rianáson 16.00: Híres zenekarok albuma 16.40: Slágerek m.­ . 17.25: A vasárnap sportja. Totó 17.55: Mit üzen a Rádió? 11.._ szaked­velők­nek 19.20: A bolondos lány. Részletek a Gershwin zenés játékából 19.41: Könnyűzenei Olimpia. Elődöntő — VI. rész 20.11: A kék hó balladája. Moldovan költők versei 20.38: Társalgó 22.35: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 7.00: A pécsi stúdió szerb-horvát nyelvű műsora 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű műsora 8.08: Karl Ridderbusch operafelvételeiből 8.43: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából 9.13: Évszázadok mesterművei 10.10: Új Zenei Újság 11.06: Mahler, V. szimfónia 12.21: Barokk meste­rek kamarazenéjéből 13.05: Sztárok sztereóban 14.00: Sass Sylvia opera­felvételeiből 14.42: Így láttam Kodályt 15.03: Hangfelvételek felsőfokon 17.30: Kis magyar néprajz 17.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagyter­mét. Dmitrij Alekszejev zongorahangversenye. Közben: kb. 13.30: A ma­gyar széppróza századai. Kb. 18.50: A hangverseny-közvetítés folytatása 19.35: Rádiószínház 20.52: Dzsesszfelvételekből 21.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Hangversenyciklus századunk zenéjéből — II. rész. Közben: kb. 22.05: A miskolci stúdió mikrofonja előtt Feledi Gyula grafikusművész. Kb. 22.25: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 22.55: Madrigálok MAGYAR TV 8.05: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism.) (színes) 8.10: Mindenki iskolája: Földrajz. Európa tőkésországai II. (ism.) 8.45: Irodalom. Kicsik és nagyok (ism.) 9.15: Óvodások filmmű­­sora. Kisfilm-összeállítás: 1. Kvak-kvak. Olasz animációs sorozat. 11. rész: A kakas (színes) 2. Jana és a kis csillag. NDK bábfilm 9.40: A Tenkes kapitánya, ifjúsági tévéfilmso­rozat I. rész: A vérdíj (ism.) 10.10: Reklám 10.15: Ördögi találmány. Magyarul beszélő csehszlovák tudományos-fantasztikus kalandfilm 11.45: Hírek 11.50: Déli muzsika. A televízió nyilvános felvétele a MOM Szaka­­sits Árpád Művelődési Házában (színes) 14.25: Gruntoveci emberek. Ma­gyarul beszélő jugoszláv filmsorozat. X/1. rész: Isten akarata (színes) 15.15: Műsorainkat ajánljuk (színes) 15.40: Reklám 15.45: Sok van, mi csodálatos. Vitray Tamás műsora (ism.) (színes) 16.25: Lehet egy kérdés­sel több? Vetélkedőműsor 16.55: Vasas—DVTK. Bajnoki labdarúgó-mér­kőzés. Közvetítés a Fáy utcából. A szünetben: Reklám — A Közönség­­szolgálat tájékoztatója 18.45: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (szí­nes) 18.50: Esti mese (színes) 19.00: A HÉT (színes) 20.00: Hírek 29.05: Hűtlen asszonyok. Magyarul beszélő olasz film 21.40: TELESPORT:— Sporthírek (színes) — Hungária Kupa. Nemzetközi Cselgáncsverseny-köz­­vetítés Pécsről, felvételről 22.40: Hírek SZLOVÁK TV 8.25: Hírek 8.30: Kicsinyek műsora 9.00: Gyermekfilmsorozat 10. rész 9.30: Szlovákia nagydíja. Női világkupa lesiklóverseny 1. rész 10.20: A Sportka számainak húzása 10.30: Heti hírösszefoglaló 11.00: Szlovákia nagydíja Női Világkupa 2. rész 11.55: A tizenegyedik parancsolat. TV- filmsorozat 1. rész 13.00: Nőknek ünnepük alkalmából. Zenés műsor 13.40: Hírek 13.35: Eny­hét a képernyőn. Műsorajánlat 14.15: Detva 1979. 15.00: Jégpályás motorkerékpár-verseny VB. A döntő közvetítése 17.00: Jihlava 1979. Összeállítás a dalfesztivál műsorából 17.35: Soko­­lovo. Csehszlovák—szovjet film 2. rész 18.40: Esti mese 18.50: Időjárásje­lentés 19.00: TV-híradó 19.30: Vasárnapi versmű­sor 19.40: Moliere: Scapin furfangjai 20.50: Prágából Monte Carlóban. A Csehszlovák Tele­vízió gálaestje 22.15: A Cseh Filharmonikusok műsora 22.50: Sporthír­adó 23.00: Szlovákia nagydíja. Női Világkupa lesiklóverseny, felvételről 23.10: Hírek OSZTRÁK TV 15.10: A sziklacsúcsok alatt. Film 16.30: Miért harcolnak az indiánok? Dokumentumfilm 17.15: Maja, a méhecske. Rajzfilmsorozat 17.40: Jó éjszakát, gyerekek 17.45: Idősek klubja 18.30: A Mi különkiadása 19.00: Vasárnapi osztrák képek 19.30: TV-híradó 19.50: Sporthírek 20.15: Lá­zadás Kastiliában. Tévéfilm 22.10: Hírek II. MŰSOR 16.10: Poldark Filmsorozat (2.) 17.00: KID. Mese­musical 18.30: Okay, ifjúsági magazin 19.30: TV-híradó 19.50:. Heti körkép 20.15: Tetthely. Filmsorozat: „Meztelen lábak" 21.45: Sporthírek 22.20: A világ hegyei. Dokumentumfilm

Next