Napló, 1980. szeptember (Veszprém, 36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-10 / 212. szám
Szeptember 9-én ünnepeltek Harminchat éves a szocialista Bulgária Az 1944. szeptember 9-i szocialista forradalom a bolgár munkásosztály és a bolgár dolgozók a kapitalizmus és a fasizmus ellen vívott, s- több mint fél évszázados - harcának győzelmét vívta ki. A harcot a Bolgár Kommunista Párt vezette. Ezt a pártot megalakulásakor — 1891-ben — az a cél vezérelte, hogy ő „felszabadítsa társadalmunkat a modern rabság alól és szocialista rendet valósítson meg" - miként első programjában olvasható. A Bolgár Kommunista Párt már 1941 júniusában szervezni kezdte a német fasisztákkal szembeni fegyveres ellenállást. Ennek eredményeként két hónapon belül jelentős partizáncsapatok harcoltak az ország legtávolabbi pontjain is. 1944- ben a partizánok száma meghaladta a 20 ezer főt. A burg O0Stázia hatvanezer emberből teltervezett csendőrséget elleötztik. Az ekkor megkezdődött , vérontás nem járt eredménynyel, sőt ez idő tájt lett igazán erős a Dimitrov szervezte Hazafias Front. Bulgáriában 1944 augusztusának végén közvetlen forradalmi helyzet alakult ki. Ezt a helyzetet aknázta ki a BKP, amikor szeptember hatodikára politikai sztrájkokat, fegyveres tüntetéseket hirdetett. Szeptember kilencedikén reggel hat órakor a vérontás nélkül elfoglalt hadügyminisztérium épületében összeült a Hazafias Front első kormánya. Szeptember kilencedike előtt Bulgária elmaradott, fejletlen éss szegény agrárország volt, lefelfeljebb dohányáról és rózsaolajáról ismerték. A második világháború még csekélyke iparát is tönkretette. Éppen ezért nagy szüksége volt a testvéri szocialista országok segítségére. Ennek is köszönhető, hogy most az egy főre jutó nemzeti jövedelem az 1939. évi adatok hétszerese, az egy lakosra jutó villamosenergiatermelés pedig hetvenszerese. Bulgária a KGST keretein belül mintegy hatszáz gép, berendezés, alkatrész gyártására szakosodott. A valamikor saját iparral nem rendelkező ország jelenleg esztergapadokat, a Magyarországon is ismert „Bolgár" elnevezésű szőlőtrak torokat, elektromotorokat, elektromos számítógépeket, nagy vízkiszorítású tenger- és óceánjárókat és sok más gépet gyárt és exportál a világ több országába. A bolgár mezőgazdaság szocialista átszervezése 1944-ben kezdődött. A szövetkezeti mozgalomnak Bulgáriában mély gyökerei voltak, hiszen már a szocialista forradalom győzelme előtt is harminckét szövetkezet működött. A kollektivizálás 1958-ban fejeződött be. Ugyanebben az évben, a BKP VII. kongresszusán arra a következtetésre jutottak, hogy a tőkés viszonyokat Bulgáriában felszámolták és lerakták a szocializmus alapjait. Közismertek országaink ősidőkbe visszanyúló kapcsolatai. Megyénk sem panaszkodhat a bolgár emlékek, kapcsolatok hiányára. A második világháború felszabadító harcaiban sok bolgár katona vesztette életét a Balaton vidékén. Testvérmegyei kapcsolatunk van már évek óta Bulgária Haszkovó megyéjével. Hagyományosak a testvérmegyékben élő emberek találkozói is. Csak az utóbbi egy hónap alatt három bolgár delegáció látogatott el megyénkbe. Alig ment vissza Haszkovóba a Hazafias Front öttagú küldöttsége, amikor megérkezett a város kézilabdacsapata, a Napló Kupára,néhány nappal utánuk pedig a sümegi FOLTEX látta vendégül a dimitrovgrádi szolgáltató szövetkezet néhány vezetőjét. Ezeken a találkozókon hagyományosan felemlítik a történelmi kapcsolatokat a vendégek és a vendéglátók, de arra is jut bőven energia és idő, hogy a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről tárgyaljanak. Erre pedig a múlt is kötelez. Az általunk is jól ismert fürdőhely, az Albena A Vladimir Majakovszki tánccsoport Évek óta fejlődik a TIT nyári egyetemeinek színvonala, emelkedik a rendezvényekre külföldről értekezők száma - ez tűnik ki abból az összegző értékelésből, amelyet a két hete lezárult rendezvénysorozatról e napokban készítenek a TIT országos központjában. Az idén 16 városban 18 nyári egyetem nyitotta meg kapuit a magyar és a külföldi érdeklődők előtt. Új kurzus ezúttal nem invitálta programjaira a kellemes környezetben tanulni kívánókat, a pécsi Népek Barátsága Nyári Egyetem keretében viszont első ízben megszervezték a kisplanetáriumi tagozatot. A sikeres kezdeményezés nyomán ezentúl két éveként találkoznak a Mecsek „fővárosában” a csillagászat iránt érdeklődők és a szakemberek. Huszonkilenc országból érkeztek vendégek az ismeretterjesztő nyári rendezvényekre. Az 1613 magyar résztvevő mellett 698 szocialista, 399 nyugati és 15 fejlődő országbeli hallgatója volt az előadásoknak és a kiegészítő programoknak. Azok között a nyári egyetemek között, amelyek elsősorban a külföldiek érdeklődésére számíthattak, a legnépesebb hallgatósága a nagy hagyományú debreceninek volt. Az Országos Béketanács békemozgalmi emlékplakettjével az idén kitüntetett kurzus eddigi legnagyobb sikerét könyvelhette el: 27 országból 286 hallgató érkezett az alföldi városba. A hagyományostól eltérően az idén az eddigieknél kevesebb résztvevője volt az eszperantó nyári egyetemnek. Az eszperantó nyelvet tanító pedagógusok évek óta folyó továbbképző tanfolyama egyébként jövőre Gyulán a nyári egyetem szekciójaként működik majd. Tizenkilenc országból érkeztek érdeklődők a Duna-kanyar Nyári Egyetemre, amelyen a külföldön változatlanul népszerű Kodály zenepedagógiai módszer volt a téma. A szakmai módszertani foglalkozásokon ezúttal minden korábbinál nagyobb létszámban, 111-en vettek részt. Hetedik alkalommal adott otthont Eger a filmművészettel foglalkozó kurzusnak. Az idén — első alkalommal — a nyári egyetem részeként itt tartotta meg a Filmtudományi Intézet a szocialista országok filmarchívum-vezetőinek tanácskozását. A főként magyar hallgatókat fogadó nyári egyetemek közül, amelyek a szakmai továbbképzést szolgálták, tartalmukat és a résztvevők számát tekintve a legsikeresebbnek a szocialista életmódot és a társadalmi rétegződést vizsgáló miskolci és a számítástechnikával foglalkozó székesfehérvári kurzus bizonyult. Gyorsmérleg a nyári egyetemekről jókedvünk forrásai Mindennapi közérzetünk Egy zord téli estén — még gyermekkoromban — betegen feküdtem otthon, s egy régi kalendáriumot lapozgattam. Kölcsey Ferenc Himnuszát többször is elolvastam, s hosszan eltűnődtem, vajon a költő, mikor áldást kér nemzetére, miért éppen a jókedvet vette a sor elejére? Nem is hagyott nyugodni a dolog, s nagyanyámat kérdeztem meg, ő miként vélekedik a költő szándékáról. „Én bővebb magyarázattal nem szolgálhatok, de itt van a mi szomszédunk. Dolgos, családjának élő ember. Csak a felesége olyan sótlan, semminek nem tud örülni. Szegény férfi a szomszédokba jár át, hogy olykor megmártózzon legalább mások friss örömében, jókedvében. Azt hiszem, a jókedv is úgy kell az embernek, mint a friss víz, a falat kenyér.” Azóta is sokat gondolok arra a téli estére, nagyanyám okszerű magyarázatára. A távolodó évekkel mindinkább megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy a kedvetlenül végzett munka csak ritkán lehet forrása az örömnek. Nemrég egy öreg falusi kovács műhelyében jártam. Hallottam többektől, hogy a nyolcvanéves mester ma sem fogyott ki fütyülős, dalos jókedvéből. Amikor rákérdeztem, milyen forrásból buzog teremtő jókedve, meglepetten nézett rám. ,,Kérem, én csak azt tudom, hogy attól lesz a szerszám is kevesebb, ha jókedvvel forgatjuk !" Szeretnénk jókedvvel végezni munkánkat, s elégedetten megtérni esténként otthonainkba. Éppen pártunk XII. kongresszusa a jó példa rá, hogy megvan a reális alap jó közérzetünk megtartásához. Gondokról, nehézségekről is szóltak a kongresszuson. De a televízió, a rádió jóvoltából közvetlenül is érzékelhettük a mértéktartó, megalapozott bizakodást. A kongresszus arra is figyelmeztet bennünket, hogy vágyainkat a realitásokhoz mérjük. Emberi méretű vágyaink elérhetők, ha ki-ki teszi legjobb lelkiismerete, tudása, legjobb szorgalma szerint a maga dolgát. Még akkor is, ha a bennünket is elérő hatások olykor felerősödnek, ha olykor arra is kényszerülünk, hogy otthon felülvizsgáljuk háztartási kiadásainkat, mert tudomásul kell vennünk, hogy csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Sok példával lehetne azt is illusztrálni, hogy az idejében kimondott, őszinte szavakkal megelőzhetünk sok bajt, nyugtalanságot. Természetes, hogy sok bosszúság is ér bennünket naponta. Néha már azzal felhergeljük magunkat kora reggel, hogy éppen nem találjuk a legszükségesebb tárgyainkat. Aztán késik az autóbusz, a tolongásban egy testes úr rágázol a frissen suvickolt cipőnkre. A munkahelyen morózus a főnök, éppen csak biccent a köszönésünkre. A kirakatban, a strandokon kívánatos, szép gyümölcsöket látunk. Hamar veszünk egy kilót a gyermekek örömére. S csak otthon ízetlenedik el az örömünk, az eladó három rothadt barackot is becsempészett a zacskóba. Szerencsére az emberi természet olyan, hogy gyorsan rostál, a jótékony feledés leplet borít apró kis bosszúságainkra, ha nem túl gyakoriak azok. S mindennap újjászületik bennünk a jókedv, új fényt, új ragyogást kapnak a tárgyak, jelenségek. Ha jól meggondoljuk, valójában nem kíván nagy beruházást mindennapi jókedvünk újrateremtése. Csak az szükséges, hogy a maga helyén mindenik azt tegye, ami a kötelessége. Hogy a hivatalban ne azért kelljen várakoznunk, mert ügyünk intézője éppen a hétvégi programját beszéli meg telefonon, hogy az eladó ne nézze tétlenségünket, ha valamit nem találunk megszokott helyén a boltban, ahol vásárolni szoktunk. Sok jó példát lehetne arra is felsorolni, hogy összegubancolt dolgokban is hamar lehet tiszta képet teremteni egy kis plusz emberi jó szándékkal. Kissé elrontja már a szánk ízét, ha valahol valaki ügyünk intézésében így kezdi: „Nézze, és megtehetem, de ez már nem kötelességem, nem tartozik a munkakörömbe." Azt hiszem, akkor használunk legjobban egymásnak is, a nagyobb közösségnek is, ha mindig és mindenütt mindent megteszünk másokért, ami hatalmunkban áll, s nem sértjük vele törvényeinket. S ismét elővillan egy gyermekkori emlékem. Édesanyámmal a járási székhelyre utaztunk, hogy még az iskolaév előtt egy öltönyt vásároljunk. Bementünk az első elérhető üzletbe. Elmondtuk, mi lenne az igényünk. A kereskedő kicsit gondterhelten mért végig bennünket. Amit kértünk, az a méret éppen nem volt a boltjában. De aztán egyszerre felragyogott az arca. „Kérem, maradjanak egy negyedórát!" S kirohant az üzletből. Jó tíz perc múlva egy másik üzletből hozta a kívánt árut. Elámultunk ezen az előzékenységen, édesanyám nem is mulasztotta el megkérdezni, miért tette ezt velünk. „Higgyék el, nagyon fontos az nekem, hogy elégedetten távozhassanak az én üzletemből!” Igen, nagyon fontos, hogy egymás megelégedésére cselekedjünk, hogy ne csak a kereskedelemben, de életünk más szféráiban is elsődleges legyen a szolgálat. S akár az éltető víz, kenyér — úgy kell az embernek a jó szó is. Hogy néha valaki megkérdezze: „Elvtárs, hogy érzed magad?” Hogy az arra illetékes ne fukarkodjon egy elismerő szóval, ha valamit erőnkön felül, jól megoldottunk. Sok forrása van örömeinknek, mindennapi jó közérzetünk megteremtésének. De szüntelen tisztítani is kell azokat a forrásokat, hogy ne keletkezhessenek dugulások, zavarok életünk vérkeringésében. Hamar Imre Jogászképzés Miskolcon is Újdonságok a felsőoktatásban Jogászképző központ létesült Miskolcon: a nehézipari egyetemen megalakult a jogi intézet, s a feltételek adottak ahhoz, hogy a következő tanévtől itt is képezzenek jogászokat. Az első évfolyam hallgatóit már felvették. A nappali tagozaton mintegy nyolcvan, levelezőként ugyanennyi diák tanul majd. Zömmel fiúk, akik az intézet megnyitásáig kötelező katonai szolgálatukat teljesítik. Ebben az időszakban megszervezik a tanári testületet, előkészítik az oktatást. A következő évben az első évfolyamra a jelenleginél több fiatalt vesznek fel, s az intézmény fokozatosan jogtudományi karrá fejlődik. Miként a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályán elmondták, nagy szükség van erre az intézményre, mert az ország némelyik részében, így az északi, északkeleti területen kevés a jogász. A budapesti, a pécsi, a szegedi egyetem jogtudományi karán nincs hely a jelenleginél több hallgató számára. A Miskolci Nehézipari Egyetemen viszont van elegendő tanterem, jól ellátott könyvtár és kollégium is, befogadhatják a joghallgatókat amíg felépül a jogi intézet otthona. Ez előreláthatólag két-három éven belül készül el. Másik újdonság a felsőoktatásban, hogy a modern filológiai tanszékeken új tantervi irányelveket érvényesítenek. E tanévtől az eddiginél több órában tanítják az idegen nyelveket. Az első és a második évfolyamon megismertetik az idegen nyelv országának földrajzát, kultúráját, történetét, intézményeit. Ezeknek az ismereteknek a birtokában tanulják a hallgatók a további évfolyamokon a szakstúdiumokat. A tanári pályára készülő hallgatók pedagógiai tantárgyakat is tanulnak, a bölcsészek a választott hivatás gyakorlására előkészítő speciális szemináriumokat, kollégiumokat hallgatnak. A szépirodalmi vagy a tudományos kiadókhoz pályázók például a szerkesztés alapelveit ismerhetik meg. Mit olvasnak Veszprémben? Egy-egy évben a város könyvesboltjai több mint 20 millió forintos forgalmat bonyolítanak le. Ebből az összegből a város lakossága 16—17 millió forint értékű könyvet vásárol meg. Az eladott könyvek közül, megfigyeléseink alapján az első helyen — a népszerűség szempontjából a zsebkönyvek állnak. Az olcsó, fűzött kiadású zsebkönyv hazánkban az 1960- as években forradalmasította a könyvkiadást. Az igazi őshazája Anglia. Az első Penguin-könyvek 1935-ben jelentek meg, de már 50 évvel ezelőtt Scott Fitzgerald és Hemingway nemzedékének tagjai sürgették a kiadók s (paperback) könyvek kiadását. A magyar könyvkiadásnak is megvannak a zsebkönyvsorozatai. A zsebkönyvek igazi „fogyasztója” az ifjúság, bennük találta meg a neki szóló könyvtípust. E sorozatok kedvelésének egyik oka, hogy az ismeretterjesztés és esztétikai élmény együtt található bennük. A zsebkönyveket azért is szeretik, mert nem túl magas az áruk. A kiadványok 20—30 forint közötti áron kerülnek könyvesbolti eladásra. Kultúrpolitikánk alapelvének dicséretes szándékaa zsebkönyvkiadásban is érvényesül: a szellemi alkotásokat mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A könyv nem lehet üzleti vállalkozás. Vajon egyedül a szerény árának köszönheti népszerűségét a zsebkönyv? Nem. Népszerűsége függ a kötet tartalmától, s valamint attól, hogy a szerző mennyire ismert. A zsebkönyv első pillantásra is vonzónak tűnik, amelynek alapján a kispénzű olvasó is könyvtárat létesíthet szerény költséggel. Megtalálható az áruházakban, utcai pavilonokban. A zsebkönyv olyan könyv, amely a szemnek is tetszik. Minél jobb a kiállítása, annál több fogy belőle. A város három könyvesboltjából az idén mintegy 30 ezer kötet zsebkönyv került az olvasók polcaira. A kézbe simuló formátuma lehetővé teszi, hogy utazás idején is magunknál tartsuk és elővegyük a zsebünkből. Manapság főként az érzelmes és érzelgős történetek, a tudományos-fantasztikus mesék, a memoár- és ténytörténetei iránt nagy az érdeklődés. A zsebkönyvek, amelyek ma már mindenütt fellelhetők, gazdaságilag kifizetődők, olcsón beszerezhetők, fontos kultúrpolitikai célt — az olvasásra való nevelést segítik elő. Herendi Ferenc NAPLÓ - 1980. szeptember 10., szerda — 5