Napló, 1983. március (Veszprém, 39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-11 / 59. szám

Céltudatos program a Balaton vízminőségének védelmére Borbándi János és dr. Papp Lajos látogatása megyénkben Tegnap Veszprémbe­­ látoga­tott Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke. A vendégeket a megyei tanácsnál fogadta Pap János, a megyei pártbi­zottság első titkára és Gyuricza László, a megyei tanács elnö­ke. Eszmecserét folytattak a ta­nácsi munkáról, időszerű ál­lamigazgatási feladatokról, s más fontos kérdésekről. Ezt követően a vendégek — Pap János és Gyuricza László kísé­retében — Balatonfüredre utaz­tak, ahol fogadta őket Rosta Sándor, a BIB főtitkára. A Minisztertanács március 3-i ülésén hozott határozat következetes végrehajtása volt a fő témája megbeszélésüknek. Elsőként Rosta Sándor arról adott tájékoztatót, hogy a VI. ötéves tervben a Balatonra költhető 11 milliárd forint fel­­használása időarányos. Hozzá­fűzte, hogy elsőséget élvez a tó vízminőségének a védelme. Idén például megkezdik a bala­­tonakarattyai szennyvízelvezető rendszer építését. Az itteni te­lepről a Séd patakba vezetik a tisztított szennyvizet. Ezt kö­veti a fonyód—boglárlellei szennyvízátemelő rendszer ki­építése. Ezzel kiegészül az a lánc, amely Alsóörs-Fűzfő, Ba­­latonakarattya-Siófok, Siófok— B­alatonföldvár és a Fonyód — Boglárlelle közötti rendszerek­kel 1985-ben a tó környékéről más vízgyűjtőkre vezetik a tisz­tított szennyvizek 52 százalékát. A tó további partszakaszain és vízgyűjtő körzeteiben a szenny­víztelepeket klórozókkal látják el a baktériumok elpusztításá­ra, a vízfertőzések megelőzésé­re. Tihanyban és Badacsony­ban már elkészültek a klórozók és a szezon kezdetére befeje­zik a munkát Tapolcán, Héví­zen és Balatongyörökön is. Ezenkívül foszfortalanító tele­pek épülnek idén — a már működő balatonfüredin és bala­­tonakarattyain kívül — Tapol­cán, Balatong­yörökön, Hévízen és Balatonkeresztúron. Jövőre épül fel a révfülöpi, a keszt­helyi és a balatonberényi fosz­­fortalanító. A tó védelmében - mint el­mondották - intézkedések tör­ténnek a vízre veszélyes állat­tartó telepek technológiájának megváltoztatására. Balatonsző­­lősön megszüntette telepét a nemesvámosi Csopak Tája Tsz. Két év alatt hajtja végre négy állattartó telepének felszámo­lását a Balaton-Nagybereki Ál­lami Gazdaság. Ezenkívül kör­nyezetvédelmi intézkedéseket tesznek még ez évben a Zán­­ka-balatoncsicsói „Magyar Tenger” Tsz-ben is. A vízvédelmi okok miatt megszervezik a korszerű nád­gazdálkodást. A BIB kezdemé­nyezésére rövidesen nemzetközi pályázatot hirdetnek, amelynek célja a nád vízről való aratá­sának megoldása és a selejt termék brikettálása, fűtőanyag­ként történő hasznosítása, ör­vendetesnek minősítették a ta­nácskozáson, hogy a Balaton fejlesztését szolgáló központi alapon kívül egyre több jut közcélokra vállalati és magán­forrásokból is. Ennek egyik jó példáját szolgálják az üdülő­telepeken megalakult első csa­tornaépítő társuláso­k. Ötéves a Badacsonyi Szelői- és Bortermelési Rendszer Igazgatói tanácsülés Badacsonyörsön Az 1978 januárjától működő Badacsonyi Szőlő- és Borter­melési Rendszer létrejötte óta nagy utat tett meg. Bővült a taggazdaságok száma, ültet­vényeik területe, de még na­gyobb a fejlődés a termelés­technika változásában, a hoza­mok növekedésében. A termelési rendszer tagjai­nak legmagasabb önkormány­zati fóruma, az igazgatói ta­nács tegnapi ülésén az 1982. évi munka tapasztalatait ér­tékelte. Kezdettől fogva megyei figyelem és támogatás kísérte a termelési rendszer tevékeny­ségét, a tegnap, Badacsony­örsön tartott értekezletet is nagy érdeklődés mellett tartot­ták meg. Részt vett munkájá­ban Kovács Barna, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, dr. Gáncs Lajos, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető­je, Vincze Farkas, a veszprémi Szabó Béla, a tapolcai járási pártbizottság első titkára és több más meghívott. Józsa János, a gesztorsze­repet betöltő Badacsonyi Ál­lami Gazdaság igazgatója mondott a tanácskozáson be­vezetőt, majd Varga Zoltán rendszerközpont-vezető fűzött az előzetes írásos beszámoló­hoz szóbeli kiegészítést. A me­gye egyik fontos mezőgazda­sági ágazatának jelenlegi helyzetét és jövőbeni fejlődé­sét érintő tanácskozás anyagá­nak részletes ismertetésére visszatérünk. Vetik a tavaszi árpát a devecseri termelőszövetkezetben A tavaszias időjárás hatá­sára tegnap reggel megindul­tak a vetőgépek a devecseri Virágzó Termelőszövetkezet földjein. A gazdaság 1700 hek­táron termel tavaszi árpát. A csütörtöki nyitány három vető­gépet szólított indulásra, de ahogy a mélyebb részek is föl­szikkadnak, újabb gépek kap­csolódnak a munkába. A szö­vetkezet vezetői azzal számol­nak, hogy tíz munkanap alatt végeznek az árpa vetésével. A gazdaság jól fizető növé­nye a tavaszi árpa. A tavalyi hozam meghaladta a megyei átlagot, az idei terv az előző évinél is gazdagabb termést tű­zött ki. A devecseri tsz 300 hektáron vetőmagot állít elő, 200 hektár termését takarmá­nyozásra használják föl, 1200 hektáron sörárpát termeszte­nek. A kora tavasziak vetése ma a borsóval folytatódik. A vető­magnak szánt növény előirány­zata 200 hektár. A jövő hétfőn — az előzetes tervek szerint — megkezdik a zab vetését is. A terv 300 hektár termésével szá­mol. Kedvez az időjárás a mezei munkának, jól ki kell használni a kínálkozó lehetőséget! Napról napra változik a képe a Veszprémben épülő Skála szövetkezeti áruháznak. A kivitele­zést végző VÁÉV a tartóoszlopok felállítása után most a födémszerkezetek beemelését végzi. Hatékonyabb együttműködés a fuvarozók és a megrendelők között Folytatta tanácskozását a közlekedésjogi konferencia Javult a szállítási fegyelem,s egyre hatékonyabb együttműködés alakult ki a fuvarozók és a megrendelők között. Ezt bizonyítja, hogy Magyarországon 1976 óta napjainkig egynegyedére csök­kent a szállítással kapcsolatos peres ügyek száma - hangsú­lyozták a Siófokon megrendezett országos közlekedésjogi kon­ferencia polgárjogi szekciójának előadói, hozzászólói. Mindin­kább üzleti szellem jellemzi a szerződő felek kapcsolatait, ru­galmasabban, egymás érdekeit is figyelembe véve kezelik a megállapodásokat, és az eddigieknél gyakoribbak a helyzet diktálta közös megegyezésre létrejött szerződésmódosítások is. Az összességében javuló ké­pet azonban rontja, hogy még ma is gyakori a reklamáció az árukban keletkezett károk miatt. Éppen ezért felhívjuk a figyelmet arra, hogy nagyobb gondot kell fordítani a szállí­tandó áruk csomagolására, azok átadására, az erről szóló jegyzőkönyvekre, és természe­tesen - ha az szükséges - a károsultak mielőbbi kárpótlá­sára. Csökkenteni kell a szál­lítási időt is, erre vonatkozóan a MÁV-nál több intézkedést­ is bevezettek, hiszen,, mint ar­ról szó volt, ez alapvető fel­tétele a nemzetközi szállítá­sok növelésének is. A gyorsabb, rugalmasabb szállítást szolgálja az is, hogy a MÁV több nagyvállalattal szerződést köt az előszállításra, ami azt jelenti, hogy ha a ke­vésbé forgalmas időszakokban szállíttat­ó partner, kedvez­ményben részesül. Természete­sen ez azzal is jár, hogy a szállíttató vállalat előbb kiad­ja a pénzét, mint esetleg az árura szüksége volna. Rámu­tattak többek között, hogy az előszállítás rendszere akkor lesz igazán eredményes, ha a kedvezmény arányban van a szállíttató vállalat befektetett pénzével. Egyszóval ha meg­éri neki. Élénk vita alakult ki a köz­lekedésben is létrejött és egy­re növekvő számú kisvállalko­zásokról. Főleg a magántaxik száma emelkedett gyorsan. Bu­dapesten például már mint­egy két és fél ezret számlál­nak. A kisiparosként tevékeny­kedő magán-személyfuvarozók több gazdasági közösséget is kialakítottak, amelyek közös CB-rádióközpontot létesítettek. Az áruszállításban is nő a ma­gánvállalkozók száma a fővá­rosban és vidéken egyaránt, összességében mindenütt a tényleges szükségletre jöttek létre és a szolgáltatást javítot­ták. Megjelenésük az eddigi­nél szorosabb együttműködés­re késztette a konkurrens nagyvállalatokat. Ennek hatá­sára a Volántaxi és a Főtaxi Vállalat például közös URH- központot is kialakított. Ez azt jelenti, hogy ha szükséges, egy­máshoz irányítják az utast. Be­számoltak már nagyvállalat és magánfuvarozók együttműkö­déséről is. Amíg a magántaxi és az árufuvarozó vállalkozási kedv igen nagy, van néhány fehér folt, amelyre szívesen fogadnák a szállítási nagyvállalatok is a kisvállalkozókat. Ilyen például a rakodás — főleg vasutaknál —, vagy például a személyszál­lító vagonok takarítása. Ez utóbbi szervezésével már fog­lalkozik a MÁV. flz Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója: fíz influenzajárványról Több mint 371 ezer influenzás megbetegedést jelentet­tek az országban február 27-e és március 5-e között. A fővárosban megkétszereződött - 53 800-ra emelkedett - az influenzások száma. Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs- Szatmár és Szolnok megyében az országos átlagnál töb­ben betegedtek meg, így csaknem valamennyi korosztályt, de főleg a 14 éven aluliakat érinti az influenza. A bete­gek 3,8 százalékánál észleltek szövődményeket, amelyeknek több mint a fele — akárcsak a korábbi évek járványai idején­­ hörghurut, mintegy 15-16 százalékban mellhár­tya- és tüdőgyulladás, kisebb arányban arcüreg-, közép­fülgyulladás, valamint bélhurut. A fővárosi és a megyei kórházakban külön osztályokon kezelik azokat az influen­zás betegeket, akiknél szövődmény lépett fel. A betegek védelme érdekében csaknem valamennyi fekvőbeteg­gyógyintézetben tilos a látogatás. A víruslaboratóriumok­­ban továbbra is az influenza A és B virustörzseket izolál­ták. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az influenza A-vi­­rusfertőzések minden életkorban, az influenza B-vírusfer­­tőzések főleg gyermekeknél fordulnak elő. Nyílászáró-szigetelés. Új szolgáltatások Pápán címmel képes tudósítás a lap 4. oldalán. Gépesítéssel, munkaszervezéssel az anyagmozgatás könnyítéséért ülésezett az ÉDOSZ megyei bizottsága Egy műszak alatt Veszprém megye nyolc élelmiszeripari vállalatánál több mint 16 ezer tonna anyagot dolgoznak fel. Anyagmozgatással e vállala­toknál 1359-en foglalkoznak, azaz a dolgozók csaknem 25 százaléka. Külön figyelemre méltó, hogy e létszám­ 90 szá­zaléka kézi anyagmozgatást végez. Az egyes vállalatok kö­zött természetesen eltérés van a gépi és kézi anyagmozgatást illetően, az egy dolgozóra jutó megterhelés azonban minden­képpen indokolja, hogy az e munkakörben foglalkoztatottak helyzetével kiemelten törődje­nek. Ezért is tűzte napirendre a nehéz fizikai munka — ezen belül az anyagmozgatás — csökkentésének feladatairól szóló jelentést az Élelmezés­ipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága tegnapi ülé­sén. Mint a vállalatoknál végzett helyszíni vizsgálat alapján összeállított jelentésből kide­rült, a hatodik ötéves terv idő­szakára készült szociális tervek­ben mindenütt törekednek a megterhelés könnyítésére. Ezt nemcsak az anyagmozgatást könnyítő gépek beszerzésével akarják elérni, hanem több helyütt a technológia korsze­rűsítésével is. Gondot jelent viszont, hogy az anyagmozgató gépek alkatrészellátása akado­zik, illetve néhol hiányzik a gépek beszerzésének anyagi fedezete. A felmérés, illetve a vizsgálat ugyanakkor azt is fel­tárta, hogy a tervezett módo­sítások, korszerűsítések az anyagmozgatással foglalkozók­nak csak 8 százalékát érintik. A helyzet javítása azonban nem kizárólag az élelmezésipari vállalatokon múlik, hiszen az áruszállítás fokozottabb gépe­sítése esetén a kereskedelmi vállalatok kerülnének nehéz helyzetbe, mert nincs fogadó­terük. Az említett gondok és a kongresszusi határozat ismere­tében az ÉDOSZ megyei bi­zottsága állást foglalt abban, hogy a szakszervezeti szervek­nek — a gazdasági helyzet fi­gyelembe vételével is - a ne­héz fizikai munka könnyítésé­re kell ösztönöznie a vállala­tokat. Az ÉDOSZ megyei bizottsága ezt követően megvitatta az élelmezésipari vállalatoknál ta­pasztalható környezetkárosítás, illetve ennek megszüntetésére készített tervek megvalósításá­nak helyzetét.

Next