Napló, 1980. december (Veszprém, 36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-19 / 297. szám
Az Állami Balett Intézet egykori, népfánczatos növendékei - akik ma már különböző együttesekben táncolnak - az Állami Népi Együttes székházában fiolái koreográfusok láncait mutatak be. 1980. november III. rész NOVÉMVERMESZTÉS Szenie Imre - Pálvölgyi László — Dévényi Károlyné: A termőtájaik hatása különböző kukorica hibrided termésátlagára és szemtermésének minőségére. (4. sz.) Veszprém megyei adatokkal. PARTÉLET Kisgergely Lajos - Nagy Antal: Igazodás a követelményekhez. A Péti Nitrogénművek fél évszázados jubileuma. (11. sz.) STATISZTIKAI SZEMLE Kovács Tibor: Magyarország településhálózata és fejlődésének főbb tendenciái. (11. sz.) A statisztikai elemzésben Veszprém, Tapolca, Pápa, Várpalota is szerepel. SZABAD FÖLD Vincze István: Kovácsék: történelem diplomában elbeszélve. (47. sz.) Riport a devecseri kovácsmesterről. SZÖVETKEZET Király Lenke: A Révfülöpi Takarékszövetkezetnél. (45. sz.) A harmadik negyedév végén már 90 százalékra teljesítették a tervet. Új szolgáltatás Veszprémben. (46. sz.) A Veszprémi ÁFÉSZ TÜZÉP-telepe 50 százalékos fuvarkedvezményt nyújt tagjainak. Ugyanott: Veszprémi MÉSZÖV. Ajkán rendezték meg a megye önkiszolgáló pénztárosainak versenyét. ..Mesterhármas Veszprémben". (43. sz.) Munkavédelmi és szociálpolitikai vetélkedőt rendezett a KPVDSZ Veszprém megyei bizottsága, amelyen az első 3 helyezett szövetkezeti csapat lett. „Oázis" Ajka mellett. (48. sz.) Autós étterem nyílt az Ajkai és Győri ÁFÉSZ közreműködésével. Ugyanott, Zirci ünnepe előtt. 12 tantermes napköziotthonos iskolát adnak át 1981 első hónapjaiban. TÁRSADALMI SZEMLE Érdeki képviselet és érdekvédelem — dolgozó népünk javára. Beszélgetés két szakszervezeti főtitkárral. (11. sz.) Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a fűzfői Nitrokémia szb-titkárát is idézi az interjúban. TURISTA MAGAZIN Tovább bővül az ajka-csingervölgyi Bányászati Múzeum. (11. sz.) ÚT TÜKÖR Bródy Zoltán: Anzikszok a szezonról. (44. sz.) Interjú Kállay Oszkárral, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével a balatoni szezonról. A csesznekvár fényképe. (46. sz.) Ugyanott: Kamarás István: Megvalósul egy magyar találmány. Az olvasótábor mozgalom problémái. Bakonyoszlopi példa. Köröspataki Kiss Sándor: Heródes. Veszprémi Petőfi Színház. (47. sz.) Kiss Ferenc: Nagy László múzeum Szmoljanában. (48. sz.) Bulgária: VÍZIKÖZLEKEDÉS Böjti Béla — Mezősy Miklós — Simon Antal: A balatoni viharjelző rendszer korszerűsítésének és automatizálásának szükségessége. (2. sz.) EGYÉB KIADVÁNYOK Badacsonytomaj, Szegedy Róza présháza. Leírás és fénykép. Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. Bp. 1980. 1. Ugyanott: Balatonfüred, Jókai u. 28. Breuer-Semsey napok keretében tartott Breuer-Semsey napok előadásainak összefoglalói. Veszprém, 1979, (1980). Állategészségügyi Áll. 26. I. Cholnoky Viktor: Trivulzió szeme. Válogatás novelláiból, -j- A kísérlet. Válogatás publicisztikájából. (Összeállítás sajtó alá rend. jegyz. ell. és az utószót írta Fábri Anna.) Bp. 1980. Magvető. 2. kötet. Magyar Hírmondó, Csopak, Ranalder nyári fák. Daróczi Eta: Aterülethasznosítás változásai Veszprémben és környékén. MTA Dunántúli Tudományos Intézete közlemények. 26. Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet. A közleményei 20. 1979. Kiad. Csikós Rezső. Szerkesztette: Illés Vendel. Bp. 1980, Műszaki Kiadó. 256. I. Nagyvázsony, volt Zichy-kastély. Németh Gyula: A munkaidő kihasználásának vizsgálata a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál. Szilárdásvány-bányászati szervezési tapasztalatcsere tanácskozás. Tatabánya, 1980. április 15—17. Tatabánya, 1980. MTESZ Komárom megyei szervezete. Pápa, volt Esterházy-kastély. Simon István: Gorái Gábor: Meghitt beszélgetések. Bp. 1980. Szántó Zsuzsa: Agglomerálódási folyamat Magyarországon. MTA Dunántúli Tudományos Intézete közlemények. 26. Veszprémi adattal. Vörösmartiné Tojti Erzsébet: Az agglomerációképződés és a népességstruktúra alakulása közötti kapcsolat. MTA Dunántúli Tudományos Intézete közlemények. 26. Veszprém megyei adatokkal. Egymáshoz tartozás A badacsonytoma'A művelődési házban a legmeghirdebb helyiség a könyvtár. A polcokon mintegy 13 ezer könyv, mely a csendjével szólítja az érkezőt. A könyvtárosasztalnál „régi" ember, mondhatni alapítója a tomaji nagykönyvtárnak. Kalmár László mintegy 20 éve dolgozik könyvtárban. Mindig Tomajon. Itt született. Itt nőtt fel, faluszülöttként és könyvtárosként mindenki ismerőse. Van valami tragikusan szép az ő könyvtárosi múltjában, így mondta el: - Nagyon szeretem a könyveket... Eredetileg lakatosnak tanultam, aztán beteg lettem, öt évig feküdtem, a könyv volt minden szórakozásom. Sajnos, nem lehetetem olyan szerencsés helyzetvben, mint a mai olvasók, ak-kor Tomajon nem létezett a könyvtár. A szüleim házaktól kérték, úgy hordták össze nekem a könyveket. Megtanultam értékelni, rá voltam szorulva. Gondolom, Kalmár László számára nem frázis, hogy a könyv hű barát. Ez a könyvre utaltság vezette el végül a pályára; felgyógyulása után üzemi könyvtárban bíztak rá kölcsönzést, majd egy évig a strand pavilonjában kínálta az olvasnivalót. 1962- től a pártházban kapott helyet a községi könyvtár, míg végül 1966-ban a művelődési központban lelt otthonra. — Négy évig egyedül voltam Itt.. . Mikor megnyílt ez a könyvtár, szinte tódultak az emberek. Tomajon semmiféle művelődésnek nem voltak hagyományai, régen csak az Iparoskörben lehetett kisebb könyvállomány, a felszabadulás után a bazaltbánya tartott fenn szakszervezeti könyvtárat. A községi könyvtár 1970-ben körzeti szerepet kapott. Ide tartozik Tördemic, Badacsonyőrs, Ábrahámhegy, Balatonrendes és Salföld, mindenütt van letéti könyvtár. Jelenleg 28 ezer kötet áll a körzet olvasóinak rendelkezésére. Kalmár László pályatörténete egybeesik a tomaji könyvtárfejlesztés történetével. A faluszülött meg a falukönyvtár együtt nőtt fel. Kalmár (a betegség terheit viselve) négyórás beosztásban dolgozik naponta, talán felesleges bizonyítani, hogy számára a könyvtári munka a közéletben való részvételt jelenti. Ezúttal drámai igazság az együvé tartozásuk, amit ő szerényen így fogalmazott meg: - Hiányozna az életemből, ha nem volna. Sokat jelent az embernek, hogy naponta tudja, hol van szükség rá. A könyvtároskodás nekem egy füst alatt szórakozás. B. O. A HARMADIK OTTHON A családi fészek és az iskola után harmadik otthonunk a könyvtár lehet-e? Kisdiák koromban nem jutott eszembe. Rászolgált pedig, most már tudom. Azóta meghitten otthonos nekem a könyvek világa, mióta tárházukba szabadított tanítónőnk. Ami egy kopott szekrényke volt az olajos padlójú tanterem sarkában. Harminc év szemüvegén visszanézve szegényes. Mégis varázslatos birodalom. Megannyi felfedező őrömet, meglepetést, kalandot rejtegetett és ígért, kíváncsiságot serkentve kielégítve kínált új ismereteket és élményeket. Hamar megszerettem a jórészt vedlett köntösű, szamárfüles köteteket. Hazavíve felvirangozódtam, amint állatmeséket, Verne-regényt, Az aranyembert, a Fegyvert s vitézt éneklők-et, később Móricz-novellákat, Darvast olvasgattam petróleumlámpa hunyorgásában. Jól éreztem magam társaságukban, közben - erre, persze csak később jöttem rá - észrevétlen táplálták és pallérozták gondolataimat, érzéseimet. Szülőfalum akkori könyvtára nem lehetett gazdagabb, mint most egy közepes házi gyűjtemény. Benne aligha volt kéttucatnyi kimondottan gyerekeknek és serdülőknek való kötet. Amennyit átlagos szorgalmú lurkóink évente elolvasnak manapság, így a felnőtteknek szánt Irodalomból kölcsönözgettünk. Harmincegynéhány osztálytársam közül öten-hatan. Ma kedvezőbb az arány, ha nem a gyermekkönyvtári választékhoz mérem. Mert ha azt veszem, hogy három évtized alatt mennyit változtak kedvezően az olvasás lehetőségei, korántsem lehetek elégedett a könyvnek az ifjak életében érvényesülő szerepével. Ahogy a lakáskörülmény és iskoláink helyzete javult, úgy gyarapodott az a bizonyos harmadik otthon is. Ám még jóval kevesebb iskolásnak meghitt hajléka, mint ahányat befogadhatna, s ahánynak szüksége lenne rá ... Éppen ezért örülök a december elején immár ismétlődő gyermekkönyvbélnek. Rendezvényei segítenek fölkelteni és elmélyíteni nemcsak a kisebbnagyobb diákok, hanem szüleik és nevelőik, könyvterjesztők és ifjúsági szervezetek érdeklődését és felelősségét. Olvassatok mindennap - hirdette az eseménysorozat jelszava. - ennek érdekében igazán rég várt együttműködés bontakozott ki a könyvtárosok és könyvkereskedők között, megyeszerte. Közösen tartottak író-olvasó találkozókat és különböző játékos foglalkozásokat. Lázár Ervin Várpalotán és Ősiben, Tatay Sándor Sümegen, Nagy Katalin Devecserben, Noszlopon, Somlóvásárhelyen nyújtott maradandó élményeket ifjú olvasóinak. Pápán egyebek között versmondóverseny, a meséről és a valóságról, a mítoszokról, mondókról szervezett beszélgetés, s az Európa Kiadó tipográfiai kroffítósa szórakoztatta és gazdagította a résztvevőket. Tapolcán az ÁFÉSZ és a Simon István boltban gyermekkönyvtárosok vezették a könyvről könyvért vetélkedőt. Csoportosan élvezték az iskolások az Amiről a jégvilág mesél és a Rege a csodaszarvasról című, meg az irodalmi, zenei, képzőművészet anyagokból összeoflított műsor. Népszerű volt a könyvbörze, tombola, vásár... Veszprémben a megyei ültőzőház könyvtári pódiumán kiállítás és verses összeállás, Az Illusztrálás művészete című csoportos foglalkozás marad tartalmas élmény. Ajkán a lányok-fiúk vetélkedője, a cserebere mellett külön figyelemre érdemes vállalkozás a szülők-könyvtárosok fóruma. Közel negyvenen vettek részt ezen az első, de remélhetően nem utolsó ilyen eszmecserén. Itt mutadak be egy rövidfilmet is a könyvtár életéről. A harmadik otthon. , A harmadik otthon lehetőségeinek kihasználása és gazdagítását szolgálták a devecseri járás kisközségeiben lakott vetélkedők és „Közösen mondjunk mesét" című játékos foglalkozások. Meg a hímveütéssel egybekötött könyvajánlatok, például A dzsungel könyve és Fekete István Ballagó ideje. Több helyen a gyermekkönyvtárosok mellé szegődtek a lelnei részlegek módszertani előadói. A hatékonyságot segitendő, könyvtárhasználati foglalkozás! tartottak Mezőlakon és másod. 5 bizonyos, hogy az esti mese elől! a legfőbb gyerek odafigyel! a tévé könyvajánlóiéra. Zsebpénzükből és szüleik, rokonaik jóvoljábó! a mikulóscsomagokba nemcsak édességek és játékok kerültek, hanem könyvek is. Veszprémben az elmúlt kúria két hétben mintegy 200 ezer forint értékű gyermek- és ifjúsági irodalom falai gazdára, károsaink lélekszámához aranyított lehet a forgalom másutt Is. Falun szerényebb, de örvendetesen emelkedő. S még hátra van a karácsonyi meglepetés. A szaküzletek hullámzó kínálata jelzi, hogy nem eléggé egyenletes az el/órás - min! a legfőbb könyvünnep elő!!. Mégis jónak mondhatni a választéka! és a keresletet. Sok százezer forint értékű kőle!kerül idén is a fenyőfák alá. Közlök a gyerekek szellemépülését és szórakozását szolgáló, rendszeres olvasásra ösztönző művek változatossága. A népmesétül a tudományos-fantasztikus Irodalomig, a hiteles üdrajzoktól a modern kohászatig és a természettudományok friss eredményeitől a régészetig rendkívül sokrétűvé vált fiataljaink érdeklődése. Mégis vannak, akik jóformán csak a tankönyvet veszik kézbe. Családi példa, ősztönzés híján és más okok miatt keveset, vagy egyáltalán nem olvas az általános és középiskolások nem lebecsülendő hányada. Mikor és hogyan hódítják meg ők is a harmadik pthon? Amelynek meghittségét egész életükben élvezik. Annál inkább, minél előbb és minél alaposabban megismerik az olvasás gyönyörűségét, a kíváncsiságot és kielégülésének örömeit. Raffai István Egyszer volt, a „Dimitrov"-ban volt egy bábjáték, nemcsak mese, de olyan mesés is volt az istenadta, hogy egy tört dióban elfért az egész mesevilág. Így kezdődhetne (mesélő stílusban) az a híradás, mely az Állami Bábszínház Diótörő című báb- és pantomimjátékáról szól. Mert különös, nagy képzeletű, csodálatos ívű történet elevenedett meg Csajkovszkij Diótörő című zenéjére. Ami különös: a színészek nagy méretű bábmaszkokba és öltözetekbe bújtak, s ezzel az emberi test méreteit, arányait szokatlan módon megváltoztatták. Ami nagy képzeletű: az álomjelenet világa valóban kiterjedt az emberi fantázia teljes horizontjára, ennél mesésebb utat a kisherceggel nem járhat be álmodozó kislány. És ami csodálatos: a mesevilág megjelenítése mind formavilágban és színvilágban, mind mozgásban. Hoffmann meséje és Csajkovszkij zenéje alapján (Szilágyi Dezső szövegkönyve nyomán Bródy Vera és Koós Iván báb-, maszk- és díszlettervezők közreműködésével) Szőnyi Káló olyan bábjátékot rendezett, amilyet ritkán lát felnőtt és gyermek. S innen a szomorúságunk: az előzetes hírverés gyengesége miatt kevés veszprémi ember tudta, mit rejt a „Diótörő", ha bábművészek veszik kézbe. Ráadásul a kései (este hét órás) műsorkezdés is azt sejtette a közönséggel, talán felnőtteknek szóló mese ez. Jó volna megismételni (akár többször is!) az előadást, lehetőleg délutáni előadásban (vagy előadásokban). Képriportunk az egyszer volt (de többször szeretnénk) zenés pantomim- és bábjáték néhány jelenetéből ad „mutatót": sajnos, az eredeti látványtól fényévnyi messzeségben, a mesevilág mezsgyéjéig el sem jutva. A kislány ólomútja kezdődik a vitéz kisherceggel, meseországba. A. Horváth P. felvétele! Karácsonyos! a családban NAPLÓ - 1980. december 19. péntek - 5