Napló, 1984. november (Veszprém, 40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
KERMI-vizsgálatok A hibák gyakran ismétlődnek A vásárlók jogosan várják el, hogy pénzükért mindenkor kifogástalan minőségű árut kapjanak. Ha ez mégsem így történik, a reklamációt a vásárlás helyén, vagy a kijelölt szervizekben kell megnyugtatóan orvosolni. Gyakran előfordul azonban, hogy a kereskedő és a vevő között vita támad, ilyenkor a forgalmazó vállalat köteles a vevő által hibásnak talált termékről a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet szakvéleményét kérni. A KERMI a vásárlók panaszai miatt évente é s várhatóan ez év végéig is - 35-40 ezer termék minőségét vizsgálja meg. Ezek nagyobb része - 75—80 százalék — ruházati áru, a többi különféle iparcikk, főként háztartási gépek és berendezések, híradástechnikai gyártmányok, járművek, bútorok. A tapasztalatok szerint a reklamációk túlnyomó többsége megalapozott, az idén is a jogos panaszok tették ki a bejelentések csaknem 80 százalékát. Az adatok tanúsága szerint a megalapozott reklamációk aránya évről évre növekszik. A tapasztalatok szerint a panaszok döntő többsége technológiai mulasztásokra vezethetők vissza, s a hibák gyakran ismétlődnek. A ruházati áruknál például gyakori probléma, hogy nem tartják a színüket, s mosáskor méretük nagy mértékben megváltozik. A cipőknél változatlanul az ad a legtöbb panaszra okot, hogy a talp, vagy a sarok leválik, illetve a lábbeli deformálódik. A műszaki cikkek hibáit többnyire már eredetileg rossz alkatrészek beépítése okozza, s gyakori a panasz a szervizekben végzett javítások nem megfelelő minőségére is. A kárpitozott bútoroknál a vevők leggyakrabban a bútorszövet megnyúlására, a habanyag összeesésére, a faszerkezet gyenge szilárdságára hivatkozva kérnek kártérítést. Az építőanyagok közül főként a palák repedezettségét, a színes palák mészkivirágzását, a tetőcserepek mész zárványait, repedéseit, a csempék színeltéréseit és felületi hibáit, valamint a mázas padlólapok esztétikai hibáit kifogásolják a vásárlók. Sok bosszúságot okoz, s éppen ezért sok panasz forrása - bármilyen árucikkről van is szó -, hogy hibásak, vagy hiányosak a használati útmutatók. Olykor nem a kereskedelem vizsgáltatja meg a kifogásolt árut, hanem a vásárlók közvetlenül a KERMI-hez fordulnak sérelmeikkel. Ezek a panaszok az utóbbi időben főleg azt jelzik, hogy a szervizek nem tartják magukat a megszabott javítási időkhöz. A jótállási kötelezettségek elmulasztása miatt gyakoriak a panaszok a bútoripari vállalatokra is. A legtöbb bútorgyártó a szervizmunkát is vállalja, a garanciális javítások elhúzódásán kívül azonban egyre inkább arra is panaszkodnak a vásárlók, hogy a hiánycikknek számító termékek javításától a bútoripari vállalatok - vissszaélve a vevő kiszolgáltatottságával — elzárkóznak, s a kártalanítást a vételár visszafizetésével próbálják elintézni. Befejeződött a szüret a balatonfőkajári tsz-ben A viszonylag kis szőlőterületel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemben nem készítenek e mustot, hanem — kis mennyiségű csemegeszőlő értékesítése mellett — a teljes termést Traubisoda-alapanyagként hasznosítják. Alapos felkészülés előzte meg az idei szüretet. A csemegefajták (Szőlőskertek királynője, Pannónia kincse, Glória és Chasselas) betakarítását szeptember 19-én kezdték meg. A leszedett szőlőt a veszprémi ZÖLDÉRT és a Budapest TSZKER vásárolta fel. Október elején kezdődött meg az általános szüret. Naponta 100-120 ember szüretelt szorgalmasan. A járművek egymást érve szállították a szőlővel telt csilléket a Badacsonyi Állami Gazdaság Traubisoda-készítő üzemébe. Bár az idei termés cukorfoka alacsony, a mennyiség meghaladja a korábbi évek átlagát. A szüreten a környező falvak - Balatonfőkajár, Csajág, Balatonvilágos, Berhida és Balatonalmádi - általános iskolásai, valamint a várpalotai 303-as számú szakmunkásképző iskola diákjai vettek részt. Sok intézményből jelentkeztek még hétvégi társadalmi munkára. Segítettek a veszprémi Volán és az Állami Biztosító dolgozói, a Balatonfőkajár és Vidéke Takarékszövetkezet alkalmazottai, a balatonfőkajári, berhidai és balatonvilágosi tanácsok dolgozói, a balatonbozsoki, balatonfőkajári és berhidai általános iskolák tanárai. Természetesen kivették részüket e munkából a termelőszövetkezet adminisztratív dolgozói és szocialista brigádjai is. A termelőszövetkezet - a szomszédos Badacsonyi Állami Gazdasággal együttműködve — jelentős szőlőtelepítést határozott el 1979-ben. Azóta 101 hektár telepítése fejeződött be, amelyből 50 hektár már termőre fordult. Emellett, jó ütemben halad a balatonfőkajári öreg szőlők rekonstrukciója is. A szövetkezet kihasználja kedvező helyzetét, a Traubi-üzem közelségét. Értékesítési gondja így nincs, és alacsony a szállítási költség is. Időben és jó minőségben fejeződött be az idei szüret Balatonfőkajáron. Jó termést takarítottak be - közös erőfeszítéssel — a nagyüzemben. Kőhalmi József Olcsóbb fűtőanyagot használ a Sirály Két hét múlva fejeződik be az átállás a Sirály Szövetkezetnél, Balatonkenesén, az olajtüzelésről a lényegesen olcsóbb vezetékes gázra. A kiváló termékeiről ismert műanyagfeldolgozó szövetkezet teljesen saját erőből vállalkozott a 3 millió forint értékű beruházásra. A Sirály Szövetkezet mostanáig 400 tonna fűtőolajat használt el évenként mintegy négymillió forint értékben. Az energiaracionalizálási programhoz kapcsolódó beruházás ára hamarosan megtérül. Hiszen az eddig tüzelőanyagra fordított pénzek — számításaik szerint — 45 százalékát takarítják meg ezentúl a gáztüzeléssel. Ifjú szakmunkások vetélkedője Ifjú szakmunkások szakmai és politikai vetélkedőjére kerül sor november 3-án, szombaton reggel fél héttől este hat óráig a következő helyszíneken: Ajkai Bányaüzem, Videoton Ajkai Gyáregysége, Timföldgyár és Alumíniumkohó, Hőerőmű, Ajkai Vöröscsillag Tsz. Megoldódik Tapolca vízgondja Mint minden dinamikusan növekvő városban, Tapolcán is nehézséget jelent a vízellátó Az eddig meglévő 5000 m3-es vízmedencéből az épületek felsőbb emeleteire csak kilön szivattyúval került fel a víz. A 36 méter fölött elhelyezett 200 m3-es aqyaglóba kellő nyomással juttatja a legfelsőbb emeletekre a vizet. Képeink a víztartály beömlési munkálatait örökítették meg. T. Horváth József felvétel Nitrólakkal vonják be a víztorony alumínium burkolatát A 400 mm-es AC csövek rendszerét a DUVÉP keszthelyi dolgozói helyezték a földbe A jövő: Fenyőfő vonzásában „Úgy véljük, hogy a Fenyőfő 1-es koncentráció bányanyitás egyben Bakonyszentlászló község fejlődését is elősegíti.” Ezt a megállapítást abból a beszámolóból idézzük, amely a megyei tanács vb. nemrég tartott ülésére készült. A vitában részt vevők ezzel a vélekedéssel, amelyet a Fejér megyei Bauxitbányák gazdasági, politikai és társadalmi vezetősége terjesztett elő, teljes mértékben egyetértettek. Jogosan, hiszen a település határában, közvetlen a bakonyszentlászlói faluszélen 1982. első negyedévében megkezdődött beruházás kivitelezése jelentősen gazdagította már eddig is a községet. Mind a közösséget, a kollektívát, mind pedig az egyes családokat. És ami a legfontosabb: a bánya, a vörös érc vonzásában a korábbiaknál jóval kedvezőbben alakul a Bakonyszentlászlón, Fenyőfőn és a környék településein élők, különösen a fiatalok jövője. Évente 650 ezer tonna érc Már többször is szóltunk arról, hogy az alumíniumipari központi fejlesztéseknek, a hazai és az exportigényeknek megfelelően mind a Bakonyi, mind a Fejér megyei Bauxitbánya Vállalatnak növelnie kell a termelését. Ez a magyarázata, illetve oka annak, hogy mindkét vállalat jelentős beruházásokkal fokozza „kondícióját". Az erőnlét, a termelési kapacitás fejlesztése nemcsak a műszaki tervek (gépesítés, technikakorszerűsítés, sőt technikaváltás stb.) megvalósítását jelenti. Hanem tartalmazza az ismert, megkutatott készletek fejtésre előkészítését, az új mélyművelésű és külszíni fejtésű bányák nyitását is, vagy éppen a jelentős mező-, illetve lencsekapcsolásokat Deáki IV-ben, Dűlnyíres II-ben, Fenyőfőn stb. Ezek közül kétségtelenül a Fenyőfő 1-es koncentráció a legjelentősebb. Az 1 milliárd 359,9 millió forint ráfordítással elkészülő bánya teljes befejezésének határideje 1985. december 31. A teljes üzembelépés után Fenyőfő — a tervek szerint — évi 650 ezer tonna bauxitot ad. Ám a fiatal bánya — az építők dicséretére mondjuk— „nem várta ki" ezt a határidőt. Már tavaly elkészült 1800 helyett 1910 méter felltárú vágat, a hozzá tartozó 1-es lejtősakna energiaellátása, külszíni rakodó, gumiszalag-szállítási rendszer és egyéb termelő berendezése. Ennek révén 1984. áprilisában a fenyőfői bányaittas lencséjének északi mezejében megkezdődött a bauxit kitermelése. Magyarán: a beruházás máris kezdi visszafizetni a milliókat, hiszen még az év végéig — a párt XIII. kongresszusa méltó köszöntésére - mintegy 100 ezer tonna bauxitot ad. Hatékony környezetés természetvédelem A bányanyitás kezdetén sok, zömében nagyon tetszetős érvelés hangzott el — a környezet és a természet, főként az ősfenyves, valamint a község védelmében — a bányanyitás ellen. Most, amikor az állami nagyberuházás készültségi foka már meghaladja az időarányost és garantálja az 1985. december 31-i befejezést, az eladdig tetszetős ellenérvek hatása „legyengült". A magyarázat egyszerű: a jóslatok nem váltak be. Annak ellenére, hogy a tervezett bányák nyitása igen sok gondot, rendkívül nehéz feladatokat, átalakításokat igénylő tennivalókat okozott. Falugyűlésen, tanácsülésen, egyéni beszélgetések során, az illetékes hatóságokkal, intézményekkel és egyházakkal történt — többszöri, kölcsönös javaslatok megvitatásával — eredményes eszmecsere folytán sikeresen egyeztették a terveket, elképzeléseket és gyümölcsöző megállapodásokra jutottak. Az ősfenyvest, a temetőt, a vizet, az utakat, a gyermekintézményeket, a dolgozók (nők és fiatalok) foglalkoztatását és egy sor más gondot illetően. A bányanyitást alapvetően meghatározta az, hogy a létesítmények zömét az 1954. szeptemberében természetvédelmi területnek nyilvánított ősfenyves egy részén kell megépíteni. A tervezést a bányavállalat, a Magyar Alumíniumipari Tröszt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a bakonyszentlászlói erdészet, a Veszprém megyei Tanács, a községi tanács, termelőszövetkezet stb. egyetértésével és tevékeny közreműködésével végezte el. Ennek eredményeként olyan hatékonyés eredményes intézkedéseket tettek és valósítanak meg, amelyeket eddig - új bányanyitások esetében — még sehol sem tapasztaltunk. Nemcsak a terület előzetes védelme, hanem az utólagos, rekultivációs (természeti egyensúlyi helyzetet eredeti formájában visszaállító) munkáit illetően is. A hazai bányatörvény, valamint az OKTH előírásai alapján még a beruházás megkezdése előtt százszámra telepítettek át védett növényeket, jégkorszaki virág-, cserje- és fűféléket. Gondos felmérés alapján csak ott termelnek ki fát, ahol erre feltétlenül szükség van. A süllyedéseket meddő anyaggal töltik fel és ismét beültetik fenyővel. A gödrök feltöltését oly módon oldják meg, hogy ott később sem hézug, sem fagyzug ne keletkezzék. Ehhez tartozik az is, hogy a külszíni létesítmények zömét - központi és szociális épület, kazántelep, MÁV-rakodó, érctörő és hasonlók — nem az ősfenyves, hanem a község keleti és déli részén, művelésre értéktelen, alkalmatlan területen helyezték el. Figyelembe vették a széljárást, amely a keletkező port nem a település, hanem alegelők felé viszi. A korszerű utakat univerzális kocsikkal tartják karban, s megoldják a porlekötést. Ezenkívül a MÁV-rakodó és a község között még külön védő erdősávot létesítenek. Megfelelő ülepítővel és szennyvíztisztító telep létesítésével előre gondoskodtak a vizek védelméről is. A két új, fúrt kút nemcsak a bányátlátja el, hanem naponta 350 köbméternyi ivóvizet szolgáltat a lakosságnak is. Több lakás, gyermekintézmény , bányaüzem és kiszolgáló létesítményei javítják a dolgozók életkörülményeit más módon is. Kapcsolódó beruházásként 60 új, korszerű lakás épült, több szociális létesítmény, s jövőre megoldják az üzemi étkeztetést is. A megyei tanács egészségügyi osztályával közösen a vállalat, az új garzonszállóban, létrehozza a fizikoterápiás kezeléssel kibővített üzemorvosi rendelést. Ezt nemcsak a bánya dolgozói, hanem a község lakói is igénybe vehetik. A település lélekszáma az ideköltözőkkel megnő. Ezért az iskolát 4 tanteremmel, az óvodát pedig egy csoport részére alkalmas, létesítményekkel bővítették. A bánya szocialista brigádjai nagy jelentőségű társadalmi munkákat végeztek a község javára, az öregek napközi otthonának rendbetételétől és patronálásától kezdve az utak építéséig, az óvoda és az iskola támogatásáig. S még arra is jutott erejük, hogy Zirc igényeinek kielégítésébe is besegítsenek. Tisztelik is őket mindezért Zircen is, Bakonyszentlászlón, Fenyőfőn is. Mert a gyarapodás nemcsak pénzben mérhető. Abban is kifejezésre jut, amit a bánya léte biztos jövőként jelent. S. Nagy Sándor NAPLÓ - 1984. november 1., csütörtök -