Napló, 1983. március (Veszprém, 39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-11 / 59. szám
Céltudatos program a Balaton vízminőségének védelmére Borbándi János és dr. Papp Lajos látogatása megyénkben Tegnap Veszprémbe látogatott Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. A vendégeket a megyei tanácsnál fogadta Pap János, a megyei pártbizottság első titkára és Gyuricza László, a megyei tanács elnöke. Eszmecserét folytattak a tanácsi munkáról, időszerű államigazgatási feladatokról, s más fontos kérdésekről. Ezt követően a vendégek — Pap János és Gyuricza László kíséretében — Balatonfüredre utaztak, ahol fogadta őket Rosta Sándor, a BIB főtitkára. A Minisztertanács március 3-i ülésén hozott határozat következetes végrehajtása volt a fő témája megbeszélésüknek. Elsőként Rosta Sándor arról adott tájékoztatót, hogy a VI. ötéves tervben a Balatonra költhető 11 milliárd forint felhasználása időarányos. Hozzáfűzte, hogy elsőséget élvez a tó vízminőségének a védelme. Idén például megkezdik a balatonakarattyai szennyvízelvezető rendszer építését. Az itteni telepről a Séd patakba vezetik a tisztított szennyvizet. Ezt követi a fonyód—boglárlellei szennyvízátemelő rendszer kiépítése. Ezzel kiegészül az a lánc, amely Alsóörs-Fűzfő, Balatonakarattya-Siófok, Siófok— Balatonföldvár és a Fonyód — Boglárlelle közötti rendszerekkel 1985-ben a tó környékéről más vízgyűjtőkre vezetik a tisztított szennyvizek 52 százalékát. A tó további partszakaszain és vízgyűjtő körzeteiben a szennyvíztelepeket klórozókkal látják el a baktériumok elpusztítására, a vízfertőzések megelőzésére. Tihanyban és Badacsonyban már elkészültek a klórozók és a szezon kezdetére befejezik a munkát Tapolcán, Hévízen és Balatongyörökön is. Ezenkívül foszfortalanító telepek épülnek idén — a már működő balatonfüredin és balatonakarattyain kívül — Tapolcán, Balatongyörökön, Hévízen és Balatonkeresztúron. Jövőre épül fel a révfülöpi, a keszthelyi és a balatonberényi foszfortalanító. A tó védelmében - mint elmondották - intézkedések történnek a vízre veszélyes állattartó telepek technológiájának megváltoztatására. Balatonszőlősön megszüntette telepét a nemesvámosi Csopak Tája Tsz. Két év alatt hajtja végre négy állattartó telepének felszámolását a Balaton-Nagybereki Állami Gazdaság. Ezenkívül környezetvédelmi intézkedéseket tesznek még ez évben a Zánka-balatoncsicsói „Magyar Tenger” Tsz-ben is. A vízvédelmi okok miatt megszervezik a korszerű nádgazdálkodást. A BIB kezdeményezésére rövidesen nemzetközi pályázatot hirdetnek, amelynek célja a nád vízről való aratásának megoldása és a selejt termék brikettálása, fűtőanyagként történő hasznosítása, örvendetesnek minősítették a tanácskozáson, hogy a Balaton fejlesztését szolgáló központi alapon kívül egyre több jut közcélokra vállalati és magánforrásokból is. Ennek egyik jó példáját szolgálják az üdülőtelepeken megalakult első csatornaépítő társulások. Ötéves a Badacsonyi Szelői- és Bortermelési Rendszer Igazgatói tanácsülés Badacsonyörsön Az 1978 januárjától működő Badacsonyi Szőlő- és Bortermelési Rendszer létrejötte óta nagy utat tett meg. Bővült a taggazdaságok száma, ültetvényeik területe, de még nagyobb a fejlődés a termeléstechnika változásában, a hozamok növekedésében. A termelési rendszer tagjainak legmagasabb önkormányzati fóruma, az igazgatói tanács tegnapi ülésén az 1982. évi munka tapasztalatait értékelte. Kezdettől fogva megyei figyelem és támogatás kísérte a termelési rendszer tevékenységét, a tegnap, Badacsonyörsön tartott értekezletet is nagy érdeklődés mellett tartották meg. Részt vett munkájában Kovács Barna, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Vincze Farkas, a veszprémi Szabó Béla, a tapolcai járási pártbizottság első titkára és több más meghívott. Józsa János, a gesztorszerepet betöltő Badacsonyi Állami Gazdaság igazgatója mondott a tanácskozáson bevezetőt, majd Varga Zoltán rendszerközpont-vezető fűzött az előzetes írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítést. A megye egyik fontos mezőgazdasági ágazatának jelenlegi helyzetét és jövőbeni fejlődését érintő tanácskozás anyagának részletes ismertetésére visszatérünk. Vetik a tavaszi árpát a devecseri termelőszövetkezetben A tavaszias időjárás hatására tegnap reggel megindultak a vetőgépek a devecseri Virágzó Termelőszövetkezet földjein. A gazdaság 1700 hektáron termel tavaszi árpát. A csütörtöki nyitány három vetőgépet szólított indulásra, de ahogy a mélyebb részek is fölszikkadnak, újabb gépek kapcsolódnak a munkába. A szövetkezet vezetői azzal számolnak, hogy tíz munkanap alatt végeznek az árpa vetésével. A gazdaság jól fizető növénye a tavaszi árpa. A tavalyi hozam meghaladta a megyei átlagot, az idei terv az előző évinél is gazdagabb termést tűzött ki. A devecseri tsz 300 hektáron vetőmagot állít elő, 200 hektár termését takarmányozásra használják föl, 1200 hektáron sörárpát termesztenek. A kora tavasziak vetése ma a borsóval folytatódik. A vetőmagnak szánt növény előirányzata 200 hektár. A jövő hétfőn — az előzetes tervek szerint — megkezdik a zab vetését is. A terv 300 hektár termésével számol. Kedvez az időjárás a mezei munkának, jól ki kell használni a kínálkozó lehetőséget! Napról napra változik a képe a Veszprémben épülő Skála szövetkezeti áruháznak. A kivitelezést végző VÁÉV a tartóoszlopok felállítása után most a födémszerkezetek beemelését végzi. Hatékonyabb együttműködés a fuvarozók és a megrendelők között Folytatta tanácskozását a közlekedésjogi konferencia Javult a szállítási fegyelem,s egyre hatékonyabb együttműködés alakult ki a fuvarozók és a megrendelők között. Ezt bizonyítja, hogy Magyarországon 1976 óta napjainkig egynegyedére csökkent a szállítással kapcsolatos peres ügyek száma - hangsúlyozták a Siófokon megrendezett országos közlekedésjogi konferencia polgárjogi szekciójának előadói, hozzászólói. Mindinkább üzleti szellem jellemzi a szerződő felek kapcsolatait, rugalmasabban, egymás érdekeit is figyelembe véve kezelik a megállapodásokat, és az eddigieknél gyakoribbak a helyzet diktálta közös megegyezésre létrejött szerződésmódosítások is. Az összességében javuló képet azonban rontja, hogy még ma is gyakori a reklamáció az árukban keletkezett károk miatt. Éppen ezért felhívjuk a figyelmet arra, hogy nagyobb gondot kell fordítani a szállítandó áruk csomagolására, azok átadására, az erről szóló jegyzőkönyvekre, és természetesen - ha az szükséges - a károsultak mielőbbi kárpótlására. Csökkenteni kell a szállítási időt is, erre vonatkozóan a MÁV-nál több intézkedést is bevezettek, hiszen,, mint arról szó volt, ez alapvető feltétele a nemzetközi szállítások növelésének is. A gyorsabb, rugalmasabb szállítást szolgálja az is, hogy a MÁV több nagyvállalattal szerződést köt az előszállításra, ami azt jelenti, hogy ha a kevésbé forgalmas időszakokban szállíttató partner, kedvezményben részesül. Természetesen ez azzal is jár, hogy a szállíttató vállalat előbb kiadja a pénzét, mint esetleg az árura szüksége volna. Rámutattak többek között, hogy az előszállítás rendszere akkor lesz igazán eredményes, ha a kedvezmény arányban van a szállíttató vállalat befektetett pénzével. Egyszóval ha megéri neki. Élénk vita alakult ki a közlekedésben is létrejött és egyre növekvő számú kisvállalkozásokról. Főleg a magántaxik száma emelkedett gyorsan. Budapesten például már mintegy két és fél ezret számlálnak. A kisiparosként tevékenykedő magán-személyfuvarozók több gazdasági közösséget is kialakítottak, amelyek közös CB-rádióközpontot létesítettek. Az áruszállításban is nő a magánvállalkozók száma a fővárosban és vidéken egyaránt, összességében mindenütt a tényleges szükségletre jöttek létre és a szolgáltatást javították. Megjelenésük az eddiginél szorosabb együttműködésre késztette a konkurrens nagyvállalatokat. Ennek hatására a Volántaxi és a Főtaxi Vállalat például közös URH- központot is kialakított. Ez azt jelenti, hogy ha szükséges, egymáshoz irányítják az utast. Beszámoltak már nagyvállalat és magánfuvarozók együttműködéséről is. Amíg a magántaxi és az árufuvarozó vállalkozási kedv igen nagy, van néhány fehér folt, amelyre szívesen fogadnák a szállítási nagyvállalatok is a kisvállalkozókat. Ilyen például a rakodás — főleg vasutaknál —, vagy például a személyszállító vagonok takarítása. Ez utóbbi szervezésével már foglalkozik a MÁV. flz Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója: fíz influenzajárványról Több mint 371 ezer influenzás megbetegedést jelentettek az országban február 27-e és március 5-e között. A fővárosban megkétszereződött - 53 800-ra emelkedett - az influenzások száma. Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs- Szatmár és Szolnok megyében az országos átlagnál többen betegedtek meg, így csaknem valamennyi korosztályt, de főleg a 14 éven aluliakat érinti az influenza. A betegek 3,8 százalékánál észleltek szövődményeket, amelyeknek több mint a fele — akárcsak a korábbi évek járványai idején hörghurut, mintegy 15-16 százalékban mellhártya- és tüdőgyulladás, kisebb arányban arcüreg-, középfülgyulladás, valamint bélhurut. A fővárosi és a megyei kórházakban külön osztályokon kezelik azokat az influenzás betegeket, akiknél szövődmény lépett fel. A betegek védelme érdekében csaknem valamennyi fekvőbeteggyógyintézetben tilos a látogatás. A víruslaboratóriumokban továbbra is az influenza A és B virustörzseket izolálták. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az influenza A-virusfertőzések minden életkorban, az influenza B-vírusfertőzések főleg gyermekeknél fordulnak elő. Nyílászáró-szigetelés. Új szolgáltatások Pápán címmel képes tudósítás a lap 4. oldalán. Gépesítéssel, munkaszervezéssel az anyagmozgatás könnyítéséért ülésezett az ÉDOSZ megyei bizottsága Egy műszak alatt Veszprém megye nyolc élelmiszeripari vállalatánál több mint 16 ezer tonna anyagot dolgoznak fel. Anyagmozgatással e vállalatoknál 1359-en foglalkoznak, azaz a dolgozók csaknem 25 százaléka. Külön figyelemre méltó, hogy e létszám 90 százaléka kézi anyagmozgatást végez. Az egyes vállalatok között természetesen eltérés van a gépi és kézi anyagmozgatást illetően, az egy dolgozóra jutó megterhelés azonban mindenképpen indokolja, hogy az e munkakörben foglalkoztatottak helyzetével kiemelten törődjenek. Ezért is tűzte napirendre a nehéz fizikai munka — ezen belül az anyagmozgatás — csökkentésének feladatairól szóló jelentést az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága tegnapi ülésén. Mint a vállalatoknál végzett helyszíni vizsgálat alapján összeállított jelentésből kiderült, a hatodik ötéves terv időszakára készült szociális tervekben mindenütt törekednek a megterhelés könnyítésére. Ezt nemcsak az anyagmozgatást könnyítő gépek beszerzésével akarják elérni, hanem több helyütt a technológia korszerűsítésével is. Gondot jelent viszont, hogy az anyagmozgató gépek alkatrészellátása akadozik, illetve néhol hiányzik a gépek beszerzésének anyagi fedezete. A felmérés, illetve a vizsgálat ugyanakkor azt is feltárta, hogy a tervezett módosítások, korszerűsítések az anyagmozgatással foglalkozóknak csak 8 százalékát érintik. A helyzet javítása azonban nem kizárólag az élelmezésipari vállalatokon múlik, hiszen az áruszállítás fokozottabb gépesítése esetén a kereskedelmi vállalatok kerülnének nehéz helyzetbe, mert nincs fogadóterük. Az említett gondok és a kongresszusi határozat ismeretében az ÉDOSZ megyei bizottsága állást foglalt abban, hogy a szakszervezeti szerveknek — a gazdasági helyzet figyelembe vételével is - a nehéz fizikai munka könnyítésére kell ösztönöznie a vállalatokat. Az ÉDOSZ megyei bizottsága ezt követően megvitatta az élelmezésipari vállalatoknál tapasztalható környezetkárosítás, illetve ennek megszüntetésére készített tervek megvalósításának helyzetét.