Napló, 1983. június (Veszprém, 39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
Feszülten figyelt a mentőraj, amikor megszólalt a CB-rádiótelefon. Az értesítés rövid volt: Izabánya mellett ég az erdő. Pete Zoltán parancsnokhelyettes azonnal elrendelte a riadót. Előállt a ZIL gépkocsi, amit házilag alakítottak át tűzoltásra alkalmassá és már robogtak is. A tüzet, amely feltehetően egy eldobott, égő cigarettavég miatt keletkezett, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat központi bányamentő állomásának ügyeletes zaja megfeszített munkával eloltotta. Hogy meddig tart a riadó elhangzása után a felkészülés az indulásig? Csupán néhány percet vesz igénybe. Erdei Ferenc aknász, rajparancsnok, Szabó Károly vájár, Bognár István lakatos, Báli László lakatos és Bólyás Sándor villanyszerelő szívesen bemutatják. Pedig ez csupán próba. És hozzá kell tenni, hogy reggel, mielőtt találkoztunk, már éppen egy „éles bevetésről", valódi mentésről tértek vissza. Egy tényleges sérültet láttak el és szállítottak az ajkai kórházba. Sem a tűzoltás, sem a gyors elsősegélynyújtás, bányamentés nem jelent rendkívüli esetet. A „manschaft", az éppen ügyeletes legénység erre készült fel. Ez a feladatuk, s tudják, hogy a nap minden órájában, minden percében, nappal, éjjel, hajnalban bármikor riadóztat- Bányamentők hétköznapon hatják, hívhatják őket mentéshez. 1982-ben összesen 82 valódi bevetésük volt. Ebből 2 a Bányászati Aknamélyítő Vállalat bakonyi körzete munkahelyén. Ugyanis a saját vállalatukon kívül a BÁV munkahelyein is elvállalták a mentési feladatokat. Egyrészt a terület ugyanaz, másrészt pedig az aknamélyítők a bauxitbányának építenek. Bányászok segítenek a bányászoknak, így tehát teljesen kézenfekvő, hogy ha a szükség igényli, a bauxitosok végezzék el a mentési feladatokat. Eddig még minden esetben sikerült a feladatot úgy elvégezni, hogy a súlyos sérülést szenvedett embert azonnal, szakszerűen a kórházba juttatták, s megmentették. Meg is kapták érte az elismerést, a dicséretet mind a betegtől és hozzátartozóiktól, mind a vállalat vezetőségétől és a kórház orvosaitól. A hétköznapok, amikor nincs bevetés, akkor sem eseménytelenek. Folyik a tanulás, a korszerű felszerelések, eszközök, műszerek alapos megismerése a különféle gyakorlatok elvégzése az állomás melletti záróban. Hogy mindenkor a legfelkészültebben érhesse őket a valódi riadó. Csak szabályosan, az előírások szerint szabad használni a készüléket. Különben a mentő is bajba kerülhet. Pete Zoltán parancsnokhelyettes a CB-rádióval, amely 40 csatorna segítségével teremt összeköttetést. Fotó: Péterfay Endre Új földértékelés az ország 35 százalékán Több mint 4,5 millió hektár helyszínelését és talajvizsgálatát végezték el eddig az aranykorona helyébe lépő termőhelyi értékszám megállapítása során az országban – hangzott el azon a tanácskozáson és bemutatón, amelyet szerdán a földesi Rákóczi Termelőszövetkezetben tartottak hat megye - Békés, Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs- Szatmár és Szolnok — szakembereinek részvételével. Az új földértékelés végrehajtásának tapasztalatairól Bacsó István, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának osztályvezetője adott tájékoztatást. Elmondotta többek között, hogy a 100 éves „aranykoronás" földminősítést felváltó új földértékelés tervszerűen halad. A munka három esztendővel ezelőtt kezdődött, s minden megye időarányosan teljesítette programját. Eddig 1347 település határában értékelték a földeket, a laboratóriumokban 80 ezer talajmintát vizsgáltak meg. 1982 végére az ország területének 35 százalékán fejezték be a munkát. Valamennyi földhivatalnál kialakult az a szakembergárda, amely biztosíték arra, hogy az új földértékelést 1985-ben befejezzék. A földértékelés új módszere iránt nagy az érdeklődés a mezőgazdasági üzemek körében, s a végrehajtásban is tevékenyen részt vesznek. Gyakorlati tapasztalatuk, helyi ismeretük nagy mértékben könnyíti a reális felmérést. A tájékoztatást a Rákóczi Termelőszövetkezetben helyszíni bemutató követte, ahol a hajdúsági löszház különböző talajainak értékeléséről szereztek tapasztalatokat a résztvevők. Ajkán és a járásban javult a helyzet A NEB a fogyasztói érdekvédelemért A közelmúltban az Ajkai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot folytatott az élelmiszerboltokban és vendéglátó egységekben a fogyasztói árvédelem témakörében. A vizsgálat azt kívánta megállapítani, hogy Ajka város és az ajkai járás területén mennyiben biztosított a rendelkezések betartása, hamis méréssel vagy számolással, avagy az áruk minőségének a rontásával nem károsítják-e meg a vásárlókat. Továbbá az ellenőrzésben résztvevők figyelme kiterjedt arra is, hogy ahol ez előírt, láthatóak-e az árak, megfelelő-e az árképzés és a vásárlók könyvébe írt bejegyzéseket kellő gondossággal intézik-e? A vásárlónak, no meg az üzlet felügyeletével, ellenőrzésével megbízott szervnek fűződhet elsősorban érdeke ahhoz, hogy a forgalmazott cikkek áráról pontos és félreérthetetlen tájékoztatást kapjon. A megfelelő árjelzés ugyanis a fogyasztó megkárosításának lehetőségét csökkenti. A helyzet e téren sem rossz, mert a vizsgált üzletek zöménél nem is volt ilyen probléma. Kivételt ez alól mindössze 3 egység képezett. Ennél többet nyom viszont a latban az, hogy az ellenőrök sok helyütt tapasztalták: nem fordítanak kellő gondot a mérőeszközök hitelesítésére, illetve lejárt hitelességű eszközökkel mérnek. De az ellenőrző mérleg is hiányzott két ABCból. Az írás elején felsorolt vállalatok, szövetkezetek mindegyikének szól, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak üzleteikre, mivel a mérőeszközök hitelesítésével kapcsolatos előírások be nem tartása általános jelenség! Az áruk minőségének jelzése, fogyaszthatóságuk ideje általában megfelel a követelményeknek. Csupán a tejnél és tejterméknél volt ezzel néhány helyen gond, mert a veszprémi tejüzem - a vizsgálat ideje alatt - két esetben is dátum nélküli tejet és tejfölt szállított a boltokba. Ilyenkor két eset lehetséges: a bolt vagy megtagadja az áru átvételét, s ez esetben alapvető élelmiszerek nélkül marad a lakosság, vagy átveszi, de akkor az ellenőrök fedik fel a szabálytalanságot. Lejárt szavatosságú árut mindössze 3 üzletben árusítottak. E cikkeket a népi ellenőrök azonnal kivonatták a forgalomból. Nem a számokkal „játszanak” Az egy hétig tartó vizsgálatsorozat kapcsán az ellenőrök négy vállalat - a megyei vendéglátó, a Pannonker, a Bakonygaszt és az Utasellátó - valamint az ajkai és a csabrendeki áfészek összesen 42 élelmiszer- és vegyesboltjában, vendéglátó egységében és üzemi büféjében végeztek próbavásárlásokat és rögzítették a pontos vagy a pontatlan számlázást, s az egyéb, az általános üzleti szabályzat egyes előírásainak betartását, illetve megsértését. A próbavásárlások bizonyították, hogy a korábbi évekkel ellentétben a boltok pénztárosai vagy a fizetőpincérek ma már jobban vigyáznak a valótlan összegek beütésére, illetve leírására. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy „tévedést” mindössze 10 tételnél tapasztaltak. Ebből hétnél — összesen 1 forint 40 fillérrel — a vevő, háromnál pedig — 1 forint 20 fillérrel — a bolt kárára tértek el a ténylegesen számolható ártól. Az is megnyugtató, hogy a népi ellenőrök a méréseknél sem tapasztaltak említésre méltó eltérést. Úgy látszik változtak a módszerek, mert szabálytalanságokra egyéb területeken derült fény. Több helyen volt tapasztalható — főleg vendéglátó egységekben —, hogy nem rendelkeznek megfelelő árubeszerzési bizonylatokkal és minőségi tanúsítványokkal. Szabálytalanságként tárták fel egyes helyeken az árkalkuláció hiányát, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a vevő nem a megfelelő minőségű és menynyiségű árut kapja a pénzéért. Az üzlet üzemeltetőjére, ennek vezetőjére, valamint az üzlet jellegére, nyitvatartására, továbbá a működési engedélyre és osztálybasorolásra vonatkozó előírásokat minden vizsgált egységnél betartották. Szövetkezeti vállalat II. Vállalati juttatás a vállalkozáshoz A mezőgazdasági nagyüzemek vállalkozásainak elengedhetetlen feltétele a sokat emlegetett emberi tényező. Nem elegendő ugyanis a jó ötlet, a hasznos gondolatok megvalósításához is emberek kellenek. Negyedszázada, a szövetkezetek szervezésekor a falun élők általában a városban kerestek munkát. Az otthonmaradók sem mindig bíztak a szövetkezetek jövőjében, hiszen sokáig a zsebükön is tapasztalták az elmaradottabb munkakörülményeket. A mai vállalkozásokhoz tehát legelőbb a bizalmat kellett viszszaszereznie a szövetkezeteknek. Ez többségében sikerült is, hiszen emelkedtek a bérek, javultak a munkakörülmények, gyarapodtak a szociális juttatások, mérséklődött, több helyen kiegyenlítődött a különbség a mezőgazdasági és az ipari munkahelyek között. Munkával arányos jövedelem A változást megfogalmazta az MSZMP Központi Bizottsága áprilisi határozata is: ,,A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kismértékben növekedett a közös bevételből származó személyes jövedelem, amiben a kiegészítő tevékenység bővülésének is szerepe van". A szövetkezeti tagság jövedelmének több összetevője van, de meghatározó élet- és munkakörülményeik alakulásában, a közösben megszerezhető jövedelem. A gazdaságok folyamatosan korszerűsítették a munkadíjazás módszereit, s mindinkább közelítettek az iparban kialakult gyakorlathoz. A tagság többsége, a szorgalmas emberek igazságosnak tartják, hogy jövedelmük arányban áll végzett munkájukkal. A dolgozóknak mintegy hetven százaléka kapja teljesítménye után a fizetést. Különbség van az élenjáró és a lassabban fejlődő gazdaságok dolgozóinak jövedelme között is. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben a személyes jövedelmek az országos átlagnak csak a 85 százalékát érik el. Természetesen itt is, ott is emelkedtek a jövedelmek. A tagság havi átlagkeresete 1980-ban meghaladta a 3700 forintot, s ez 25 százalékkal volt magasabb, mint öt esztendővel korábban. A legújabb statisztika szerint tavaly a termelőszövetkezetekben 4229 forint volt a havi átlagkereset. Kedvező tapasztalat az is, hogy az éves jövedelmen belül eltolódnak az arányok az év végi részesedés javára. Ez jelzi az érdekeltségi rendszer erősödését. A vállalkozók, a kockázatot is vállalók így zárszámadáskor nagyobb jövedelemhez juthatnak. A módszer jelentőségét nem érti meg azonnal mindenki, hiszen régi elv, hogy az a biztos, ami a zsebben van. Türelmes magyarázattal, meggyőzéssel azonban a tagság többsége azonosul a számára is kedvezőbb módszerrel. A csóti termelőszövetkezetben például mindenkivel elbeszélgettek a vezetők, érveltek a teljesítménytől függő kiegészítő részesedés arányának növelése mellett, s megértésre találtak. Igaz, példát is mutattak ebben, mert a vezetők részesedése is a kollektíva teljesítményétől függ. Segít a szövetkezet A szociális juttatásokban történelmi jelentőségű változásoknak lehettek tanúi a szövetkezeti tagok. A parasztság nagy megelégedéssel fogadta, hogy nyugdíjkorhatáruk azonos lett az ipari munkásokéval, s ez egyszersmind tovább erősítette is elkötelezettségüket a társadalmi-gazdasági feladatok vállalására. Kiterjed a szövetkezeti tagokra a családi pótlék intézménye, rendszeres a szülési, gyermekgondozási segély. Több gazdaságban üzemorvos látja el a betegeket, óvja egészségüket a munkahelyi károsodásoktól. Az istállókban, műhelyekben, s a tűző napon dolgozók meleg ételt kapnak az üzemi konyhákon, fáradtságukat üdülőkben pihenhetik ki. Mindez fokozatosan vált természetessé, s a juttatások anyagi terheit az állam és a szövetkezetek vállalták. Családi pótlékban például több mint 130 ezer család részesül, a kifizetett összeg meghaladja a másfél milliárd forintot. A dolgozók 3 százaléka, mintegy 19 ezer édesanya neveli gyermekét otthon, nyugodt körülmények között. A szövetkezetek évente egymilliárd forint szociális és kulturális alapot képeznek. Ennek nagyobb részét fordítják az üzemi étkeztetésre, valamint a nyugdíjasok, járadékosok támogatására. A munkában megfáradt emberek rászorulnak a segítségre, hiszen a több mint 350 ezer nyugdíjas és a 184 ezer járadékos viszonylag kevés pénzből tartja fenn magát. A szövetkezeti tagok nyugdíja alacsonyabb a munkásokénál, mert az elmúlt évtizedekben jövedelmük is kevesebb volt, meg szolgálati idejük is rövidebb. Fiatal utánpótlás A juttatások egyre bővülő köréből nem maradnak ki a fiatalok sem. Őket lakásépítési kölcsönökkel, letelepedési segélyekkel segítik a gazdaságok. Lehetővé teszik számukra, hogy családjukkal együtt töltsék pihenésüket. Szövetkezet üdülők egész sora épült az elmúlt évtizedben, s számos gazdaság bérel szobákat az üdülési szezonban. A tisztességes jövedelem kifizetése, a szociális gondoskodás ma már hozzátartozik a szövetkezetek gazdálkodásához. Felismerték érdekeltségüket ebben a szövetkezeti vezetők, hiszen csak így kaptak szakképzett munkaerőt a tervek végrehajtásához. Ma 20 ezer diplomás, 180 ezer szakmunkás és 280 ezer betanított munkás vállalja a munkát a közös gazdaságokban. Ugyanúgy több műszakra járnak, mint az iparban, s havonta átlagosan 184 órát dolgoznak Nincs szükség arra, hogy hajnalonként a brigádvezetők szedjék össze az embereket egy-egy elvégzendő munkához. A biztos jövedelem, a bővülő szociális juttatások megerősítették a bizalmat a szövetkezetek iránt. Megfiatalodtak a közös gazdaságok, az aktív tagok átlagos életkora nem éri el a 40 évet sem, az alkalmazottaké pedig a 33 évet. A fiatal utánpótlás így a vállalkozókészséget, s hozzá kapcsolódóan a teljesítést is ígéri. Farkas József Dicséretek a vásárlók könyvében Azt már talán mindenki tudja, hogy a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi egységekben vásárlók könyvének kell lennie. Ezt az ellenőrök egyetlen vegyesbolt kivételével mindenütt a helyén találták. A majdnem félszáz üzlet felénél a vizsgált időszakban a könyvekben nem volt bejegyzés, s ahol igen, ott zömében dicsérű jellegű. A vizsgálat adataiból egyértelműen kitűnik, hogy a korábbi évekhez képest Ajkán és az ajkai járásban kedvező változások történtek. A feltárt szabálytalanságok száma kevesebb és súlyuk is lényegesen kisebb volt az előzőekhez képest. Ez azonban nem zárta ki azt, hogy a súlyosabb hibát elkövetőkkel szemben ne kezdeményezzen a NEB erkölcsi és anyagi felelősségrevonást. Ez meg is történt. Hat személy ellen szabálysértés miatt eljárás indult, melyet 11 ezer forint bírság kiszabása követett. Bognár János NAPLÓ - 1983. június 17., péntek -