Napló, 1982. április (Veszprém, 38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-29 / 99. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1982. április 29., csütörtök Ara: 1,40 FORINT XXXVIII. évfolyam, 99. szám ­ Kádár János hazaérkezett a Német Szövetségi Köztársaságból Tegnap gazdasági szakemberekkel találkozott, nemzetközi sajtótájékoztatón vett részt az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Kádár János szerdán dél­előtt szálláshelyén, a Gymni­­chi-kastélyban találkozott Otto Wolff von Amerongennel, a német kereskedelmi- és iparka­marák szövetségének elnöké­vel, Karl-Otto Pöhllel, a német szövetségi bank (Deutsche Bun­desbank) elnökével, Otto Es­­serrel, a német munkaadók szövetségének elnökével, Wolf­gang Seeliggel, a Siemens AG elnökségi tagjával, a­ német gyáriparosok szövetségének el­nökhelyettesével, továbbá az NSZK gazdasági és­­pénzügyi­ életének több más képviselő­­­jével. • Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán reggel­­ szálláshelyén, a Gyömc­hi-kastélyban talál­kozott Herbert Mies-szel, a Né­met Kommunista Párt elnöké­vel. Kádár János szerdán a dél­utáni órákban felkereste rezi­denciáján Karl Carstenst, a Né­met Szövetségi Köztársaság el­nökét. Az üdvözlés után Kádár János beírta nevét az emlék­könyvbe, majd az MSZMP KB első titkára és a köztársasági elnök szívélyes beszélgetést folytatott. Kádár János délután záró­megbeszélést tartott a kancel­lári hivatalban Helmut Schmidt­­tel. Tárgyalásaik témáiról, lég­­köréről ezután közvetlenül be is számoltak a nemzetközi saj­tó képviselőinek. A kancellári hivatalban lezajlott,­­mintegy egyórás találkozón mind Ká­dár János, mind Helmut Schmidt rendkívül elégedetten értékelte a sajtó előtt a meg­beszélések eredményeit. Kádár János bonni látoga­tásának utolsó hivatalos prog­ramjaként a külügyminisztéri­um vendégházában találkozott Hans-Dietrich Denscherrel, a Szabad Demokrata Párt elnö­kével. ★ Kádár Jánosné - Hannelore Schmidt asszony társaságában - délben megtekintette a kölni Dómot, majd felkereste a­ vi­lághírű 4711-es kölnii vízgyárat. Kádár János és kísérete szer­dán a­ kora esti órákban visz­­szaindult Budapestre. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán hazaérkezett a Német Szö­vetségi Köztársaságból. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Poli­tikai Bizottság tagjai, Traut­­mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője, Horváth István belügy-, Pója Frigyes külügy-, Pullai Árpád közlekedés, és posta­­­ügyi miniszter fogadta. Jelen volt Jörg Metger, az NSZK budapesti nagykövetségének ügyvivője. A hivatalos munkalátogatáson az NSZK-ban tartózkodó Kádár János Bonnban találkozott Karl Carstensszel, az NSZK államelnökével. A vegyszerezés fontos része a mostani munkacsúcsnak. (Küzdelem a megkésett tavasszal címmel képes tudósítás a 3. oldalon.) ­ Befejeződött Losonczi Pál Veszprém megyei látogatása Tegnap Pápára látogatott az Elnöki Tanács elnöke Veszprém megyei látogatá­sának második napján, tegnap Pápára érkezett Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács el­nöke, Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára és Gyuricza László a me­gyei tanács elnöke kíséretében. A textilgyárban Rostási József, a megyei párt-végrehajtó bizott­­ság tagja, a városi-járási párt­bizottság első titkára, d­r. Né­meth Zoltán, a­ városi tanács elnöke, Szocsevka Ferenc igaz­­gató és Kovács István, az üze­mi pártbizottság titkára köszön­tötték a vendégeket. A város gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális életé­ről Rostási József adott tájé­koztatót. Elmondotta, hogy Pá­pa régi kulturális központ, a múlt évben ünnepelték a refor­mátus kollégium és jogutódjá­nak, a Petőfi Sándor Gimná­zium és Szakközépiskolának 450. évfordulóját. Iskolai ha­gyományaik gazdag szellemisé­get jelentenek, hiszen ez az intézmény a haladó eszmék és mozgalmak bölcsője is volt. Hajdani tanárai és diákjai kö­zül sokan hazánk büszkeségei lettek. A történelmi múltat elemezve, szólt arról, hogy a század ele­jén kezdődött a város ipari fejlődése. Ezzel párhuzamosan kibontakozott Új gazdag ha­­gyományokat teremtő munkás­­mozgalom: 1905-ben alakult meg az MSZDP, 1919 januárjá­ban pedig a KMP helyi szerve­zete. A város lakói ápolj­áik ha­ladó hagyományaikat, büszkék a múlt­ értékeire, ugyanakkor a műemlékek sokasága is gondot jelent. Jelenleg 34 ezer lakosa van a városnak, a város környé­ki községeknek pedig 5 ezer. A járás 50 községében 38 ezer lakos él. . Elemezte a város gazdasági szerkezetét, mely meglehetősen heterogén. Megtalálható a tex­til- és konfekcióipar, gépipar, a húsipar, a háztartási eszközö­ket gyártó vállalat. Ezenkívül a hat ipari szövetkezet közül 4 árutermeléssel, egy szolgálta­tással, egy pedig építőipari te­vékenységgel foglalkozik. Az előállított termelési érték 6,5 milliárd évente, ennek egyhar­­mada exportra (főleg nyugatra) kerül. A pápai termékeknek jó hírük van a külföldi vásárlók körében. Bővebben szólt a­ hús-, kombinát alapanyag-ellátási gondjairól, a tröszti kénysze­rek kedvezőtlen hatásairól. Is­mertette az Elekthermax ön­álló vállalattá válásának ered­ményeit is. Ezt követően­ tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét a já­rásban folyó tevékenységről. El­mondotta,­ hogy 12 tsz, egy ál­lami gazdaság gazdálkodik ösz­­szesen 80 ezer hektár területen. A nagygazdaságok a megyén belül a jobb adottságú termő­­területekkel rendelkeznek. A szántó (54 ezer hektár) egy­­harmadán búzát, a többin fő­leg kukoricát és ipari növénye­ket termelnek. Jelentős az ál­lattenyésztés: 95 ezer sertés, 38 ezer szarvasmarha (ezen belül 13 ezer tehén) található a nagygazdaságokban. Kedvező az is, hogy a háztájiban 2700 tehenet tartanak. Emellett 21 ezer juh növeli az állattenyész­tési ágazat jövedelmezőségét, valamint az évi 2,5 millió broj­­le­rcsi­rke. Össze­hason­l­ítá­sként elmondotta­, hogy az alaptevé­kenységből a termelőszövetke­zetek 1,1 milliárd forint árbe­vételt érnek el, a melléküze­mek összes termelési értéke pe­dig eléri az 1 milliárd forintot. Visszatérve a város helyzeté­nek ismertetésére, megemlítette a nehéz lakásgondokat, viszont örömmel számolt be a kulturá­lis ellátottság javulásáról. Vé­gezetül a városi-járási pártbi­zottság munkamódszereit, a 132 pártszervezetben dolgozó 4 ezer kommunista tevékenységét is­mertette. Megállapította, hogy a másfél éve megalakult közös pártbizottság eredményesen lát­ja el feladatát. A testület ki­alakította azokat a munkamód­szereket és formákat, amelyek segítségével javult a város és a járás közötti összhang­, a­ gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális élet területén. Az Elnöki Tanács elnöke rész­letesen érdeklődött az új poli­tikai irányítási forma­ munka­­módszereiről, s arról, hogyan hat ez a tanácsok munkájának koordinálására. Rostási József Pápa város és a járás életéről adott tájékoztatót. Beszélgetés Csere Károlynéval a fonodában. Ismerkedés a textilgyár életével Ezt követően Szocsevka Fe­renc igazgató mutatta be a 82 éves szakmai múlttal és gaz­dag munkásmozgalmi hagyo­mányokkal rendelkező Pápai Textilgyárat, amely hazánkban az egyik legnagyobb tarkán szövő vállalat az iparágon be­lül. Évi 20 millió méter textíliát gyártanak 95—97 százalékban fonalban, festett pamut- és szintetikus alapanyagból. A ter­mékeket elsősorban ing, blúz, pizsama, női divatszövetek és szabadidő-ruházat készítésére használják fel. Jellemző a vállalatra a ma­gas exportrészarány. Tőkés ex­portra a késztermékek 35-40 százaléka, szocialista exportra pedig 25-30 százaléka kerül, a többi pedig belföldi fogyasztók igényeit elégíti ki. A termékek eljutnak a világ minden tájára, elsősorban Európába. A terme­lés zöme három műszakban, 1981. augusztus óta 5 napos munkahéten folyik. A vállalat­nak jelenleg 2190 dolgozója van. A létszám 60 százaléka nő, 30 százaléka pedig 30 éven aluli fiatal. Ez a körülmény alapvetően meghatározza az itteni politikai munkát, ugyanis nagy figyelmet kell fordítani a nőpolitikai és ifjúságpolitikai határozat végrehajtására. A vállalat tavaly 600 millió forint termelési értéket ért el. A nyereség az árbevételnek évente 8—15 százaléka. A dol­­(goktatn­i­n !

Next