Napló, 1981. március (Veszprém, 37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

I TURISTÁK figyelmébe árfolyamváltozások, módosítások Több forint, több valuta - gépjármű és vasfű­jegy A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank vasárnapi közleménye a konvertibilis elszámolású valutákkal kapcsolatos árfolyamváltozásokról és ezzel összefüggő néhány intézkedésről adott hírt. — A legfontosabb tudnivalók, változások? — Március 1-től emelkedett valamennyi konvertibilis elszámolású valuta nem kereskedelmi forintárfolyama — közölte Hajdú György­­né, az MNB főosztályvezető-he­lyettese. — Az emelkedés — mint a közölt táblázatból is lát­ható — valutánként eltérő mér­tékű, 11—18 százalék között mo­zog. Az eltérés abból szárma­zik, hogy a bank — 1980. ja­nuár 1. óta folytatott gyakorla­tának megfelelően — e hónap­ban is átvezette az árfolyamo­kon azokat a változásokat, amelyek a pénzpiacokat az utóbbi hetekben jellemezték­ a dollár jelentős erősödését, s az európai konvertibilis va­luták gyengülését. — Miként érinti az intézke­dés a magyar állampolgáro­kat? — Több forintot kapnak va­lutájukért a külföldön dolgozó magyar szakemberek, vendég­szereplő művészek, s azok, akik külföldről nyugdíjat, rokoni tá­mogatást, szerzői jogdíjat stb. kapnak konvertibilis devizában. A külföldre utazókat is érin­ti az intézkedés: úgy tűnik, az árfolyamok emelése forintban többletkiadást jelent, ha azon­ban figyelembe vesszük, hogy a többletvalutára és a gépko­csival utazók üzemanyagköltsé­geihez eddig 40 százalék ille­téket kellett fizetni és ez a magasabb illeték megszűnik (egységesen minden utazási valutavásárlásra 10 százalék lesz), úgy az lényegében ki­egyenlíti az árfolyamok emelé­sét. — Változnak-e a valutavásár­lási lehetőségek? — Az árfolyamok­­ emelése eleve szükségessé tette a va­lutavásárlási forintkeretek eme­lését. Tekintettel a nyugati or­szágokban továbbra is magas inflációra, némileg növeltük a vásárolható valutaösszeget is, így pl. 257 ezer líra helyett 289 ezret, 3838 schilling helyett 4282, 542 NSZK-márka helyett 602 márkát, 1252 francia frank helyett 1408 frankot vásárol­hatnak a turistalevéllel utazók, s ezzel az eddigi 6700 Ft-os valutavásárlási keretük 8500 Ft-ra növekszik. A benzinárak folyamatos emelkedése szükségessé tette az üzemanyagköltség céljára vásárolható fizetőeszközök ke­retének emelését, pl. a Spa­nyolországba személygépkocsi­val utazók 11 ezer Ft-ért (az utasok személyenként 3000 Ft­ért), az Olaszországba utazók 5700, illetve 1500 Ft-ért vásá­rolhatnak valutát. Arányosan emelkedett az a forintkeretösz­­szeg is, amelyet a vasúton uta­zók menetjegyvásárlásra fordít­hatnak (pl. Nagy-Britannia 12 000, Olaszország 5800). — Mit jelent mindez egy ,,tu­rista” -családnak? — Vegyünk egy olyan pél­dát, amely eléggé általános­nak tekinthető. Ha egy házas­pár egy 14 éven aluli gyermek­kel gépkocsival Olaszországba utazik, úgy eddig összesen 745 ezer lírát vásárolhatott, s er­re 25 ezer forintot kellett fi­zetnie. Március 1-től 874 ezer lírát vásárolhatnak, ami 29 ezer forintba kerül. Ez mind forintkiadásban, mind valutaösszegben 17 szá­zalékos növekedést jelent, vagyis egy-egy líra ugyanannyi forintba kerül átlagosan, mint korábban. Ha vasúton teszik meg ezt az utat, úgy ez kb. 3 százalék­kal több kiadást jelent. Köze­lebbi vagy távolabbi országok­ba utazóknál, „erősebb” vagy „gyengébb" valutát vásárlók­nál az egy kocsiban ülő sze­mélyek számától függően, ki­sebb eltérések is adódhatnak, többletköltség azonban csak minimális mértékben jelentkez­het. - Társasutazók, látogatók? — Az utazási irodáknak jo­gában áll ugyan az árfolyam­emelkedéseket az utasokra át­hárítani, de mivel kalkulációik az úgynevezett szabadáras kör­be tartoznak, nyilvánvalóan mérlegelik majd, hogy élje­nek-e ezzel a lehetőséggel. Költőpénz céljaira a társasuta­zások résztvevői több valutát vásárolhatnak, mint eddig: az első 3 napra félpanziós ellá­tás esetén 1200, teljes panzió­nál 900 Ft összegű valutát ve­hetnek, további időre pedig naponként 300, illetve 200 Ft a keret. Ez egy ötnapos útnál 60, illetve 43 dollárnyi összeget je­lent. A látogató-útlevéllel utazók az eddigi 1000 Ft helyett 1300 Ft-ért vásárolhatnak valutát, ami pl. 81 márka helyett 92 márka, 1210 jugoszláv dinár helyett 1354 dinár.­­ Egyéb változás? — A pénzügyminiszter ugyan­csak március 1-i hatályú ren­delete ezentúl nem tesz kü­lönbséget az engedély nélkül birtokban tartható és kivihető rubel elszámolású, illetve kon­vertibilis valuták forintösszege között, vagyis konvertibilis va­lutából — az eddigi 200 Ft helyett személyenként 400 Ft­­nak megfelelő valuta vihető ki külön engedély nélkül külföld­re, ami pl. a március 1-i ár­folyamon 202 schillingnek, 28 NSZK-márkának, vagy 13 dol­lárnak felel meg. Tőke Péter Nem kereskedelmi (turista) középárfolyam változása valuta február 28-ig március 1-től Ft-ban 1 angol font 60,26 67,09 1 francia frank 5,35 6,03 1 NSZK márka 12,35 14,07 1000 olasz líra 26,00 29,37 1 osztrák schilling 1,74 1,98 1 USA dollár 25,00 29,57 4 Vasárnap a Balatonnál Az idén igazolta magát a jég­törő Mátyás. Feltörte a Balaton jegét keleti—délkeleti széllel, aminek következtében az észa­ki partra gyűjtötte össze a jég­táblákat, néhol magas heggyé növelve. A jég is megtette a magáét, nem kímélve partfalat, nádast és horgász­stégeket. Ba­latonalmáditól Badacsonyig sok száz horgászhelyet zúzott szét, vagy jobbik esetben a hátára vett. Nagy nyüzsgés volt vasárnap reggeltől Alsóörsön, ahol a két nagy egyesület, a Veszprém vi­déki és az Ezüst Híd társadalmi munkát hirdetett. A Veszprém vidéki Horgászegyesület tanyá­ján nagy károkat okozott a jég. Szinte teljesen szétroncsolta a csónakkikötőt, melynek többmá­zsás elemeit szedték le a jéghe­gyekről. Az Ezüst Híd Egyesület tagsága Jéna Sándor elnök irá­nyításával a horgásztanya körü­li területet égette fel és tisztí­totta meg. Borbás János képriportja - NAPLÓ - 1981. március 4., szerda Felégetik az elburjánzott aljnövényzetet. Stégmaradványok a part menti jégen. Valamikor csónakkikötő volt. ­ A KOMFORT Ü­ZLETKÖTÉSE Az NDK partner 5 millióért vásárolt öt napig , február 23-tól 28-ig - tartózkodott Veszprém­ben a KOMFORT Iparcikk Ke­reskedelmi Vállalat NDK-beli testvérvállalata, a hallei HO­­Industriwaren háromtagú dele­gációja. Ezen idő alatt a ma­gyar áruk közül kiválasztott és megvásárolt 5 millió forint ér­tékűt, amelynek nagy részét háztartási, vegyi, kozmetikai, valamint üveg- és kerámiaáruk, népművészeti cikkek alkotják. A hallei testvérvállalat kép­viselői elégedetten távoztak, hi­szen a KOMFORT szinte min­den igényüket kielégítette. Ezt az árumennyiséget, amely a HO-Industriwaren első félévi készletét növeli, illetve teszi választékosabbá, a veszprémi partner május végéig rendel­tetési helyére szállíttatja. Nemes olaszrizling, cserszegi fűszeres A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszékén előállított új szőlőfajták közül a múlt évben állami fajtaelisme­résben részesült nemes olasz­­rizlingből körülbelül egymillió oltványt készítenek ezekben a hetekben a Badacsonyi Szőlő- és Bortermelő Rendszer taggaz­daságaiban, valamint a sármel­léki tsz-ben és a vonyarcvashe­­gyi szőlőtermelő szakcsoport­ban. Az illat- és zamatanyagban is gazdag és az ismert fajták­nál 20—25 százalékkal maga­sabb hozamot adó nemes olasz­­rizlinget elsősorban nagyüze­mek telepítik. A keszthelyi szőlőnemesítők másik kiváló szőlőfajtája, az egyetemi kísérleti telepen elő­állított cserszegi fűszeres, már a fajtajelöltek listáján van. Az üzemi kísérleteket a sármelléki „Zalavár” Termelőszövetkezet végezte el. A lisztharmatra, pe­­ronoszpórára nem érzékeny, fagytűrő szőlőből jelenleg negy­ven hektár van a nagyüzemek­ben, és a sármelléki termelőszö­­vetkezet további 50 hektárra elegendő oltárügyet adott át a napokban a szaporítóüzemek­nek. Magas termő- és cukroso­­dóképessége, fagytűrő volta és átható zamatanyaga miatt az alföldi szőlőtermelők­­­között nagy iránta az érdeklődés. A rádió és a televízió mai műsora 1981. MÁRCIUS 4., SZERDA KOSSUTH RÁDIÓ­­ 8.27: Világablak 8.56: Olvasólámpa 9.06: Balla Mihály hegedül, Körmen­di Klára zongorázik 9.46: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Orosz muzsika 11.25: Nóták 12.35: Egészségügyi rehabilitáció Ausztriában. Holakovszky István riportja 12.55: Operaslágerek 13.25: Dzsesszmelódiák 14.20: Réti József tömeg­dalokat énekel 14.29: Kagylózene 15.10: Szentendrei Klára nótákat éne­kel 15.28: MR 10-14 16.09: Kritikusok fóruma 16.19: Magyar előadó­­művészek 17.10: Gácsi Sándor műsora 17.35: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak 19.15: Csendes Don­ Solohov regénye rádióra alkalmazva XIV. rész 20.17: A zene nem ismer határokat 21.07: Színes népi muzsika 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Svájci Olasz Rádió énekkara Monteverdi-madrigálokat énekel 22.53: Blöff, vagy csodafegy­ver? 23.08: Brahms kamarazenéjéből 0.10: Filmzene PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók, táncok fúvószenekarra 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Idősebbek hullámhosszán 9.28: A 04,05,07 jelenti. Vendégségben Buda­pest rendőr főkapitányánál 10.00: Zenedélelőtt 11.30: A Szabó család 12.00: Énekszóval, muzsikával 12.33: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: Kettőtől négyig ... 16.00: Mindenki iskolája 16.40: Fiataloknak! 17.45: Ötödik sebesség 18.35: Népdalkörök országszerte 18.55: BTK 195. § 19.20: Nem zavarok? 19.45: A beat kedvelőinek 20.33: Kiván­csiak klubja 21.25: Portré slágerekből 22.25: Robert Stolz és kortársai 23.15: Dzsesszfelvételekből 23.30: Kemény Egon szerzeményeiből in. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Debussy: Három sanzon Charles d’Orleans verseire 9.37: Weber-Mahler: A három Pinto. Háromfelvonásos opera 11.05: A Dunánál 11.25: Az operaközvetítés folytatása 12.02: Barokk zene 13.07: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok 13.27: Kodály- és Ravel-művek 14.19: Zenekari muzsika 15.54: Zeneművészeti Szakközépiskolások I. Országos Rézfúvós kamarazene-versenye, Barcs 1980.­­ IV/3. rész 16.16: XIX. századi operákból 16.50: Öt földrész zenéje 17.00: A véges végtelen 17.30: Az 1980. évi Newport Dzsesszfesztivál felvételeiből 18.00: A Kó­ruspódium évadzáró hangversenye a 6-os stúdióban II/2. rész 19.05: Év­századok mesterműveiből 19.35: Kapcsoljuk a Pesti Vigadó hangverseny­­termét. A Kalinyini Filharmónia női vonósnégyesének hangversenye. Közben: kb. 20.25: A világ képeslapokban. Kb. 20.45: A hangverseny­­közvetítés folytatása. Kb. 21.20: Operakórusok. 21.35: Kemény Zsig­­mond: A rajongók. Rádióra alkalmazva II. rész MAGYARTV 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétérna (színes) 8.05: Iskola tévé. Fizi­ka (ált. isk. 6. oszt.) A belső energia 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.) Sír­ nevet. II. rész (színes) 9.35: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt.) Szó-ra-ka-té-nusz. Ül az ágon ákom-bákom (színes) 9.50: Delta. Tudomá­nyos híradó (ism.) (színes) 10.15: Csendes Don. Szovjet filmsorozat: VI/3. rész (ism.) (színes) 11.15: Schubert: V. szimfónia. Osztrák film (ism.) (színes) 11.45: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor (ism.) 14.40: Iskolatévé: Magyar irodalom (ism.) (színes) 15.10: Magyar nyelv (ism.) (színes) 15.30: Fizika (ism.) 16.00: Gólyavári esték. Gazdaság és külpolitika - a nagyhatalmak harca a Duna-völgyi gazdasági hegemóniá­ért a két háború közötti Európában. II. rész (ism.) (színes) 16.40: Hírek 16.45: A bábu. Lengyel filmsorozat. IX/2. rész: Rzecki emlékiratai (ism.) (színes) 17.45: Reklám 17.50: Életet az éveknek! Nyugdíjasok műsora 18.20: Abu-Dhabi Miniállam olajkincse 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója 19.00: Reklám 19.10: Időseb­bek is elkezdhetik. Tévétérna (színes) 19.15: Esti mese 19.30: TV-híradó (színes) 20.00: Századunk. Végjáték a Duna mentén. II. rész: „Föld felett és föld alatt” 21.15: Becsületbeli ügy. Olasz-francia film (színes) 23.15: TV-híradó 3. (színes) 9­­. MŰSOR 20.00: Láz. A Pécsi Körzeti Stúdió dokumentumjátéka 20.50: TV-híradó 2. (színes) 21.10: Reklám 21.15: Peter Hacks: Lotte. Színmű két részben. A Pesti Színház előadása felvételről (14 éven felülieknek!) SZLOVÁK TV 18.30: Esti mese 18.40: Egy követésre méltó példa. Portréműsor 19.05: Hogy a halál ne fenyegethesse. Katonák műsora 19.20: Időjárásjelentés és műsorismertetés 19.30: TV-híradó 20.00: A rejtett színes világ. Tévéfilm. 2. rész 21.15: Ez történt 24 óra alatt 21.30: Találkozó fúvószene mellett 22.05:Ismeretek forrrása. Rövidfilm 22.35: Népdalműsor 23.15: Hírek JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű TV-napló 17.45: Pipacsok a sínek mentén. Gyer­mekműsor 18.45: Látogatóban 19.15: Rajzfilm 19.27: Ma este 20.00: Sportszerda 20.25: Labdarúgás: Inter—Crvena Zvezda 22.15: A Sportszer­­da folytatása 22.45: Popzene OSZTRÁK TV 9.35: Francia nyelvlecke 10.05: Mi leszek, ha nagy leszek? 10.35: Boldog évek... Film 17.00: Kicsinyek műsora 17.30: Vickie és az erős emberek. Filmsorozat 17.55: Jó éjszakát, gyerekek! 18.00: Tél Itáliában. Film 18.30: MI 19.00: Osztrák képek 19.30: TV-híradó 20.15: A táncpalota. Film 21.55:Sportműsor 0.00: Hírek II. MŰSOR 16.45: Koncertóra 19.00: Egy jó lelkiismeret. Film 19.30: TV-híradó 20.15: Aghios úr kis utazása. Tévéfilm 21.40: Riportműsor Korszerűsítik a zajszabványokat Folyamatosan korszerűsítik a zajszabványokat a Magyar Szabványügyi Hivatalban. E na­pokban - KGST-megbízásból - éppen a városi zajok megenge­dett szintjére vonatkozó előírá­sokat készítik, hogy néhány hó­napon belül új szabványok lép­jenek a régiek helyére - nem­csak nálunk, de a többi KGST- országban is. Hazánkban jelenleg 37 zaj­szabvány van érvényben, közü­lük harmincegyet az utóbbi öt évben dolgoztak ki, igazodva két nagy szervezet, a KGST és a nemzetközi szabványügyi szer­vezet előírásaihoz. Külföldi vé­lemény: korszerűek a magyar zajszabványok. Az előírások leg­alábbis jól szolgálják a munka- és lakóhelyek, utcák, terek csendvédelmét. A korszerűsítés­re ennek ellenére állandóan szükség van. Ez nem jelenti fel­tétlenül azt, hogy megváltoztat­ják a megengedhető zajszintek mértékét. Sokkal inkább a vizs­gálati módszerek korszerűsítésé­ről, gazdaságosabbá tételéről van szó. A műszaki-technikai fejlődés, az új gépek beállítá­sa, vagy éppen az új típusú könnyűszerkezetes épületek megjelenése okán a tervezők­nek, megrendelőknek nemcsak azt kell tudniuk, hogy mennyi a megengedett zajszint, de főként azt, hogy milyen műszaki-fizikai jellemzőkből, paraméterekből következtethetnek a végered­ményre. Egyértelműbb és ol­csóbb vizsgálati módszerek ki­dolgozása a cél. Magyarországon a lakó- és kommunális épületek csendvé­delmét már megfelelő vizsgála­ti módszerek szolgálják, a kor­­szerűsítés elsősorban a munka­helyi épületek, berendezések zajszintelőírásainak módszerére vár. A korszerűsítést a szabvány­­ügyi szakemberek az Egészség­­ügyi Minisztérium, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és a SZOT illetékes szakembereivel együtt végzik.

Next