Napló, 1981. február (Veszprém, 37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
Szarvasmarha-tenyésztés 1976-1980 A jobb minőség kettős kifejezése: több tehén, magasabb tejhozam és... A VI. ötéves terv megfogalmazása - mint a termelő ágazatokban mindenütt - sajátos szembesítéssel kezdődik a mezőgazdasági nagyüzemekben. Az alap az, hogy honnan indultak és hová jutottak. A következőkben azt vesszük szemügyre, hogy miként alakult a nagyüzemek egyik meghatározó jelentőségű ágazata, a szarvasmarha-tenyésztés helyzete. Már elöljáróban jó hangsúlyozni: az ágazat eredménnyel oldotta meg azt a fokozott erőfeszítést igénylő feladatát, hogy egyidejűleg gyarapítsa tehénállományát és növelje a tejtermelést. MIKOR ELÉGEDETT A VÁSÁRLÓ? Az V. ötéves terv a szarvasmarhatenyésztésben a szakosodás, a fajtaváltás, az iparszerű termelési forma kialakulásának és általánossá válásának időszaka. Előbb a minőségi mutatókról. A termelőszövetkezetekben a tejelő tehenek száma 1975-höz viszonyítva 1980-ban 29,7 százalékkal, az állami gazdaságokban pontosan 21 százalékkal emelkedett. Még szemléletesebb, ha azt mondjuk, hogy az állománynövekedés valamivel meghaladta az 5 ezret. A változás másik fő mutatója az egy tehénre jutó tejtermelés alakulása. És végeredményben ez a lényeg. A boltból tejet és tejterméket vásárló attól még nem érez tiszteletet a termelő iránt, hogy sok tehén áll az istállókban, őt az érdekli, van-e elegendő és megfelelő minőségű áru. A vásárló elégedett, ha folyamatos az ellátás és egyre bővül a tejtermékek választéka. Természetes módon a termelők ér- tékelése is az, hogy mind több „nyersanyagot" adjon a tejiparnak. Szóval az egy tehénre jutó tejtermelés. A Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség gondos kimutatása szerint 1975- MENNYIRE ÉDES Néhány éve a szarvasmarhatenyésztés mint „megtűrt" ágazat elkülönült a gazdaság más területeitől. Napjainkban az első számú vezetés figyelmének középpontjába került - legalábbis a gazdaságok túlnyomó részében. A növénytermesztés a tenyésztők keze alá dolgozik. Javult a takarmány minősége, a legelő jelentősége fokozatosan felértékelődik — ez is az új szellemű gazdász magtartásából következik. Arról van ugyanis szó, hogy a „végtermék", a tej növekvő menyben a megye tsz-eiben egy tehéntől átlagosan 2129 liter tejet fejtek, ami 1980-ban 3673 literre emelkedett. Az állami gazdaságok magasabb színvonalról indultak, így a növekedés üteme „csak" 63,2 százalékos, a tsz-ek 72,5 százalékával szemben. A tényszerű adatok: a IV. ötéves terv utolsó évében az állami gazdaságokban az egy tehénre jutó átlagos hozam 2961 liter volt, öt évvel később 4833 liter. Olyan dinamikus a fejlődés, hogy aligha van hasonlóra példa a nemzetközi gyakorlatban! Nem azt mondjuk, hogy az elért színvonal maga a csúcs, a lehetséges maximum, de az évek óta tartó emelkedés kiváló, elismerésre méltó teljesítmény. Eltekintünk most a szokásos összevetéstől, attól, hogy milyen óriási különbségek vannak az azonos fajtát tartó gazdaságok teljesítménye között, hiszen az átlag alatt produkálók is közvetlenül érdekeltek a felzárkózásban, a több tej értékesítésében. Az ösztönző ugyanis szigorúan minősít: a helybenjárást azzal bünteti, hogy nem ad prémiumot, a nagyobb, a növekvő teljesítmény viszont súlyos milliókban kap elismerést. A CUKORRÉPAn nyisége önmagában nem minden. Ha a termelést nagy költség terheli, (ha a gyenge minőségű silót, a hitvány termést adó legelőt abrakkal „pótolják”), akkor a több tej prémiuma egyszerűen csak fedezi a ráfordítást. És a gazdaságok nem egyszerűen a nagyobb bevételben, hanem a több nyereségben érdekeltek. Ez a szemlélet a gondolkodás magasabb minőségét követeli meg. Megfelelő felkészülési idő után kormányzatunk bevezette a cukorrépa bel-, tehát cukortartalma szerinti átvételét. Az érintett gazdaságok kezdetben húzódoztak az „újítástól", mondván: az ő dolguk a termelés, gazdálkodjon az anyaggal a cukorgyár, a feldolgozó. A minőségre orientálás (nem szóban, anyagiakban) meglepő és gyors változást hozott: igazodtak a gazdaságok a több cukor után nagyobb bevételhez és ami a fő, nagyobb nyereséghez jutottak. A tavalyi roppant szeszélyes időjárás nem kedvezett az extra minőségű búza termesztésének. Nem is hozott nagy eredményt legfontosabb kenyérgabonánk béltartalom szerinti minősítése. A törekvést azonban jól megértették gazdaságaink. A jobb, a magasabb értéket hordozó búzáért többet fizetnek, mint a kommersz minőségűért. A program vetés utáni meghirdetése megkésett dolog (a rossz évjárat mellett ennek is szerepe volt), ez sem változtat azonban a dolgon: kiváló minőséget árban ismeri el a szabályozó. A MINŐSÉG PÉNZT IS JELENT Nem hivatkozhatunk másra, csak utalunk a logikusan következő változásra. Előbb utóbb a tej is megkapja a maga rangját. Mert nem igaz, hogy tej - tej. A feldolgozó tejipar az igazi megmondhatója, hogy a minőség mennyi árnyalatát különböztetik meg. Az istálló rendje, a tejőberendezés tisztasága, a tehén egészsége, a hűtő állapota és egy sor más körülmény alakítja a tej minőségét. Erre idejében és fokozatosan felkészülni, a gazdaságok jól felfogott érdeke. Mert a minősítést ismét pénzben mérik! A tejmérleg kedvező alakulása dicséri a szabályozó rendszer hatásosságát, a gazdaságok rugalmasságát, az ágazatból dolgozók tiszteletre méltó helytállását — egyben utal a mezőgazdaság lehetőségeire is. Arra, hogy ha az együtthatók szabad érvényesülést kapnak, milyen nagy eredmények érhetők el. A jobb minőség igénye már újabb erőfeszítést igényel. És nemcsak a fejre áll ez! Túras Lajos Ki a felelős? avagy a szokás hatalma Sokáig ültem a Viskó Építő és Szerelő Részvénytársaság igazgatójának előszobájában. Csak irányító Ignácz elvtárs tárgyalt. A titkárnő meglehetősen laposan nézegetett felém. Nem kelthettem benne túl nagy szimpátiát. A bőrfotel kényelmes volt. A fekete ikeibe jó volt belesüllyedni. Szinte bántam, hogy fel kell belőle kelnem, szabaddá vált a bemenet. - Miben állhatok rendelkezésére? - mosolygott szívélyesen Csakirányitó Ignácz. - Házügyben jöttem. Az Aranylábú Fiúk Lakótelep VXXXVIXII. számú ház ügyében. - Igen. Éspedig? - A felelősét keresem. - A felelősét? — fagyott le a mosoly a Viskó-építő és Szerelő Részvénytársaság igazgatójának arcáról. - A felelősét! Egy perc. A jobb oldali falhoz lépett. Gombnyomásra hatalmas beépített szekrény tárulkozott ki. Légferül széles, nagy fekete betűkkel: FELELŐSÖK. Újabb gombnyomás. Lyukkártyagép tolakodott elő. Csakirányító Ignácz betáplálta az adatokat. Gombnyomás. Megindultak a polcsorok, egyre gyorsabb ütemben kerültek egymás fölé, s alá, míg ki nem ugrott egy piros dosszié. — Lessék! — nyújtotta felém az igazgató a választ. - Utasítástovábbító Ubul, a Szög- Ki-Be Verő Főépítésvezetőség vezetője. — Köszönöm - hajtottam meg magam és átmentem a szomszádos 25 emeletes toronyházba, a Szög-Ki-Be Verő Főépítésvezetőségre. A főépítésvezető itt is tárgyalt. A titkárnő itt is gyanúsnak talált. A fotel sem volt oly kényelmes, mint az előbbi. Csekély 3 óra múlva bejutottam. — Házügyben jöttem. — Parancsoljon — mosolygott Utasítástovábbító Ubul. — Az Aranylábú Fiúk Lakótelep VXXXVIXII. számú ház ügyében. Ki érte a felelős? Egyszeriben villámokat szórt a főépítésvezető szeme. — A felelőst keresi? - Hát kérem megmondhatom. Ő is a falhoz lépett. Igaz, nem a jobb oldalihoz, hanem a bal oldalihoz. A fal sem tűnt el gombnyomásra, s a kitárulkozó szekrényajtó mögött egyszerű hatfázisú Mercedes összeadógép volt. A felelős nevének előteremtése is három percig tartott. — Nem tehetek róla Gyula, az Ü szög-Húzgáló Építésvezetőség vezetője a felelős. E jeles úriember már csak 10 emeletes házban lakott. S igen hamar tovább küldött. Mérnökhibás János csoportvezetőhöz. Feneavezetőket Lajos művezetőhöz küldött, ki magából kikelve tiltakozott mindennemű felelősségre vonás ellen. Mindig nálam kötnek ki Antalhoz utasított. — Házügyben jöttem. Az Aranylábú Fiúk Lakótelep VXXXVIXII. számú ház ügyében. A felelőst keresem. — Csak irányitó Ignácz, Utasítástovábbításból. Nem tehetek róla Gyula, Mérnökhibás János. Fene a vezetőket Lajos elvtársaknál már volt? — Igen, így kerültem önhöz. — Hát kérem, akkor nem tehetek mást: én vagyok a felelős. És megadóan, reménytelenül széttárta karját. A villanyszékbe készülő emberhoz képest egy vigyorgó reklámember volt. — Arról van szó, Mindignálam kötnek ki Antal elvtárs, hogy az Aranylábú Fiúk Lakótelep VXXXVIXII. számú ház megépítése igen szép, jeles, sikerült munka volt. Köszönet, dicséret érte. Emberünk azon nyomban összeesett. Nem bírta el a megrázkódtatást. A. A. VÁLTOZÁSOK A POSTAI DÍJSZERŰSBEN Érvényes az új tarifa, ma állítják át a nyilvános telefonokat Ismeretes, hogy a múlt hónap közepén bejelentett árintézkedések között szerepelt a különféle postai szolgáltatások díjainak emelése, amely február elsejétől, azaz mától lép érvénybe. Az elmúlt napokban megyénk postai dolgozói felkészültek az átállással kapcsolatos feladatok minél zökkenőmentesebb elvégzésére. Korábbi sajtóközleményekből ismeretes, hogy a pénzbedobásos nyilvános telefonállomások beszélgetéseinek díja kettő forintra, az egyéb egyéni előfizetői, illetve kézi kapcsolású postai — állomások telefonálási díja egy forint ötven fillérre nőtt. Iván József, a megyei távközlési üzem vezetője elmondta, hogy Veszprém megye 35 településén 164 nyilvános készüléket állítanak át a mai napon a kétforintos érmékre. A telefonálók vegyék figyelembe a készülékeken található tájékoztató feliratokat, és azoknak megfelelő pénzérmét dobjanak a készülékbe. Veszprémben és Pápán időszámláló nyilvános telefonok működnek. Egy érmével tehát három percig lehet telefonálni. A harmadik perc lejárta előtt jelzés figyelmeztet arra, hogy további telefonálási szándék esetén újabb kétforintost kell a készülékbe dobni. A megyei távközlési üzem vezetője arra kéri a telefonálókat, hogy idegen tárgyakat ne rakjanak a telefonkészülékekbe, mert használhatatlanná válnak. A hibás készülékek észlelői a működésképtelen nyilvános telefont jelentsék be, hogy mielőbb megjavíthassák. Tudjuk, hogy néha egy élet - vagy egy új élet-múlik azon, használható-e a lakótelepi telefon. A postai szolgáltatások változásával kapcsolatban Lövegjártó Jánostól a veszprémi egyes posta vezetőjétől kértünk tájékoztatást. A távbeszélődíjakkal kapcsolatban elmondta, hogy a január 19— 31. közötti beszélgetések számláját január 31-én 24 órakor olvassák le. Ezt az előfizetői költséget a márciusi számlára viszik át, a 12-es rubrikába. A különféle postai szolgáltatások — küldemények — új díjszabásai a mai postai nyitástól, azaz nyolc órától érvényesek. Erre alaposan felkészítették dolgozóikat, továbbá díjszabási kivonatokat helyeztek el a hivatalokban. A magasabb díjszabástól a posta a küldemények gyorsabb kezelését, a táviratok gyorsabb felvételét reméli. Táviratnál például nem számolják az üzenet szavaihoz a címzést. Ezzel kapcsolatban egy feladói hibalehetőségre hívta fel a figyelmet az egyes posta vezetője. Gyakori tapasztalatuk ugyanis, hogy az ügyfelek lehagyják a táviratról a címzett nevét, vagy a lakhelyét. Ilyen esetben természetesen a küldeményt nem tudják továbbítani. Eddig erre a hibára feladatszerűen rábukkantak a postai dolgozók, mától kezdve az ügyfeleknek kell gondosabban kitölteni a táviratokat. Elutaztak a bolgár kereskedők Szombaton utazott el megyénkből a haszkovói kereskedők delegációja. Az árucserével mind a magyar felek - a PANNONKER és a KOMFORT -, mind pedig a haszkovói nagy- és kiskereskedelmi vállalat szakemberei elégedettek. A két magyar vállalat együttesen több mint negyedmillió rubel értékű áru cseréjében állapodott meg a bolgárokkal. AZ árukiválasztás és a jegyzőkönyvek készítése elvtársi, baráti légkörben kezdődött és úgy is ért véget. A jegyzőkönyvek egyik pontja azt biztosítja, hogyha a felek időben szállítják egymásnak az árukat, akkor még ez évben lehetőség van a szerződés bővítésére. A rádió és a televízió mai műsora 1981. FEBRUÁR 1., VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 7.23: Baráti körben. A Mezőgazdasági Könyvkiadó munkatársai között 8.10: Öt kontinens hét napja 8.26: A Nyitnikék postája 9.01: Olvastam egy novellát 9.26: Népi muzsika 9.50: Az idő rostájában. Ady Endre versei 10.08: Százszorszép Színház 10.58: Híres előadóművészek felvételeiből 12.10: Édes anyanyelvünk 12.15: Magyar előadóművészek 13.00: Tiszta szívvel 13.10: Elisabeth Schwarzkopf, Mario Lanza és Robert Merül könnyűzenei felvételeiből 14.05: Gondolatjel 15.12: Schwedti levél. Feladó: Fikár László 15.22: Népdalkörök országszerte 15.42: Hófehérke és a hét törpe. Részletek Churchill filmzenéjéből 16.02: Csendes Don VI. rész. Solohov regénye rádióra alkalmazva 17.10: Nosztalgia? Kondor Katalin hangos jegyzete 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.50: Diákkönyvtár hangszalagon 19.34: Világjáró zenekarok. A Londoni Szimfonikus Zenekar 20.50: Vörös Kálmán népi zenekara játszik, Gaál Gabriella nótákat énekel 21.19: Világirodalmi Dekameron 22.15: Lemezmúzeum 23.33: Zenekari operarészletek 0.10: Bennett: Comédia PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Népszerű muzsika korán kelőknek 7.00: A görög katolikus egyház félórája 7.30: Lionel Rogg régi szerzők műveiből orgonái 8.05: Mit hallunk? 8.30: Szívesen hallgattuk 10.00: Szivárvány 12.00: Jó ebédhez szól a nóta 12.57: A Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa madrigálokat énekel 13.10: Kópé kakas királysága - Dimitar Dimitrov rádiójátéka 14.04: Újdonságainkból 14.33: Táskarádió 15.30: Jelenidőben 16.00: Híres zenekarok albuma 16.39: Slágerek mindenkinek 17.40: Ha még nem tudná 18.33: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 19.20: A cornwalli kalóz. Részletek Sullivan operettéből 19.50: Szántó Béla születésének 100. évfordulója 20.38: Spanyolország Párizsa. Rózsa T. Endre barcelonai riportja 20.58: Slágermúzeum 22.06: Kellemes pihenést!ni. MŰSOR 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora 7.30: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsorai 8.11: Operaegyüttesek 9.04: Viktor Pikaszen és Miroszlav Ruszin hegedűhangversenye a pesti Vigadó hangversenytermében 10.10: Új Zenei Újság 11.06: HI-FI Varieté 12.10: Égtájak 13.05: Új lemezeinkből 13.50: Kis magyar néprajz 13.55: Falstaff. Részletek Verdi operájából 14.52: Beethoven kamarazenéjéből 16.10: Sztravinszkij: Oedipus rex - kétfelvonásos opera-oratórium 17.03: Zenés emlékeim. A mikrofonnál: Hidas Antal 17.40: Slágerlista 18.15: Martha Argerich zongorázik. Közben: 18.45: A magyar széppróza századai - 149. rész 19.30: Rádiószínház 20.24: Reneszánsz kórusmuzsika 20.54: A Drezdai Állami zenekar hangversenye a Prágai Tavaszon 22.09: Népek között 22.44: Romantikus operaáriák MAGYAR TV 8.05: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (színes) 8.10: Mindenki iskolája. Földrajz. Fejlődő országok Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában (ism.) 8.50: Biológia. Idegi és hormonális szabályozás (ism.) 9.15: Óvodások fémműsora. Kisfilm-összeállítás 1. Prim kíváncsi NSZK rajzfilmsorozat 3. rész: A gumicukor (színes) 2. A póruljárt farkaskölyök. Szovjet bábfilm 9.35: Tau bácsi. Csehszlovák gyermekfimsorozat V. rész: Tau bácsi az iskolában (színes) 10.15: Hírek 10.20: Vitéz László és a többiek. Itt nem szabad énekelni - Csodaláda. Vásári bábjátékok (ism.) (színes) 10.50: Hóanyó. NDK mesefilm (ism.) 14.10: Aki dudás akar lenni Fiatalok népzenei műsora. Pásztordalok (színes) 14.25: Műsorainkat ajánljuk! (színes) 14.50: KELETI MÁRTON-sorozat: Én, Strasznov Ignác, a szélhámos. Tévéjáték - II. rész (ism.) 15.40: Reklám 15.45: Tokajhegyalja. Dokumentumfilm - II. rész (színes) 16.40: Reklám 16.45: TELESPORT (színes) „1980 legjobb ifjúsági és felnőtt sportolója” Vándordíjak átadása 17.55: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor 18.25: Reklám (színes) 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (színes) 18.45: Esti mese (színes) 19.00: A Hét (színes) 20.00: Hírek - Sporthírek 20.10: Shakespeare összes művei a BBC feldolgozásában. II. Richárd - Angol film 22.50: Hírek - Totóeredmények SZLOVÁK TV 8.15: Hírek 8.20: Gyermekműsor 10.35: A Sportka számainak húzása 10.45: A Nagy Honvédő Háború. Dokumentumfilm-sorozat 14. rész 11.35: A hét tükre 12.05: Déli hangverseny 12.45: Hírek 13.00: Varázsló. Magyar gyermekfim 14.20: Sportfórum 15.05: Csehszlovákia-Lengyelország. Férfi kézilabda-mérkőzés 16.25: Folklórműsor 16.50: Hegyi emberek. Szlovák film 18.30: Esti mese 18.40: Népdalműsor 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: TV-híradó 20.00: Vasárnapi vers 20.10: Aki szelet vet. Amerikai filmdráma 22.15: Sporthíradó 22.30: összeállítás jégkorongmérkőzésekből 23.30: Hírek OSZTRÁK TV 15.10: Az arckép. Ifjúsági fam 16.30: Tükörképek 17.15: Maja, a méhecske. Rajzfilmsorozat: „zA virágok ünnepe” 17.40: Jó éjszakát, gyerekek! 17.45: Idősek klubja 18.30: Osztrák népi muzsika 19.00: Vasárnapi osztrák képek 19.30: TV-híradó 19.50: Sporthírek 20.15: Óvás. TV-játék 22.45: Hírek II. MŰSOR 10.55: Síversenyek közvetítése St. Antonból 16.45: Túl forró rászabadítani. Filmkomédia 18.30: Okay. Ifjúsági magazin 19.30: TV-híradó 19.50: Heti körkép 20.15: Egyszer eljön a nap ... Film 22.20: Sporthírek 22.35: Út a mennybe. Tévéjáték 23.25:Tírek Műveltségi verseny a magyar filmművészetről A (film)kocka el van vetve címmel filmtörténeti vetélkedősorozatot rendez a televízió. A műveltségi versenyen - amelyet öt adásban követhetnek nyomon a nézők — az 1945 után forgatott magyar filmekről szerzett ismereteikről adnak számot a résztvevők a tv nyilvánossága előtt. A műsorban háromfős csapatok vetélkednek egymással, első alkalommal március 4-én. A játékvezető Egri János lesz. A vetélkedőt házivetítés előzi meg. Itt olyan, egykor nagy sikerű alkotásokat mutatnak be, mint a Simon Menyhért születése, a Bakaruhában, a Feldobott kő, a Ház a sziklák alatt, az Így jöttem, a Próféta voltál, szívem és a Fotográfia címűeket. Ezekhez kapcsolódóan levetítik az Emberek a havason című alkotást, amely ugyan 1942-ben készült, filmtörténeti jelentősége miatt azonban beleillik a sorozatba. Az adásokban további magyar alkotásokat is felvillantanak a képernyőn, így a Gázolás, A 9-es kórterem, a Külvárosi legenda, a Megszállottak, a Megöltek egy lányt, a Nyár a hegyen, az Oldás és kötés, az Új Gilgames, az ünnepnapok és a Nincs idő című film egy-egy részletét. A televíziós felvételeknek az Uránia filmszínház ad otthont. A zsűrit neves filmművészek alkotják. A rendező Gazdag Gyula.