Napló, 1985. április (Veszprém, 41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek!Házi példány FOLYAMATOSSÁG ÉS MEGÚJULÁS politizáló közvélemény megkülönböztetett figyelme, érdeklődése kísérte az elmúlt héten az MSZMP XIII. kongresszusának tanácskozásait. Arra várt választ az ország s benne megyénk lakossága, hogy milyen cselekvési programot dolgoz ki a párt legfelső fóruma a társadalom időszerű problémáinak megoldására, milyen tennivalókat lát szükségesnek fejlődésünk előbbrevitelére, szocialista vívmányaink megőrzésére és továbbfejlesztésére. A négynapos tanácskozás meggyőző választ adott ezekre a kérdésekre. Az előterjesztett és elhangzott beszámolók, az ötvennyolc felszólalás, a feladatokat világosan összefoglaló határozat mind arról tanúskodnak, hogy pártunknak van politikai koncepciója a további cselekvés tartalmára, a problémák megoldására. A XIII. kongresszus egy olyan nemzeti programot körvonalazott, amelyet teljes szívvel magáénak vallhat és követhet minden hazáját szerető ember, a szocializmus valamennyi híve. A XIII. kongresszus küldöttei azért tudtak eleget tenni a közvélemény, megbízóik várakozásának, mert az MSZMP ez alkalommal sem tért el csaknem három évtizede követett gyakorlatától. Nyíltan szembenézett a társadalmi fejlődés tényleges kérdéseivel, valóságos súlyuk rangján kezelte mind az elért eredményeket, mind a gondokat és problémákat. Pártunk nem igyekezett a szőnyeg alá söpörni munkánk fogyatékosságait, nem kívánta titkolni a nehézségeket a nép előtt. S éppen ez adta meg az alapot ahhoz, hogy a kongresszus a helyzet reális értékeléséből kiindulva megvalósítható, teljesíthető célokat jelölhessen meg a további cselekvés számára. Az értékelésben és a feladatok meghatározásában pártunk számára megbízható iránytű áll rendelkezésre: a körülmények alakításának, a világ megváltoztatásának forradalmi-tudományos elmélete, a marxizmus— leninizmus. Elméletünknek az élet által sokszorosan igazolt alapelveit az MSZMP a jövőben is megingathatatlanul követi, de nem kezeli az elveket dogmaként, hanem folyamatosan szembesíti azokat a változó valósággal. „Mi az elviekben szilárd, a napi politikában körültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az eszményünknek" - hangsúlyozta a kongresszuson elhangzott vitaindító beszédében Kádár János. Az alapvető irányvonal folyamatossága és a szüntelen készség a megújulásra - politikánknak ez a két alappillére a XIII. kongresszuson ismételten megerősítést kapott, mert az eredményes munkának e kettő egysége volt és lesz a jövőben is az egyik legfőbb biztosítéka. Politikánk folyamatossága tükröződött abban is, hogy a kongresszusi vita egyértelműen kifejezte: az MSZMP számára változatlanul alapvető törekvés az emberek életviszonyainak szebbé, jobbá, gazdagabbá tétele. A Központi Bizottság beszámolója nyíltan szólt arról, hogy a kedvezőtlenre fordult gazdasági körülmények miatt az elmúlt években ebben a tekintetben nem tudtunk előbbre lépni, sőt a lakosság egy részének, bizonyos rétegnek az életszínvonala csökkent. A kongresszus azonban úgy ítélte meg, hogy most már megteremthetők - és meg is teremtendők - e tendencia megfordításának feltételei. Ezért tűzte célul, hogy a nyolcvanas évek második felében meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Amilyen mértékben és ütemben fokozódik a népgazdaság jövedelemtermelő képessége, javul a gazdálkodás hatékonysága, úgy kerülhet sor a kongresszus szociálpolitikai elhatározásainak valóra váltására, a vitában tolmácsolt gondok orvoslására. A kongresszus vitája ország-világ előtt tanúsította, hogy a párt érzékenyen figyel a társadalom különböző rétegeinek méltánylást igénylő szükségleteire, legyen szó akár a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzéséről, akár a családot alapító fiatalok lakáshoz jutásáról, vagy bizonyos foglalkozási csoportok keresetének viszonylagos elmaradásáról. De a kongresszus, amikor számba vett minden ilyen gondot és problémát, pártunk hagyományaihoz híven tartózkodott bármiféle megalapozatlan ígérgetéstől. Felelősen csak azt mondhatta, hogy a jövedelmek, keresetek növeléséhez, a juttatások, kedvezmények kiterjesztéséhez mindenekelőtt a gazdasági, pénzügyi alapokat kell megteremteni, mert bármiféle más eljárásból csak kára származhat a társadalomnak és az egyéneknek is. A legfontosabb, hogy a munkateljesítmények értéke, minősége emelkedjék. Nem a több, hanem a színvonalasabb, jobb munka teremthet anyagi fedezetet az életszínvonal emelését, a társadalmi igazságosság erősítését célzó elgondolásaink valóra váltásához. Kedvező tényként vehették számba a küldöttek, hogy - a XII. kongresszus határozatának megfelelően - sikerült lényegesen előbbre jutni a népgazdaság egyensúlyának helyreállításában. Éppen ezért határozhatott úgy a kongresszus, hogy a következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést, olyan növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. Ám a növekedés gyorsítása - s ez a nyomatékos figyelmeztetés is elhangzott a kongresszuson - csak akkor nem vezet a korábbi feszültségek visszatéréséhez, ha minőségi változást tudunk elérni a munka szervezettségében, a beruházási források ésszerű alakításában, az ésszerű kockázat vállalásában. Különösen fontos feladatunk a műszaki fejlődés felgyorsítása, ami társadalmi-gazdasági haladásunknak immár minden tekintetben kulcskérdésévé válik. A gazdálkodás és az életviszonyok korszerűbbé tételével egyenértékű és attól el nem választható törekvésként fogalmazódott meg a kongresszuson társadalmunk, gazdaságunk szocialista vonásainak erősítése. Ennek elengedhetetlen része, hogy határozott és egyértelmű küzdelmet folytassunk az elveinktől idegen, normáinkkal és céljainkkal össze nem egyeztethető jelenségek ellen. A KEB elnökének beszéde, de számos felszólaló is hangsúlyozta, hogy e jelenségeket nem tekinthetjük fejlődésünk elkerülhetetlen velejáróinak: a szabályok pontosabb kimunkálásával, az ellenőrzés javításával, a nevelő munka erősítésével, a törvények következetesebb alkalmazásával csökkenthetők és visszaszoríthatók. A nemkívánatos jelenségek elleni küzdelem erősítése megkívánja a közvélemény aktivizálását, a szocialista demokrácia további elmélyítését és erőteljes kibontakoztatását. Mindezeket a kongresszus a legfontosabb teendőink közé sorolta. Ezek megvalósítása nélkülözhetetlen mind az állami élet fejlesztésében, mind a gazdálkodó szervek tevékenységében. Kulcsfontosságú ehhez a pártdemokrácia további erősítése, ami egyúttal annak is feltétele, hogy fokozódjék a kommunisták aktivitása, öntevékenysége, kezdeményezőkészsége, és ami napjainkban különösen fontos, a párt politikája melletti egységes kiállása. A kongresszus meghozta határozatait, s állást foglalt a társadalmat foglalkoztató legfontosabb kérdésekben. E határozatok valóra váltása alkotó szellemű gondolkodást, mérlegelést, új megoldások keresését, megvalósításukra való vállalkozást igényel minden pártszervezetben, a politikai rendszer valamennyi láncszemében. A kongresszus állásfoglalásainak alapos megértése, a helyi tennivalók átgondolt meghatározása elengedhetetlen feltétele annak, hogy újult erővel, megújult gondolkodással és munkastílussal folytassuk országépítő, a magyar nép javát szolgáló munkánkat. Mire a gépsor végére érnek a kiszabott talpak és felsőrészek, kész cipők sorakoznak a polcokon. (Mini cipőgyár Pápán című képriportunk a 3. oldalon.) Magyar párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába Nyitásra készen a magyar kiállítás Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára rendezett moszkvai jubileumi kiállítás megnyitására párt- és kormányküldöttség élén vasárnap Moszkvába érkezett. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Veress Péter és Rajnai Sándor a szovjet fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A Lázár György vezette küldöttséget a repülőtéren Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, Nyikolaj Rizskov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Ivan Arhipov első miniszterelnök-helyettes és Nyikolaj Talszin miniszterelnök-helyettes fogadta. Jelen voltak hazánk moszkvai nagykövetségének vezető beosztású diplomatái és a moszkvai magyar kolónia képviselői. * Megnyitásra készen áll Moszkvában a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett, Magyarország teljes gazdasági életét átfogóan bemutató kiállítás. Vasárnap befejeződtek a műszaki előkészületek a Szovjetunió népgazdasági kiállítása területén biztosított hatalmas pavilonban és környékén. A kiállítás felépítése és berendezése több vállalat összehangolt munkájának eredménye. Vasárnap elvégezték a műszaki berendezések ellenőrzését, többször megtartották a hétfői megnyitó műszaki próbáit. A próbát a vállalati képviselők megbeszélése követte. A kiállítók 125 képviselője előtt Veress Péter külkereskedelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a megnyitó és az üzemelés idején mindvégig biztosítani kell a magyaros vendéglátást, tartalmi és formai szempontból egyaránt. Rámutatott, hogy már eddig is jelentős a szovjet sajtó érdeklődése a kiállítás iránt, s ez várhatóan fokozódni fog, így sok látogatóra, nagy érdeklődésre lehet számítani. Ünnepségek, avatások az évforduló alkalmából Felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplésére készül az ország. Nagygyűléseken, baráti találkozókon, a felszabadító hősökre emlékező koszorúzásokon, képzőművészeti- és dokumentumkiállításokon idézik fel 1945. április 4. történelmi fordulópontját és az utat, amelyet az ország azóta megtett. Április 3-án ünnepi külsőségek között katonai tiszteletadással felvonják az Állami Zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az Állami Zászlónál április 4-én délben zenés őrségváltás lesz. A felszabadulási ünnep alkalmából április 2-án Állami- és Kossuth-díjakat nyújtanak át a Parlamentben, a termelőmunkában, a tudomány, a műszaki fejlesztés, a gyógyítás, az oktatás, a művészet területén elért kimagasló eredményekért. Ezen a napon adják át a Kiváló és Érdemes Művész címeket is. Másnap az Országházban az Elnöki Tanács kitüntetéseit adják át eredményes tevékenységük elismeréséül az állami és a gazdasági élet különféle területein dolgozóknak. Az ünnep előestéjén az MSZMP Központi Bizottsága titkársága, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az MSZBT Országos Elnöksége díszünnepséget rendez a Magyar Állami Operaházban. Az ünnep napján este az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben. A meghívottak között ott lesznek a politikai, az állami, a társadalmi élet képviselői, üzemek, vállalatok, intézmények kiváló dolgozói. Országszerte számos koszorúzási ünnepségen tisztelettel adóznak a hazánk szabadságáért a felszabadító harcokban elesett szovjet hősök és más népek elesett katonái emlékének. Az évforduló tiszteletére országszerte új kulturális létesítményeket, gyermekintézményeket, kereskedelmi egységeket avatnak fel. A fővárosban április 1-én adják át Kőbányán az Újhegyi úton a társadalmi munkával épült új sportligetet. A következő napon nyitja meg kapuit az országos Széchényi Könyvtár új otthona a Budavári Palota F épületében. Az ünnep napján Újpesten kisegítő iskolát avatnak, április 5-én pedig a rekonstrukció után megnyílik a III. kerületi Kórház utcai piac. Teljes készültségben a mezőgazdasági géppark A mezőgazdasági nagyüzemek tíz nap alatt el tudnák vetni a kora tavaszi növényeket, azonban az időjárás sokfelé áthúzta számításukat. A felázott talajra nem mehettek rá a vetőgépek, így a legtöbb helyen csak két-három nap állt eddig rendelkezésre, ez pedig kevés volt az időszerű munkák elvégzéséhez. A MÉM szakemberei szerint több nagyüzem elállt eredeti elképzelésétől, s a kora tavaszi vetésű növények számára fenntartott területen kukoricát termeszt majd. Ennek vetése még később, április közepéig esedékes, jut tehát idő a talaj fölszáradására. Ilyen okok miatt a tavaszi árpa 120 ezer hektáros 1985- re tervezett területe várhatóan 100 ezer hektár alá csökken, ugyanúgy mérséklődik a zab és valamelyest a magnak termesztett borsó termesztése is. Ezzel arányosan növekszik a fontos takarmánynövény, a kukorica vetésterülete, ami végső soron nem jelent hátrányt, mivel a magas energiatartalmú takarmány jól felhasználható majd az állatállomány felnevelésére, tartására. A mezőgazdasági géppark teljes készültségben van. A téli gépjavításokkal előkészítették a traktorokat, a vető- és más munkagépeket, úgyhogy semmi sem akadályozza indításukat. A gépjavító üzemekben már a nyáron használt szerkezetek javításán dolgoznak, s ezzel a munkával is rövidesen elkészülnek. Számítások szerint a jövő héten a mezőgazdaság tavaszszal használatos gépeinek nagy többsége kint lesz a határban. A déli megyékben és a lazább szerkezetű talajokon megkezdődött és jó ütemben folyik a vetés. A magnak termesztett borsó szaporítóanyagának 10 százaléka már a földben van, a tavaszi árpának pedig egynegyedét vetették el. Hozzáláttak a cukorrépa vetéséhez is. A zöldséges kertekben már ültetik a palántákat. A szőlő- és gyümölcsös kertekben a nagyüzemi területeken rövidesen befejeződik a metszés. A kistermelők valamivel hátrább vannak ezzel a munkával, ám a javuló időjárást kihasználva néhány nap alatt elkészülhetnek a fák koronájának alakításával és a szőlő metszésével. A hét végén a lemosó permetezés is munkát ad a gyümölcsösökben.