Napló, 1981. május (Veszprém, 37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-13 / 110. szám
Ifjúsági koncertek Pápán A hagyományos májusi zenei napokat az éneklő-zenélő ifjúság hangversenysorozat nyitotta meg. A részt vevő együttesek nagy számára való tekintettel az idén két esten került megrendezésre a Jókai Művelődési Ház szervezésében a várkastély pompás Nádor-termében. Első napon a középiskolák Helikonon minősített együttesei szerepeltek. Bevezetőül a középiskolai vonószenekar műsora hangzott el. (Művészeti vezető: Hoppálné Nagy Zsuzsanna.) Dinamikus előadásuk, egészséges zenekari hangzásuk, kitűnő és fegyelmezett felfogásuk új szint hozott az együttes életébe. A középiskolás kórusok arany minősítésükhöz méltóan nívós műsorral, fejlett hangzással énekeltek. Felzárkózott a közgazdasági szakközépiskola fiatal leánykara, Gábriel Sándorné vezetésével Bartók: Karahéjja című darabja kiváló tolmácsolásban érvényesült. Sudár Imréné a 304. számú MVM leánykara élén Bárdos: Falu végén című művének egészséges humorát hozta, a Petőfi gimnázium kórusával pedig az intonációs tisztaságra, színes műsorra, egyéni hangvételre adott példát! A Türr gimnázium vegyeskara régi hagyományaira emlékeztetően énekelte Bárdos: Zenei élet Dana-dana művét (vezető: Mayer Károlyné). Záróként a Türr gimnázium óvónői leánykara énekelt Szekeres Lajos vezetésével, Bartók: Legénycsúfolójának humorával, Kodály Lengyel Lászlójának drámai előadásával arattak tetszést. Az énekes ifjúság magas zenei teljesítménye ellenében szóvá kell tenni a közönségszervezés fogyatékosságát, mert ez a lelkes ifjúság ennél több hallgatóságot érdemelt volna. Nem volna szerencsésebb ezt a megkésett koncertet összekapcsolni a korábban rendezett Éneklő ifjúság hangversennyel, amelynek talán legillőbb helye éppen a Nádor-terem lehetne? Az általános iskolások koncertjét a Bartók Béla Zeneiskola vonószenekara nyitotta meg Bódi László zenetanár vezetésével. Hangulatos volt a népdalműsoruk, s az általánosiskolás korú együttes játékából az Este a székelyeknél szólistáját külön dicséret illeti. A tavaszi Éneklő ifjúságon minősült kórusok műsorában mindenkinek jutott egy-két mű, amelyben kitűnően érvényesülhettek. A most először szereplő 2. számú iskola a Bartók által gyűjtött, kevésbé ismert népdalokat és Bárdos Európa peremén című kis kórusait adta elő hangulatosan. (Vezényelt: Kovács Attiláné.) A 3. számú iskola kórusa (vez.: Peidl Lászlónál Szvesnyikov: Szülőföldem című művének tömör hangzataival tűnt fel. A Hámán Kató iskola énekkara előadásában (vez.: dr. Csepregi Istvánná) Kodály bicíniumai, Bartók műve, az együttes kiváló hangzásvilágáról tanúskodtak. A Killián iskola (vez.: Gábriel Sándorná) Bartók Játékának dinamizmusával jó zenei ízlésről tett bizonyságot. Az Erkel Ferenc Zenei Általános Iskola (vez.: Dévay Gáza) igényes műsorral jelent meg. Legnagyobb teljesítményüknek Kodály Hegyi éjszakák című művét éreztük. Hangzásviláguk érett, színárnyalatokban rendkívül gazdag, méltó az intézmény nevéhez. Befejezésül a Maróthy vegyeskar sokszínű műsorát hallottuk. Madrigáljaik stílusosan szóltak, de kitűnően énekelték Bartók műveit is. A két koncert igazolta, hogy a pápai ifjúság is szereti a zenét, tud érte lelkesedni. Nagy elismerés illeti énektanáraikat, akik szítani tudták tanítványaikban ezt a tüzet, a zenét jól állítják a nevelés szolgálatába. T. K. Baráti fogadtatás: A városlődi énekkarral Halle megyében A Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa ás a Szakszervezetek Halle megyei Tanácsa között kialakult együttműködés eredményeként kölcsönösen lehetővé teszik kultúrcsoportok cserelátogatását. A Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa most a Veszprém és Vidéke ÁFÉSZ fenntartásával működő Városlődi Vegyeskarnak biztosította a Halle megyei vendégszereplés lehetőségét. A városlődi énekkar Vida Lászlónak, ,a KPVDSZ megyei bizottsága titkárának vezetésével utazott Halle megyébe. Barátoknak kijáró gondoskodással fogadták az énekkart, több szakszervezeti vezető találkozott a kórussal, köszöntötte a kollektívákat dr. Kubica Dieter, a Szakszervezetek Halle megyei Tanácsának titkára is. SIKERES SZEREPLÉSEK A Tóvári Lajos karnagy vezetésével működő városlődi vegyeskar jól felkészült a Halle megyei vendégszereplésre. Első fellépésük Bernburgban, a Mezőgazdasági Főiskola kultúrtermében volt. Több százan voltak kíváncsiak a városlődi dalosok önálló hangversenyére. Az énekkar igényes műsorral, az eddig megszokott szép tiszta hanggal, biztonsággal állt a közönség elé. Különösen élményt adóan énekelték Bach J. S.: Hajnal kél, Pitoni: Boldog, aki énekel, Karai: Tűz és Barikádra, Dowland: Búcsú, Arcadest: Ave Maria című kórusműveit. Nagy sikert aratott az énekkar német népdalcsokroknak anyanyelvi előadásával és sok taps kísérte Bárdos Lajos: Tiszai dallamok és Dana-Dana című népdalfeldolgozásait. Több alkalommal a közönség tapsa ismétlésre szólította a kórust. A második fellépést a vendéglátók Sangerhausenben szervezték. A 30 ezer lakosú várost elsősorban rézbányászatáról, kerékpár- és gépgyártó üzemeiről emlegetik. A városban található a híres rózsakert, ahol sok száz fajta , rózsát termesztenek, köztük számos különleges, ritka példányt is. Kedves színfoltja volt a sangerhauseni estnek, hogy elsőként a helybeli bányász fúvószenekar játszott, s a magyar Himnusszal nyitották meg az ünnepi estet. Ezt követte a helyi gyermek- és felnőtt tánccsoport, a zenekar és a városlődi vegyeskar műsora. A kultúrház nagyterme megtelt a helybeli érdeklődőkkel, akik nagy tapssal jutalmazták a magyar énekkar szép hangzású műsorát. (A városlődi dalosok Halle megyei látogatását június elején a sangerhauseni tánccsoport és zenekar viszonozza.) A harmadik szereplést az NDK-szovjet barátság hete keretében, a felszabadulási ünnepség alkalmából rendezték Hohenmölsenben, a város főterének szabadtéri színpadán. Itt egy szovjet fúvószenekar, majd a városlődi énekkar adott koncertet. Ezt követte a kultúrházban a helybeli iskolások műsora, majd egy jó hangulatú, meleg baráti szovjet—magyar— NDK - találkozóval zárult az est. Vendéglátóink, a FDGE Halle megyei vezetői és munkatársai nagy elismeréssel nyilatkoztak a városlődi kórusról. Gratuláló szavaikban különösen azt emelték ki: nagyszerű, hogy egy 1600 lakosú község ilyen kitűnő énekkart tud kiállítani. AZT LÁTNI KELL! A Harz-hegység kulturális és művészeti nevezetessége a hegyi színház, egyszerre 1400 vendéget tud fogadni. A csodálatosan szép környezetben tartják a nyári ünnepi játékokat júniustól szeptemberig. A városlődi énekkart is vonzotta a jó akusztikájú, a sziklák közé ékelt színpad és dalra csábította a kórus tagjait, így a kitűnő hangzásról is meggyőződhettünk. Méltó befejezése volt az egyhetes programnak a drezdai kincstár megtekintése. A páratlan szépségű műkincsek az évszázadok virágzó kézműiparát tárják a látogató elé. Szóban beszámolni a látottakról nehéz volna. Azt látni kell! A Gubicza Aranka ISMERKEDÉS VÁROSOKKAL A vendéglátókat dicséri, hogy a programok összeállításakor fontosnak tartották: azt a helyet ismerje meg a csoport elsősorban, ahol a „főhadiszállása" volt, így Bernburg került az élre. Az ezeréves város egyik nevezetessége a Saale folyó partján épült vár, amit később kastéllyá alakítottak át. Az NDK-ban itt van az egyetlen olyan múzeum, amely a kőkorszaktól a XIX. századig bemutatja a malomipar fejlődését. A kastély udvarán rendezik meg minden évben a bernburgi ünnepi játékokat. A városlődi énekkart is dalra fakasztotta a csodálatosan szép környezet. A városlődi énekkar tagjai ellátogathattak Dessauba is.Itt működik Európa legnagyobb hűtővagongyára. Jelentős ipara mellett a város a kultúrának és a művészeti életnek is központja. Negyvenöt éve épült színháza otthont ad a prózai játékok mellett az operának, balettnek és operettnek is. A mosigkaui kastélymúzeum híres képgyűjteményével ragadta meg a látogatókat. A kulpembergi tvtoronyból gyönyörű a kilátás az „arany völgyre”, amit a jól termő talajáról neveznek így. Bemutatták vendéglátóink testvér, megyénk székhelyét, Halle városát is, ahol már Veszprém megyéből is sok százan jártak. Egészségügyi jegyzetek Ismét a véradó segít A vérellátás, a vérrel való gyógyítás megyénk egészségügyének azon területei közé tartozik, amelyekről sok jót írhattunk már. Az itt dolgozók azonban mindig újra témát adnak, s egyszerűen azért, mert a jó eredmények bámulatos módon szülik a következő, s egyre nagyobb feladatokat. Valamikor a nagyüzemi véradások dicséretét zengtük, aztán a vérvételek egyenletességének,, a vér mind sokoldalúbb feldolgozásának, a készítmények elterjedésének, a készenléti véradóbrigádok megalakulásának örülhettünk, legutóbb pedig arról is hírt adhattunk, hogy megyénk az elsők között fogott hozzá a plazmaferezishez, a vérből csak a plazmát kinyerő különleges vérvételhez. S most megint egy újabb tennivaló! A közvéleményt is foglalkoztatja, hogy az orvostudomány elérkezett a nehéz, bonyolult, s igen-igen fontos szívműtétek korszakába. A látványos külföldi példák után Magyarországon is mind gyakoribbak ezek a különleges orvosi tudást, komoly anyagiakat igénylő beavatkozások. S most, amikor szakértelem és pénz egyre több műtéthez áll rendelkezésre, kiderült, hogy még valamiből kell nagyon sok vérből. Egyetlen ilyen operációhoz mintegy 10 liter friss vérnek kell rendelkezésre állnia, s ez a ritka vércsoportú betegeknél bizony nem kis gond, gyakran a sürgős eseteknél is hosszú várakozási időt tesz szükségessé. Világossá vált, hogy ha a szívsebészek több beteget akarnak megmenteni, akkor a vérellátó háttérről igen körültekintően kell gondoskodni. Büszkék lehetünk rá, hogy megyénk vértranszfúziós szolgálata a közé a néhány közé tartozik, amelyek azonnal az Országos Kardiológiai Intézet segítségére siettek. Szervezett keretek között a Veszprém megyei véradók öt—hat hetenként egy műtét teljes vérigényének kielégítését vállalják. Az első ilyen alkalom áprilisban volt, amikor a megyei állomás húsz palack A Rh negatív vért továbbított szívműtét céljára Budapestre. A konkrét segítségen túl sok véradó számára az is örömöt jelent, hogy ez a módszer viszszahoz valamit a „hőskor" szépségéből. Mostanában a levett vér túlnyomó részéből konzerválható vérkészítmény lesz, s emiatt lazul a kapcsolat a véradó és a vért kapó között. Most ismét kézzelfoghatóbbá válik a segítség, mert a véradó tudhatja, hogy ki az a hónapok óta szívműtétre váró beteg, akinek gyógyulásához ő is hozzájárul. Az ATI és a rokkantak Valóban imponálóak azok az erőfeszítések, amelyekről lépten-nyomon hallani a rokkantak évével kapcsolatban. A társadalom megmozdul a beteg emberek érdekében, hogy legalább valamit csökkentsen abból a hátrányból, amivel a sors sújtotta a betegségre ítélt embereket. Új és új módszerekről, területekről érkezik hír, öröm látni, mennyi tartalékunk van még, ha igazán segíteni akarunk. Jó példa erre a veszprémi Autóközlekedési Tanintézeté. A szigorú tarifákkal, állami költségvetési szervként gazdálkodó intézmény is megtalálta a módját, hogy segítsen a rokkantakon. Az intézmény dolgozói „kinyomozták", hogy a megyében kik azok a mozgássérültek, akik gépkocsit vezetnek, s ezekben a napokban felveszik velük a kapcsolatot. Kevesen tudják, hogy az ATI a gépjárművezetés oktatásán túl még 36 féle különböző tanfolyamot szervez, amelyek természetesen mind a közlekedéssel kapcsolatosak. Nos, a rokkantak számára lehetővé teszik ezeknek az elvégzését. Az egyes tanfolyamok témáját jelenti például az üzemanyag-takarékos vezetés, a közlekedési erkölcs, taktika oktatása, a veszélyhelyzetekre való felkészítés. A mozgássérültek részére külön kurzusokat szerveznek, méghozzá díjtalanul. S miután ez a segítség nem kampány jellegű lesz, hanem a következő években is megmarad, szó van arról, hogy a jogosítvány ingyenes megszerzését is lehetővé teszi az ATI, azaz díjtalanná teszik a rokkantak oktatását. Ennek feltételeit is könnyebb lesz megteremteni az épülő új kétezer négyzetméteres, héttantermes iskolában. Mit írnak megyénkről? 1981. április I. rész ÁLLATVILÁG Vágó Ágnes: : Humánus rácsok. Beszélgetés Kasza Lászlóval. (4. sz.) Veszprémi állatkert. BÚVÁR Rakonczay Zoltán: Egy hézagpótló monográfiáról. Majsr Antal: A Bakony tiszafása (4. sz.) A szentgáli tiszafásról. Könyvismertetés. DUNATÁ) Laczkó Andás: „Ítéletem, hogy őt kimondjam”. Vázlat Ágh Istvánról. (4. sz.) FILM-SZÍNHÁZ-MUZSIKA Illés Jenő: Széchenyi. (15. sz.) Kritika a veszprémi Petőfi Színház előadásáról. ÉPÍTŐANYAG Szabóné Sipos Lujza - Vassányi István — Szabó Sándor: Hematit klórozódási mechanizmusának tanulmányozása röntgen-diffrakciós fázisa nap szív segítségével a porcelánok nemesítésének vizsgálata során. (3. sz.) A szerzők a VVE ásványtani tanszékének munkatársai. Ugyanott: Kocsis Géza: üvegek szerkezeti rendezetlensége. A szerző a Veszprémi Vegyipari Egyetem munkatársa. ETHNOGRAPHIA Földesné Györgyi Erzsébet: A falusi gyermekek élete Veszprém megyében (1865-1945.) (1980. 3-4. sz.) FOLIA ARCHEOLOGIA Dobosi Viola, T. — Vörös István: Data to an evaluation of the find's assemblage of the Palaeolithic point mine at Lovas. 1979. GAZDÁLKODÁS Potp János: Dinamikus ipar, erőteljes mezőgazdaság. (4. sz.) Veszprém megye ipari és mezőgazdasági fejlődéséről. Ugyanott. Petrás János: Az érdekképviseleti tevékenység alakulása Veszprém megye termelőszövetkezeti mozgalmában. Gáncs Lajos: A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, és az elsődleges faipar területi állami irányítása, továbbfejlesztésének néhány tapasztalata Veszprém megyében. Varga Gábor: Veszprém megye szőlőtermelésének és borászatának helyzete, a fejlesztés lehetőségei. Csepregi István: Nyereséget növelő, abraktakarékos sertéstakarmányozás. Pápai Állami Gazdaság. Gubicza Ferenc: A Csopak Tája Termelőszövetkezet kooperációs kapcsolatai ipari kutató intézetekkel és válalatokkal. Répás József: A hatékonyság mérési és elemzési rendszere a zirci Bakony Termelőszövetkezetben. Zimits Tibor: Jövedelmező tejtermelés Vaszaron. Takács László: A juhászat fejlesztésének Veszprém megyei tapasztalatai. Tóth József: Segítik az áfészek a kistermelést! Zsoldos Zoltán: A badacsonyi szőlő- és bortermelési rendszer megalakulása. Farkas Győző: Termőhelyi adottságokhoz igazodó termelési szerkezet a csabrendeki Egyetértés Termelőszövetkezetben. Nyulász István: Új utakon Veszprém megye erdőgazdálkodása. Ecker Dezső: Az AGROBER szolgáltatásainak új vonásai. Új mezőgazdasági beruházások Veszprémvarsányban, Devecserben, Városlödön, Várpalotán. Sigmond István: A természeti értékek védelme Veszprém megyében. Sebestyén István: Az állategészségügyi költségek változása Veszprém megye egyes tejtermelő szakosított szarvasmarha-telepein. Mezőgazdasági lapszemle Veszprém megyéből. HÉTFŐI HÍREK Nyitány: május 16-án. Balatoni nyár. Amatőrfilmes világtalálkozó. (16. sz.) (take): Balatoni előzetes. „Szőnyegen" a szállítás, étkezés, ellátás. Kempingképek — Szerződéses üzletek. (17. sz.) Jelentős változás történt a Balaton-parrt Veszprém megyei partszakaszán a szállás, étkezés és ellátás területén. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY Müller German—Wagner Frank: A Balaton karbonát-üledékeinek kifejlődése és az emberi hatások tükröződése. Ford. és sajtó alá rendezte: Molnár Béla, Kopeczky Andrea. (1980. 11. sz.) KÉPES ÚJLÁG Arcok, a Népfront történetéből. (11. sz.) Rövid ismertetés és kép Simon Istvánról. Szót kaptak. (13. sz.) Cseh Károlyné Veszprém megyei küldött fényképét közli és a Hazafias Népfront VII. kongresszusán elhangzott felszólalásából idéz a lap. Tóth Ildikó: Ju,t is, meg bírjuk is. (15. sz.) A Pápai Húskombinátról. L. M.: Csata a Balatonért. (16. sz.) A balatoni csatáról is. Ugyanott vadászati kiállítás. Hír a veszprémi SZMT-ben rendezett centenáriumi kiállításról. KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET Agromasexpo, '81. A kistermelőkre gondolva. (16. sz.) Bemutatja a Veszprémi Mezőgép Vállalatot is. KORTÁRS Illyés Gyula: öt vers. (5. sz.) Hangverseny a parkban. Lentfeledettek. Foglyok, Most. Saskörmös fenyők c. versek. KÓTA Lőrincze Lajos: Gondolatok a népdaléneklésről. (4. sz.) A szerző szentgáli származású. KÖZNEVELÉS Ágh István: Akitől sose féltem. (14. sz.) Ágh István emlékezik a tapolcai gimnáziumban eltöltött évekre, és egykori osztályfőnökére. Terebessy József: A katonai pályára nevelés gyakorlati kérdései. (15. sz.) Terebessy József őrnagy, Veszprém. KÖNYV ÉS NEVELÉS Az Országos Oktatástechnikai Központ téma-bibliográfiájáról (a korszerű pedagógiai technológia témakörébe tartozó tanulmányok összegyűjtése). Híranyag. (1. sz.) LEVÉLTÁRI SZEMLE Erdődy Ferenc: Adatok a somlóvári kastély építésének történetéhez. (1979. 3. sz.) MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET Évi jelentése. 1978. Rabocsák György: a Várpalota—Iszkaszentgyörgy közötti triász, vonulat szerkezete és földtani felépítése. Rákosi László - Tóth Kálmán: Adatok a déli Bakony eocén képződményeinek lito- és betosztratigráfiájához. Hazai bazaltelőfordulások geokémiai vizsgálata. 3. Vági Mária: Tátika csoport. Napközi és táplálkozás A gyermekek étkeztetéséről tartottak a közelmúltban értekezletet Sümegen. Ezúttal nem a gazdasági, higiéniai szempontokat beszélték meg a téma országos és megyei szakemberei, hanem azt vizsgálták, hogy a napközibe járók életében milyen a szerepe az ottani táplálkozásnak. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy ,a szóban forgó iskolások napi táplálékuk kétharmad részét a napköziben kapják, tehát kalória-, vitamin- és fehérjeszükségletük kielégítése szempontjából döntő lehetőségről van szó. Még fontosabbá teszi a dolgot, hogy a családok nem kis részében a reggeli étkezést összecsapják, az estit pedig a felnőttek igényei szerint „komponálják" meg. Az előadók és a hozzászólók azt is elmondták, hogy a napközis étlapok - amennyiben megfelelő figyelemmel és szakértelemmel állítják össze őket - egyúttal a család számára is mintául szolgálhatnak, tehát a szülők nevelésének jó eszközei lehetnek. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben a gyakorlati szakembereken túl a táplálkozástudomány kutatói is nagyobb figyelmet fordítanak a napközire. Igen lényeges megállapítás, hogy a szakértően összeállított és megfelelő időben adott táplálék serkenti a központi idegrendszer működését, növeli teljesítőképességét, tehát jó hatással van a tanulók iskolai munkájára. Ugyanakkor a helytelen tápanyagfelvétel nyomán csökken a vércukorszint, fáradtságérzet áll elő, romlik a munkaintenzitás. A szakácsnőknek — de a szülőknek is — érdemes megszívlelniük, hogy korántsem mindegy: a szükséges anyagokat milyen ízű ételben kapja a gyermek. A szervezet a kedvelt, szívesen és jó étvággyal fogyasztott ételeket lényegesen jobb hatásfokkal dolgozza fel. Mostanában vizsgálják, hogy az étkeztetés körülményei, az ebédlő és a csoport hangulata hogyan befolyásolják a gyerekek étvágyát és a tápanyagfeldolgozást, de annyi máris bizonyos, hogy ezeknek is van szerepük. Czingráber János NAPLÓ - 1981. május 13. szerda 15