Napló, 1985. szeptember (Veszprém, 41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
Ünnepségek, nagygyűlések a bányásznap alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) nem ismételt visszaállítását, a különféle kedvezmények növelését. Ezek alapján a Minisztertanács közvetlenül a kongresszus után egy sor, a szénbányászatot támogató intézkedést hozott. A megyei pártbizottság első titkára a Veszprémi Szénbányák tevékenységéről szólva elmondotta, hogy ez évben a várható széntermelés 3,9 millió tonna lesz, ami az országos széntermelésnek több, mint 15 százaléka. A vállalat hatékonyan, s gazdaságosan termel, feladatait túlteljesíti. Az elvégzett kutatások eredményeként a szénvagyon pótlását megteremtették és így az itt működő bányák évtizedek múlva is munkát, jó megélhetést adnak a bányászgenerációknak. Ez a lehetőség meghatározó a politikai, területi és településfejlesztési munkánkban is. Gyuricza László külön is kiemelte, hogy a vállalat és bányaüzemeinek dolgozói eredményesen oldották meg a termelőkapacitás pótlását, sikeres erőfeszítéseket tesznek a létszámgondok megszüntetésére. Három alkalommal is szerveztek kommunista termelést, amelyen 1300 műszakot teljesítettek. Az üzemek mind ■’.felesebb körben alkalmazzákkorszerű technikát, sőt, hikeresen részt vesznek önfejlesztésében is. Kijelen: azokat a feszültségeket,lyek az iparágban felhatódtak, meg lehet - és is kell - oldani. Egy ré, saját erőből. Végezetül srpalota, és egyben a megye mintegy 15 ezer bányászának jó egészséget, személyes boldogságot, további „jó szerencsét !" kívánt. Az ünnepségen Benyó István, a Veszprémi Szénbányák műszaki vezérigazgató-helyettese, valamint a várpalotai bányaüzem, a gép-és vegyesüzem politikai, gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői kitüntetéseket adtak át a munkában élenjáróknak. Első ízben adták át a Minisztertanács által alapított Bányász Szolgálati Érdemérem, és a Bányamentő Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozatát, továbbá a Kiváló Bányász, a Kiváló Munkáért és a Kiváló Dolgozó kitüntetéseket. A dudari bányaüzem dolgozói Zircen, a Rákóczi téren tartottak nagygyűlést. Itt dr. Pera Ferenc, a Veszprémi Szénbányák vezérigazgatója ünnepi beszédében részletesen szólt a jelenlegi helyzetről, a bánya rekonstrukciójáról, a műszaki-technikai fejlesztésekről, a szénvagyonpótló kutatások eredményeiről. A kitüntetések átadását követően fővárosi művészek szórakoztatták a résztvevőket. A városi sportpálya mellett megnyitották az iparművészeti és népművészeti bemutatót és vásárt. Az ajkai szénmedence bányászai a városi parkerdőben rendeztek nagygyűlést. Előtte megkoszorúzták a régi Árminaknánál az egykori nagy bányaszerencsétlenség hősi halottainak márványtábláját, majd a bányamúzeum mellett a mártírok emlékművét. Koszorúval rótták le kegyeletüket az NDK-beli, Halle megyei bányászok küldöttei is. A nagygyűlésen Aparácz László, a városi pártbizottság első titkára szólt a medence szénbányászainak munkájáról, eredményeiről, majd a munkában élenjáróknak átadták a kitüntetéseket. Ezt követően színvonalas kultúrműsor szórakoztatta a résztvevőket. A bauxitbányászok a Tapolca melletti Feszenkó parkerdőben gyülekeztek szombaton délelőtt a 35. bányásznap megünneplésére. A népes közönséget és a meghívott vendégeket — köztük dr. Bognár Sándor ipari miniszterhelyettest, Szabó Bélát, a tapolcai, Wildhoffer Józsefet a sümegi városi pártbizottság első titkárát, Gerő Ernőnét, a VOSZ titkárát, Horváth Miklósné SZMT- titkárt, Baski Sándort, a tapolcai városi tanács elnökét és dr. Dózsa Lajost, a MAT vezérigazgatóját , Fazekas János, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat igazgatója köszöntötte. Az ünnepség elnökségében foglaltak helyet a külföldi (jugoszláv, bolgár, lengyel és NDK-beli) testvérvállalatok, valamint a hazai partnervállalatok képviselői. Fazekas János bevezetőjében szólt a bányászat, köztük a bauxitbányászat rangjáról, megbecsüléséről, melyet az ünnep is fémjelez. Hangsúlyozta : ebben az esztendőben sikerült kivívni a bauxitbányászoknak azt a kedvezményt, hogy a fiataloknak 100 ezer forint vissza nem térítendő lakáskölcsönt adhasson a vállalat, s 7 százalékos éves béremelést valósíthasson meg. Az igazgató bevezető szavai után István János, a megyei párt-vb tagja, a megyei tanács elnöke tartott ünnepi beszédet. Megemlékezésében a többi között elmondta: „A bányászkodásnak ez az ága hat évtizedes múltra tekinthet viszsza, de a halimbai és nyirádi térségben csak 1938-ban kezdődött meg a termelés. A 28 esztendeje alapított Bakonyi Bauxitbánya Vállalat az évek során egyenletesen fejlődött. A Magyarországon kitermelt bauxit több mint kétharmada innen kerül ki, Tapolcát méltán nevezik a bauxit fővárosának. Az évről évre mutatkozó jó termelési eredmények nagyrészt annak is köszönhetők, hogy az 1970-es években végrehajtott, elsősorban a kimerült kapacitások pótlását, valamint a rakodás és szállítás korszerűsítését szolgáló fejlesztéseket követően, a VI. ötéves tervben tovább tudta folytatni a vállalat a szinttartó beruházásokat. A jelenlegi tervidőszakban 1,5 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, amelyből 1 milliárd a vállalati saját forrás értéke. Az új létesítményeknél a legkorszerűbb technikát alkalmazzák, a vállalat termelési technológiájának nagy része kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. A Nyirád térségében alkalmazott aktív víznívósüllyesztés például a külföldi érdeklődők körében is nagy elismerést váltott ki. Az ünnepi beszédet követően az ipari miniszterhelyettes Ki váló Bányász és Kiváló Munkáért kitüntetést adott át. A Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozatát 106, arany fokozatát 40, ezüst fokozatát 59, bronz fokozatát 104 dolgozó kapta meg. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál a 35. bányásznap alkalmából 26 millió forint hűségjutalmat fizettek ki. Az Országos Érc- és Ásványbányák Úrkúti Mangánművei dolgozói is szombaton a községi bányász művelődési otthonban tartott ünnepségen emlékeztek meg a bányásznapról. Az ünnepi szónok Aparácz László, az ajkai városi pártbizottság első titkára volt. A Bauxitkutató Vállalat dolgozói ezúttal is a vállalat egyik részlegénél Nyirádon, a helyi kutató-fúró csoport telephelyén tartották gazdag programban bővelkedő bányásznapi ünnepségüket. A tapolcai ünnepség résztvevői. Gyorsan kiküszöbölik a károkat Termelés és export a Fűzfői Papírgyárban Hazai piacra, exportra egyaránt gyárt különféle késztermékeket a Fűzfői Papírgyár, amely ugyancsak megsínylette az augusztus közepi földrengést. Becslések szerint mintegy 30 millió forint körüli kár keletkezett az épületekben és műszaki berendezésekben. . A 15-i földrengéstől számított három és fél napon át szünetelt a termelés. Újraindítására fokozatosan került sor. Augusztus 20-án már a papírgépek is termeltek. A dolgozók három kommunista műszakban 138 tonna papírt állítottak elő. A földrengés öt másodperce összesen mintegy 50 millió forint kárt okozott a gyárnak. Enyhítésére a szocialista brigádok is lépéseket tettek. A Bánki Donát brigád felhívással fordult az iparág gyárainak szocialista brigádjaihoz, hogy munkafelajánlásokkal segítsék a helyreállításokat. Ezekben a napokban a lábatlani, dunaújvárosi papírgyárból érkeztek villanyszerelők, lakatosok, kőművesek, asztalosok, hegesztők, akik mindenekelőtt a lakótelepeken segítettek a károk helyreállításában. Az alkotmány ünnepén mindkét papírgépet üzembe helyezték. Zavartalan az iskolafüzetek gyártása, kiszerelése. Műszakonként 120 ezer darab hagyja el az üzemet. Tóth Istvánná minőségellenőr a Kossuth Nyomda részére készített szállítmányt ellenőrzi. A Minisztertanács tárgyalta A környezetvédelmi munka tapasztalatai A természeti környezet állapota napjaink egyik legjelentősebb kérdésévé vált. Minősége a gazdaságpolitikai, a szociális célok elérését éppúgy befolyásolja, mint a lakosság egészségi állapotát. Természetes, hogy a környezet- és természetvédelmi feladatok megoldása a szocialista tervgazdálkodás szerves részévé vált. Örvendetes, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület csökkenését sikerült mérsékelni. Kedvezőtlen jelenség ugyanakkor, hogy a talajjavítás jelenlegiüteme nem ellensúlyozza a föld termőképességének romlását, a természeti erők kártételeit. Az is nyilvánvaló, hogy jelentős javulásra van szükség a műtrágyák, az úgynevezett mezőgazdasági kemikáliák környezetkímélő kezelésében és alkalmazásában. Felszíni vízkészletünk minőségének romlását sok esetben sikerült megállítani vagy lassítani. Megteremtettük a Balaton vízminőség-védelmének alapjait, s a kormányzati intézkedések következetes megvalósítása további érzékelhető javulást hozhat. Sok a teendő a természetes védettséggel nem rendelkező felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása, a vízellátás és csatornázottság fejlesztése, valamint a szennyvíztisztító kapacitás növelése terén. A levegő szennyezettségének mértéke az intézkedések eredményeként csökkent, 25 százalékkal, 130 ezer tonnával kevesebb szilárd szennyezőanyag kerül a levegőbe, s figyelemre méltó, hogy a javulást elsősorban az ország legszennyezettebb térségeiben sikerült elérni. A szakemberek és az illetékesek azonban jól tudják, hogy — elsősorban a szénfűtés terjedése, a gépjárműpark elöregedése folytán - egyes térségekben a levegő időszakosan szennyezett. A megóvásukra hozott hatékony intézkedések nyomán bővült a természetvédelem alatt álló növények és állatok köre. Fokozatosan nő az erdősített területek aránya, s ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Aggasztó ugyanakkor az egyes fafajták körében — főleg a fenyvesekben és nyárasokban - tapasztalható megbetegedések gyakorisága. Nem kielégítő a különböző hulladékok kezelése, tárolása, több településen zaj- és rezgésártalmak is észlelhetők. Az elmúlt években erősödött a környezetvédelem tudományos bázisa, szervezete, javult az ellenőrzés színvonala, s előrelépésről lehet számot adni a terület állami irányításáról és jogi szabályozásáról szólva is. Helytállóak és ma is érvényesek a hosszú távú környezetvédelmi koncepcióban rögzített célok. Nem kielégítő viszont a törvény és más környezetvédelmi jogszabályok megtartása, s hatékonyabbá kell tenni a környezetkárosító jelenségek feltárását, ellenőrzését. Javítani szükséges az egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek együttműködését. A következő években fokozott gondot kell fordítani a környezetszennyezés megelőzésére. Sok a javítanivaló a vállalatok és a lakosság környezetvédelmi szemléletében, magatartásában is. Ennek formálása azért különösen fontos feladat, mert számos gondot beruházások nélkül lehetne megelőzni, orvosolni. A Minisztertanács most elfogadott határozata a környezetvédelem irányításának összehangolását, szervezeti továbbfejlesztését célozza. Növeli a tanácsok környezetvédelmi szerepét, erősíti az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal hatáskörét. A kormány intézkedése figyelembe vette, hogy az újjáalakult Országgyűlés Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot hozott létre, amely a jövőben magasabb szinten látja el az eddigi Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács feladatkörét. Törés előtt 320 ezer hektár napraforgó Augusztus utolsó napjaiban megkezdték a napraforgótáblák vegyszeres kezelését, az úgynevezett regionozást. A kémiai anyaggal a termelők gyorsítják az érést, és betakarításra kész állapotba hozzák területükön a növényállományt. Az egyenletesen elfonnyadt, „beszáradt” tányérokból azután a gépek könnyebben kipergethetik a szemeket. Egyelőre csak kisebb területeken került sor erre a beavatkozásra — mindenekelőtt Szolnok, Baranya, Békés és Fejér megyékben — az elmúlt napok esőzései ugyanis átmenetileg késleltették a munkát, öt gyárban dolgozzák fel az idei termést. A mezőgazdasági nagyüzemek 320 ezer hektáron termesztenek napraforgót. A növényolajiipar újabb termelők jelentkezésével is számol 1986-ban. A repce felvásárlási árát ugyanis az 5 százalék alatti, illetve a 45 százalék feletti eritikasav-tartalmú termésnél — hozzávetőleg 10 százalékkal növelték. Ez a jövedelemtöbblet feltehetően fokozza az érdeklődést a repce termesztése iránt. A napraforgó betakarításával egyidőben megkezdődnek a jövő évi szerződések előkészítési munkái. Az ipar igyekezik öt évre szóló megállapodásokat kötni, ezekkel középtávon biztonságossá teheti üzemeinek ellátását. A növénytermelési rendszerekkel már megkezdték az előzetes tárgyalásokat; a jelek szerint a feldolgozóipar a következő években is hozzájut majd a szükséges mennyiségű alapanyaghoz. Ez azért is előnyös, mivel a növényi olajok exportértékesítési lehetőségei viszonylag kedvezően alakulnak. Befejeződött a munkásfiatalok országos találkozója Vasárnap befejeződött Győrött a munkásfiatalok országos találkozója. A négynapos rendezvényen a megyékből és a fővárosból kétezer ifjú vett részt. A találkozó valamennyi napján változatos, érdekes események zajlottak le. A megnyitóra egy rábai vízi színpadon és környékén került sor, mintegy 15 ezres közönség jelenlétében. A győriek tízezrei élvezték ezt követően a tűzijátékot. A munkásfiatalok nagy tömeges ágazati találkozókon vitatták meg munkaterületük gondjait. Minisztériumok, főhatóságok vezetőitől tájékoztatókat kaptak a hetedik ötéves terv céljairól. A fiatalok helyzetével kapcsolatos párt- és állami határozatok megvalósításával kapcsolatos teendőket szintén megtárgyalták a vitákon. A találkozó során békegyűlést tartottak Győrött a Széchenyi téren, több ezer résztvevő jelenlétében. A vasárnapi program a bányászokról szóló megemlékezéssel kezdődött a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola előtt. Ezen Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára méltatta a bányászok, köztük a fiatalok munkáját. A találkozó résztvevői innen az MHSZ Győr közelében lévő péri repülőterére vonultak, s többórás vidám programon vettek részt, amelyet légibemutató is színesített. NAPLÓ - 1985. szepterber 2., hétfő -