Napló, 1984. június (Veszprém, 40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-07 / 132. szám
Szerelik a mágnesen áramkapcsolót. Fotó: Csősz Sándor Tekercselik a gyújtókészülékeket. Próbapadon állítják be az elektromos paramétereket. Elkészült az egymilliomodik feszültségszabályozó Tizenöt éves a Bakony Művek várpalotai gyáregysége A Bakony Művek várpalotai járművillamossági gyáregysége idén ünnepli 15. „születénapját”. A gyáregység gyártmányai közül a legjelentősebb a feszültségszabályozó, amit a P 126-os lengyel kisautóhoz készítenek. Ebből a termékből épp a napokban készült el az egymilliomodik készülék. Nem kis büszkeséggel újságolják, az 1974 óta gyártott feszültségszabályozóval kapcsolatban sem minőségi, sem késedelmi reklamációk nem voltak. A jövőben Várpalotán a járművillamossági termékek választékát bővítik. Kezdődik a mirelitszezon Több zöldségfélét tartósítanak Élénkül külföldön a kereslet a magyar mirelittermékek iránt. Amint Csaba László, a Magyar Hűtőipari Vállalat gazdasági igazgatója elmondta: az év első öt hónapjában az elmúlt év azonos időszakához képest 26 százalékkal több ,fagyasztott terméket exportált az ipar , mintegy 2,10 millió forint értékben, s az árak is kedvezően alakultak. A külpiacon évek óta tapasztalt tartózkodás szűnőben van, s kedvezőbbek az értékesítési kilátások. A hazai üzletekben szintén keresett a mirelitáru. A tavalyi aszály miatt a legkapósabb zöldségfélékből kevesebbet dolgozott fel az iparág, emiatt e termékekből több is elkelt volna az üzletekben. Az idén változhat a helyzet: a bőséges májusi esőzés nyomán várhatóan gazdagabb lesz a termés a zöldségfélékből, ami a mirelitellátásban is előnyösen érezteti hatását. Jelenleg a paraj feldolgozása adja a legtöbb munkát a bajai és a győri mirelitüzemekben. A 2100 tonnás tervet máris teljesítették a feldolgozók. Ezen felül megközelítően 10 százalékkal több parajt adhatnak át a kereskedelemnek. A napokban a zöldborsó-feldolgozáshoz is hozzálátnak. A bajai, békéscsabai, székesfehérvári, győri, zalaegerszegi és a miskolci gyárak felkészültek a szállítmányok fogadására. A korábbi években gyenge volt a zöldborsótermés. A termesztési kedv fenntartására a békéscsabai és a székesfehérvári gyárak támogatást adtak mezőgazdasági partnereiknek az elavult betakarító gépek pótlásához. Miután az idén jó a borsótermés, jól járnak a termelők és a gyárak egyaránt. Június végén már kapható is lesz az idei termésből készült fagyasztott zöldborsó, a termés felét pedig exportálják. A zöldborsót, a zöldbab, a paradicsom és a paprika feldolgozása követi, ősszel pedig a kelbimbó és a brokkoli fagyasztásával folytatódik a szezon. Hamarosan a gyümölcs hűtése is megindul. A meggyet tavasszal fagykár érte, ám az elmúlt évek telepítései nyomán „belépő” új ültetvények pótolni tudják a kiesést, így várhatóan megfelelő mennyiségű nyersanyaghoz jut az iparág. Az idei fejlesztések segítik az exportárualapok bővítését, és a csomagolás korszerűsítését A zalaegerszegi gyárban a gesztenyefeldolgozó vonalat bővítik új gépsor beállításával. A győri üzem a külföldön keresett paradicsompaprika nagyobb arányú gyártására szerez be berendezést, itt új csomagológépet állítanak üzembe. Miskolcon a brokkolitermelés fokozására szerelnek fel új gépsort. Tovább bővül aválaszték. Az újdonságok egy része már kapható. Több közülük a viszonylag olcsóbb termékek körébe tartozik. A csepeli üzem mirelit császármorzsát, grízgaluskát, szendvicskrémet és körömpörköltet gyárt. Békéscsabai újdonság a túrókrémtorta, Zalaegerszegen pozsonyi tészta, Miskolcon pedig salátakeverék készül. Hűség az erdőhöz Egy-egy száraz, unalmasnak látszó, egyszerű statisztikai adat, számsor néha többet mond, mint akármilyen hosszú, tények nélküli magyarázat. Ha értünk a nyelvén... Mert itt van például a következő: a Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pápai erdészete 1984. első negyedévében 205 hektárnyi erdősítést végzett, így - első olvasásra, hallásra - az adat csak azoknak mond valamit, akik ismerik az erdészet munkáját, területét, lehetőségeit. A pápai erdészetnél ennyit még sohasem sikerült erdősíteni. Elképzelni a munka, a feladat nagyságát, nehézségeit - s természetesen örömét - csakis az képes, aki valaha is benne volt, részvevőként érzékelte: micsoda erőfeszítést, tervezést, előkészületi munkát, az emberek és a gépek pontos és szervezett összpontosítását, a kivitelezők, műszakiak együttes cselekvését igényli egy-egy ilyen „hadművelet". 1. De végül is a lényeg: a siker... Hegyi András, a pápai erdészet vezetője és Horváth Géza felhasználati vezető erre a következőket mondják: „Ebben a sikerben nagy része van egy közismert és közszeretetnek örvendő, megbecsült kerületvezető erdésznek, Iván Ferencnek." És miért? Csupáncsak azért, mert az ő irányításával és vezetésével tudták végrehajtani ezt a nagy fegyvertényt. Mert ugye az erdősítéshez nyersanyag is kell, mármint facsemete. Egy hektárra - szerényen számolva is - legalább 8 ezer darab. A 205 hektárra pedig 1 millió 640 ezer. S az nem hull alá az égből. Hogy ők honnan vették? A kupi kerületből, a magyargencsi és a vaszari csemetésből szállították. Onnan, ahol Iván Ferenc vezetésével milliószámra nevelték. Tehát ott volt. De mikell ahhoz, hogy legyen? Először is csemetés, ahová a gén banknak kijelölt erdőn szorgos kezek begyűjtötték a makkot, a fenyőtobozt, aztán a magokat csíráztatták, kiültették, féltő gonddal nevették. Kapálták, gyomlálták, óvták a fejlődését gátló növények elburjánzásától, az időjárás viszontagságaitól. Amíg erdősítésre alkalmassá nem növekedett a sok ezer csemete. „Milliónyi — javítja ki Iván Ferenc. — Mert ilyen mennyiségben kell számolni." S neki elhihetjük, hiszen egész élete ezzel kötődött össze. Hihetetlen, de tény: 49 év és 12 nap leszolgálása után ment nyugdíjba, 1983. december 5-én. 2. A Vas megyei Alsóságon, gróf Erdődy Péter földbirtokosnál kezdte a munkát. Két évig erdőlegényként, utána erdészként dolgozott négy évig. Ekkor átminősítették: Jägermeister, azaz erdőmester lett. A boldogságát az 1944 februárjaiban kapott SAS-behívó szakította meg. Kivitték a keleti frontra ... Hazatérése után, a felszabadulást követően sok helyen dolgozott, majd végül is a pápai erdészetnél, illetve annak jogelődjénél állapodott meg- A kupi kerület vezetését bízták rá. Sok volt a munka, a fáradság, de szívesen vállalta. Sokak szerint ő az igazi erdész típusa. Lelkes és szívós, lelkiismeretes és pontos. Nemcsak a szívére veszi a gondokat, hanem a vállára is. Nála a munkaidő nem nyolc óra volt: ha esett, ha fújt, idejekorán kiállt az autóbusz-megállóba. Rá ne várjanak a többiek. Mari néni, a felesége, és mindenben hűséges társa, hozzáteszi: „Még sohasem volt táppénzen. A lába ugyan fájt, borogatni ,is kellett, de nem hagyta ott a munkahelyét. Az orvosnak kellett utánamennie az erdőre ..." 3. Igen, az erdőre, amely mind-' kettőjük szerelme. Erdészlakuk a kerület közepén áll, Bakonypölöske határában. Ha kilép az udvarból kedvenc kutyája kíséretében, már ott jár az erdőben. S Mari néni sem tudná elképzelni az életét erdő nélkül. „Még nem is virrad, de már nyitom az ablakot. A sok madár dalia a legjobb idegnyugtató. Ezt semmiért sem adnám ..." Iván Ferenc sem, akiről nemcsak a munkatársak, de a vezetők is rengeteg dicsérő jelzőt mondanak. Nemcsak a szép, igazán tartalmas, gyöngybetűkkelrótt jelentéseit értékelik, hanem elsősorban pontosságát és lelkiismeretességét. Ellenőrizni sohasem kellett, mert anélkül is tudta, mi a kötelessége. Hozzáteszik: ha valaki szombaton, vasárnap kinézett az erdőre, bizonyos lehetett abban, hogy találkozik Iván Ferenccel. Szokványkérdés - de elengedhetetlen -, vajon hogy érzi magát nyugdíjban? „Természetesen jól” - válaszolja. Ha valamilyen feladat elvégzéséhez hívják, szívesen megy. (De még mennyire hívják! Igényt tartanak tapasztalataira, tanácsaira, a sok derűt, jó közérzetet kiváltó emberséges magatartására.) S különbenis. Egészséges, megőrizte ifjonti virgoncságát, miért ne dolgozna? Ha egyébként is szereti azt, amit csinál. Itthon mindene megvan. Az erdészházat is nemrég tatarozták, kívülbelül rendbe hozták. Mutatja: itt a villany, a víz, szép csempés a fürdőszoba, nagy a konyha, a környék csodálatos. Ami hiányzik ... ? Olyan is van. Lehet, hogy furcsa, de a hónapvégi elszámolás, a jelentéstétel, az hiányzik a legjobban. Ebbe bele lehetett temetkezni, érezni az ember munkájának a fontosságát. És minél bonyolultabb volt, annál jobban szerette. 4. A nyugdíjazás a legtöbb embert megviseli. Kit kevésbé, kit jobban. Valaki egyszer azt mondta: „Nyugdíjba menni azt jelenti, hogy az ember egy kicsit meghal". Iván Ferencen ez egyáltalán nem érződik. Tudatosanfelkészült élete változására, és úgy vélte, hogy eljött az ideje a nyugalmasabb napoknak. Csaknem ötvenévi szolgálat után megérdemli... És vajon ennek a szép foglalkozásnak, hivatásnak lesz-e folytatója? Nemhogy lesz, de már van is. Két fiuk közül Ferenc a pápai Elekthermaxban dolgozik, Tibor viszont erdész. Éppen ott, ahol édesapja tevékenykedett, a kupi kerületben. Mari néni büszke a családra. „Addig, amíg Tibor nem nősült,két gyerekem volt. Most öt van ... Mert a menyemetis a saját gyerekemként szeretem és a két unokát is. Ők sem hagynak magunkra. Amikor tavaly a kórházban voltam, mindennap meglátogattak. Az egész család”. Férjéreis büszke, s jogosan. Mutatja az okleveleket, a kitüntetéseket. A hűséget jelképező aranygyűrűt, a Kiváló dolgozó és a Kiválómunkáért elismeréseket. Ha Iván Ferencet cigarettával kínálják, szerényen elhárítja. Nem dohányzik. Minek rontani az erdő jó levegőjét, meg tűzzel veszélyeztetni azokat az egykori csemetéket, amelyek már árnyékot is adnak, amelyek a hűségért sok, jóval, élménnyel fizetnek, pihenéssel, nyugalommal, jó levegővel. Az egész családnak, és minden erdőt szerető embernek ... S. Nagy Sándor Kutatási együttműködés a KGST-országokkal A KGST-országok közös erőfeszítésekkel gyorsítják az új technológiák, korszerű termékek bevezetését, amelyet összehangolt tudományos kutatómunkával alapoznak meg, így a nehéz gazdasági viszonyok ellenére hazánknak is reális lehetősége van arra, hogy nagyobb lépésekkel haladjon előre jelentős szellemi és anyagi tőkét igénylő ágazatok fejlesztésében, mint például a mikroelektronika, a robottechnika és a biotechnológia meghonosításában, ugyanakkor felgyorsuljon a műszaki fejlődés más területeken is, ahol hagyományainknál vagy adottságainknál fogva jó eredményekre számíthatunk. Magyar vállalatok és intézmények az utóbbi időben tovább bővítették műszaki-tudományos együttműködésüket más KGST-országokbeli partnereikkel, az ilyen megállapodások száma túlhaladta a kétezret, és ezek eredményei a népgazdaságnak szinte valamennyi ágazatában érzékelhetőek. Széles körű együttműködés segíti hazánkban az atommag- és atomfizikai alapkutatásokat, ennek egyik legfontosabbeszköze, a Debrecenben, szovjet közreműködéssel épülő ciklotron-laboratórium is épül. A berendezéseket a leningrádi Jefromov-intézetben gyártják, s jelzéseik szerint az alkatrészek szállítását ez év őszén kezdik meg. A program értelmében a ciklotron-laboratórium a jövő év második felében kezdheti meg üzemét. Az itt előállított izotópok segítségével ipari anyagok vizsgálatára, mezőgazdasági termények besugárzására is alkalmas lesz, s orvosi részleget is kialakítanak, amelyben a Debreceni Orvostudományi Egyetem klinikáival együttműködve diagnosztikai vizsgálatokat végeznek. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépgyártástechnológiai tanszéke - a moszkvai Petrolkémiai és Gázipari Egyetemmel közösen — a nagy kiterjedésű megmunkált fémdarabok mérésének, s ezzel a minőség jelentős javulásának fontos eszközét készítette el. Olyan berendezést fejlesztettek ki, amely a megmunkált fémdarabról háromdimenziós képet készít, mégpedig tízezredmilliméter pontosságú beállítással, s ehhez a moszkvai egyetemen kialakított, lézersugárral működő mérőeszközöket használják fel. A műszerrel akár több tonnás acéltest legkülönbözőbb síkokban elhelyezkedő felületeit is tízezredmilliméter pontossággal lehet mérni. Segítségével teljesen megbízhatóan ellenőrizhetők például a sokszögesztergával megmunkált szerkezetek méretei. A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet szovjet, NDK-beli és csehszlovák intézetekkel közösen újszerű adalékanyagok kidolgozása révén fokról fokra javítja a kenőolajok tulajdonságait, ezzel jobban védik a gépek, járművek alkatrészeit. Az együttműködés eredményeként a minőséget olyan nagy mértékben sikerült javítani, hogy az újabb hazai kenőolajokat már elegendő tízezer kilométerenként cserélni, de kidolgozták már az újabb adalékanyagokat is, amelyek segítségével 20-25 ezer kilométerre terjeszthető ki az olajcsere. Közös kutatási eredményként jöttek létre azok az adalékanyagok is, amelyek lényegesen csökkentik az olajok dermedéspontját. A szegedi József Attila Tudományegyetem Növénytani Intézete a KGST-országok fotoszintézis-kutatásaiba kapcsolódott be, s közösen azt vizsgálják, hogy a fényenergia a növényekben hogyan alakul át gyarapodást elősegítő kémiai energiává, vagyis hogyan serkenthető emberi beavatkozással a növények fejlődése. A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében a kukoricanemesítési együttműködés hozott jelentős eredményt. Az NDK-beli partnerekkel például 1966 óta 11 féle közös hibridkukoricát sikerült előállítaniuk. Az NDK vetésterületének 60 százalékán ma már kooperációs hibridet termesztenek. A vetőmag-utánpótlásról Magyarországon gondoskodnak, a magyar fél szállít vetőmagot az NDK-n kívül a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Lengyelországba is. Nyitás előtt a mezőgazdasági ifjúsági építőtáborok A mezőgazdasági nagyüzemekben felkészültek a diákok nyári foglalkoztatására. Miután az üzemek az elmúlt 2-3 évben nagyobb kertészeti területeket engedtek át részes művelésre tagjaiknak és az arra vállalkozóknak, a nyári építőtáborokban a munkalehetőség a korábbinál kisebb. A táborokban nem is tudják fogadni az összes jelentkezőt, s így az idén a korábbinál nagyobb arányban a rátermettek kapnak a nyári munkára lehetőséget. Az előzetes számítások szerint az idén 87 tábort nyitottak volna, ám időközben az üzemek nyolcnak az indításáról lemondtak. Várhatóan 40 ezer diák vállalhat munkát szervezett keretek között, a tavalyinál mintegy 2-3 ezerrel kevesebben dolgozhatnak majd a kertekben és a földeken. Az első építőtábor június 18-án nyitja kapuit, ezt követően folyamatosan foglalják majd el helyüket a felsőoktatási intézmények és a középiskolák hallgatói, diákjai. A táborokban az egy főre eső étkezési nyersanyag normája a tavalyinál nagyobb lesz - fejenként 46 forintot állapítottak meg -, ettől azonban a gazdaság eltérhet, 20 százalékkal felfelé kerekítheti az összeget. A táborlakók a legtöbb helyen teljesítménybérben dolgoznak. Munkájuk minőségét folyamatosan ellenőrzik, különösen ott, ahol a minőség alapvetően fontos az áru értékesítésénél. A diákok keresetéből jut majd a szabadidős programokra, amiről a táborok vezetősége mindenütt gondoskodik. NAPLÓ - 1984. június 7., csütörtök -