Napló, 1983. június (Veszprém, 39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-17 / 142. szám

Feszülten figyelt a mentőraj, amikor megszólalt a CB-rádió­­telefon. Az értesítés rövid volt: Iza­bánya mellett ég az erdő. Pete Zoltán parancsnokhelyet­tes azonnal elrendelte a riadót. Előállt a ZIL gépkocsi, amit házilag alakítottak át tűzoltás­ra alkalmassá és már robogtak is. A tüzet, amely feltehetően egy eldobott, égő cigarettavég miatt keletkezett, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat központi bányamentő állomásának ügyeletes zaja megfeszített munkával eloltotta. Hogy meddig tart a riadó elhangzása után a felkészülés az indulásig? Csupán néhány percet vesz igénybe. Erdei Fe­renc aknász, rajparancsnok, Szabó Károly vájár, Bognár István lakatos, Báli László la­katos és Bólyás Sándor villany­­szerelő szívesen bemutatják. Pedig ez csupán próba. És hozzá kell tenni, hogy reggel, mielőtt találkoztunk, már ép­pen egy „éles bevetésről", va­lódi mentésről tértek vissza. Egy tényleges sérültet láttak el és szállítottak az ajkai kórházba. Sem a tűzoltás, sem a gyors elsősegélynyújtás, bányamentés nem jelent rendkívüli esetet. A „manschaft", az éppen ügye­letes legénység erre készült fel. Ez a feladatuk, s tudják, hogy a nap minden órájában, min­den percében, nappal, éjjel, hajnalban bármikor riadóztat- Bányamentők hétköznapon hatják, hívhatják őket mentés­hez. 1982-ben összesen 82 va­lódi bevetésük volt. Ebből 2 a Bányászati Aknamélyítő Válla­lat bakonyi körzete munkahe­lyén. Ugyanis a saját vállala­tukon kívül a BÁV munkahe­lyein is elvállalták a mentési feladatokat. Egyrészt a terület ugyanaz, másrészt pedig az aknamélyítők a bauxitbányá­nak építenek. Bányászok segíte­nek a bányászoknak, így tehát teljesen kézenfekvő, hogy ha a szükség igényli, a bauxito­sok végezzék el a mentési fel­adatokat. Eddig még minden esetben sikerült a feladatot úgy elvégezni, hogy a súlyos sérülést szenvedett embert azonnal, szakszerűen a kórház­ba juttatták, s megmentették. Meg is kapták érte az elisme­rést, a dicséretet mind a beteg­től és hozzátartozóiktól, mind a vállalat vezetőségétől és a kórház orvosaitól. A hétköznapok, amikor nincs bevetés, akkor sem eseményte­lenek. Folyik a tanulás, a kor­szerű felszerelések, eszközök, műszerek alapos megismerése a különféle gyakorlatok elvégzé­se az állomás melletti záróban. Hogy mindenkor a legfelkészül­tebben érhesse őket a valódi riadó. Csak szabályosan, az előírások szerint szabad használni a készü­léket. Különben a mentő is bajba kerülhet. Pete Zoltán parancsnokhelyettes a CB-rádióval, amely 40 csator­na segítségével teremt összeköttetést. Fotó: Péterfay Endre Új földértékelés az ország 35 százalékán Több mint 4,5 millió hektár helyszínelését és talajvizsgála­tát végezték el eddig az aranykorona helyébe lépő ter­mőhelyi értékszám megállapí­tása során az országban – hangzott el azon a tanácskozá­son és bemutatón, amelyet szerdán a földesi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben tartottak hat megye - Békés, Borsod, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs- Szatmár és Szolnok — szakem­bereinek részvételével. Az új földértékelés végrehaj­tásának tapasztalatairól Bacsó István, a MÉM Országos Föld­ügyi és Térképészeti Hivatalá­nak osztályvezetője adott tájé­koztatást. Elmondotta többek között, hogy a 100 éves „arany­­koronás" földminősítést felváltó új földértékelés tervszerűen ha­lad. A munka három esztendő­vel ezelőtt kezdődött, s minden megye időarányosan teljesítette programját. Eddig 1347 telepü­lés határában értékelték a föl­deket, a laboratóriumokban 80 ezer talajmintát vizsgáltak meg. 1982 végére az ország területé­nek 35 százalékán fejezték be a munkát. Valamennyi föld­hivatalnál kialakult az a szak­embergárda, amely biztosíték arra, hogy az új földértékelést 1985-ben befejezzék. A földértékelés új módszere iránt nagy az érdeklődés a me­zőgazdasági üzemek körében, s a végrehajtásban is tevéke­nyen részt vesznek. Gyakorlati tapasztalatuk, helyi ismeretük nagy mértékben könnyíti a reá­lis felmérést. A tájékoztatást a Rákóczi Termelőszövetkezetben helyszíni bemutató követte, ahol a haj­dúsági löszház különböző tala­jainak értékeléséről szereztek tapasztalatokat a résztvevők. Ajkán és a járásban javult a helyzet A NEB a fogyasztói érdekvédelemért A közelmúltban az Ajkai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot folytatott az élelmiszerboltokban és ven­déglátó egységekben a fo­gyasztói árvédelem témaköré­ben. A vizsgálat azt kívánta megállapítani, hogy Ajka vá­ros és az ajkai járás területén mennyiben biztosított a rendel­­kezések betartása, hamis mé­réssel vagy számolással, avagy az áruk minőségének a rontá­sával nem károsítják-e meg a vásárlókat. Továbbá az ellen­őrzésben résztvevők figyelme kiterjedt arra is, hogy ahol ez előírt, láthatóak-e az árak, meg­felelő-e az árképzés és a vá­sárlók könyvébe írt bejegyzé­seket kellő gondossággal inté­zik-e? A vásárlónak, no meg az üz­let felügyeletével, ellenőrzésé­vel megbízott szervnek fűződ­het elsősorban érdeke ahhoz, hogy a forgalmazott cikkek áráról pontos és félreérthetet­len tájékoztatást kapjon. A megfelelő árjelzés ugyanis a fogyasztó megkárosításának lehetőségét csökkenti. A hely­zet e téren sem rossz, mert a vizsgált üzletek zöménél nem is volt ilyen probléma. Kivételt ez alól mindössze 3 egység ké­pezett. Ennél többet nyom viszont a latban az, hogy az ellenőrök sok helyütt tapasztalták: nem fordítanak kellő gondot a mé­rőeszközök hitelesítésére, illet­ve lejárt hitelességű eszközök­kel mérnek. De az ellenőrző mérleg is hiányzott két ABC­ból. Az írás elején felsorolt vál­lalatok, szövetkezetek mind­egyikének szól, hogy a jövő­ben nagyobb figyelmet fordít­sanak üzleteikre, mivel a mé­rőeszközök hitelesítésével kap­csolatos előírások be nem tar­tása általános jelenség! Az áruk minőségének jelzé­se, fogyaszthatóságuk ideje ál­talában megfelel a követelmé­nyeknek. Csupán a tejnél és tejterméknél volt ezzel néhány helyen gond, mert a veszprémi tejüzem - a vizsgálat ideje alatt - két esetben is dátum nélküli tejet és tejfölt szállított a boltokba. Ilyenkor két eset lehetséges: a bolt vagy megtagadja az áru átvételét, s ez esetben alapvető élelmiszerek nélkül marad a lakosság, vagy átve­szi, de akkor az ellenőrök fedik fel a szabálytalanságot. Lejárt szavatosságú árut mindössze 3 üzletben árusítot­tak. E cikkeket a népi ellenő­rök azonnal kivonatták a forga­lomból. Nem a számokkal „játszanak” Az egy hétig tartó vizsgálat­­sorozat kapcsán az ellenőrök négy vállalat - a megyei ven­déglátó, a Pannonker, a Ba­­konygaszt és az Utasellátó - valamint az ajkai és a csab­­rendeki áfészek összesen 42 élelmiszer- és vegyesboltjában, vendéglátó egységében és üze­mi büféjében végeztek próba­­vásárlásokat és rögzítették a pontos vagy a pontatlan szám­lázást, s az egyéb, az általá­nos üzleti szabályzat egyes elő­írásainak betartását, illetve megsértését. A próbavásárlások bizonyí­tották, hogy a korábbi évekkel ellentétben a boltok pénztáro­sai vagy a fizetőpincérek ma már jobban vigyáznak a valót­lan összegek beütésére, illet­ve leírására. Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint az, hogy „tévedést” mindössze 10 tétel­nél tapasztaltak. Ebből hétnél — összesen 1 forint 40 fillérrel — a vevő, háromnál pedig — 1 forint 20 fillérrel — a bolt ká­rára tértek el a ténylegesen számolható ártól. Az is megnyugtató, hogy a népi ellenőrök a méréseknél sem tapasztaltak említésre mél­tó eltérést. Úgy látszik változ­tak a módszerek, mert szabály­talanságokra egyéb területeken derült fény. Több helyen volt tapasztal­ható — főleg vendéglátó egysé­gekben —, hogy nem rendel­keznek megfelelő árubeszerzési bizonylatokkal és minőségi ta­núsítványokkal. Szabálytalan­ságként tárták fel egyes helye­ken az árkalkuláció hiányát, ami azzal a következménnyel járhat, hogy a vevő nem a megfelelő minőségű és meny­­nyiségű árut kapja a pénzéért. Az üzlet üzemeltetőjére, en­nek vezetőjére, valamint az üz­let jellegére, nyitvatartására, továbbá a működési engedély­re és osztálybasorolásra vonat­kozó előírásokat minden vizs­gált egységnél betartották. ­ Szövetkezeti vállalat II. Vállalati juttatás a vállalkozáshoz A mezőgazdasági nagyüze­mek vállalkozásainak elenged­hetetlen feltétele a sokat em­legetett emberi tényező. Nem elegendő ugyanis a jó ötlet, a hasznos gondolatok megva­lósításához is emberek kelle­nek. Negyedszázada, a szö­vetkezetek szervezésekor a fa­­lun élők általában a városban kerestek munkát. Az otthon­maradók sem mindig bíztak a szövetkezetek jövőjében, hi­szen sokáig a zsebükön is ta­pasztalták az elmaradottabb munkakörülményeket. A mai vállalkozásokhoz tehát leg­előbb a bizalmat kellett visz­­szaszereznie a szövetkezetek­nek. Ez többségében sikerült is, hiszen emelkedtek a bérek, javultak a munkakörülmények, gyarapodtak a szociális jutta­tások, mérséklődött, több he­lyen kiegyenlítődött a különb­ség a mezőgazdasági és az ipari munkahelyek között. Munkával arányos jövedelem A változást megfogalmazta az MSZMP Központi Bizottsá­ga áprilisi határozata is: ,,A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben kismértékben nö­vekedett a közös bevételből származó személyes jövedelem, amiben a kiegészítő tevékeny­ség bővülésének is szerepe van". A szövetkezeti tagság jöve­delmének több összetevője van, de meghatározó élet- és munkakörülményeik alakulá­sában, a közösben megszerez­hető jövedelem. A gazdaságok folyamatosan korszerűsítették a munkadíjazás módszereit, s mindinkább közelítettek az iparban kialakult gyakorlathoz. A tagság többsége, a szorgal­mas emberek igazságosnak tartják, hogy jövedelmük arány­ban áll végzett munkájukkal. A dolgozóknak mintegy het­ven százaléka kapja teljesít­ménye után a fizetést. Különb­ség van az élenjáró és a las­sabban fejlődő gazdaságok dolgozóinak jövedelme között is. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben a személyes jövedelmek az országos átlag­nak csak a 85 százalékát érik el. Természetesen itt is, ott is emelkedtek a jövedelmek. A tagság havi átlagkeresete 1980-ban meghaladta a 3700 forintot, s ez 25 százalékkal volt magasabb, mint öt esz­tendővel korábban. A leg­újabb statisztika szerint tavaly a termelőszövetkezetekben 4229 forint volt a havi átlag­­kereset. Kedvező tapasztalat az is, hogy az éves jövedelmen be­lül eltolódnak az arányok az év végi részesedés javára. Ez jelzi az érdekeltségi rendszer erősödését. A vállalkozók, a kockázatot is vállalók így zár­számadáskor nagyobb jövede­lemhez juthatnak. A módszer jelentőségét nem érti meg azonnal mindenki, hiszen régi elv, hogy az a biztos, ami a zsebben van. Türelmes magya­rázattal, meggyőzéssel azon­ban a tagság többsége azo­nosul a számára is kedvezőbb módszerrel. A csóti termelő­­szövetkezetben például min­denkivel elbeszélgettek a ve­zetők, érveltek a teljesítmény­től függő kiegészítő részese­dés arányának növelése mel­lett, s megértésre találtak. Igaz, példát is mutattak eb­ben, mert a vezetők részese­dése is a kollektíva teljesít­ményétől függ. Segít a szövetkezet A szociális juttatásokban tör­ténelmi jelentőségű változások­nak lehettek tanúi a szövetke­zeti tagok. A parasztság nagy megelégedéssel fogadta, hogy nyugdíjkorhatáruk azonos lett az ipari munkásokéval, s ez egyszersmind tovább erősítette is elkötelezettségüket a tár­sadalmi-gazdasági feladatok vállalására. Kiterjed a szövet­kezeti tagokra a családi pót­lék intézménye, rendszeres a szülési, gyermekgondozási se­gély. Több gazdaságban üzem­orvos látja el a betegeket, óvja egészségüket a munkahe­lyi károsodásoktól. Az istállók­ban, műhelyekben, s a tűző napon dolgozók meleg ételt kapnak az üzemi konyhákon, fáradtságukat üdülőkben pi­henhetik ki. Mindez fokozatosan vált ter­mészetessé, s a juttatások anyagi terheit az állam és a szövetkezetek vállalták. Csalá­di pótlékban például több mint 130 ezer család részesül, a kifizetett összeg meghaladja a másfél milliárd forintot. A dolgozók 3 százaléka, mintegy 19 ezer édesanya neveli gyer­mekét otthon, nyugodt körül­mények között. A szövetkezetek évente egy­­milliárd forint szociális és kul­turális alapot képeznek. En­nek nagyobb részét fordítják az üzemi étkeztetésre, vala­mint a nyugdíjasok, járadéko­sok támogatására. A munká­ban megfáradt emberek rá­szorulnak a segítségre, hiszen a több mint 350 ezer nyugdí­jas és a 184 ezer járadékos viszonylag kevés pénzből tart­ja fenn magát. A szövetkezeti tagok nyugdíja alacsonyabb a munkásokénál, mert az elmúlt évtizedekben jövedelmük is ke­vesebb volt, meg szolgálati idejük is rövidebb. Fiatal utánpótlás A juttatások egyre bővülő köréből nem maradnak ki a fiatalok sem. Őket lakásépítési kölcsönökkel, letelepedési se­gélyekkel segítik a gazdasá­gok. Lehetővé teszik számukra, hogy családjukkal együtt tölt­sék pihenésüket. Szövetkezet üdülők egész sora épült az el­múlt évtizedben, s számos gaz­daság bérel szobákat az üdü­lési szezonban. A tisztességes jövedelem ki­fizetése, a szociális gondosko­dás ma már hozzátartozik a szövetkezetek gazdálkodásá­hoz. Felismerték érdekeltsé­güket ebben a szövetkezeti ve­zetők, hiszen csak így kaptak szakképzett munkaerőt a ter­vek végrehajtásához. Ma 20 ezer diplomás, 180 ezer szak­munkás és 280 ezer betanított munkás vállalja a munkát a közös gazdaságokban. Ugyan­úgy több műszakra járnak, mint az iparban, s havonta átlagosan 184 órát dolgoznak Nincs szükség arra, hogy haj­nalonként a brigádvezetők szedjék össze az embereket egy-egy elvégzendő munkához. A biztos jövedelem, a bővü­lő szociális juttatások megerő­sítették a bizalmat a szövet­kezetek iránt. Megfiatalodtak a közös gazdaságok, az aktív tagok átlagos életkora nem éri el a 40 évet sem, az alkalma­zottaké pedig a 33 évet. A fiatal utánpótlás így a vállal­kozókészséget, s hozzá kap­csolódóan a teljesítést is ígé­ri. Farkas József Dicséretek a vásárlók könyvében Azt már talán mindenki tud­ja, hogy a fogyasztókkal köz­vetlen kapcsolatban álló keres­kedelmi egységekben vásárlók könyvének kell lennie. Ezt az ellenőrök egyetlen vegyesbolt kivételével mindenütt a helyén találták. A majdnem félszáz üzlet felénél a vizsgált időszak­ban a könyvekben nem volt bejegyzés, s ahol igen, ott zö­mében dicsérű jellegű. A vizsgálat adataiból egyér­telműen kitűnik, hogy a koráb­bi évekhez képest Ajkán és az ajkai járásban kedvező válto­zások történtek. A feltárt sza­bálytalanságok száma keve­sebb és súlyuk is lényegesen kisebb volt az előzőekhez ké­pest. Ez azonban nem zárta ki azt, hogy a súlyosabb hibát el­követőkkel szemben ne kezde­ményezzen a NEB erkölcsi és anyagi felelősségrevonást. Ez meg is történt. Hat sze­mély ellen szabálysértés miatt eljárás indult, melyet 11 ezer forint bírság kiszabása köve­tett. Bognár János NAPLÓ - 1983. június 17., péntek -­­

Next