Napló, 1981. december (Veszprém, 37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

r­e­L­t • Ember és kő - a Káli­medence falvaiban sok évszázada szorosan ösz­­szetartozó fogalmak. Már a ró­maiak is méltányolták a külön­leges, természeti szépségekben gazdag tájegységet. Noha a történelmi időkben élt, s a ma itt élő embereknek is szinte na­ponta kellett és kell megküz­deniük megélhetésükért, s a napvilágra került leletek tanú­sága szerint több ezer éve vi­rágzik emberi kultúra e tájon. A természet által szűkmarkúan mért termőtalajt az ember le­leményességével pótolta s igyekezett a kövek hasadékai között is minden talpalatnyi helyet hasznosítani, szőlőkultú­­rákat megteremteni. Amint a környék helység- és tájegység­nevei tanúsítják, a honfoglaló magyarság is szívesen vetette meg itt a lábát. A környékbeli, XIII. században épült templo­mok (ma ecsérpusztai és sóstó­kási templomromok néven is­mert műemlékmaradványok) sejtetni engedik a Káli-meden­ce rangját, szerepét. Ugyan­csak a XIII. században épült a kisörshegyi István-kápolna. A Rátát nemzetség alapította a Mária Magdolna prépostságot Kővágóörsön. A mai Kővágó­­örssel szomszédos Alörsön ki­rályi tárnokok laktak, s a fenn­maradt írások tanúsága sze­rint ebben az időben már ma­lomkőfejtéssel is próbálkoztak. A 150 éves török uralom nagy pusztítást végzett a Káli-meden­ce falvaiban, közülük nem egyet a földdel tett egyenlővé. Kővágóörs is három ízben vált hajléktalanná, s csak a XVI. századtól lesz ismét állandóan lakott település. A község a XIX. században éli virágkorát. Kővágóörs a Káli-medence leg­népesebb települése, gazdasá­gi és kulturális központ. Lakói nagyobbrészt kisnemesek, akik szőlőtermeléssel, kereskedelem­mel foglalkoznak. A valláshá­borúk, a reformáció, majd az ellenreformáció hullámai el­érték a települést, s nagymér­tékben megosztották a lakossá­got. Kővágóörs egy időben me­zővárosi rangot is kapott, s vic­­ispánság székhelye volt. Több neves költőt, jeles al­kotót is adott a magyar iroda­lomnak, a szellemi életnek Kő­vágóörs. Itt született Bozzai Pál költő, akinek a tehetségéről Petőfi és Arany János is elisme­rően nyilatkozott, Szalai Imre építész, író, aki tagja volt a Galilei-körnek is. Lakatos Péter Pál ugyancsak beírta nevét a község történetébe. Kővágó­örsön élt Kis János költő, meg­látogatta őt otthonában Ber­zsenyi Dániel is. Jókai Mór Czigány Károlynak volt a ven­dége. Tragikus sorsú költőnk, Radnóti Miklós ugyancsak meg­fordult Kővágóörsön. Bajcsy- Zsilinszky Endre is kedvelte e vidéket, a szomszédos Pálkövén építtetett nyaralót, ahol a ma­gyar szellemi élet sok kiváló­sága megfordult. E fémjelzett nevek azt tanúsítják, hogy Kő­vágóörs minden időben talált érintkezési pontokat a magyar szellemi élet főbb vonulataival, a progresszív eszmékkel. Kővágóörs rangjára, a kör­nyéken betöltött szerepére kö­vetkeztethetünk az alábbi ada­tokból is. A felszabadulás előtt 72 kisiparost,­­ köztük 19 kő­művest, 8 asztalost, 6 cipészt, 5 hentest, 5 kovácsot, 5 sza­bót, 4 bognárt tartottak számon. A község pezsgő kereskedelmi életét mutatja, hogy 1940 és 1945 között 9 vegyeskereskedés, 3 rőfös- és készruhabolt, vas­bolt, 3 kocsma is működött. A felszabadulást követő években mintegy 1500 lakosa volt Kővágóörsnek, azóta szün­telen fogy a lakosság. Ma ez­ren élnek a községben. Ma már számtalan jel mutat­ja, hogy ezt a tendenciát sike­rült megállítani. Kővágóörs, s a Káli-medence az idegenforgal­mi érdeklődés központjába ke­rült. Mind többen vásárolnak a községben régi épületeket, s állítják vissza eredeti szépsé­gükbe a népi építészet reme­keit. Kővágóörs azon közsé­geink egyike, amelyben a leg­több népi építészeti műemlé­ket, műemlék jellegű épületet tartják számon. A Balaton-part 4 kilométerre van a község­től. Sokan látogatnak el a föld­­történeti kuriózumként számon tartott kőtengerhez, amelyet már Cholnoky Jenő geológus is méltán megcsodált. Az alsó és a felső kőházat természetvédel­mi területté nyilvánították. Kővágóörs közigazgatásilag a révfülöpi nagyközségi tanács­hoz tartozik. A közigazgatási határral pontosan egybeesik a Káli-medence falvainak sor­sát, jelenét, s még inkább jö­vőjét meghatározó gazdasági egység — a Béke Termelőszövet­kezet határa. 1950. augusztus 20-án alakult meg megyénk egyik első ter­melőszövetkezete, a kővágóörsi Béke Termelőszövetkezet. Hu­szonhatan voltak alapítók. No­ha a földterületük évről évre nőtt, sok nehézséggel kellett szembenézniük. Nem volt állat­­állományuk, nem voltak gépek, igavonó állatok. A korabeli ál­lapotokra egyetlen adatot idé­zek jellemzésül. A kollektív gaz­daság 580 katasztrális holdnyi birtoka 260 (!) helyen volt szét­tagolva. 1955 óta Sebestyén Gyula volt a közös gazdaság elnöke, aki három éve ment nyugdíjba.­Évről évre mind töb­bet hallatott magáról a gazda­ság, a vezetés okosan, jól használta ki a gazdasági eme­lőket, s mind nagyobb jöve­delmet biztosított tagjainak. Ki­magasló tevékenységéért a kö­zös gazdaság elnökét Kossuth­­díjjal is kitüntették. Kádár János, pártunk Központi Bizott­ságának első titkára két ízben is (1961-ben és 1962-ben) ki­tüntette a gazdaságot szemé­lyes látogatásával. Molnár Attilával - ő harma­dik esztendeje látja el az elnö­ki teendőket - már a közös gazdaság jelenéről, s még in­kább jövőjéről beszélgettünk. A Káli-medencében élő em­berek megélhetését sok évszá­zadon át a szőlőtermesztés ha­tározta meg. A közös gazda­ság vezetősége méltóképpen kívánja e hagyományt tovább­fejleszteni, s jelentős szőlőtele­pítéseket végez. 1974-ben ala­kult ki a jelenleg hét község határából álló 5700 hektáros gazdasági egység. Ebből azon­ban mindössze csak 1800 hek­tár a szántóterület. A földek ta­lajminősége gyenge. Arra tö­rekszenek, hogy olyan mellék­üzemágakat honosítsanak meg, amelyek jól egészítik ki a gaz­daság szőlőtermesztéséből, ál­lattenyésztéséből adódó jöve­delmeket, s biztosíthatják a la­kosság foglalkoztatottságát. A MÉM közel 20 millió forint támogatást ad a gazdaságnak fejlesztésre, s a jövő évtől kez­dődően itt lesz az energiata­karékos talajművelés bemutató­üzeme. A Balaton és a közvet­len környék védelmében nagy jelentőségű lépés, hogy a ha­gyományos műtrágyázás helyett a folyékony műtrágyát juttatják a talajba, amelyet a csapadék nem tud lemosni, s így a Bala­tonba juttatni. Együttműködési szerződést kötöttek a peremar­­toni gyárral a folyékony műtrá­gya folyamatos ellátására. A gazdaság kiépítette az új technológiai láncot, s arra ké­szül fel, hogy más gazdaságok számára is végez szolgáltatáso­kat. Már az idei évben két gazdaságban végeztek folyé­­konyműtrágya-kijuttatást. Ka­pacitásukat mintegy 5000 hek­tárnyi szőlőterület ellátására kívánják fejleszteni. Arra is felkészültek, hogy szántóföldre is kijuttathassák a folyékony műtrágyát. A kezdeti pangás után mind­inkább beválik a gépkocsibon­tó üzemük. Most azt tervezik, hogy megszervezik a traktorbon­tó üzemet, amely ugyancsak je­lentős segítség lesz a környező gazdaságok alkatrészellátásá­nak segítésében. Alapító tagként társultak a Pegazus Tours-hoz. A jövő év­ben Szentbékkállón alakítanak ki (szállodával, étteremmel, já­tékteremmel, teniszpályával, lo­vardával) olyan egységet, amely nagymértékben fellen­dítheti a környék idegenforgal­mát. Saját termékeik értékesí­tésére a jövő évben Budapes­ten egy, Szombathelyen kettő, és Révfülöpön ugyancsak két borozót nyitnak. Jelenleg mintegy 15-20 asz­­szony varr az ADIDAS-cégnek labdákat. Most folynak a tár­gyalások a Pápai Háziipari Szö­vetkezettel, hogy mintegy öt­ven asszony számára teremtse­nek munkalehetőséget arra az időszakra, amikor a szőlőben nincs munka. A VI. ötéves terv végére fordulnak termőre­ az új szőlőtelepítések. Jelentős a gazdaság állatál­lománya. A jövő esztendőben 400 hízómarha kibocsátását ter­vezik, úgyszintén fejleszteni kí­vánják a jelenlegi mintegy 7 ezres juhállományukat. Be­vált a gazdaságban a 32 ezres törpe Brojlerbaromfi-te­nyésztés. Az idei esztendőben az állat­­tenyésztésből mintegy 2 millió forintos tiszta nyereséget ér­nek el. Az eddigi számításaik szerint ez évi tiszta nyereségük meghaladja a 10 millió forin­tot. De a felsoroltak mellett még számos, megvalósításra váró öt­let van a termelőszövetkezet vezetőinek tarsolyában. Mind­ezek hosszú időre alapozzák meg Kővágóörs lakosságának biztos megélhetését, boldogu­lását. Jó a községben az egészség­­ügyi, kulturális ellátottság. Óvoda, teljesen osztott iskolai oktatás, napközi, öregek nap­közi otthona működik a köz­ségben. 1965-ben az országban elsőként itt hozták létre a kör­zeti könyvtárat, amelynek ma mintegy ezer olvasója van. In­nen látják el a kékkúti, szent­­békkállai, köveskáli, balaton­­henyei könyvtárellátó helyeket is. Elnyerték a Kiváló könyvtár címet is. Mintegy ötszáz aktív tagja van a termelőszövetkezetnek, ennél lényegesen több ma már a nyugdíjasok száma. 190 a 30 éven aluli fiatalok száma. Gondok ma még a növényter­mesztésben és az állattenyész­tésben dolgozók utánpótlásá­ban vannak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a gazdaság korszerű munkakörülményeket, jó szociális ellátást tud bizto­sítani, ott jól érzik magukat a fiatalok, s ott nincs gond az utánpótlással. Bizonyos, hogy a sok jó el­gondolás, kezdeményezés meg­valósításával, a gazdaság eme­lőinek ésszerű hasznosításával olyan élet- és munkakörülmé­nyeket teremthetnek Kővágó­örsön is a lakosság számára, amely új fejezetet nyit a Káli­medence életében. Hamar Imre­Fotó: Borbás János Molnár Attila tsz-elnök Sütő István, a központi iskola igazgatója Németh Lajos, a körzeti könyvtár vezetője A termelőszövetkezet újonnan létesített tranzit­ tárolója Török Péter maszek pék társával, Bárány Józseffel hajnali 1 óra­kor kel, hogy reggelre friss, illatos kenyérrel láthassa el a lakossá­got Hajdani kisnemesi kúria Az általános iskola épülete Kővágóörs Fő utcája NAPLÓ - 1981. december 5. szombat -

Next