Napló, 1985. november (Veszprém, 41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
1985. november 1., péntek ÁRA: 1,80 FORINT XLI. évfolyam, 257. szám Felavatták a veszprémi útgyűrűt Tegnap került sor Veszprémben a várost elkerülő útgyűrű ünnepélyes avatására. Az eseményen megjelent dr. Tóth László közlekedési államtitkár, Gyuricza László, a megyei pártbizottság első titkára, István János, a megyei tanács elnöke, Bedő József, a megyei pártbizottság titkára, Erős János, a városi pártbizottság titkára, valamint a tervezésben és kivitelezésben részt vevő vállalatok képviselői. (Folytatás a 2. oldalon.) Az emlékoszlop felavatásának ünnepélyes pillanata. A KISZ-mb fórumán: Segíteni az alapszervezetek munkáját A KISZ megyei bizottságának csütörtöki ülésén a Tapolca városi KISZ-bizottság számolt be arról, hogy milyen mozgalmi munkát végeztek a munkásifjúság körében. Bak Béla, a KISZ városi titkára, előterjesztésében megállapította, hogy működési területükön a dolgozók 36 százaléka 30 éven aluli, közöttük a munkások aránya 68 százalékos. Nőtt az iparban dolgozó KISZ-tagok létszáma, viszont ugyanez nem mondható el a közvetlen termelésirányítókról, szakmunkásokról, betanított munkásokról, ellenben egyre több segédmunkás lép be a szervezetekbe. Az ipari egységek egy részére jellemző, hogy központjuk nem a városban található, telepítésükkor elsősorban a szakképzetlen, olcsó munkaerőre támaszkodtak. A nagyobb munkáslétszámot foglalkoztató üzemek, vállalatok (Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, KOSZIG, MÁV) a városban helyezkednek el. Az 1982-ben készített intézkedési, majd az 1984-ben közreadott feladatterv a munkásifjúság körében végzett munka, a tömegbefolyás növelését határozta meg. E határozatok megszületésének gyakorlati hatásáról nemigen beszélhetünk. A rétegmunka végzéséhez nincs megfelelő feltétel sem a városi, sem az alsó szervezeteknél. Érdemes azonban a fiatalokat és ezen belül a KISZ-tagokat nem réteg szerinti, hanem életkor, érdeklődési kör, szociális helyzet, munkában eltöltött idő alapján jellemezni. A dolgozó fiatalokról megállapítható, hogy a társadalmi célok megvalósításáért becsületesen dolgoznak. A KISZ-esek alapvető törekvése, hogy minél több fiatalra hassanak, ezért feladatul tűzték ki, hogy a szervezetek legyenek nyitottak egymás és a KISZ-en kívüliek iránt, önállóságuk növelésével alakítsanak ki vonzó programot. Mint sok helyütt, Tapolcán is évek óta tart a vita a KISZ- szervezetek tevékenységéről, a munkahely és a lakóhely életében játszott szerepükről. Még az idősebbek közül is sokan úgy vélekednek, hogy a gazdasági, társadalmi változások nem hatottak kedvezően a mozgalmi munkára, csak akkor történne javulás, ha több pénzt kapnának feladataik elvégzéséhez. A dolgozó fiatalok többsége bejáró, lakóhelyén nem vesz részt a mozgalmi munkában. Sok helyen nem valósult meg a lakóterület és a KISZ-szervezetek jó kapcsolata. Az ifjúsági parlamenteket sok KISZ-vezető és -aktivista nem tartja megfelelő fórumnak. Rosszak a tapasztalataik, mert véleményük szerint nem épül be szervesen a munkahelyi demokrácia rendszerébe fórumuk. Több helyen elmondhatják problémáikat, gondjaikat, így az ifjúsági parlamenteken sokszor csak ismétlik önmagukat, megoldás pedig nem születik ... A fiatalok érdeklődésének, igényeinek nem tud megfelelni a meglévő intézményhálózat, ugyanis a létesítmények állaga, felszereltsége alacsony színvonalú. A kistelepüléseken romlottak a művelődéshez, sportoláshoz szükséges feltételek. Hozzászólásában Szabó Béla, a tapolcai városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a jövőben még több fiatalt szeretnének a párt soraiban tudni. Dr. Szekeres Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára összefoglalójában kiemelte, hogy a tapolcaiak jó elképzelések alapján határozták meg feladataikat. Mint mondotta, az alapszervezetek munkáját kell segíteni az elkövetkezendő időben. Mindehhez az is szükséges, hogy vonzó, érdemi programokat állítsanak össze, hogy az elképzelések valóra válhassanak. Ehhez elengedhetetlen, hogy minél több KISZ-tagot vonjanak be a programok elkészítésébe. Az idei őszi BNV-n a DIRNDLI ruhacsaláddal, amely kékfestő anyagból készült, elismerő oklevelet nyert a Pápai Háziipari Szövetkezet. Színes blúzok, ruhák Pápáról címmel képriport a 4. oldalon. Mai számunk tartalmából: Döntés két menetben (3. oldal) Őszi (kék)madárlesen (4. oldal) Milyen számot hívott ? (4. oldal) Nehezedő feltételek, egyre nagyobb feladatok (5. oldal) Óz, avagy a színház csodája (5. oldal) Halottak napjára. Képösszeállítás az 5. oldalon. Nehéz ívet zárt a mezőgazdaság Csatarendeken ülésezett a TESZÖV elnöksége Személyi ügyek megvitatásával kezdte meg munkáját csütörtökön reggel Gubicza Ferenc elnökletével a Veszprém megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége kihelyezett ülésén Csabrendeken. Ezt követte dr. Gabnai Zoltánnak, a TESZÖV titkárának tájékoztatója az ügyintéző szervezet két elnökségi ülés között végzett munkájáról. Medgyaszai Balázs titkárhelyettes termelőszövetkezeteink idei gazdálkodásának várható eredményeiről számolt be a testületnek. Elmondotta, a tsz-ek által elkészített felmérések jelzik, hogy mérleg- és alaphiányos gazdaság nem lesz nálunk, de néhány szövetkezetnek megfeszített munkát kell végeznie, hogy eredményesen zárja az évet. Az alaptevékenység és az ezen kívüli ipari és egyéb ágazatok (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János Nagy-Britanniába utazott Hivatalos látogatásra Londonba érkezett Kádár János. Az MSZMP főtitkárát, az Elnöki Tanács tagját a repülőtéren Malcolm Rifkind külügyminisztériumi államtitkár üdvözölte. (Részletes beszámoló a 2. oldalon.) Emlékezés Radnóti Miklósra Szentkirályszabadján, a Radnóti Miklós-emlékháznál csütörtökön a mártírhalált halt költőre emlékezett Veszprém város ifjúsága. Radnóti Miklós 1944 októberének végén Szentkirályszabadjáról indult el a fasiszták által meggyötört munkaszolgálatosokkal együtt, életének földrajzi végállomására, a Győr megyei Abdára. A költő munkásságát méltatva, a helységhez fűződő utolsó verssorait idézve, koszorúkat, virágcsokrokat helyeztek el a veszprémi és a szentkirályszabadjai fiatalok a Radnóti-emlékház falán. A megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálata: A társadalmi tulajdon védelme ző körülményei között nem tudja mindig megfelelő módon biztosítani a társadalmi tulajdon védelmét, hiányoznak ehhez a megfelelő létesítmények, a következetes adminisztráció, a szabályozás, őrzésés ellenőrzés tárgyi és személyi feltételei is. Ha hozzávesszük, hogy olyan anyagokkal dolgoznak, amelyek gyakorta hiánycikkek és olyanok is akadnak, amikhez a lakosság kiskereskedelemben nem tud hozzájutni, nyilvánvalóvá válik, hogy van bőven hiányosság a társadalmi tulajdon védelmében ezeken a területeken. Ugyanakkor nem csupán arról van szó, hogy a konkrét vagyonvédelem nem biztosítja mindig a nagy értékű és kurrens anyagok „helybenmaradását", hogy laza a portaszolgálat sok helyütt, hogy formális a raktározás, és az anyaggazdálkodás számlázási gyakorlata — de arról is, hogy ma az építőipar sajátos árrendszere folytán nem igazán érdekelt a takarékos, ésszerű anyagfelhasználásban, hiszen az utólagos elszámolással amúgy is a beruházóra terhelődik a lábra kelt építőipari anyagok ára is ... Alapos vita után a népi ellenőrzési bizottság határozatot hozott, amelyben hangsúlyozta, hogy az építőipari gazdasági vezetők vállaljanak nagyobb személyi felelősséget a társadalmi tulajdon védelmében. Következő napirendi pontként - ajkai, pápai, tapolcai, várpalotai, veszprémi és zirci tapasztalatok alapján - megvizsgálták, hogy miként alakult az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézése a közelmúltban. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap ülést tartott a Veszprém megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Kósa László elnök vezetésével. Első napirendi pontként részletes beszámolót hallgattak meg a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről az építőiparban. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, a kivitelező építőipari szervezetek milyen eszközökkel és módszerekkel valósítják meg a társadalmi tulajdon védelmét, megfelelő-e gazdálkodásuk bizonylati rendszere és a belső ellenőrzések kellőképpen gátolják-e az esetleges visszaéléseket? A vizsgálatban hat városi népi ellenőrzési bizottság vett részt, 12 vállalatnál, nyolc építőipari szövetkezetnél, három termelőszövetkezetnél végeztek alapos oknyomozást. Megállapították, hogy az építőipar a maga sajátosan válto