Napló, 1985. március (Veszprém, 41. évfolyam, 50-74. szám)
1985-03-09 / 57. szám
Szovjet idegsebészek kiemelkedő teljesítménye Állami díjra javasolták azt a kiemelkedő teljesítményt, amelyet szovjet idegsebészek értek el az agyi erek aneurizmája (verőértágulata) sebészeti gyógyítási módszereinek fejlesztésében, tanulmányozásában és bevezetésében. A tényt kommentálva Jevgenyij Smidt, a Szovjet Orvostudományi Akadémia tagja kijelentette: A verőértágulás késleltetett hatású aknához hasonlítható. A kitágult és elvékonyodott érfal bármely pillanatban „felrobbanhat”, életveszélyes bevérzést okozva az agyban. Ha az ilyen beteg túlélte az első „robbanást", Damoklész kardjaként állandóan ott lebeg felette a következő roham veszélye. Több mint negyed évszázaddal ezelőtt az ország vezető idegsebészetének egy csoportja - A. N. Konovalov akadémikus, B. A. Szamotokin J. M. Filatov, E. I. Kangyel, V. A. Hilko, E. L. Zlotnyik és B. M. Nyikiforov professzorok, támadást indítottak e súlyos betegség ellen. A szerzői kollektíva több mint 3000 műtétet végzett, lényegesen csökkentve a komplikációk és az elhalálozások számát. Az aneurizma gyógyításának új sebészeti módszereit sok szovjet város idegsebészei sajátították el. A siker egyik alapvető tényezője egy új mikrosebészeti módszer, amelyet a munka szerzői elsajátítottak és bevezettek a gyakorlati idegsebészetbe. A szerzők érdeme az is, hogy mérnökökkel karöltve kifejlesztették a„ műtétekhez szükséges ” bonyolult , hazai technikát. Az említett orvosok egész sor új diagnosztikai módszert és sebészi fogást dolgoztak ki és honosítottak meg a klinikai praxisban. Ezek lehetővé tették bizonyos esetekben az „aknák" megtalálását és ártalmatlanná tételét a koponyacsontok minimális megsértése közepette. Az új módszerre szabadalmat adtak Angliában, Kanadában, az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és más országokban. A művész modellje A Gellérthegyen, a Felszabadulási emlékműnél álló, jobbjában zászlót tartó szovjet katona alakját a mester, Kisfaludi Strobl Zsigmond négy évtizeddel ezelőtt egy huszonöt éves szovjet katonáról mintázta meg. A katonát Vaszilij Golovcovnak hívják. A Volga partjáról ment a háborúba 1941-ben és négyévi frontszolgálat után jutott el a magyar fővárosig. Hősies helytállásáért, bátorságáért többször is kitüntették. Budapest felszabadításáért megkapta a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének III. fokozatát. A háború után Ivanovóban, a híres textilipari központban telepedett le, és évtizedeken át a környékbeli pamutipari kombinátban dolgozott. A magas, ősz hajú férfi már nyugdíjas, de az üzembe ma is be-bejár, hogy körülnézzen egy kicsit és találkozzon a régi kollégákkal. No meg azért is, hogy ellenőrizze, rendesen dolgozik-e a fia, Valerij, akit főiskolán taníttatott... SZOVJET ÉLET Krónika a fesztiválról Húszezer fiatalt várnak Moszkvába A „Fesztivál Híradót" a XII. VI. Világifjúsági és Diáktalálkozó szovjet előkészítő bizottsága adja ki Moszkvában hat nyelven. Az eddigi fesztiválokon még nem jelentek meg hasonló kiadványok. A „Fesztivál Híradó" képes havi folyóirat, az egész világon terjesztik. Az újság feladata az előkészületek bemutatása. Eddig három szám jelent meg. Miről ír a harmadik szám? Beszámol a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség moszkvai közös üléséről, tiport szót a Komszomol szombati önkéntes munkaakciójáról, amelynek bevétele a VIT-alapot gazdagítja. Ezen mintegy ötvenmillió fiú és lány, vett részt. Alevtinya Fedulová, a Szovjet Béketanács titkára a szovjet fiatalok békeharcáról számol be. A háborúellenes rendezvények a „Szovjet fiatalok békemenete" keretében zajlanak le. Nagy visszhangra talált az „Európai fiatalok nemzetközi békestafétája" és az iskolások „Békeóca” elnevezésű szeptember elsejei akciója. " ■ 1985 nyarán a Szputnyik Nemzetközi Ifjúsági Utazási Iroda több mint húszezer szovjet és külföldi turistát fogad házigazdaként, akik részt vesznek a fesztiválon. A „Fesztivál Híradó" a VIT- mozgalom történetét is megismerteti az olvasókkal. És természetesen írnak Moszkváról, az idei fesztivál helyszínéről. A Lumumba Egyetem szovjet és külföldi diákjai tiltakoznak a háború ellen. Öntözőalagút a Pamirban Tádzsikisztánban, a Pamir hegyei közt befejezéséhez közeledik egy egyedülálló öntözőalagút építése. Hossza tizennégy kilométer lesz, összehasonlításként: a Bajkál-Amur vasútvonal leghosszabb alagútja 16 kilométeres. Ez az öntözőalagút a köztársaságban kiépülő dangarinszki öntözőrendszer egyik fő létesítménye. A köztársaság öntözési rendszerének építéséről, annak jövőjéről, a melioráció gazdasági és társadalmi jelentőségéről beszél Dzsamsed Korimov, a gazdaságtudomány doktora, a Tadzsik SZSZK Állami Tervbizottságának elnökhelyettese. - A köztársaságunkban található 570 kisebb és nagyobb folyó ellenére a termékeny völgyekben kevés a víz. Lejuttatni a hegyekből a vizet - ez volt a tádzsik nép évszázados vágya. A szovjethatalom első éveiben, azaz hatvan évvel ezelőtt, Tádzsikisztánban csupán 50 ezer hektárnyi öntözött földterület volt. Ma majdnem tizenkétszer, annyi van. A köztársaság nagy hidrotechnikai létesítményeinek sorában a Vahs öntözési rendszer volt az első, amely 1931- 1933 között épült. Ma a Vahsvölgy több mint százezer hektárnyi földterületén termesztenek finom rostú gyapotfajtákat és más mezőgazdasági kultúrákat. A Vahs és a Pjondzs folyón több vízerőmű épül. Egyet - a 2,7 millió kilowatt teljesítményű Nureki Vízerőművet már átadták. Ennek háromszáz méter magas zárógátja mögött 10,5 köbkilométeres víztároló keletkezett, így újabb lehetőségek nyíltak a földek öntözésére nemcsak Tádzsikisztánban, hanem a szomszédos közép-ázsiai köztársaságokban - Üzbegisztánban és Türkméniában is. Tádzsikisztánban egymillió hektárnyi, öntözéses művelésre alkalmas földterületnek már több mint a felét hasznosítják. E földterületek további növelése a dangarinszki rendszer kiépítéséhez kapcsolódik, amely szintén a nureki tároló vizét fogja hasznosítani Az öntözőalagútból, amelynek átmérője 6,6 méter ésmásodpercenként 100 köbméter vizet tud majd szállítani, már több mint 11 kilométer készült el. Ezen keresztül jut majd el a víz a főcsatornába, utána pedig az elosztóhálózatba. Végül is körülbelül 80 ezer hektárnyi szárazföld fog így vizet kapni. Huszonnégy szovház (állami gazdaság) létesül ezen a területen, amelyek gyapotot, gyümölcsöket és szőlőt termesztenek majd. A dangarinszki öntözési rendszer építésének és a földterület művelés alá vonásának teljes költsége 650 millió rubel. Az öntözött föld minden egyes hektárja körülbelül 8 ezer rubelbe kerül. Ebbe nem számít bele az ipari bázis megteremtésének költsége, ami újabb nyolcvanmillió rubelt jelent. A Dangarinszki-völgy földjének teljes művelés alá vonása után az állam költségei öt év alatt megtérülnek. A dangarinszki öntözőrendszer építése Költségvetés deficitmentesen Az előző évekhez hasonlóan a szovjet költségvetés deficitmentes, bevételi tételei kissé meghaladják a kiadási tételeket, amelyek 391,3 milliárd rubelt tesznek ki. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének állami tervével összhangban, megfelelő pénzeszközöket fordítanak a gazdaság, a tudomány és a kultúra további fejlesztésére, a nép életszínvonalának a növelésére, az ország védelmi képességének a megerősítésére. Ezen belül jelentős mértékben növekednek a szociális kiadások. Az 1985-ös terv a népjólét további növelését, a szükségletek teljesebb és sokoldalúbb kielégítését, a munka- és az életkörülmények javítását irányozza elő. Gyakorlatilag a nemzeti jövedelem egész növekedése a fogyasztási alapba megy. A dolgozók számos kategóriájánál központilag növelik a munkabért. A lakosság reáljövedelme az idén 3,3 százalékkal emelkedik. A szovjet ipar, a tüzelőanyag-energetika fejlesztése mellett elsősorban a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok kapnak pénzt beruházásokra, mintegy 17 százalékkal többet a megelőző évinél. Jelentősen növekednek a lakosság élelmiszer-ellátására fordított költségvetési összegek. A mezőgazdaság további fejlesztésére 1985-ben 139 milliárd rubelt szánnak. A Szovjetunióban 1985-ben tovább bővülnek az olyan szociális programok, mint a közoktatás, az egészségvédelem, a szociális gondozás, a társadalombiztosítási ellátás. Az 1985- ös állami költségvetés a szociális programok céljaira fordított összegek növelését irányozza elő. A szociális és kulturális programok finanszírozására 123,6 milliárd rubelt fordítanak, a kiadások csaknem egyharmad részét. A városokban és a falvakban összesen több mint 11 millió lakás épül. Ugyanakkor a költségvetésben megfelelő módon figyelembe vették az ország védelmi képességének a növelését. A védelmi célú kiadások öszegét 1985-ben 19,063 milliárd rubelben irányozzák elő, ez az összeg a költségvetési kiadások 4,9 százalékát teszi ki. Új olajkutak a Kaszpi-tengeren Tengeri fúrás, mellyel 3500 méter mélységben hatalmas gázrétegeket tártak fel, azt bizonyította, hogy a Kaszpi-tengeren lévő ismert „Április 28-a” elnevezésű kőolaj- és földgázlelőhely határai elmosódnak és sokkal messzebbre kerülnek, mint ez idáig gondolták. Jelenleg ezen a perspektivikus területen, amely százméteres vízréteg alatt fekszik, egy acélemelvény szerelését fejezik be, amelyről még további 24 fúrólyukat fúrnak a tengerbe lefelé. A Kaszpi self azerbajdzsáni partja jelenleg a Szovjetunióban a tengeri kőolaj- és gázkitermelés fő központja. Jóllehet a fúrás itt már a 20-as években elkezdődött mesterséges gátak és szigetek létrehozásával, mégis ennek ellenére a Kaszpi-tenger napjainkban is perspektivikus a kutatás szempontjából. A tudósok becslései szerint a tenger feneke alatt különböző mélységekben több mint száz szénhidrogén-lelőhely található. A tengeri kőolajfeltárás nem kis mennyiségét biztosítja az egyedülálló azerbajdzsáni „Nyeftyenije Kamnyi” (Olajkövek) elnevezésű olajbányászati létesítmény, amely már több mint 30 éve üzemel. A fém állványhidakon, melyeknek hoszsza meghaladja a 350 kilométert, egy város született modern házakkal, üzletekkel, eszpresszókkal, aszfaltútakkal, kőolajtárolókkal és kikötőkkel. Ezenkívül a tengerben áll még külön-külön egymástól függetlenül telepített acélemelvény, a különböző úszó fúróüzemek egész flottillája működik. A Kaszpi-tenger partján nem messze Bakutól egy gyáróriás épült, melynek feladata 200 méteres tengeri mélységekre alkalmas telepített emelvények gyártása. Ez a gyár, mely 1984 tavaszán kezdte el működését, évente három acél „szigetet” fog gyártani, melyek egyenként majdnem 20 ezer tonnát tesznek ki. Mint a nemzetközi tapasztalat is mutatja, a self meghódítása elkerülhetetlenül maga után von nem kevés ökológiai veszteséget. A lehetséges károk minimális csökkentésére Azerbajdzsánban kidolgoztak egy mindenre kiterjedő intézkedési tervet a tengeri környezet elszennyeződésének megakadályozására. Minden folyamat, amely a kőolaj és gáz fúrásával, feltárásával és szállításával kapcsolatos, amennyire lehetséges, hermetikus. Az azerbajdzsáni tudósok a kőolaj- és gáztermelő létesítményekre kidolgoztak és kipróbáltak egyolyan üzemet, mely a felhasználásra kerülő vizet egy zárt rendszerben cirkuláltatja. A melléktermékeket pedig, melyek a fúrás, az olaj fúrólyukak „dugóinak" mosásakor keletkeznek, összegyűjtik és a partra szállítják. A viborgi hajógyárban készülnek az úszó fúrótornyok NAPLÓ - 1985. március 9., szombat ".