Napló, 1983. november (Veszprém, 39. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
^8201 Ve...r’m, Lenin tér 5. Pf. 7.1* Világ proletárjai, egyesüljetek: ÚVfej-1 317 * 12 MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. november 1., Jedd ÁRA: 1,40 FORINT XXXIX. évfolyam, 258. szám Elsőbbség az exportszállítmányoknak Kisméretű kocsihiány a MÁV-nál Az elmúlt hetekben tetőzött az őszi szállítási igény a vasúti kocsik iránt. A MÁV hetente 60-70 ezer kocsit tudott biztosítani, az igények mintegy 20 százalékát viszont képtelenek voltak kielégíteni. Mint Takács Béla, a Központi Szállítási Tanács titkára elmondta, szervező, koordináló munkájukkal feltétlen előnyben részesítik az exportot. Az időben — 72 órával a rakodás előtt — bejelentett igényeket szinte száz százalékban kielégítik. A MÁV Tapolcai Körzeti üzemfőnökségén a környező üzemek, szövetkezetek áruinak feladása a jellemző. A térségből ugyan nem irányítanak takarmányszállítmányokat az aszály sújtotta alföldi megyékbe, ám a MÁV eszközeinek ilyen irányú átcsoportosítása időnkénti, és részleges kocsihiányt okoz Tapolca térségében is. A lehetőségeken belül mindenképpen kielégítik az exportra szánt termékek, élelmiszerek, valamint a lakossági építőanyag-ellátás fuvarigényét. Tetemes mennyiségű bort szállítottak a Badacsonyi Állami Gazdaság badacsonyörsi pincészetéből szovjet és NDK exportra, Polgárdi térségéből gabonát Csehszlovákiába, Lengyelországba, a füredi hajógyárból daruszerkezeteket a Szovjetunióba. Idén mintegy 2,5 millió tonna áru elszállítása vár a tapolcai vasutasokra, amelyből kétmillió tonnát már továbbítottak. Legnagyobb termékcsoport változatlanul a bazaltzuzalék, amelyből másfél millió tonnát továbbítottak a MÁV fordakocsijai. Némi cukorrépa feladására is sor kerül Polgárdi, Ukk és Jánosháza térségében. Ezekhez ugyancsak kellő számú vasúti kocsit tudnak biztosítani. A veszprémi körzeti üzemfőnökség az év elmúlt részében több mint 2,8 millió tonna árut szállított el, 160 ezer tonnával többet a tervezettnél. Legnagyobb volumen a műtrágya. Pétről eddig 475 ezer tonnát vittek el exportra, s 190 ezer tonna vár még elszállításra, felerészt külföldre. A Peremartoni Vegyipari Vállalattól mintegy 60—70 ezer tonnát kell kiszállítani mezőgazdasági nagyüzemeinkbe. További nagy szállíttató még a Veszprémi Szénbánya Vállalat, jelentős — hét-tízezer tonnás - tételeket visznek el az Inotai Alumíniumkohóból, a fűzfői Nitrokémiából, valamint a papírgyárból. 60 vagont igényel az év hátralévő részében a zirci MEZŐGÉP 250 permetezőberendezésének elszállítása a Szovjetunióba. Az exportot feltétlen előnyben részesítik, annak ellenére, hogy szeptemberben 1300, októberben 1800 kocsival kevesebbet tudtak kiállítani az igényeknél. Térségünkből tetemes műtrágyaszállítmányok mennek az Alföldre, Bács-Kiskun, Csongrád megyébe. Erre 40 kocsiból álló jordaszerelvényeket biztosít a MÁV Szombathelyi Vasútigazgatósága. Sikerült megállítani a szántóföldek korábbi csökkenését A mezőgazdasági termelők jobban hasznosítják földjeiket, és egyre több helyen sikerül visszavenni aművelésbe a parlagot és a bányászatra használt területet, ezt bizonyítják az idei határszemlék, amelyek eredményeiről Lukács Béla MÉM főosztályvezető tájékoztatta az MTI munkatársát. 1983-ban 150 millió forintot fordítottak a termőföldek rekultivációjára. Ezt az összeget a gazdaságok is kiegészítették, s a beavatkozás nyomán mindent egybevetve 6 500 hektárt vonhattak ismét szántóföldi művelésbe. Ez az elmúlt évek legjobb teljesítménye. Részben ennek is köszönhető, hogy az idén sike(Folytatás a 2. oldalon) Veszprémből Szentkirályszabadjára Radnóti-emlékmenet a béke jegyében Talán az utolsó magyar szó, amit Radnóti Miklós leírt Szentkirályszabadja volt. Utolsó hét soros verse alatt a falu neve állt és a dátum: 1944. október 31. A háború végén fegyvertelenül elpusztult költő — akinél szebb szavakkal békéről, emberségről, hazáról csak nagyon kevesen tudtak vallani — alakja jelképpé vált. Humánuma és szellemisége előtt évente emlékmenettel tiszteleg Veszprém város ifjúsága. Vasárnap is százak keltek útra. A Radnóti emlékmenet útja Veszprémtől Szentkirályszabadjáig vezetett. Eljöttek a középiskolák diákjai, a dolgozó fiatalok képviselői, a költő nevét viselő szocialista brigádok tagjai. Radnóti Miklós szellemi hagyatékát Pinkavölgyiné Bongor Erzsébet, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára méltatta beszédében. Elmondta: „Radnóti szellemi hagyatékából meríthet minden békeszerető ember, olyanok is, akik utoljára az iskolapadban olvasták verseit. Még inkább azok, akik ismerik művészetét, életútját, azt a pályát, amely a humanista művekkel kikövezve vezetett a munkatáborba, „Szerbia vak tetejére", s onnan az ostoba halálba." Beszélt arról is, hogy jelenlegi helyzetünkben, az atomfegyverek árnyékában, az amerikai rakétatelepítések fenyegető közelségében különösen szükség van az erőteljes, meggyőző érvekre a háború elkerüléséért. Nem szabad hagyni, hogy csökkenjen a szavak ereje. Hatásos, érvelő, megdöbbentő példázatokat, szívhezagyhoz egyaránt szóló szavakat kell találnunk. Radnóti szavai vitathatatlanul ilyenek. A költő, akinek egész életét a béke utáni már-már megható vágyakozás kíséri végig, négy évtizeddel halála után is segítségünkre tud sietni. A beszéd és a szavalatok után a fiatalok, a brigádok, s a társadalmi szervek megkoszorúzták a költő emlékházát. Fotó: A. H. P. A zene gazdagabbá tesz bennünket Felavatták a füredi zeneiskola épületét Az eseményhez méltó, nagy érdeklődés mellett avatták fel tegnap a balatonfüredi zeneiskola szép épületét. Az ünnepségen megjelentek hazánk vezető művészei éppúgy, mint a város társadalmi és szakmai vezetői. A gyerekek fanfárjai és a Bem iskola énekkara után Horváth Ottó igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd Ferencsik János karnagy, főzeneigazgató, Balatonfüred díszpolgára mondott rövid avatóbeszédet. Arról beszélt, hogy az ember nem lehet meg a szellem gazdagítása nélkül, s ennek a belső gazdagításnak az egyik legfontosabb eszköze a zene. A mai naptól Balatonfüred városában a muzsika igazi otthonra lelt, s remélhetőleg ez az otthon sok örömet fog még szerezni a füredieknek, hiszen a legnagyobb öröm — hangoztatta a Kossuth-díjas karnagy — ha az ember maga muzsikál. Ezt követően Szűcs Károlyné, a városi tanács osztályvezetője szólt azokról az erőfeszítésekről, amelynek nyomán elérkezett az avatás napja. Kodály Zoltán szavait idézte, melyek szerint a zenei élet alapépítménye az iskola. Füred most egy ilyen fontos intézménnyel gyarapodott, s külön köszönetet mondott azoknak, akik a létrehozásában részt vettek. Az épületet kétmillió forintért a megyei tanács vásárolta meg erre a célra, s a város 800 ezer forintot költött a célszerű átalakításra, melyet a városgazdálkodási vállalat végzett el, magas színvonalon. A 234 diák és a 11 tanár a 9 tanteremben kultúrált körülmények között dolgozhat. Türelmes és eredményes munkát kívánt az előadó valamennyiüknek. Szelényi Pál, a megyei tanács főelőadója rövid beszédében fejezte ki örömét, hogy az épületet hosszú erőfeszítések után a mai napon birtokba vehetik. Ezt követően a Radnóti általános iskola diákjai köszöntötték az új zeneiskolát, majd Ferencsik János ünnepi külsőségek között átvágta a szalagot, megnyitva az épületet a zenetanuló ifjúság előtt. Az ünnepség a Himnusz közös eléneklésével zárult, de ezzel a megnyitó eseményei még nem értek véget. A SZOT- iskola dísztermében a világhírű művészházaspár, Ágay Karola és Szendrey Karper László adtak nagysikerű hangversenyt, melynek bevételét a füredi zeneiskola javára ajánlották fel. Ferencsik János az avatóbeszédét mondja.