Napló, 1981. december (Veszprém, 37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-05 / 285. szám
reLt • Ember és kő - a Kálimedence falvaiban sok évszázada szorosan öszszetartozó fogalmak. Már a rómaiak is méltányolták a különleges, természeti szépségekben gazdag tájegységet. Noha a történelmi időkben élt, s a ma itt élő embereknek is szinte naponta kellett és kell megküzdeniük megélhetésükért, s a napvilágra került leletek tanúsága szerint több ezer éve virágzik emberi kultúra e tájon. A természet által szűkmarkúan mért termőtalajt az ember leleményességével pótolta s igyekezett a kövek hasadékai között is minden talpalatnyi helyet hasznosítani, szőlőkultúrákat megteremteni. Amint a környék helység- és tájegységnevei tanúsítják, a honfoglaló magyarság is szívesen vetette meg itt a lábát. A környékbeli, XIII. században épült templomok (ma ecsérpusztai és sóstókási templomromok néven ismert műemlékmaradványok) sejtetni engedik a Káli-medence rangját, szerepét. Ugyancsak a XIII. században épült a kisörshegyi István-kápolna. A Rátát nemzetség alapította a Mária Magdolna prépostságot Kővágóörsön. A mai Kővágóörssel szomszédos Alörsön királyi tárnokok laktak, s a fennmaradt írások tanúsága szerint ebben az időben már malomkőfejtéssel is próbálkoztak. A 150 éves török uralom nagy pusztítást végzett a Káli-medence falvaiban, közülük nem egyet a földdel tett egyenlővé. Kővágóörs is három ízben vált hajléktalanná, s csak a XVI. századtól lesz ismét állandóan lakott település. A község a XIX. században éli virágkorát. Kővágóörs a Káli-medence legnépesebb települése, gazdasági és kulturális központ. Lakói nagyobbrészt kisnemesek, akik szőlőtermeléssel, kereskedelemmel foglalkoznak. A vallásháborúk, a reformáció, majd az ellenreformáció hullámai elérték a települést, s nagymértékben megosztották a lakosságot. Kővágóörs egy időben mezővárosi rangot is kapott, s vicispánság székhelye volt. Több neves költőt, jeles alkotót is adott a magyar irodalomnak, a szellemi életnek Kővágóörs. Itt született Bozzai Pál költő, akinek a tehetségéről Petőfi és Arany János is elismerően nyilatkozott, Szalai Imre építész, író, aki tagja volt a Galilei-körnek is. Lakatos Péter Pál ugyancsak beírta nevét a község történetébe. Kővágóörsön élt Kis János költő, meglátogatta őt otthonában Berzsenyi Dániel is. Jókai Mór Czigány Károlynak volt a vendége. Tragikus sorsú költőnk, Radnóti Miklós ugyancsak megfordult Kővágóörsön. Bajcsy- Zsilinszky Endre is kedvelte e vidéket, a szomszédos Pálkövén építtetett nyaralót, ahol a magyar szellemi élet sok kiválósága megfordult. E fémjelzett nevek azt tanúsítják, hogy Kővágóörs minden időben talált érintkezési pontokat a magyar szellemi élet főbb vonulataival, a progresszív eszmékkel. Kővágóörs rangjára, a környéken betöltött szerepére következtethetünk az alábbi adatokból is. A felszabadulás előtt 72 kisiparost, köztük 19 kőművest, 8 asztalost, 6 cipészt, 5 hentest, 5 kovácsot, 5 szabót, 4 bognárt tartottak számon. A község pezsgő kereskedelmi életét mutatja, hogy 1940 és 1945 között 9 vegyeskereskedés, 3 rőfös- és készruhabolt, vasbolt, 3 kocsma is működött. A felszabadulást követő években mintegy 1500 lakosa volt Kővágóörsnek, azóta szüntelen fogy a lakosság. Ma ezren élnek a községben. Ma már számtalan jel mutatja, hogy ezt a tendenciát sikerült megállítani. Kővágóörs, s a Káli-medence az idegenforgalmi érdeklődés központjába került. Mind többen vásárolnak a községben régi épületeket, s állítják vissza eredeti szépségükbe a népi építészet remekeit. Kővágóörs azon községeink egyike, amelyben a legtöbb népi építészeti műemléket, műemlék jellegű épületet tartják számon. A Balaton-part 4 kilométerre van a községtől. Sokan látogatnak el a földtörténeti kuriózumként számon tartott kőtengerhez, amelyet már Cholnoky Jenő geológus is méltán megcsodált. Az alsó és a felső kőházat természetvédelmi területté nyilvánították. Kővágóörs közigazgatásilag a révfülöpi nagyközségi tanácshoz tartozik. A közigazgatási határral pontosan egybeesik a Káli-medence falvainak sorsát, jelenét, s még inkább jövőjét meghatározó gazdasági egység — a Béke Termelőszövetkezet határa. 1950. augusztus 20-án alakult meg megyénk egyik első termelőszövetkezete, a kővágóörsi Béke Termelőszövetkezet. Huszonhatan voltak alapítók. Noha a földterületük évről évre nőtt, sok nehézséggel kellett szembenézniük. Nem volt állatállományuk, nem voltak gépek, igavonó állatok. A korabeli állapotokra egyetlen adatot idézek jellemzésül. A kollektív gazdaság 580 katasztrális holdnyi birtoka 260 (!) helyen volt széttagolva. 1955 óta Sebestyén Gyula volt a közös gazdaság elnöke, aki három éve ment nyugdíjba.Évről évre mind többet hallatott magáról a gazdaság, a vezetés okosan, jól használta ki a gazdasági emelőket, s mind nagyobb jövedelmet biztosított tagjainak. Kimagasló tevékenységéért a közös gazdaság elnökét Kossuthdíjjal is kitüntették. Kádár János, pártunk Központi Bizottságának első titkára két ízben is (1961-ben és 1962-ben) kitüntette a gazdaságot személyes látogatásával. Molnár Attilával - ő harmadik esztendeje látja el az elnöki teendőket - már a közös gazdaság jelenéről, s még inkább jövőjéről beszélgettünk. A Káli-medencében élő emberek megélhetését sok évszázadon át a szőlőtermesztés határozta meg. A közös gazdaság vezetősége méltóképpen kívánja e hagyományt továbbfejleszteni, s jelentős szőlőtelepítéseket végez. 1974-ben alakult ki a jelenleg hét község határából álló 5700 hektáros gazdasági egység. Ebből azonban mindössze csak 1800 hektár a szántóterület. A földek talajminősége gyenge. Arra törekszenek, hogy olyan melléküzemágakat honosítsanak meg, amelyek jól egészítik ki a gazdaság szőlőtermesztéséből, állattenyésztéséből adódó jövedelmeket, s biztosíthatják a lakosság foglalkoztatottságát. A MÉM közel 20 millió forint támogatást ad a gazdaságnak fejlesztésre, s a jövő évtől kezdődően itt lesz az energiatakarékos talajművelés bemutatóüzeme. A Balaton és a közvetlen környék védelmében nagy jelentőségű lépés, hogy a hagyományos műtrágyázás helyett a folyékony műtrágyát juttatják a talajba, amelyet a csapadék nem tud lemosni, s így a Balatonba juttatni. Együttműködési szerződést kötöttek a peremartoni gyárral a folyékony műtrágya folyamatos ellátására. A gazdaság kiépítette az új technológiai láncot, s arra készül fel, hogy más gazdaságok számára is végez szolgáltatásokat. Már az idei évben két gazdaságban végeztek folyékonyműtrágya-kijuttatást. Kapacitásukat mintegy 5000 hektárnyi szőlőterület ellátására kívánják fejleszteni. Arra is felkészültek, hogy szántóföldre is kijuttathassák a folyékony műtrágyát. A kezdeti pangás után mindinkább beválik a gépkocsibontó üzemük. Most azt tervezik, hogy megszervezik a traktorbontó üzemet, amely ugyancsak jelentős segítség lesz a környező gazdaságok alkatrészellátásának segítésében. Alapító tagként társultak a Pegazus Tours-hoz. A jövő évben Szentbékkállón alakítanak ki (szállodával, étteremmel, játékteremmel, teniszpályával, lovardával) olyan egységet, amely nagymértékben fellendítheti a környék idegenforgalmát. Saját termékeik értékesítésére a jövő évben Budapesten egy, Szombathelyen kettő, és Révfülöpön ugyancsak két borozót nyitnak. Jelenleg mintegy 15-20 aszszony varr az ADIDAS-cégnek labdákat. Most folynak a tárgyalások a Pápai Háziipari Szövetkezettel, hogy mintegy ötven asszony számára teremtsenek munkalehetőséget arra az időszakra, amikor a szőlőben nincs munka. A VI. ötéves terv végére fordulnak termőre az új szőlőtelepítések. Jelentős a gazdaság állatállománya. A jövő esztendőben 400 hízómarha kibocsátását tervezik, úgyszintén fejleszteni kívánják a jelenlegi mintegy 7 ezres juhállományukat. Bevált a gazdaságban a 32 ezres törpe Brojlerbaromfi-tenyésztés. Az idei esztendőben az állattenyésztésből mintegy 2 millió forintos tiszta nyereséget érnek el. Az eddigi számításaik szerint ez évi tiszta nyereségük meghaladja a 10 millió forintot. De a felsoroltak mellett még számos, megvalósításra váró ötlet van a termelőszövetkezet vezetőinek tarsolyában. Mindezek hosszú időre alapozzák meg Kővágóörs lakosságának biztos megélhetését, boldogulását. Jó a községben az egészségügyi, kulturális ellátottság. Óvoda, teljesen osztott iskolai oktatás, napközi, öregek napközi otthona működik a községben. 1965-ben az országban elsőként itt hozták létre a körzeti könyvtárat, amelynek ma mintegy ezer olvasója van. Innen látják el a kékkúti, szentbékkállai, köveskáli, balatonhenyei könyvtárellátó helyeket is. Elnyerték a Kiváló könyvtár címet is. Mintegy ötszáz aktív tagja van a termelőszövetkezetnek, ennél lényegesen több ma már a nyugdíjasok száma. 190 a 30 éven aluli fiatalok száma. Gondok ma még a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozók utánpótlásában vannak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a gazdaság korszerű munkakörülményeket, jó szociális ellátást tud biztosítani, ott jól érzik magukat a fiatalok, s ott nincs gond az utánpótlással. Bizonyos, hogy a sok jó elgondolás, kezdeményezés megvalósításával, a gazdaság emelőinek ésszerű hasznosításával olyan élet- és munkakörülményeket teremthetnek Kővágóörsön is a lakosság számára, amely új fejezetet nyit a Kálimedence életében. Hamar ImreFotó: Borbás János Molnár Attila tsz-elnök Sütő István, a központi iskola igazgatója Németh Lajos, a körzeti könyvtár vezetője A termelőszövetkezet újonnan létesített tranzit tárolója Török Péter maszek pék társával, Bárány Józseffel hajnali 1 órakor kel, hogy reggelre friss, illatos kenyérrel láthassa el a lakosságot Hajdani kisnemesi kúria Az általános iskola épülete Kővágóörs Fő utcája NAPLÓ - 1981. december 5. szombat -