Napló, 1983. augusztus (Veszprém, 39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
Világ proletárjai , egyesüljetek! AZ MSZMP VESZPRIM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MELINI TANÁCS LAPJA 1983. augusztus 2., kedd óRA: 1,40 FORINT XXXIX. évfolyam, 181. szám A Helka utóélete Hajómúzeum és presszó nyílt tegnap Balatonfüreden Kevés az olyan múzeum, ahol a szellemi élmények után vagy éppen közepette, haboskávét kavargathat a vendég, vagy hideg sört kortyolgathat. Még kevesebb az olyan látványosság, amely a fentieken kívül még regényes múlttal is rendelkezik — és mindez így együtt itt a Balaton partján, mint látványos attrakció álljon a látogatók, vendégek rendelkezésére. Tegnap — a végleg horgonyt vetett „Helka" hajó — ünnepélyes keretek között megnyílt, mint hajómúzeum és presszó, bővítve ezzel Balatonfüred idegenforgalmi látványosságainak sorát. A szűk körű megnyitón , amelyen jelen volt Pap János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Füred párt- és tanácsi szerveinek vezetői és természetesen a Helkát üzemeltető két szerv, a MAHART és a HUNGARHOTELS önálló füredi egységének vezetői — Rácz István, a füredi tanács elnöke mondott rövid beszédet, megköszönve benne azoknak a vállalatoknak, szervezeteknek az összefogását — az MHD Balatonfüredi Gyáregysége, a MAHART Siófoki Igazgatósága, a Balatonfüredi Városgazdálkodási Vállalat — amelyeknek dolgozói komoly társadalmi munkát végezve hosszabbították meg a Helka „utóéletét". A hajó, amely közel száz évig járta a Balaton vizét - 1891-ben a Kelénnel együtt épült, 1945-ben a németek víz alá süllyesztették, majd 1946- ban a kiemelése után első útján száz munkást szállított a füredi hajógyárba, jelezve a balatoni hajózás újjáéledését — most a szárazon horgonyozva kínál látnivalót a vendégeinek. A fedélközben hajómúzeum, a fedélzeten másodosztályú eszpresszó késő őszig, délelőtt 10- től éjjel 11 óráig - most már csak a hangulat hullámain szolgálja utasait. Hajómúzeum és presszó nyílt Balatonfüreden a Helka hajón. Képes összeállításunk az 5. oldalon. Szakmunkástanulók olvasótábora Bakonyoszlopon Véget ért a tíznapos szépet teremtő együttlét A hagyományos sámánszertartással és búcsúesttel zárta kapuit szombaton este a bakonyoszlopi olvasótábor. Vasárnap utaztak haza a tábor lakói. Tizedik alkalommal adott otthont az oszlopi KISZ-tábor ennek a rendhagyó művelődési formának. A hetvenes évek első felében fiatal írók javasolták az olvasótáborok megszervezését azzal a céllal, hogy a hátrányos helyzetű, de jó képességű szakmunkástanulókat műélvezetre tanítsák, valamint a mai irodalom értő befogadására. Az országban számos olvasótábort hívtak életre. Veszprém megye intézményei és társadalmi szervezetei elsők között kapcsolódtak be a mozgalomba. 1975-ben szervezték meg Bakonyoszlopon az első olvasótábort. 1976-ban kettőt, azóta évente egyet valósítottak meg. A kezdeti próbálkozásokat, kísérletezéseket azóta módszertani tudatosság váltotta fel, amit azonban korántsem lehet iskolás jellegűhöz hasonlítani. Lényege a gyerekek szellemi és manuális aktivizálása. A megyei könyvtár nagyszerű irodalmi válogatást bocsátott a táborozók rendelkezésére, mely az Ómagyar Mária siralomtól a mai modern irodalomig, különös hangsúlyt helyezve a népköltészetre, hasznos segítséget ad a művek elemzéséhez, megértéséhez. Az országos élvonalba tartozó népi iparművészek mint például Kocsi Márta, Csömör Lajos, valamint rangos irodalmárok, pszichológusok, történészek, zeneesztéták, szociológusok foglalkoznak a kiscsoportokra osztott szakmunkásképzős tizenévesekkel, akiknek nemcsak az anyagi világra, a társadalom törvényszerűségeire igyekeznek ablakot nyitni, hanem önmaguk képességeinek, értékeinek felfedezését is elősegítik. Már amennyire tíz nap alatt — július 21. és 31- e között — lehetséges. Néhány jellemző témakör a kiscsoportos beszélgetésekből: Ember és természet, ember és társadalom, Gyökereink: történelem, magyarság, hagyományok, szokások. Milyen közösségbe tartozunk? Mik a közösségformálás feltételei, mi tart össze egy közösséget? Milyen negatív közösségek alakulhatnak? Érzéseink: szeretet, szerelem, barátság. Az érzelmi kultúra jelentősége az ember életében. Mivégre vagyunk a világon? Életcélok, életmód, jövőtervek. Diák vagyok, munkás leszek. A munka, alkotás, önmegvalósítás lehetőségei ma. A délelőtti beszélgetéseket délután és este sportolás, focizás, textil- és táblaképfestés, bőrözés, agyagozás, fémmegmunkálás, népdaléneklés, néptánctanulás, filmvetítés, diszkózás, szituációs játékok bemutatása, vendégelőadók meghallgatása, valamint többét(Folytatás a 2. oldalon) Forró munkahelyek címmel képriport lapunk 3. oldalán A várpalotai kenyérgyárban 50 fok feletti a meleg, miközben Szabó Andrea kiszedi a kemencéből a frissen kisült kenyeret. Péterfay Endre felvétele Hetven országból ötezer résztvevővel Megkezdte munkáját a 68. eszperantó világkongresszus Vasárnap délelőtt a Budapest Sportcsarnokban az eszperantó himnusz hangjaival megkezdődött a 68. eszperantó világkongresszus. A nagyszabású találkozót Grégoire Maertens, az Eszperantó Világszövetség elnöke nyitotta meg, üdvözölte a 70 országból öszszegyűlt mintegy ötezer eszperantistát, valamint a kongreszszus elnökségében helyet foglaló vendégeket, köztük Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, a rendezvény fővédnökét, és Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, a védnöki testület elnökét. Kedves jelenet következett ezután: az egyhetes tanácskozással egyidőben zajló nemzetközi eszperantista gyermekkongresszus résztvevői és magyar úttörők köszöntötték a küldötteket. Ezután Gáspár Sándor a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar dolgozók és az eszperantisták világtalálkozójának otthont nyújtó főváros lakosságának nevében köszöntötte a 68. eszperantó világkongresszus valamennyi résztvevőjét, majd arról szólt: nem tudni, hogy Bábel legendájának van-e történeti alapja, de az tény, hogy az emberiség egész történelme során nyelvi megosztottságban élt. E helyzet megváltoztatásának szándéka vezette azokat, akik csaknem száz esztendeje lerakták egy közös nyelv, az eszperantó alapjait. Az eszperantóét, amely a kölcsönös megismerés és megértés nyelve, s elősegítheti, hogy a világon létrejött valamennyi szellemi és kulturális érték az egész emberiség közkincsévé váljék. Ezért — folytatta — az eszperantisták mozgalmát az utóbbi évtizedek egyik legtisztább, legnemesebb mozgalmának tekinthetjük. A továbbiakban arról beszélt: minden embert az lelkesít, ha látja munkája eredményét. Ezen a kongresszuson az eszperantisták jelentős sikerekről, valóban jó eredményekről adhatnak számot, s ez méltán töltheti el őket büszkeséggel. Befejezésül alkotó, eredményes munkát kívánt a kongresszusnak. A vendéglátó magyar eszperantisták nevében Baráth Endre, a Magyar Eszperantó szövetség főtitkára köszöntötte a mozgalomnak a világ minden tájáról összesereglett tagjait. Elmondotta: népünk joggal érezheti megtisztelőnek, hogy a világszövetség Budapestet választotta a kongreszszus színhelyéül. Ez a magyar eszperantómozgalom elismerése, de ezen túl megbecsülése hazánk nyitott, a békés egymás mellett élés jegyében párbeszédre, kölcsönösen hasznos kapcsolatokratörekvő politikájának is. Ezt követően Grégoire Maertens ismertette számos nemzetközi szervezet üdvözletét, amelyekben eredményes munkát kívánnak a kongresszusnak. A tanácskozás fő témájának bevezető előadását Richard E. Butler, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) főtitkára, a hírközlési világév főkoordinátora, a kongresszus díszvendége tartotta a Hírközlési világév és a kommunikáció címmel. Hangsúlyozta, hogy a kommunikációnak kulcsfontosságú szerepe van a nemzetek társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésében és a népek közötti megértésben. Áttekintette a távközlés mechanikai fejlődését, szólt azokról a legégetőbb gondokról, amelyek enyhítéséért az ENSZ közgyűlése 1983-at hírközlési világévvé nyilvánította. Délután ünepségen emlékeztek az Eszperantó Világszövetség 75 évvel ezelőtti megalakulására. Grégoire Maertens áttekintette az egyre erősödő mozgalom eddigi történetét, s előadásában nagy teret szentelt a világ eszperantistái előtt álló feladatoknak. Ezt követően a különböző országok eszperarstó mozgalmának vezetői köszöntötték a kongresszust. Az ünnepség után kezdte meg munkáját a kongresszus nemzetközi egyeteme, melynek egyhetes programjában , az orvostudománytól a környezetvédelemig, a legkülönfélébb témakörökben hangzanak el előadások. Hétfőn a Budapest Sportcsarnokban szekcióülésekkel, szakmai rendezvényekkel, egyetemi előadásokkal folytatta munkáját a 68. eszperantó világkongresszus. Külön munkacsoportban tanácskoztak az orvos-egészségügyi eszperantisták, ülésezett a mozgalom egyik legerősebb szakmai szervezete, a vasutas eszperantisták nemzetközi szövetsége, és ugyancsak összejövetelt tartottak az eszperantista postások és távirdai dolgozók. Tanácskoztak a rádióamatőr eszperantisták is, akik az MHSZ egyik, a Budapest Sportcsarnokhoz közeli klubjában a kongresszus ideje alatt rádióállomást működtetnek: eszperantó nyelven tájékoztatják a világ rádióamatőreit a budapesti rendezvény eseményeiről. Folytatódott a nemzetközi kongresszusi egyetem: az intelligencia méréséről és örökléséről, valamint Konfuciusz közgazdasági gondolatairól hangzottak el előadások - eszperantó nyelven. Délután rendezték a nemzetközi eszperantó szövetség szakmai szervezeteinek együttes közgyűlését, amelyen a különböző csoportok tagjait egyaránt érdeklő kérdéseket vitatták meg. Az eszperantó világkongresszus megnyitó ünnepsége Grégoire Maertens, az Eszperantó Világszövetség elnöke köszöntötte a 70 országból összegyűlt ötezer eszperantistát.