Napló, 1981. május (Veszprém, 37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

Ifjúsági koncertek Pápán A hagyományos májusi zenei napokat az éneklő-zenélő ifjú­ság hangversenysorozat nyitot­ta meg. A részt vevő együtte­sek nagy számára való tekintet­tel az idén két esten került megrendezésre a Jókai Művelő­dési Ház szervezésében a vár­kastély pompás Nádor-termé­ben. Első napon a középiskolák Helikonon minősített együttesei szerepeltek. Bevezetőül a közép­iskolai vonószenekar műsora hangzott el. (Művészeti vezető: Hoppálné Nagy Zsuzsanna.) Di­namikus előadásuk, egészséges zenekari hangzásuk, kitűnő és fegyelmezett felfogásuk új szint hozott az együttes életébe. A középiskolás kórusok arany minősítésükhöz méltóan nívós műsorral, fejlett hangzással énekeltek. Felzárkózott a köz­­gazdasági szakközépiskola fia­tal leánykara, Gábriel Sándorné vezetésével Bartók: Karahéjja című darabja kiváló tolmácso­lásban érvényesült. Sudár Imré­­né a 304. számú MVM leány­kara élén Bárdos: Falu végén című művének egészséges hu­morát hozta, a Petőfi gimná­zium kórusával pedig az into­nációs tisztaságra, színes mű­sorra, egyéni hangvételre adott példát! A Türr gimnázium ve­gyeskara régi hagyományaira emlékeztetően énekelte Bárdos: Zenei élet Dana-dana művét (vezető: Mayer Károlyné). Záróként a Türr gimnázium óvónői leány­kara énekelt Szekeres Lajos ve­zetésével, Bartók: Legénycsú­folójána­k humorával, Kodály Lengyel Lászlójának drámai elő­adásával arattak tetszést. Az énekes ifjúság magas ze­nei teljesítménye ellenében szóvá kell tenni a közönségszer­vezés fogyatékosságát, mert ez a lelkes ifjúság ennél több hall­gatóságot érdemelt volna. Nem volna szerencsésebb ezt a meg­késett koncertet összekapcsolni a korábban rendezett Éneklő ifjúság hangversennyel, amely­nek talán legillőbb helye ép­pen a Nádor-terem lehetne? Az általános iskolások kon­certjét a Bartók Béla Zeneisko­la vonószenekara nyitotta meg Bódi László zenetanár vezetésé­vel. Hangulatos volt a népdal­­műsoruk, s az általános­­iskolás korú együttes játékából az Es­te a székelyeknél szólistáját kü­lön dicséret illeti. A tavaszi Éneklő ifjúságon minősült kórusok műsorában mindenkinek jutott egy-két mű, amelyben kitűnően érvényesül­hettek. A most először szereplő 2. számú iskola a Bartók által gyűjtött, kevésbé ismert népda­lokat és Bárdos Európa pere­mén című kis kórusait adta elő hangulatosan. (Vezényelt: Ko­vács Attiláné.) A 3. számú is­kola kórusa (vez.: Peidl László­nál Szvesnyikov: Szülőföldem című művének tömör hangza­­taival tűnt fel. A Hámán Kató iskola énekkara előadásában (vez.: dr. Csepregi Istvánná) Kodály bicíniumai, Bartók mű­ve, az együttes kiváló hangzás­­világáról tanúskodtak. A Killián iskola (vez.: Gábriel Sándorná) Bartók Játékának dinamizmusá­val jó zenei ízlésről tett bizony­ságot. Az Erkel Ferenc Zenei Általános Iskola (vez.: Dévay Gáza) igényes műsorral jelent meg. Legnagyobb teljesítmé­nyüknek Kodály Hegyi éjszakák című művét éreztük. Hangzás­­világuk érett, színárnyalatokban rendkívül gazdag, méltó az in­tézmény nevéhez. Befejezésül a Maróthy vegyeskar sokszínű mű­sorát hallottuk. Madrigáljaik stílusosan szóltak, de kitűnően énekelték Bartók műveit is. A két koncert igazolta, hogy a pá­pai ifjúság is szereti a zenét, tud érte lelkesedni. Nagy elis­merés illeti énektanáraikat, akik szítani tudták tanítványaikban ezt a tüzet, a zenét jól állítják a nevelés szolgálatába. T. K. Baráti fogadtatás: A városlődi énekkarral Halle megyében A Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa ás a Szakszerveze­tek Halle megyei Tanácsa között kialakult együttműködés eredmé­nyeként kölcsönösen lehetővé teszik kultúrcsoportok cserelátoga­tását. A Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa most a Veszp­rém és Vidéke ÁFÉSZ fenntartásával működő Városlődi Vegyes­karnak biztosította a Halle megyei vendégszereplés lehetőségét. A városlődi énekkar Vida Lászlónak, ,a KPVDSZ megyei bizottsága titkárának vezetésével utazott Halle megyébe. Barátoknak kijáró gondoskodással fogadták az énekkart, több szakszervezeti vezető találkozott a kórussal, köszöntötte a kollektívákat dr. Kubica Dieter, a Szakszervezetek Halle megyei Tanácsának titkára is. SIKERES SZEREPLÉSEK A Tóvári Lajos karnagy veze­tésével működő városlődi ve­gyeskar jól felkészült a Halle megyei vendégszereplésre. Első fellépésük Bernburgban, a Me­zőgazdasági Főiskola kultúrter­mében volt. Több százan voltak kíváncsiak a városlődi dalosok önálló hangversenyére. Az ének­kar igényes műsorral, az eddig megszokott szép tiszta hanggal, biztonsággal állt a közönség elé. Különösen élményt adóan­ énekelték Bach J. S.: Hajnal kél, Pitoni: Boldog, aki énekel, Karai: Tűz és Barikádra, Dow­­land: Búcsú, Arcadest: Ave Ma­ria című kórusműveit. Nagy si­kert aratott az énekkar német népdalcsokroknak anyanyelvi előadásával és sok taps kísérte Bárdos Lajos: Tiszai dallamok és Dana-Dana című népdalfel­dolgozásait. Több alkalommal a közönség tapsa ismétlésre szó­lította a kórust. A második fellépést a ven­déglátók Sangerhausenben szervezték. A 30 ezer lakosú vá­rost elsősorban rézbányászatá­­ról, kerékpár- és gépgyártó üzemeiről emlegetik. A város­ban található a híres rózsakert, ahol sok száz fajta , rózsát ter­mesztenek, köztük számos kü­lönleges, ritka példányt is. Kedves színfoltja volt a san­­gerhauseni estnek, hogy első­ként a helybeli bányász fúvós­­zenekar játszott, s a magyar Himnusszal nyitották meg az ünnepi estet. Ezt követte a he­lyi gyermek- és felnőtt tánccso­port, a zenekar és a városlődi vegyeskar műsora. A kultúrház nagyterme megtelt a helybeli érdeklődőkkel, a­kik nagy taps­sal jutalmazták a magyar ének­kar szép hangzású műsorát. (A városlődi dalosok Halle megyei látogatását június elején a san­­gerhauseni tánccsoport és zene­kar viszonozza.)­­ A harmadik szereplést az NDK-szovjet barátság hete ke­retében, a felszabadulási ün­nepség alkalmából rendezték­­ Hohenmölsen­ben, a város főte­rének szabadtéri színpadán. Itt egy szovjet fúvószenekar, majd a városlődi énekkar adott kon­certet. Ezt követte a kultúrház­­ban a helybeli iskolások műso­ra, majd egy jó hangulatú, me­leg baráti­­ szovjet—magyar— NDK - találkozóval zárult az est. Vendéglátóink, a FDGE Halle megyei vezetői és munkatársai nagy elismeréssel nyilatkoztak a városlődi kórusról. Gratuláló szavaikban különösen azt emel­ték ki: nagyszerű, hogy egy 1600 lakosú község ilyen kitűnő énekkart tud kiállítani. AZT LÁTNI KELL! A Harz-hegység kulturális és művészeti nevezetessége a he­gyi színház, egyszerre 1400 ven­déget tud fogadni. A csodála­tosan szép környezetben tart­ják a nyári ünnepi játékokat júniustól szeptemberig. A város­lődi énekkart is vonzotta a jó akusztikájú, a sziklák közé ékelt színpad és dalra csábította a kórus tagjait, így a kitűnő hang­zásról is meggyőződhettünk. Méltó befejezése volt az egyhetes programnak a drez­dai kincstár megtekintése. A páratlan szépségű műkincsek az évszázadok virágzó kézmű­iparát tárják a látogató elé. Szóban beszámolni a látottak­ról nehéz volna. Azt látni kell! A Gubicza Aranka ISMERKEDÉS VÁROSOKKAL A vendéglátókat dicséri, hogy a programok összeállítá­sakor fontosnak tartották: azt a helyet ismerje meg a csoport elsősorban, ahol a „főhadiszál­lása" volt, így Bernburg került az élre. Az ezeréves város egyik nevezetessége a Saale folyó partján épült vár, amit később kastéllyá alakítottak át. Az NDK-ban itt van az egyetlen olyan múzeum, amely a kőkor­szaktól a XIX. századig bemu­tatja a malomipar fejlődését. A kastély udvarán rendezik meg minden évben a bernburgi ün­nepi játékokat. A városlődi énekkart is dalra fakasztotta a csodálatosan szép környezet. A városlődi énekkar tagjai ellátogathattak Dessauba is.­Itt működik Európa legnagyobb hűtővagongyára. Jelentős ipara mellett a város a kultúrának és a művészeti életnek is központ­ja. Negyvenöt éve épült színhá­za otthont ad a prózai játékok mellett az operának, balettnek és operettnek is. A mosigkaui kastélymúzeum híres képgyűj­teményével ragadta meg a lá­togatókat. A kulpembergi tv­­toronyból gyönyörű a kilátás az „arany völgyre”, amit a jól ter­mő talajáról neveznek így. Be­mutatták vendéglátóink testvér, megyénk székhelyét, Halle vá­rosát is, ahol már Veszprém megyéből is sok százan jártak. Egészségügyi jegyzetek Ismét a véradó segít A vérellátás, a vérrel való gyógyítás megyénk egészség­ügyének azon területei közé tar­tozik, amelyekről sok jót írhat­tunk már. Az itt dolgozók azon­ban mindig újra témát adnak, s egyszerűen azért, mert a jó eredmények bámulatos módon szülik a következő, s egyre na­gyobb feladatokat. Valamikor a nagy­üzemi véradások dicsére­tét zengtük, aztán a vérvételek egyenletességének,, a vér mind sokoldalúbb feldolgozásának, a készítmények elterjedésének, a készenléti véradóbrigádok meg­alakulásának örülhettünk, leg­utóbb pedig arról is hírt adhat­tunk, hogy megyénk az elsők között fogott hozzá a plazma­­ferezishez, a vérből csak a plaz­mát kinyerő különleges vérvé­telhez. S most megint egy újabb ten­nivaló! A közvéleményt is fog­lalkoztatja, hogy az orvostudo­mány elérkezett a nehéz, bo­nyolult, s igen-igen fontos szív­műtétek korszakába. A látvá­nyos külföldi példák után Ma­gyarországon is mind gyako­ribbak ezek a különleges orvo­si tudást, komoly anyagiakat igénylő beavatkozások. S most, amikor szakértelem és pénz egyre több műtéthez áll rendel­kezésre, kiderült, hogy még va­lamiből kell nagyon sok­ vér­ből. Egyetlen ilyen operációhoz mintegy 10 liter friss vérnek kell rendelkezésre állnia, s ez a rit­ka vércsoportú betegeknél bi­zony nem kis gond, gyakran a sürgős eseteknél is hosszú vára­kozási időt tesz szükségessé. Világossá vált, hogy ha a szív­sebészek több beteget akarnak me­gmenteni, akkor a vérellátó háttérről igen körültekintően kell gondoskodni. Büszkék lehetünk rá, hogy megyénk vértranszfúziós szolgá­lata a közé a néhány közé tar­tozik, amelyek azonnal az Or­szágos Kardiológiai Intézet se­gítségére siettek. Szervezett ke­retek között a Veszprém megyei véradók öt—hat hetenként egy műtét teljes vérigényének ki­elégítését vállalják. Az első ilyen alkalom áprilisban volt, amikor a megyei állomás húsz palack A Rh negatív vért to­vábbított szívműtét céljára Bu­dapestre. A konkrét segítségen túl sok véradó számára az is örömöt jelent, hogy ez a módszer visz­­szahoz valamit a „hőskor" szép­ségéből. Mostanában a levett vér túlnyomó részéből konzer­válható vérkészítmény lesz, s emiatt lazul a kapcsolat a vér­adó és a vért kapó között. Most ismét kézzelfoghatóbbá válik a segítség, mert a véradó tudhat­ja, hogy ki az a hónapok óta szívműtétre váró beteg, akinek gyógyulásához ő is hozzájárul. Az ATI és a rokkantak Valóban imponálóak azok az erőfeszítések, amelyekről lép­­ten-nyomon hallani a rokkan­tak évével kapcsolatban. A tár­sadalom megmozdul a beteg emberek érdekében, hogy leg­alább valamit csökkentsen ab­ból a hátrányból, amivel a sors sújtotta a betegségre ítélt em­bereket. Új és új módszerekről, területekről érkezik hír, öröm látni, mennyi tartalékunk van még, ha igazán segíteni aka­runk. Jó példa erre a veszprémi Autóközlekedési Tanintézeté. A szigorú tarifákkal, állami költ­ségvetési szervként gazdálkodó intézmény is megtalálta a mód­ját, hogy segítsen a rokkanta­kon. Az intézmény dolgozói „ki­nyomozták", hogy a megyében kik azok a mozgássérültek, akik gépkocsit vezetnek, s ezekben a napokban felveszik velük a kapcsolatot. Kevesen tudják, hogy az ATI a gépjárművezetés oktatásán túl még 36 féle kü­lönböző tanfolyamot szervez, amelyek természetesen mind a közlekedéssel kapcsolatosak. Nos, a rokkantak számára le­hetővé teszik ezeknek az el­végzését. Az egyes tanfolyamok témá­ját jelenti például az üzem­anyag-takarékos vezetés, a köz­lekedési erkölcs, taktika oktatá­sa, a veszélyhelyzetekre való fel­készítés. A mozgássérültek ré­szére külön kurzusokat szervez­nek, méghozzá díjtalanul. S mi­után ez a segítség nem kam­pány jellegű lesz, hanem a kö­vetkező években is megmarad, szó van arról, hogy a jogosít­vány ingyenes megszerzését is lehetővé teszi az ATI, azaz díj­talanná teszik a rokkantak ok­tatását. Ennek feltételeit is könnyebb lesz megteremteni az épülő új kétezer négyzetméte­res, héttantermes iskolában. Mit írnak megyénkről? 1981. április I. rész ÁLLATVILÁG Vágó Ágnes: : Humánus rá­csok. Beszélgetés Kasza László­val. (4. sz.) Veszprémi állat­­kert. BÚVÁR Rakonczay Zoltán: Egy hé­zagpótló monográfiáról. Majsr Antal: A Bakony tiszafása (4. sz.) A szentgáli tiszafásról. Könyvismertetés. DUNATÁ) Laczkó Andás: „Ítéletem, hogy őt kimondjam”. Vázlat Ágh Istvánról. (4. sz.) FILM-SZÍNHÁZ-MUZSIK­A Illés Jenő: Széchenyi. (15. sz.) Kritika a­ veszprémi Petőfi Színház előadásáról. ÉPÍTŐANYAG Szabóné Sipos Lujza - Vas­­sányi István — Szabó Sándor: Hematit klórozódási mechaniz­musának tanulmányozása rönt­gen-diffrakciós fázi­sa na­p szí­v segítségével a porcelánok ne­mesítésének vizsgálata során. (3. sz.) A szerzők a VVE ás­ványtani tanszékének munka­társai. Ugyanott: Kocsis Géza: üvegek szerkezeti rendezetlen­sége. A szerző a Veszprémi Vegyipari Egyetem munkatársa. ETHNOGRAPHIA Földesné Györgyi Erzsébet: A falusi gyermekek élete Veszp­rém megyében (1865-1945.) (1980. 3-4. sz.) FOLIA ARCHEOLOGIA Dobosi Viola, T. — Vörös Ist­ván: Data to an evaluation of the find's assemblage of the Palaeolithic point mine at Lovas. 1979. GAZDÁLKODÁS Potp János: Dinamikus ipar, erőteljes mezőgazdaság. (4. sz.) Veszprém megye ipari és mezőgazdasági fejlődéséről. Ugyanott. Petrás János: Az érdekképviseleti tevékenység alakulása Veszprém megye ter­melőszövetkezeti mozgalmában. Gáncs Lajos: A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, és az elsődleges faipar területi álla­mi irányítása, továbbfejleszté­sének néhány tapasztalata Veszprém megyében. Varga Gábor: Veszprém megye sző­lőtermelésének és borászatá­nak helyzete, a­ fejlesztés lehe­tőségei. Csepregi István: Nye­reséget növelő, abraktakarékos sertéstakarmányozás. Pápai Ál­lami Gazdaság. Gubicza Fe­renc: A Csopak Tája Termelő­szövetkezet kooperációs kap­csolatai ipari kutató intézetek­kel és válalatokkal. Répás Jó­zsef: A hatékonyság mérési és elemzési rendszere a zirci Ba­kony Termelőszövetkezetben. Zimits Tibor: Jövedelmező tej­termelés Vaszaron. Takács László: A­ juhászat fejlesztésé­nek Veszprém megyei tapasz­talatai. Tóth József: Segítik az áfészek a kistermelést! Zsoldos Zoltán: A badacsonyi szőlő- és bortermelési rendszer megala­kulása. Farkas Győző: Termő­helyi adottságokhoz igazodó termelési szerkezet a csabren­­deki Egyetértés Termelőszövet­kezetben. Nyulász István: Új utakon Veszprém megye erdő­­gazdálkodása. Ecker Dezső: Az AGROBER szolgáltatásainak új vonásai. Új mezőgazdasági beruházások Veszprémvarsány­­ban, Devecserben, Városlödön, Várpalotán. Sigmond István: A természeti értékek védelme Veszprém megyében. Sebestyén István: Az állategészségügyi költségek változása Veszprém megye egyes tejtermelő szako­sított szarvasmarha-telepein. Mezőgazdasági lapszemle Veszprém megyéből. HÉTFŐI HÍREK Nyitány: május 16-án. Bala­toni nyár. Amatőrfilmes­ vi­­lágtalálkozó. (16. sz.) (take): Balatoni előzetes. „Szőnyegen" a szállítás, étke­zés, ellátás. Kempingképek — Szerződéses üzletek. (17. sz.) Jelentős változás történt a Ba­­la­ton-parrt Veszprém megyei partszakaszán a szállás, étke­zés és ellátás területén. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY Müller German—Wagner Frank: A Balaton karbonát-üle­dékeinek kifejlődése és az emberi hatások tükröződése. Ford. és sajtó alá rendezte: Molnár Béla,­ Kopeczky And­rea. (1980. 11. sz.) KÉPES ÚJLÁG Arcok, a Népfront történeté­ből. (11. sz.) Rövid­ ismertetés és kép Simon Istvánról. Szót kaptak. (13. sz.) Cseh Károlyné Veszprém megyei küldött fényképét közli és a Hazafias Népfront VII. kong­resszusán elhangzott felszó­lalásából idéz a lap. Tóth Ildikó: Ju,t is, meg bír­juk is. (15. sz.) A Pápai Hús­kombinátról. L. M.: Csata a Balatonért. (16. sz.) A balatoni csatáról is. Ugyanott vadászati kiállítás. Hír a veszprémi SZMT-ben ren­dezett centenáriumi kiállításról. KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET Agromasexpo, '81. A kister­melőkre gondolva. (16. sz.) Be­mutatja a Veszprémi Mező­gép Vállalatot is. KORTÁRS Illyés Gyula: öt vers. (5. sz.) Hangverseny a parkban. Lent­­feledettek. Foglyok, Most. Sas­kör­mös fenyők c. versek. KÓTA Lőrincze Lajos: Gondolatok a népdaléneklésről. (4. sz.) A szerző szentgáli származású. KÖZNEVELÉS Ágh István: Akitől sose fél­tem. (14. sz.) Ágh István em­lékezik a tapolcai gi­mnázium­­ban eltöltött évekre­, és egy­kori osztályfőnökére. Terebessy József: A katonai pályára nevelés gyakorlati kér­dései. (15. sz.) Terebessy Jó­zsef őrnagy, Veszprém. KÖNYV ÉS NEVELÉS Az Országos Oktatástechni­kai Központ téma-bibliográfiá­­járól (a korszerű pedagógiai technológia témakörébe tarto­zó tanulmányok összegyűjtése). Híranyag. (1. sz.) LEVÉLTÁRI SZEMLE Erdődy Ferenc: Adatok a somlóvári kastély építésének történetéhez. (1979. 3. sz.) MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET Évi jelentése. 1978. Rab­ocsák György: a Várpalota—Iszka­szentgyörgy közötti triász, vo­nulat szerkezete és földtani felépítése. Rákosi László - Tóth Kálmán: Adatok a déli Bakony eocén képződm­ényei­­nek lito- és betosztratigráfiájá­­hoz. Hazai bazaltelőford­ulások geokémiai vizsgálata. 3. Vági Mária: Tátika csoport. Napközi és táplálkozás A gyermekek étkeztetéséről tartottak a közelmúltban érte­kezletet Sümegen. Ezúttal nem a gazdasági, higiéniai szem­pontokat beszélték meg a téma országos és megyei szakembe­rei, hanem azt vizsgálták, hogy a napközibe járók életében mi­lyen a szerepe az ottani táplál­kozásnak. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy ,a szóban forgó iskolások napi táplálékuk két­harmad részét a napköziben kapják, tehát kalória-, vitamin- és fehérjeszükségletük kielégí­tése szempontjából döntő lehe­tőségről van szó. Még fonto­sabbá teszi a dolgot, hogy a csa­ládok nem kis részében a reg­geli étkezést összecsapják, az estit pedig a felnőttek igényei szerint „komponálják" meg. Az előadók és a hozzászólók azt is elmondták, hogy a nap­közis étlapok - amennyiben megfelelő figyelemmel és szak­értelemmel állítják össze őket - egyúttal a család számára is mintául szolgálhatnak, tehát a szülők nevelésének jó eszközei lehetnek. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben a gya­korlati szakembereken túl a táplálkozástudomány kutatói is nagyobb figyelmet fordítanak a napközire. Igen lényeges megállapítás, hogy a szakértő­en összeállított és megfelelő időben adott táplálék serkenti a központi idegrendszer műkö­dését, növeli teljesítőképessé­gét, tehát jó hatással van a tanulók iskolai munkájára. Ugyanakkor a helytelen táp­anyagfelvétel nyomán csökken a vércukorszint, fáradtságérzet áll elő, romlik a munkaintenzi­tás. A szakácsnőknek — de a szü­lőknek is — érdemes megszív­lelniük, hogy korántsem mind­egy: a szükséges anyagokat mi­lyen ízű ételben kapja a gyer­mek. A szervezet a kedvelt, szí­vesen és jó étvággyal fogyasz­tott ételeket lényegesen jobb hatásfokkal dolgozza fel. Mos­tanában vizsgálják, hogy az ét­keztetés körülményei, az ebéd­lő és a csoport hangulata ho­gyan befolyásolják a gyerekek étvágyát és a tápanyagfeldol­gozást, de annyi máris bizo­nyos, hogy ezeknek is van sze­repük. Czingráber János NAPLÓ - 1981. május 13. szerda 15

Next