Napló, 1980. augusztus (Veszprém, 36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

Számítógép a tanácsok szolgálatában Az egyszerűsítés, a korszerű­sítés olyan folyamat, amely év­­tizedekre megszabja a tenniva­lókat. Az államigazgatási mun­kában éppenhogy elkezdtük és máris kézzelfogható az ered­mény, amit elsősorban az ál­lampolgárok tapasztalhatnak az ügyintézés során. Ugyanígy fon­tos az egyéb közszolgálati mun­ka fejlesztése a mai technika segítségével, így vált szüksé­gessé és a Pénzügyminisztéri­um segítségével lehetővé a ta­nácsok pénzügyi, adó és költ­ségvetési, bér- és munkaügyi feladatai ellátásának gépesí­tése. Erről dr. Magori István, a Veszprém megyei Tanács Költségvetési Elszámoló Hivata­lának vezetője adott tájékoz­tatást. Elmondotta, hogy a tanácsi hatáskörök bővülése, az intéz­mények többségének tanácsi irányítás alá helyezése lényege­sen növelte az általuk kezelt vagyon értékét. Ezen túlmenő­en egyre nagyobb összegekkel gazdálkodnak. Megyénkben a tanácsi vagyon értéke megha­ladja a négymilliárd forintot. A tanácsok irányítása alatt 716 költségvetési szerv tevé­kenykedik és a dolgozók szá­ma több mint 19 ezer. Részük­re évente 746 millió forint bért és 71 millió forint társadalom­­biztosítást fizetnek ki. A megyében 140 ezer adózót tartanak nyilván, több mint 400 ezer adókivetési tétellel. Mind­ez igazolja a gépesítés szük­ségességét. Dr. Magori István elmondot­ta, hogy az elszámoló hivatal — többek között — ellátja a pénzügyi és a költségvetési kör­be tartozó ügyviteli-számviteli tevékenységet, kielégíti a köz­ponti, a megyei és a helyi szervek, tanácsok információ­­igényét, adatokat szolgáltat és nyilvántartásokat vezet. Szám­fejti a béreket, nyilvántartja, könyveli, elszámolja az adót. Mindez csak egy része a hi­vatal munkájának, de érzékel­teti a sokrétű tevékenységet. A most beszerzett gépekkel gyorsabb, áttekinthetőbb és hi­­bamentesebb lesz a nyilván­tartási rendszer. És éppen a „rendszeren" van a hangsúly. Ugyanis a gé­pesítés, a számítógépek üzem­be helyezése lehetővé teszi, hogy az államigazgatási szer­vek jól áttekinthető és értékel­hető tájékoztatást kapjanak egyes jelenségekről, összefüg­gésekről, a gazdálkodásról és annak megfelelően gyorsab­ban, pontosabban dönthesse­nek. A hivatalhoz telepített gép­rendszer túlnyomó részben ha­zai berendezésekből áll. Az alapberendezés a magyar ter­vezésű TPA típusú számítógép. Az adatrögzítőket és a sor­nyomtatót a VIDEOTON gyárt­ja. A szükséges mágneslemez­egység eredetileg angol volt, ma már a KGST-en belül, a bolgár ipar gyártja. Természetesen a gépi beren­dezésekhez megszervezik a munkát, kiképzik a megfelelő szakembereket. Ez a közeli he­tek feladata. Mégis több év­re lesz szükség, amíg vala­mennyi, a hivatal hatáskörébe tartozó feladatot gépre visznek. Például a bérrendszereink an­­­nyira változóak, bonyolultak, hogy a jelenlegi formában gép­re vinni szinte lehetetlen. Ha­sonló a helyzet a társadalom­­biztosítással is. Szükséges te­hát, hogy már a közeljövőben jogszabályokkal, az ügymenet és az ügyvitel szabályozásával, egységesítésével és egyszerű­sítésével biztosítsák a gépesí­tés feltételeit. Gárdonyi Béla Az adattároló egység A számítóközpont adatbetápláló berendezése A. Horváth Péter felvételei Az ügy azonban ezzel még nem volt befejezve. Az egyip­tomiak, akik hivatalosan bir­tokba vették a sírt, mindent alaposan megszemléltek. Meg­állapították, hogy Howard Carter gondosan dolgozott. Minden leletdarabot háromszo­rosan regisztrált és háromszo­rosan megszámozott. Azután az ellenőrök egy lá­dára bukkantak, amely az egyik sarokban állt Pierre Lacau megállt előtte: „Kinyitni!" - parancsolta. Két ember feltörte a ládát. Lacau győzedelmesen kiemelt egy fából készült életnagysá­gú fejet. Egy csodálatosan szép, festett szobrot, ami egy lótuszvirág-talapzatból emel­kedett ki. Nemcsak az volt figyelemre méltó, hogy Carter ilyen kü­lönös helyen őrizte az értékes tárgyat. Az is figyelemre méltó volt, hogy nem regisztrálta és nem is számozta meg. Valaki kimondta, amit mások még gondolni sem mertek: „Úgy látszik, Carter el akarta tulaj­donítani a fejet..." A sír fel­fedezője tehát egy tolvaj? Ezt még Pierre Lacau sem akarta elhinni. Ennek ellenére érezni lehe­tett, hogy a botrány nem vá­rat sokáig magára. A kairói különítmény a tiszteletre méltó archeológus leleplezése előtt áll? Valóban megpróbálta Carter, mint ahogyan a látszat mu­tatta, eltitkolni a hatóságok előtt a Tutenkamen sírjában talált kincset — nem is lenne olyan érthetetlen. Ugyanis a hatóságok vele és lord Cor­­narvonnal, aki finanszírozta az ásatásokat nem éppen fairül viselkedtek. Munkájuk bérével mindkettőjüknek adósok ma­radtak. Carnarvon licence alapján az elsőrangú leleteket át kellett adni a kairói Ókori Intézőség­­nek. Az ásatoknak csak másodrangú leletekre és után­a­zatokra lehetett igénye. Ez azokra a sírokra vonat­kozott, melyeket „érintetlenül" találtak. A „feltörten" sírokra más rendelkezés fellett vo­natkozott: „Az Ókori Intézőség — a múmiák és szarkofágok mellett - fenntartja a jogot mindazokra a tárgyakra, me­lyek elsőrendű történelmi je­lentőséggel bírnak. A maradé­kot el lehet osztani az enged­ményre jogosultak között". Ez a szabály Tutenkámen vonatkozott volna sírjára is. Ezt ugyanis már az antik sírrablók feltörték. A halott fáraó múmiájától, a szarkofágjától és a különösen fontos leletektől eltekintve te­hát a lordnak igénye volt a fellelt kincsek felére. Mégis mindketten üres kézzel mentek el. Az Ókori Intézőség vezetője ugyanis egy rossz trükköt ta­lált ki. A sír egész tartalmát „elsőrendű történelmi jelentő­ségűvé" nyilvánította. Ezen módon az egyiptomi állam k­­a­pott mindent — a két férfi, aki a pénzét és egészségét ál­dozta, hogy a kincseket meg­találják, nem kapott semmit. Ilyen körülmények között cso­dálkozni lehet-e azon, ha Car­ter megpróbált volna legalább egy darabot megőrizni magá­nak? Pierre Lacau közvetítővel megkérdeztette, honnan szár­mazik a sarokban álló fej? Carter válasza: „Abból a tör­melékből, melyet az előfo­­lyosón találtak. Az ottani tár­gyakat csoportszámokkal je­löltük meg. Minden­esetre még nincs benne mind a re­giszterben". Minden beavatott tudta, hogy ez nem lehet igaz. Ugyanis Carter pár hónappal adta ki a „Tutenkámen ezelőtt sír­ja" című műve első kötetét. Ebben pontosan leírta a bejá­rati törmelékben talált dara­bokat. A szép lótuszfejet azon­ban nem említette. A Lacau­­nak adott válaszában tehát hazudott? Az Ókori Intézőség vezetője lemondott arról, hogy kivizs­gálja ezt a kérdést. Talán Carterrel szembeni rossz lelki­i ismeretét akarta megnyugtatni, de valószínűbb, hogy azért, mert még szüksége volt az archeológus szolgálataira. Ugyanis a sírban még sok volt a tennivaló. Következik: VI. A „fáraó át­ka". A múmia titka A festett szobor 4 — NAPLÓ - 1930. augusztus 10., vasárnap A rádió és a televízió mai műsora 1980. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 7.23: Faluról mindenkinek 8.10: Öt kontinens hét napja 8.26:Népdala 9.00: Minden versek titkai 10.08: Wagga-Wagga, avagy a lakatlan ügy titka. Kamarás István rádiójátéka 10.49: Nyári napló. Ratkó József verse 10.57: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa barokk szerző műveiből énekel 11.14: Vasárnapi koktél 12.10: Édes anyanyelvűn 12.15: A Vasárnapi koktél folytatása 13.00: Erkölcsi törvény. Faragó Vilmos írása 13.34: Rádiólexikon 14.04: Opera-művészlemezek 14.40 Pillantás a nagyvilágba. 15.14: Színes népi muzsika 15.57: Az országépítő Koós Károly regénye rádióra alkalmazva I. rész 17.10: Metronóm 17.30 A hegedű virtuózai 18.45: A századforduló irodalmának hetei 19.40:0­­váth Júlia operaáriákat énekel 20.01: A Berlini Filharmonikus Zeneka Brahms-hangversenye a Berlini Rádióban. Közben: 20.55: A szép köny törvényei 21.15: A hangverseny-közvetítés folytatása 22.20: Jascha He­fetz hegedül, Emanuel Bay zongorázik 23.10: Hoffmann mesél Részlete Offenbach operájából 0.10: Dvorzsák: A természetben - dalciklus vegye: karra Vitezslav Halek szövegére PETŐFI RÁDIÓ 7.00: A református egyház félórája 7.30: Robert Köhler Bach­ műveke orgonái 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája 9.00: Lászl Margit és Réti József operettfelvételeiből 9.23: Randevú kékben. Törté­netek emberekről és tengerről 10.26: A Magyar Rádió Karinthy Szín­pada 11.23: Béres Ilonának hívják. Foglalkozása színművész 11.53: Jó ebédhez szól a nóta 12.50: Óz, a nagy varázsló. Frank Lyman Baun meseregénye rádióra alkalmazva II. rész 14.05: Híres előadók album 14.33: Táskarádió 15.30: A világ „másik” fele — Vll. rész: Marinbától Sao­ Paulo-i Operáig 16.00: János vitéz. Részletek Kacsóh Pongrác-Helta Jenő daljátékából 16.35: Régi magyar dalok és táncok 17.00: Slágere mindenkinek 17.55: Mit üzen a Rádió 18.33: Nótakedvelőknek 19.20 Újdonságainkból 20.01: A világirodalom gyöngyszemei 20.10: A vasárna sportja. Totó 20.38: Társalgó 22.35: A Ragtime együttes játszik 23.10 Kurt Weill zenés játékaiból MAGYAR TV 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétémna (színes) (ism.) 9.05:óvodásc filmműsora. Kasper és az oroszlán. NDK bábfilm (színes) 9.25: Utaz egy mosolyért. Magyarul beszélő lengyel kisjátékfilmsorozat VI. rés Kalapvadászat (ism.) 9.55: Papírsárkány. Szórakoztató összeállítás ki dobosoknak (színes) 10.35: Találkoztunk. Európai Gyermektalálkoz (színes) 11.10: Hírek 11.15: Carlo Gozzi-Heltai Jenő: A Szarvaskirály Mesejáték két részben. A Békéscsabai Jókai Színház előadása, felvétele (ism.) 14.30: Berkes Péter: Az öreg bánya titka V/1. rész, melyben ma nyílik a föld és Kisvacak eltűnik (ism.) 15.00: Hangverseny népi zeneka­ra. Közvetítés a Magyar Néphadsereg Művelődési Házából, felvételről II. rész (színes) 15.30: Vakáción a Mézga család. Magyar rajzfilmsoroz: XIII/8. rész: Egymillió dollár! (színes) 15.55: Marlene Dietrich-sorozat kék angyal. Német film 17.25: Reklám 17.30: Műsorainkat ajánljuk! (sz­nes) 17.55: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor 18.25: Reklám (színes) 18.35: A közönségszolgálat tájékoztatója 18.40: Idősebbek elkezdhetik. Tévétorna (színes) 18.45: Esti mese (színes) 19.00: A HÉ (színes) 20.00: Hírek 20.05: Tetthely. Magyarul beszélő NSZK bűnügy filmsorozat. Aki az ördöggel cimborál (színes) 21.30: Sporthírek 21.41 Egy-két-há-négy ... Könnyűzenei koncertsorozat négy részben (színes .22.40: Hűek SZLOVÁK TV 9.00: Hírek 9.05: Kicsinyek műsora 9.25: Mesefilm 10.00: A Sport! számainak húzása 10.10: Vidám TV-sorozat 1. rész 10.30: Heti hírössze­foglaló 11.30: Hírek 13.45: Hírek 14.00: Autó- és motorkerékpár-versen Szlovákia díjáért 16.00: Himalája vizei. Dokumentumfilm 16.20: Műso ajánlat 16.40: Folklórműsor 17.25: Az alattvaló. NDK film 19.10: Es mese 19.20: Időjárásjelentés 19.30: TV-híradó 20.00: Vasárnapi ver műsor 20.05: Obeliszk, Szovjet film 21.40: Sporthíradó 21.55: A cse filharmonikusok műsora 22.30: Hírek OSZTRÁK TV 15.05: A gésafiú. Filmvígjáték 16.35: Az alaszkai aranyásók nyomában Dokumentumfilm 17.15: Hold, Hold, Hold. Filmsorozat 17.40: Jó ásza­kát gyerekek 17.45: Idősek klubja 18.30: A MI­­ különkiadása „Idő a életre” A stressz 19.00: Vasárnapi osztrák képek 19.30: TV-híradó 19.50 Sporthírek 20.15: Édes otthon. Tévéfilm 21.40: Hírek mm M WŐ |\\\$ V/X”« x ^iTv 1 A ■ [UNK] A j levél 1^, az a ^ 1 postai összenyomva nem több két milliméternél. A A postának is vannak techno­lógiái. A levélé a következő: kezdődik a gyűjtéssel, a postán először rendezik, lebélyegzik, s irányítják, kötegelik és továb­­b bítják. A rendeltetési hely pos­tahivatalában az érkezés után a kézbesítési körzet alapján ren­dezik és átadják a kézbesítő­nek. A kézbesítő az az ember, aki mindannyiunk számára megtes­tesíti a Magyar Postát. Tapolca nyugati részének, az Alkotmány és Május 1. utcák környékének tíz éve kézbesítője Németh István. Az 53 éves, tes­tes férfi már túl volt a harmin­con, amikor a kéményseprést otthagyta és beállt kézbesítő­nek.­­ Rokonszakmák. Mindkettő­ben az emberek bizalma a fon­tos — magyarázza hivatásai lé­nyegét. — A kéményseprő is, a postás is bejár a házakba. Az új embert először bizalmatlanul­­ fogadják. Aztán a munka során megismerjük egymást, a cím­zett a postást, és viszont. - Mi segít ebben? - A küldemény, a levél. Ha felvillan a címzett szeme, és el­szalad a levéllel, akkor az a szerelmétől jött. Hát azonnal bontják, akkor az­­értd szerint a Merkúrtól érkezett, és a kocsi­­átvételről szól. Ilyenkor nagy pu­szikat szoktam kapni. Ha reme­gő kézzel írják alá az elismer­vényt, az rendszerint idézés. Ha sírni is elkezdenek közben, ak­kor válóperre szól. Ha a kapu­ban várnak, akkor van a nyug­díjkézbesítés. Ha az egyetemi felvételek után vastag borítékait viszek, abban benne van a bi­zonyítvány, ami azt jelenti, hogy a gyereket nem vették fel. So­roljam tovább, így lehet meg­ismerni az emberek életét, an­nak változását. Mindenre rea­gálni kell a postásnak, vigasz­taló szót kell mondani, nyug­­­tatni, bátorítani. Szép ez a mun­ka, ha egészségem engedi, ha a visszerek nem fejlődnek to­vább a lábamon, nem megyek el innen a nyugdíjig. — A borravalóról hajlandó beszélni? — Miért ne? - mondja mo­solyogva —. De én nem borra­valónak nevezem, hanem fá­radtságdíjnak. Adnak, persze hogy adnak. Minek is tagadjam kettő, három, öt forintot. Tízes ritkábban, ötvenest évente egy­szer. Egy ízben kaptam egy szá­zast. Négyes találata volt vala­kinek a lottón, aztán a követ­kező heti szelvény vásárlásako kaptam egy pirosat. — Mennyi jön össze egy hó­napban? — Esküszöm magának, még soha nem számoltam. Hazafe­lé rendszerint útba ejtem az uno­káimat, mindig viszek nekik va­lamit az aznapiból. — Ha végez a napi munká­val, mit csinál? — ülök a Skodába és i­án a szentgyörgy-hegyi szőlőskert — Olvasni szokott? — Újságot. Napló, Szabói Föld, Magyar Rendőr, merthogy önkéntes rendőr is vagyok. — Televízió? — Esténként már nagyon fá­radt vagyok. — Felesége? — Hohó! Nagy beosztása van Minden íróasztal az övé a pos­tán. Itt takarítónő. íuAc­ eÁs küldemény, iS amit 114 X 162 milliméteres­­ragasztással le­zárt borítékban adnak fel és vastagsága

Next