Napló, 1980. szeptember (Veszprém, 36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
Tanácstagok között „Bízzuk ezt a fiatalokra” Tegnap befejeződött a csopaki KISZ-táborban a fiatal tanácstagok két turnusban megrendezett, többnapos továbbképző tanfolyama. Az eméleti oktatás mellett sok gyakorlati tudnivalóval gyarapították ismereteiket. Találkoztak a megyei tanács vezetőivel és megvitatták velük a tennivalókat, így, együtt látja csak igazán az ember, hogy milyen sok fiatal van a tanácsokban. A statisztika biztosan tudja, én csak szemre állapíthattam meg, hogy több közöttük a nő. Az viszont igaz, hogy nagyon fiatalok, többségük 22-23 esztendős, ami viszont egyben azt is jelenti, hogy június 28-án szavaztak először és ugyanakkor beválasztották őket a helyi tanácsba. — Én is most szavaztam először — mondta Horváth Katalin, aki az alsóörsi községi közös tanács tagja. A Fő utcában választottak tanácstagnak. A munkahelye: az alsóörsi művelődési ház, ahol népművelő, s ha nem is alsóörsi születésű, azért nagyban kötődik a településhez. Ismer mindenkit és őt is jól ismerik. „Hja, Katika, a kis kultúros!" emlegetik, ha szóba kerül. Ha olyan készséges, mint a beszélgetésünk során volt, akkor még sok örömet szerez a falujának. Megmutatta a táborirodát, keresett egy kérdőidőt, amit a továbbképző tanfolyam végén töltöttek ki, benne megfogalmazták a véleményüket. Kerített két fiatal tanácstagot, hogy többen legyünk a beszélgetésnél. — Marika az osztálytársam volt a füredi Lóczy gimnáziumban. Felszabadult, szókimondó és tettrekész fiatalok ők, akárcsak Fébert Lajos Balatonalmádiból. Mindjárt szabadkoztak, hogy alig három hónap telt el azóta, hogy megválasztották őket. Mit is mondhatnának az eddigi munkájukról. Holczhauser Mária — aszszonynevén Heilig Zoltánná — a tótvázsonyiak bizalmából került a nemesvámosi tanácsba. Pedagógus. Mondja, hogy az iskola előtt a gyerekekkel fát ültettek és vállalták a facsemeték gondozását is. - Mi a buszmegállót és környékét tesszük rendbe vasárnap társadalmi munkában szól sietve Katalin Alsóörsről és máris kiderült, hogy három hónap alatt is lehet sokat tenni egy településért, a választókért. - Buszmegállónk nekünk is van - veszi át a szót Marika Tótvázsonyból. - Az iskolásaink vállalták a rendbentartását. Úgy érzi Fébert Lajos, hogy ő sem maradhat le a lányok mögött. - KISZ-tag vagyok, sok a KISZ-és a tanácstagok között, a fiatalok körében. Sok társadalmi munkát vállalunk a községben. Balatonalmádiban, az öreghegyen probléma a közlekedés, pedig sokan járnak arra. Murvát kérünk a tanácstól és társadalmi munkában eltérítjük. A beszélgetés a választókra terelődik. A most 22-23 esztendős fiatalok intézik a meglett emberek, munkában, közéletben nagy tapasztalatokat szerzett idősebbek ügyeit. Nincs súrlódás? Nincs lebecsülés? - Nincs! - mondja határozottan Katalin. - Itt is, ott is hallottam már, hogy „Bízzuk ezt a fiatalokra! Majd ők megcsinálják!" A „bízzuk” szóban ott érződik a „bizalom" is. Hiszen saját gyermekeiket küldték a tanácsba, azokat, akiket évek óta jól ismernek. - Ott élünk, ott lakunk a faluban - mondja Marika - és tudjuk, hogy nem leszünk egyedül, ha munka lesz, a tanács és a lakosság segít. - Ezt itt tanulták meg ilyen jól a továbképző tanfolyamon? Megértik a célzást és tiltakoznak. - Ezt már a jelölőgyűlésen éreztük és azóta biztosan tudjuk. Hiszen mondtam már, a faluban, a faluval élünk ... Azért hangsúlyozzák mind a hárman, hogy nagyon jól jött a tanfolyam. Az előadások is, amelyeken a jogaikról és a kötelességeikről hallottak, de méginkább hasznosak voltak a beszélgetések egymás között, a vezetőkkel, amikor a gyakorlati ismereteiket gyarapították. Ami másutt, meg már korábban bevált, jó volt, azt most ők is megpróbálják a saját tanácsukban, választókerületükben. - Sokat jegyzeteltünk, de még többet figyeltünk - és Katalin is, Marika is hozzáteszi: - Jó lenne ezeket a továbbképző tanfolyamokat megismételni, ha nem is nagyon sűrűn, de úgy kétévenként. Az évek során felgyűlnek bennük a gondolatok, az ügyek, amelyek megoldására helyben nem találtak kielégítő választ. Ilyenkor jó hallani, hogy mások, másutt mit tettek, hogyan tettek. — Még az előadások alatt is hallottunk olyan dolgokról, amelyek bennünket is érintenek. Például az építkezések, az építésügyek - folytatta a gondolatot Marika és arra célzott, hogy a tanácstag is állampolgár, akinek saját, megoldatlan ügyei vannak. S ezek az ügyek később segítséget nyújtanak a tanácsi munkában, amikor hasonlókkal fordulnak hozzájuk a választópolgárok, így fonódik össze érdemben az egyéni és a közélet. Visszacseng fülembe Horváth Katalin félmondata: „Eleinte féltem!" Eleinte, amikor megválasztották községi tanácstagnak. Rákérdeztem később: — Most is fél még? A tanfolyam sok mindenben megerősített, bátorított... Mert a több száz fiatal a csopaki továbbképző tanfolyamon egymást bátorította, erősítette meg abban, hogy most rajtuk a sor. Nekik kell folytatni, magasabb szinten azt, amit a sorból kimaradt idősebbek elkezdtek Tótvázsonyban, Balatonalmádiban, Alsóörsön és másutt. . . Gárdonyi Béla — Ez az átlag? — Nem. Az 15-20 mázsa. De volt már nem egyszer 50—60 mázsás fogásunk is, sőt a rekord 205 mázsa. Két hete meg éppen ebben az öbölben fogtunk egy hálóban három darab 70 kilogrammos harcsát. Hogy azok mit műveltek!Forrt a víz! A csörlő lassan húzza be a drótkötelet, a halászok vasrudakkal verik le a hínárt. Játékos sirályok kísérnek bennünket, lassan a nap is kivirul. A halászok jókedvűek megeresztek hát egy meredekebb kérdést. -o* _ Hogy áll a horgász-halász háború? — Áll... Mindig is volt és lesz is. Mi tervet teljesítünk. 21 A horgászok meg el lettek kacsatva. Azt hiszik, hogy nekik adták halászni a Balatont. (Ne firtassuk: a horgászok bizonyára más hitet vallanak ez ügyben. Itt van például Czencz György halász, aki szenvedélyes horgász is egyben, de nem szól, csak mosolyog ...) — Apropo: terv. Mennyi is? A hajósfőnök elzárkózik: — Ezt a Horváth elvtárstól kérdezzék meg ! Mi végrehajtók vagyunk, melósok. — Azért csak tudja, hogy mennyivel elégedett a főnökség? — Azt a 22—23 vagon halat megfogjuk évente. tie- - Menyi fizetésért? zért _ Erről egy szót se ... — Nocsak! — Nem, erről ne beszéljünk. Valamikor jól kerestek a halászok valamikor... Összeérnek a hajók, a dereglyék is koccannak, s megkezdődik a húzás. Nyolc halász húzza ütemesen, dereglyékben állva a nehéz hálót. Pokoli munka! Félmétereket jön, de még több száz méternyi kint van. Ha most lezúdulna az eső...!? — Ajaj, nem egyszer volt úgy! — legyint a ladikban Sörös halászmester, aki időközben visszaevezett hozzánk. — Hát még az milyen cifra dolog, ha hordja a havat, csapkod a jeges eső. Mit tehetnénk? Csináljuk tovább ... — Télen is halásznak? — Amíg be nem fagy a tó. Volt úgy, hogy a szilveszteri éjfél Zamárdi és Tihany közt ért bennünket, hát ott fújtuk el a Himnuszt. Halászbokor: ez pontosan mit is jelent? — Régi szavunk, szebb, mint a mostani brigádelnevezés. De valójában azt jelenti. — Mi a brigádjuk neve? — Hát, tudja, meg nem tudnám mondani... — De van brigád? — Van, az van... Plecsniket is kaptunk. Hogyne lenne... A húzás mintegy 50 méteres átmérőjű körre szűkült, a halászok nekiveselkednek, egyre szaporodik a dereglyékben a bevont hálóhalom. Egy-egy sietős süllő már bepottyan a dereglyébe. — Engedd! — Ott húzd, középen! — Hű, de nehéz! — Visszahúzzák a nagy harcsák! Kiabálnak egymásnak és izzadnak. A szél zúg, a hullámverés dobálja a dereglyét, s a halászok szemébe fröcsköl a víz. — Odanézz, mekkora ponty! A háló beér, óriási csodálkozás. Alig van benne hal. — A Krisztusát! Ez meg mi...? - kiált a halászmester. — Harminchárom éve szűröm a vizet, de évtizedenként, ha egy-egy ilyen húzás volt. Na, maguk is jókor jöttek ... Mérlegelés, az eredmény: 30 kilogramm hal. Az utóbbi évtized negatív csúcsa! — Sejtettem én — szól ismét Sörös mester —, mert igen nehezen jött a háló. — Pont erről...? — Pont. ., kérem, a sok hal felemeli, hozza befelé a hálót. Akkor könnyen jön. Dél van, húzunk hazafelé. Útközben nagy fogásokról, régi halászmesterekről szólnak a történetek. Nagy időkről... Mert ha üresen tér vissza a dereglye, hát emlékeiben halászik élményért és némi romantikáért a halászbokor... Józsa Benő Veszett Lajos grafikái Eltűnnek az öreg házak Bontják az öreg házakat, melléképületeket Veszprémben a Kossuth Lajos utca mögötti területen. A sétálóutca üzleteihez biztosítanak egy hátsó megközelítési lehetőséget, hogy az áruszállítás ne zavarja a jövőben a sétálókat, a bevásárlókat. Ezenkívül parkolót is kialakítanak, hogy ezzel tehermentesítsék a Szabadság és a Vöröshadsereg teret. Borbás János felvétele Tapolcai Napló-napok Válaszok a politikai fórumon elhangzott kérdésekre Pénteki és szombati számainkban a városfejlesztéssel, beruházással, közlekedéssel, úthálózattal, városrendezéssel, környezetvédelemmel, gyermekintézményekkel és egészségüggyel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat közöltük. Ma a vízzel, a vendéglátással, zártkerti építkezésekkel, továbbá a sümegiek néhány kérdésével foglalkozunk. Víz, vendéglátás, egyéb kérdések — Van-e konkrét terv a bauxitbányákból kiemelt karsztvíz hasznosítására? — Igény és terv is van a karsztvíz hasznosítására, a megvalósító az Országos Vízügyi Hivatal. A megye vezetői hoszszabb ideje folytatnak megbeszéléseket a hivatallal, ennek eredményeként részleges megállapodás is született. Ennek lényege: a népgazdaság helyzetét figyelembe véve előbb az olcsóbb hévízkészleteket kell hasznosítani. Ezután kerül sor a karsztvízre. A Nyirád—Veszprém távvezeték kiépítésére tanulmányterv készült már, de a szükséges összeg nem áll rendelkezésre. Veszprémben és térségében előbb a helyi víz- készleteket hasznosítják. Az említett vezetékrendszer várhatóan, a VI. és VII. ötéves tervekben valósulhat meg. — A vendéglátói árak magasak, emiatt a forgalom csökkent. Nem lenne-e célszerű kedvezőbb árpolitikával közelebb kerülni a lakosság lehetőségeihez? — A vendéglátói árakat a belkereskedelmi miniszter rendelete szabályozta. Az ételek árát a ténylegesen felhasznált nyersanyag értéke és a megállapított maximált haszonkulcs együttes összege adja. Vállalati hatáskörbe tartozik, hogy ebből a gazdálkodó szervezet engedményt, vagy hosszabb időre kedvezményt nyújt. — Milyen megoldást terveznek a város vezetői a nők foglalkoztatására? — Tapolca városban 1980. I. félévében 113 nő jelentkezett munkára. Közülük 58 helyezkedett el. A jelentkezők közül 16 nőnek volt munkája, de más munkakörbe akart elhelyezkedni. Ugyanakkor a munkáltatók 122 női munkaerőt igényeltek, tehát kilenccel többet, mint amennyien jelentkeztek. Nem sikerült elhelyezni azokat, akik nem tudtak több műszakot vállalni. Közülük a nagycsaládos anyáknak bedolgozó munkát biztosítottak a Badacsonyi Mg. Ipari Tsz zalahalápi üzemében. Nem tudták elhelyezni a gimnáziumban érettségizett fiatalokat adminisztratív munkakörben, fizikai munkát azonban számukra is ajánlottak. Még ez év őszén a vegyesipari és szolgáltató szövetkezet bővíti varrodáját, s így 40 nőt tud foglalkoztatni, két műszakban." — Igaz-e, hogy a tapolcai járás megszűnik a következő témzidőszakban? — A járásokban a tanácsi hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat a járási hivatalok látják el, mint a megyei tanácsok egységes, önálló hatáskörű szervei. A járási hivatalok megszüntetése várhatóan az ezredfordulóig folyamatosan történik meg. Azt, hogy melyik járási hivatal mikor szűnik meg, a megyei tanács vb dönti el, figyelemmel az adott járás társadalmi, gazdasági összetevőire. — A Tapolca környéki zártkertekben várható-e a jelenlegi építési tilalmak feloldása? — A balatoni üdülőkörzet elfogadott regionális tervéhez illeszkedve készülnek a zártkerti komplex hasznosítási tervek. Ezek elkészültéig, várhatóan 1982 december végéig szükséges az építési tilalom fenntartása. Tapolca környékén a Halápi-hegyen, Véndek-hegyen, a Hajagoson jelenleg is lehet építeni gazdasági épületeket az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak megfelelően. — A Szentgyörgyhegyen megemelték a telekadókat. Miért? — A Szentgyörgyhegyen nincsenek telkek, csak zártkerti földek, tehát telekadó sincs. A tulajdonosok jövedelemadót fizetnek, magasépítési részlege nincs,ezért húzódik a javítás. Megfelelő kivitelezőt még nem találtak. - Mikor kezdik meg a sümegi várba vezető út átépítését? - A vár feljáró útjának tanulmánytervei már 1977-ben elkészültek. Az építkezésre ebben az évben 500 ezer, 1981-ben 1 millió 100 ezer forint van. Az út kivitelezője a kisgörbői tsz lesz, s remélhetőleg az idén megkezdi a munkát. - Szőlőtermelő szakcsoport alakult Sümegen. Milyen eredményeket várnak tőle e nem történelmi borvidéken? - Sümeg a „borvidékbe nem sorolt jó bortermő helyek" közé tartozik a 40/1977. MÉM rendelet szerint. Tárgyi leletek, dokumentumok azonban azt igazolják, hogy Sümeg szőlőkultúrája csaknem egyidős a borvidékbe sorolt szomszédos szőlőtermelő hegyekével. A sümegi ÁFÉSZ keretében évek óta működik szőlőtermelő szakcsoport, mely a tagok borát szerződésesen a pincegazdaságnak adja el. A szakcsoport azonban csak „keret" mert a felvásárlás közvetlenül a tagoktól történt, az árrés minimális őszsszeget hozott a csoportnak. A dabronci összefogás Mgtsz a gazdaság keretében működő szakcsoport létesítését határoztael, megteremtve ezzel a fejlődés lehetőségét, közös begyűrő pincét, borászati részleget alakítva. Tervünkben szerepel borkimérő létesítése saját boraik árusítására. A sümegiek kérdései Néhány éve a sümegi vár egyik részlegesen helyreállított tornyának tetőszerkezetét a vihar nagymértékben megrongálta. Mikor javítják meg? — A tetőszerkezet kijavításához szükséges pénz rendelkezésére áll az üzemeltetőnek. Az Idegenforgalmi Hivatal a javítást a sümegi tanács szolgáltató üzeménél meg is rendelte. Az üzemnek azonban ilyen Közönségellátás az őszi BNV-n A pénteken nyíló őszi BNV látogatóinak ellátására készen áll valamennyi üzlet, vendéglátóhely. A vásárellátó szolgálat ugyanis jól sikerült „főpróbát” tarthatott a hónap elején zárult OMÉK-en, amelyen több mint 45 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Még az OMÉK-ra felállított ideiglenes létesítmények egy része is megmaradt az őszi BNV-re, ahol a színvonal növelésével együtt a tavalyinál több vendéget tudnak kiszolgálni. A végleges hálózat ugyanis kibővült a Hungarhotels 570 személyes vendéglátó kombinátjával, amelyben rendezvényterem, hagyományos és önkiszolgáló étterem áll rendelkezésre. Megmaradt az OMÉK-on sikert aratott élelmiszeráruház a K-pavilonban, ahol — bár az élelmiszeripar ezúttal nem résztvevője a vásárnak — élelmiszer-újdonságokat, díjazott termékeket árusítanak. A tejipar és a Pannónia ismét berendezi a vásárról már elmaradhatatlan tejbárt, több új hurka-, kolbász-, pecsenyesütő pavilont, rétescsordát, hot-dogsütödét is felállítanak. A megszokott pavilonbeli és szabadtéri büféken, falatozókon, élelmiszerboltokon, zöldség—gyümölcs üzleteken kívül megtalálhatják a vendégek „törzshelyeiket” is, köztük a karcagi birkacsárdát, a parasztcsárdát, a kömlődi halászcsárdát, a Wernes-grüner sörözőt. A volt Expo éttermet önkiszolgálóvá alakították át, kertjében pedig sörözőt rendeztek be, míg a korpresszó, a Hungarhotels és a soproni Cézár pince közös üzemeltetésben nyújt újszerű vendéglátó-szolgáltatást, üzembe állítják a mozgóárudákat, ahol fagylaltot, trafikárut, üdítő italokat kínálnak. Nemcsak ételt és italt, hanem sokféle „vásárfiát" is vehetnek a kiállítás látogatói. Az A-pavilon melletti üzletsoron kívül több vállalat szervezett árusítást. A 45-ös pavilon előtt például a Skála áruház vadnyugati ekhósszekérrel kínálja a Trapper farmeröltözékeket. A Centrum Áruház Fékon-gyártmányú „nomád"-ingeket és -blúzokat árusít. Kaphatók lesznek a vásáron martonvásári búzából készült egy- és háromkilós kenyerek, a Sasad és a FŰKERT faiskoláiban nevelt facsemeték is. NAPLÓ - 1980. szeptember 21., vasárnap.