Napló, 1982. december (Veszprém, 38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI IIZOTTSIBA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. december 1., szerda ÁRA: 1,40 FORINT XXXVIII. évfolyam, 282. szám Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Több mint 55 ezer hízó sertés a kistermelőktől ülést tartott a megyei tanács mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági bizottsága A megyei tanács mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági bizottsága tegnap Veszprémben ülést tartott. A társadalmi bizottság ülését Semsei György, a megyei tanács elnökhelyettese vezette. Munkájában részt vett Pócza József, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának képviselője is. A bizottság elsőként dr. Gáncs Lajos osztályvezető előterjesztése alapján a megyei tanács-vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya 1982. évi tevékenységéről szóló tájékoztatót vitatta meg. A beszámolónak az adott keretet és időszerűséget, hogy a mezőgazdaság állami irányításának szervezetét 1979 júliusában korszerűsítették és az azóta végzett munkahelyi tapasztalatait a megyei tanács végrehajtó bizottsága december 21 -i ülésén értékeli. (A vb ülésének állásfoglalására visszatérünk.) A bizottság tájékoztatót kapott a mezőgazdasági termékek forgalmazásának idei alakulásáról, a termékértékesítési szerződések várható teljesítéséről. A beszámoló ugyan a nagyüzemek és a kistermelők termékértékesítését együtt tárgyalja — a következőkben a kisegítő gazdaságok áruértékesítésére vetünk pillantást, mintegy érzékeltetve annak jelentőségét. Elöljáróban a felvásárlókkal kötött szerződések fontosságára utalunk, hangsúlyozva a több évre szóló megállapodások biztonságot erősítő szerepét. Az idén várhatóan 55 ezer 500 hízó sertést értékesítenek megyénk kistermelői. Ez 9 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest és az öszszes helyi felvásárlásból több mint 40 százaléknyi hányadot képvisel. A sertéstartó kistermelők számára megnyugtató biztonságot jelent, hogy az értékesítésre több évre szóló szerződésük van. Az idén a kisgazdaságok 2800 vemhes kocát fogadtak. A vágómarha-felvásárlásban csökken a kistermelők szerepe, azonban az idén is több mint 3 ezer vágómarhát értékesítenek, amely az összes felvásárlás 12 százaléka. A szarvasmarhatartás iránti csökkenő érdeklődés legszembetűnőbben a tehénállomány apadásában mutatkozik meg. Az idén a kistermelők tejeladása várhatóan mintegy 18 százalékkal alatta marad a tavalyinak. A vágóbaromfi-piac szűkülése, úgy tűnik, a kistermelőket megyénkben nem érinti. Árukínálatuk ugyan nem túl jelentős, de a tavalyit meghaladja. Ezzel szemben figyelemre méltó, hogy a megyében felvásárolt étkezési tojás 55 százaléka a kisüzemekből származik. A megye lakossága zöldségellátásában különösen figyelemreméltó a kisüzemek tevékenysége. A tavalyit lényegesen meghaladó összes felvásárlásból a kistermelők 57 százalékos részarányt képviselnek. Igen eredményes a megyében működő zöldségtermesztő szakcsoportok tevékenysége. A gyümölcsfelvásárlásban a kistermelők részesedése 13 százalék. A megye kiterjedt szőlőterületeinek nagyobb hányadát kistermelők művelik. A borértékesítés két fő „csatornája" a termelőszövetkezet, illetve a pincegazdaság. Ez utóbbi az idén várhatóan mintegy 53 ezer hektoliter bort vásárol a kistermelőktől. A kistermelők burgonyaértékesítése meglehetősen nehezen követhető — igen számottevő azok száma, akik maguk adják el termésüket. Sok gond, feszültség kísérte a nagyüzemekkel együtt a kistermelést is az idén. Emelkedtek a termelés költségei, a piac korábbi nyugalma is megváltozott. Legjellemzőbb erre a vágónyúltermelés alakulása. A felvásárlási árak csökkentek, a forgalom mérséklődött, az idei vágónyúl-felvásárlás várhatóan 20 százalékkal alatta marad a tavalyinak. Beiktatták tisztségébe a VKBF új vezetőjét Veszprémben, a Mártírok úti székházában, tegnap délután rendkívüli összejövetelt tartott a Veszprémi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség kollektívája. A hivatal dolgozóit, továbbá a megyei bányavállalatok képviselőit Menyhárt László, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke köszöntötte. Elmondotta, hogy a főfelügyelőség, a megyei pártbizottsággal egyetértésben, 1982. december 1-i hatállyal, a Veszprémi Kerületi Bányafelügyelőség vezetőjévé Nagy Pál bányamérnököt nevezi ki. Nagy Pál 1956-ban szerzett diplomát, s az ércbányászatban, majd a Nógrádi Szénbányáknál, a Salgótarjáni Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnél és az Országos Bányaműszaki Felügyelőségnél tevékenykedett. Az eddig végzett munkája, tapasztalatai alapján nevezték ki a Veszprémi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetőjének. Béres Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, valamint Kanizsai József, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat Állami-díjas igazgatója, továbbá a VKBF nevében Wéber Vilmos, a pártszervezet titkára köszöntötték a hivatal új vezetőjét. A SZVOSZ elnökségének ülése A Hungarofruct és a MAVAD vállalatok külkereskedelmi tevékenységét értékelte kedden a SZÖVOSZ elnöksége. Megállapították: mindkét vállalatnak sikerült megerősítenie helyzetét a külföldi piacokon, és ezzel nagyrészt ellensúlyozták a gyakran kedvezőtlen értékesítési lehetőségeket. A vállalatokkal együttműködő termelőüzemek is megtalálták anyagi számításukat. Az elmúlt időszakban mindkét vállalat szorosabbra fűzte kapcsolatait belföldi partnereivel. A közös anyagi érdekeltség kialakításával örvendetesen növekedett a jobb minőségű, az exportkövetelményeknek is megfelelő áruk aránya. A gazdaságosabb export érdekében a vállalatok szervezeti korszerűsítést hajtottak végre. A Hungarofruct életre hívta az Export Alma társaságot, amely a legjelentősebb termelőket tömöríti, s más szervek közbeiktatása nélkül közvetlenül a külkereskedelemnek szállítja a gyümölcsöt, ezzel is csökkentve az önköltséget. A MAVAD társasági formában 40 mezőgazdasági, illetve erdő- és vadgazdasági üzemmel épített ki kapcsolatot, amely segíti a vadászati szolgáltatások színvonalának emelését, a devizabevételek fokozását. A vállalat - részben társulási formában - megkezdte a vadfeldolgozó üzemek hálózatának kiépítését, Öreglakon és Vecsésen már átadták az új létesítményeket, amelyekben évente 3200 tonna, a külpiacon keresett vadhúst állítanak elő. Az elnökség megállapította azt is, hogy a külkereskedelmi vállalatok és a termelőüzemek kapcsolatában még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. Ezért 1983. március végéig - az elnökség határozatának értelmében — a szervezeti és a gazdasági együttműködés kereteinek korszerűsítésére új tervezetet dolgoznak ki. Az elnökség arra biztatta a vállalatokat, hogy a jövőben jobban támaszkodjanak a szövetkezeti vállalatokra és javítsák tovább a más országok szövetkezeteivel kialakított együttműködést. Az automatikus gépsor végén szabályos tekercsekként formálódik az anyag. Évi húszezer tonna öntvehengerelt huzal Inotáról címmel képes tudósítás a 3. oldalon. A gazdaság és a közoktatás helyzete Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Tegnap Veszprémben ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága dr. Nemecz Ernő akadémikusnak, a testület elnökének vezetésével. Az idei esztendő utolsó tanácskozásán a testület tagjai elsőként Balogh Mihálynak, a megyei pártbizottság titkárának tájékoztatóját hallgatták meg Veszprém megye gazdasági helyzetéről, a további feladatokról. Mint az előadó bevezetőjében hangsúlyozta: az idei esztendő értékeléséhez elengedhetetlen áttekinteni a világgazdaságban végbement folyamatokat, azok hatását a magyar népgazdaságra. A külpolitikai események, s ezek következménye a gazdasági életre számos új, minőségileg más feladatot jelentettek, hoztak. A gazdasági egyensúly megteremtésére való törekvés az export fokozása és az import csökkentése mellett a költségvetési egyensúly tartását, illetve erősítését is követelte és követeli ma is. Balogh Mihály tájékoztatójában kiemelte, hogy a jövőben sem lehet más célunk, mint a népgazdaság egyensúlyának további erősítése, mellette az életszínvonal elért eredményeinek megtartása. Ezt követően áttért megyénk gazdasági helyzetének, várható eredményeinek értékelésére. Részletesen szólt a meghatározó iparágak teljesítményéről, amelyet jelentősen befolyásolt a kohászat és a vegyipar világméretű receszsziója. Ennek ellenére az ebben érdekelt vállalatok jelentős erőfeszítéseket tettek az exportárualap, bővítésére, a tervek teljesítésére, amiért a kollektívákat elismerés illeti. Külön kiemelte a megyei pártbizottság titkára az egyes iparágak várható eredményeit értékelve a szénbányászat, a gépipar, a könnyűipar teljesítményét, a nehezebb körülmények között is sikereket elérő vegyipari vállalatokat, valamint a mezőgazdaság kimagasló terméseredményeit. A jövő évi tennivalókat érintve hangsúlyozta: megyénk vállalatainak, gazdaságainak 1983-ban is mind nagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A tájékoztatót követően többen kértek szót. Vereskuti Béla a dolgozókat, a lakosságot foglalkoztató problémák mellett a szabályozóváltozások hatásáról, a kutatómunka feltételeiről, valamint a kisvállalkozásokról szólt, s hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet javításához nem elég a világgazdasági helyzet normalizálódását várni, keresni kell a kiutat mindenütt. Síkos Lajos a nagyobb öntudatra, felelősségre való nevelésről, míg Szoboszlainé Krizbai Hajnalka a várpalotai iparmedence vállalatainak helyzetéről beszélt. Antal László a vállalati eredmények javulását gátló belső tényezőket ismertette. A felvetésekre Balogh Mihály válaszolt. A Hazafias Népfront megyei bizottsága ezt követően Pataki Györgynek, a megyei pártbizottság munkatársának tájékoztatóját hallgatta meg a közoktatás helyzetéről, továbbfejlesztéséről. Mint hangsúlyozta: az ifjúság nevelése elsősorban a család feladata, de ebben fontos szerepe van az iskolának is. Ezért is került az utóbbi időszakban a figyelem középpontjába a közoktatás, aminek továbbfejlesztése, az oktató-nevelő munka nyugodt feltételeinek megteremtése elengedhetetlen a jövő szempontjából. Részletesen ismertette Pataki György az MSZMP KB április 7-i állásfoglalását, amely az elkövetkező időszak fő tennivalóit jelölte meg. A tájékoztatót követően ezzel kapcsolatban mondott véleményt Csere Sándor, Antal László és Bándi László. Mindannyian szóltak a nevelésben és az oktatásban tapasztalható gondokról, ugyanakkor kiemelték a család, a példa fontosságát, azt, hogy közösen kell munkálkodni a kulturált magatartási normák kialakításáért, a pedagóguspálya presztízsének erősítéséért. Pataki György összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront sajátos eszközeivel sokat tehet az iskola és a családok kapcsolatának erősítéséért, az oktató-nevelő munka hatékonyságának fokozásáért. A Hazafias Népfront megyei bizottsága ezt követően tájékoztatót hallgatott meg a Fogyasztók Megyei Tanácsának megalakulásáról, s egyetértett azzal, hogy ennek elnöke dr. Soós Lajosné, a HNF megyei bizottságának alelnöke legyen. A szőlő- és gyümölcstermesztésről tárgyalt a TOT elnöksége A termelőszövetkezetekben a szőlő- és gyümölcstermelési ágazatok évente mintegy tízmilliárd forint értéket állítanak elő. A közös gazdaságok az országos termelőterületnek mintegy kétharmadát művelik, feldolgozó üzemeik teljesítménye azonban az országos kapacitásnak csak negyedét teszi ki és az összes tárolótérnek mindössze 13 százalékát adja. A szőlő, és gyümölcstermelés, illetve a feldolgozás és a tárolás között mutatkozó aránytalanság felszámolásáért a következő időszakban az eddiginél többet kell tenni, ezzel ugyanis javítani lehet ezeknek az ágazatoknak a jövedelmezőségén - állapította meg a TÖT elnöksége keddi budapesti ülésén, amelyen Szabó István elnökletével a termelőszövetkezeti szőlő- és gyümölcstermelés helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitatták meg. A tanácskozáson felvetették, hogy a rendelkezések egyelőre még különválasztják a szőlő- és gyümölcstelepítést, továbbá a tárolást és a feldolgozást, a borászkodást, holott végül is egységes folyamatról van szó. Ahhoz, hogy a feldolgozás viszonylagos elmaradottságát felszámolhassák, a jövőben mintegy százezer hektoliter teljesítményű borászati üzemet és tárolót kell létesíteni a szőlőtermelő vidékeken. A beruházásokhoz szükséges összeg egy részét tsz-tagi kölcsönökből lehetne fedezni. Állást foglalt a testület: azon az alapvető gondon, hogy számos gazdaságban túlságosan alacsony a hozam, gyakran csak úgy lehet segíteni, ha a gazdaságtalannak bizonyult ültetvényeket megszüntetik és helyükre korszerű, nagy hozamú új fajtákat telepítenek. A szükséges szaporítóanyag máris rendelkezésre áll. Az elnökség megvitatta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek anyagi érdekeltségének új vonásairól szóló előterjesztést. Egyetértett a munkadíjazás szabályozásának továbbfejlesztésével, és azzal, hogy a tagok és a szövetkezet közötti vagyoni kapcsolatrendszert a továbbiakban még inkább elmélyítsék. Kölcsönös érdekek alapján Együttműködési megállapodás a Kereskedelmi Kamarával A kül- és belkereskedelem, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához jelentős mértékben hozzájáruló exporttevékenység fejlesztése, bővítése érdekében mind szorosabb együttműködés alakul ki az érintett szakmai, valamint az államigazgatási szervezetek között. Ennek jegyében tegnap délelőtt Veszprémben együttműködési megállapodást írt alá a Veszprém megyei Tanács elnöke és a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-dunántúli összekötő Bizottságának elnöke. A kölcsönös előnyök alapján megkötött szerződés feladata, hogy segítse mind a tanácstörvény, mind a Magyar Kereskedelmi Kamaráról szóló minisztertanácsi rendelet hatékony végrehajtását. Többek között abban, hogy a kamara, s az abba tömörülő vállalatok, valamint a tanácsok kiemelten együttműködnek a hosszú, középtávú és az éves szervezési munkában, a szabályozórendszer továbbfejlesztését szolgáló tevékenységben. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákban biztosítják egymás számára az előzetes tájékozódást és folyamatos munkakapcsolatot építenek ki annak érdekében, hogy a különböző állásfoglalások, konkrét javaslatok a másik fél észrevételeinek figyelembevételével kerüljenek kidolgozásra. A szerződést aláíró Gyuricza László, a Veszprém megyei Tanács elnöke, Ser László, a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-dunántúli Összekötő Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a megállapodás csak kerete az együttműködésnek, hatékony tartalommal mindenekelőtt a mind nagyobb jelentőségű szolgáltatásokat végző kamarai szervezeteknek és a gazdálkodásban egyre nagyobb szerephez jutó tanácsoknak kell kitölteniük. Az elkövetkező időszakban ki kell próbálni, hogy az együttműködéssel milyen további tartalékok tárhatók fel az exporttevékenység fokozásában, a külkereskedelmi munka hatékonyságának növelésében. Ehhez idő és türelem kell, mely természetesen nem zárhatja ki az ésszerű javaslatok, együttműködési lehetőségek gyors kiaknázását.