Napló, 1985. december (Veszprém, 41. évfolyam, 282-305. szám)

1985-12-02 / 282. szám

Megtartanak a Hazafias Népfront megyei értekezletét (Folytatás az 1. oldalról) váló VII. kongresszusa. Ez volt a forrása a magyar munkás­mozgalom politikai megújulá­sának is. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja irányításá­val hozta létre a magyar mun­kásság, a parasztság, a haladó értelmiség és polgárság a né­met­­, a hazai fasizmus, a há­ború ellen és az ország de­mokratikus átalakulásáért küz­dő szervezeteit. A népfront jel­legű Márciusi Front, a Törté­nelmi Emlékbizottság, majd a Magyar Front történelmünk legsúlyosabb éveiben cseleke­dett a nemzetnek és becsüle­tének megmentéséért. A fel­­szabadulást követően a nemzeti bizottságok eredményes tevé­kenysége, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front program­ja, az ország gyors talpraállá­­sát, a társadalom demokrati­kus átalakulását, az új társa­dalmi rend, a szocializmus épí­tése megkezdését szolgálta. A mai megváltozott feltéte­lek között mozgalmunk az al­kotmányban is rögzített felada­tainak megfelelően őrzője, örököse és folytatója a fél év­százados népfrontpolitikának. Megfelelő politikai légkör Az idei év belpolitikai ese­ményei közül kiemelkedik pár­tunk XIII. kongresszusa, mely­nek határozatait, javaslatait, gondolatait a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa nemze­ti programként elfogadta, és azt a népfront választási fel­hívásában nyilvánosságra hoz­ta - mondotta a szónok. Igen nagy várakozás előzte meg a kongresszust. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kongresszus, a hazánk felszabadulása 40. év­fordulója, valamint az általá­nos választások során megfe­lelő politikai hangulat, légkör alakult ki. Kétségtelen azon­ban, hogy az ez évi terv teljesí­tésében megmutatkozó gondok, a lakosság ellátásában ta­pasztalható hiányok, ezt a hangulatot némileg módosítot­ták. De nem rontották le az emberek cselekvési készségét, a megújulás iránti igényt, a vállalkozási kedvet. Mindeze­ket fenntartani, sőt fokozni kell, hisz a jövő feladatainak meg­oldása azon múlik, hogy az emberekben meglévő tettre­­készséget, kezdeményező erőt, a társadalom megfelelő irány­­mutatása és szervezettsége mellett hogyan tudjuk mozgósí­tani. Ma nyugodt szívvel állíthat­juk — hangsúlyozta a népfront megyei titkára —, hogy a többirányú fejlesztés és fejlő­dés eredményeként Veszprém megye az ország számára na­gyon fontos ipari megyévé vált. Iparunk és mezőgazdaságunk fejlődése, eredményei sok te­kintetben meghaladták az or­szágos átlagot. A népgazda­ság fejlődését köztudottan az utóbbi években alapvetően a gazdaságpolitikának az a tö­rekvése határozza meg, hogy a tartós világgazdasági válto­zások hatására bekövetkezett eladósodást megállítsa, az or­szág külgazdasági egyensúlyi helyzetét a lehetőségekhez ké­pest javítsa. Mindez jelentős áldozatokkal járt együtt.­­Ez évben — a népgazdasági helyzetből adódóan — me­gyénk gazdálkodásának felté­telei nem alakultak jól. Ehhez társult a kemény tél, a föld­gáz-és villamosenergia-korláto­­zás, amely egyaránt sújtotta az ipart és a mezőgazdaságot, befolyásolta az eredményeket. Tovább nehezítette helyzetün­ket az augusztus 15-i földren­gés is. Őszintén kell arról szól­ni, hogy megyénk gazdálkodó egységei várhatóan az elmúlt év szintjén teljesítik terveiket. A megye tanácsainak VI. öt­éves terveiben erőteljesen ke­rült megfogalmazásra a lakás­ellátás, az egészségügyi ellá­tás javítása és az általános is­kolai tanteremfejlesztés. Ezért 13 100 lakás felépítését irá­nyozták elő, amelyből 1985 szeptemberéig csak 11 400-at sikerült átadni. Ennek döntő oka az építőipar hiányos fel­­készültsége, továbbá, hogy az építőanyagok és építőipari árak emelkedése miatt a magán­erős építkezések száma sem éri el a tervezettet. Közrejátszik még egy-két helyen a telek­kialakítások terén mutatkozó lemaradás is. Fórumaink bizonyították, és itt is szükséges megmondani, hogy ehhez a hitel és egyéb támogatás nem elég, különö­sen akkor, ha nincs megfelelő lehetőség egyes építési és sze­relési anyagok beszerzésére. A földrengés sújtotta csalá­dok gondjait mélységesen át­érezzék, a megye politikai és állami vezetése továbbra is mindent megtesz, hogy a vá­ratlan természeti csapás követ­kezményei mielőbb felszámo­lódjanak. E helyről is szeretnék köszönetet mondani azért az Az elmúlt években követke­zetesen érvényesült a pártszer­vek elvi, útmutató munkája, eredményesen fejlődött az együttműködő, az állami és társadalmi szervekkel, tömeg­­szervekkel, és mozgalmakkal. Mindez kölcsönösen megmutat­kozott az éves tervezői munká­ban, a népfrontmunka minden­napi gyakorlatában, mozgal­munk tekintélyének növekedé­sében. A különböző szintű bizottsá­gok, a községek többsége is munkaterv szerint dolgozik és napirendjeiken a legfontosabb helyi kérdések szerepelnek. Mi ezt fontos eredménynek tart­juk. Persze nem volt és nem is lesz célunk a bürokrata jelle­gű dolgok újraélesztése, de a népfront viszonylag laza szer­vezeti kerete mellett szükséges bizonyos rendszeresség a tes­tületek munkájában, mert ez fegyelmez is. A tervszerűséget erősíti, hogy ma már sok he­lyen a székhelyközségekhez tartozó települések politikai, társadalmi és gazdasági veze­tői rendszeresen összegyűlnek a legfontosabb helyi feladatok végrehajtásának összehangolá­sa érdekében. Városainkban a mozgalmi munka egészséges fejlődést mutat, önzetlen segítségért is, amelyet az ország és a megye lakos­sága, egyének és közösségek eddig nyújtottak. iniv­ ,aluj-A VI. ötéves terv során"­ ki­emelten kezeljük az általános iskolai tanteremfejlesztést. A demográfiai változások indo­kolják a középfokú oktatási in­tézményhálózat kiemelt szintű fejlesztését. Fontos program a megyei kórház rekonstrukciója, amely­nek során 290 ágyas új épület­szárnyat adtak át. A további, rekonstrukció nagy erőfeszíté­sek árán folytatódik. Itt kell el­mondani, hogy az ajkai kórház is gyarapodott egy 41 ágyas fertőzőosztállyal. A járóbeteg­ellátás javítására 20 orvosi kör­zet szervezését irányoztuk elő, amelynél várhatóan hárommal több valósul meg. Igen nagy gond országosan - a megyében különösen -, az egészséges ivóvíz hiánya. Körülbelül 80-ra tehető a köz­egészségügyileg veszélyezte­tett települések száma a me­gyében, ahol elsősorban nit­­rátosak a vizek, illetve az ipa­ri és bányaművelési tevékeny­ség következtében a helyzet egyre tarthatatlanabb. Helyi erőből megoldani nem lehet, ezért javasoljuk, hogy az or­szágos szervek kiemelt köz­ponti gazdasági programként kezeljék a vízellátást. A hírközlés, a telefonellá­tottság területén a megye fej­lettségéhez képest még súlyo­sabb helyzetben van, mint más területek. Egyes közsé­gekben külön gond, hogy nin­csenek úgynevezett segélykérő telefonok. Számtalan társadalmi vita és fórum szervezésében mű­ködtünk közre. Közülük is ki­emelkedtek a VII. ötéves terv országos, megyei és helyi kon­cepciói, de más fontos kérdé­sek is napirendre kerültek. A gazdaságpolitikai fórumok so­kasága, azok eredményei bi­zonyítják, hogy a népfronttes­tületek a lakossági vélemé­nyek összegyűjtésével, azok továbbításával igyekeztek se­gíteni a döntések előkészíté­sét. Napjainkban az érdeklő­dés a helyi ügyeken túlmenő­en a társadalmi elosztás, az árak-bérek alakulása, az élet­­színvonal, életfeltételek válto­zása, a szociális kérdések fe­lé irányul. Ezek a fórumok is hozzájárultak a körülmények pontosabb megértéséhez. A társadalmi munka a te­lepülések fejlesztésében — kü­lönösen a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró­ kistelepü­lések életében - egyre fon­tosabb és nagyságrendben is egyre nagyobb szerepet ját­szik. Ott születtek jó , eredmé­nyek, ahol nem pluszmunká­nak, hanem kifejezetten poli­tikai munkának tekintették azt. A háztáji­ és kisegítő gaz­daságok. .­.•■a.. mezőgazdasági, kistermelés ' -i hasznossága és fontossága egyértelművé vált napjainkra. Szükségesnek ér­zem, hogy a társadalmi tá­mogatás ez irányban továbbra is fennmaradjon, és erősöd­jön. Ehhez kapcsolnám a népfront keretei között kibon­takozott kertbarát mozgalmat, mint olyant, amely egyrészt hasznos népgazdasági szem­pontból — hisz főleg a zöld­testületeinkben a megye társadalmi tagozódásának megfelelően helyet kapott és kap minden osztály, réteg és csoport. Arányos képviselet­hez jutottak a munkások, a mezőgazdaságban dolgozók, az értelmiségiek, a magán­­szektorban dolgozók. A munkásság képviselőinek részvétele eddig is meghatá­rozó volt a mozgalmunkban. A tisztségviselők között egyre több a terület gondjait kivá­lóan ismerő és ezért is tenni akaró munkást találunk. Rész­vételük nélkülözhetetlen, fel­vetéseik közelebb visznek ben­nünket gondjaink, egyszóval az élet valóságának megis­meréséhez. Ez vonatkozik a termelőszövetkezeti paraszt­ságra is. Az értelmiség ed­dig is hagyományosan jól vonzódott mozgalmunkhoz. Társadalmi szerepük és szá­muk egyre inkább nő, mun­kájuk eredménye nagyban bő­seg-gyümölcs ellátásban nél­külözhetetlen másrészt óriási közösségteremtő ereje van. A népfrontmozgalom új munkaterülettel bővült, meg­alakultak a megyei és a vá­rosi népfrontbizottságok mel­lett a fogyasztók tanácsai, amelyek közérdekű kérdések­kel, a lakosság ellátásával, szolgáltatással, kereskedelem­mel foglalkoznak. Megyénkben környezetvédel­mi bizottságok működnek, amelyekben sok ezer aktivis­tánk dolgozik az ügyért. Kör­nyezetünk állapota köztudot­tan nem kielégítő, tehát erő­sítenünk kell a társadalmi összefogást, az alkotó közre­működést. Bizottságaink a mozgalmi munka sokrétű eszközeivel se­gítették a párt szövetségi po­litikájának megvalósulását — mondotta Mógor Győző -, az alkotóerők tömörülését, a köz­­megegyezés teljesebbé tételét. A nemzeti egységre való tö­rekvés a haladás állandó fel­tétele. A nemzeti egységre nagyon vigyáznunk kell, cél­jaiért minden kicsi és nagy ügyben nap mint nap meg kell küzdeni. A népfront arra törekszik, hogy munkája nyo­mán a társadalom minden osztályából és rétegéből egy­re többen vegyenek részt a közéletben. Ezért különös fi­gyelmet fordítottunk arra, hogy a különböző osztályok, rétegek, világnézetű és érdek­lődésű emberek, nemzetiségi­ek, hívők és ateisták, időseb­bek és fiatalok elveik feladá­sa nélkül egyaránt megtalál­ják a közös cselekvés le­hetőségeit, folyásolja a politikai, gazda­sági, kulturális célok teljesíté­sét. A nőpolitikai tevékenysé­günk során rendszeresen szer­veztünk a nők számára ta­nácskozásokat, a társadalmi és gazdasági feladatokról, a család helyzetéről, szerepéről, a családalapítás és a családi élet aktuális kérdéseiről. A női aktivisták, testületi tagok nagy számban és szívesen vállal­nak mozgalmi munkát, gyer­mek- és ifjúságvédelmi, csa­ládvédelmi feladatokat. A jövő építése, feladatainak megoldása törvényszerűen igényli a nemzedékek közötti tapasztalatcserét és egyetér­tést. Ezért az ifjúság nevelése, a róluk való gondoskodás az egész társadalom feladata. Nem lehet számunkra közöm­bös, hogy milyen az ifjúság­nak a mai valóságról alkotott képe, milyenek pályakezdési, otthonteremtési esélyeik. Az idős korúak, a nyug­díjasok helyzete, a róluk való gondoskodás kiemelt társadal­mi feladat és felelősség. A nagyfokú állami gondoskodás ellenére az egyik legtöbb fe­szültséget, elégedetlenséget hordozó területe társadalom­­politikánknak, mivel koruk, anyagi és életkörülményeik el­térőek. Pártunk szövetségi politiká­jának szerves részét képezi a nemzetiségi politika. A hazánk­ban és megyénkben élő nemze­tiségiek jól érzik magukat eb­ben az országban, dolgoznak érte és boldogulnak. Képvise­lőik megtalálhatók a társadal­mi és állami élet vezető tes­tületeiben. Hazánkban és megyénkben a különböző felfogású ember Mozgalmunk azon dolgo­zott, hogy a társadalmi élet minden területén erősödjön, fejlődjön a szocialista demok­rácia, a demokratikus közgon­dolkodás, ennek keretében mind több állampolgár le­gyen aktív részese a közügyek intézésének, a döntések előké­szítésének és végrehajtásának. Az elmúlt öt esztendőben is eleget tettünk az államhatalmi, népképviseleti szervek létreho­zásával és működésével kap­csolatos feladatainknak. A népfronttestületek is fontos munkát végeztek az új válasz­tási törvény előkészítésében, a törvény továbbfejlesztésében. Mint ismeretes, a népfront­bizottságok újjáválasztása vá­roskörzeti tanácskozásokon. Bé­kem­unkánkban fontos he­lyet foglalt el a Szovjetunió, a Varsói Szerződés leszerelésre vonatkozó kezdeményezéseinek, valamint a helsinki folyamat eredményeinek megőrzésére tett erőfeszítései ismertetése. Nemzeti ügynek tekintjük a ba­rátság elmélyítését a Szovjet­unió, a szocialista országok és más haladó országok népeivel. Ennek szellemében két ma­gyar-szovjet és két magyar­­finn barátsági hét szervezésé­re is sor került az elmúlt idő­szakban, amelyek jól szolgál­ták egymás népeinek, azok életének megismerését. Na­gyon gazdag és tartalmas kap­csolatiakat építettünk ki a szo­cialista országok hazánkban működő kulturális központjai­val is. Jó érzéssel fogadta megyénk lakossága, hogy hazánk házi­gazdája lehetett az Európai Kulturális Fórumnak. Bízunk abban, hogy hatására még többen megismerik a magyar valóságot és tovább emelke­dik hazánk nemzetközi tekin­télye. Nemrég fejeződött be a nagy várakozással kísért gen­fi csúcstalálkozó, amely oldot­ta a két nagyhatalom közötti feszültséget. Jó volt látni az első kézfogást, mint az enyhü­lés első jelét, amely bizako­dással töltött el nálunk is idő­seket és fiatalokat egyaránt. Kívánjuk, hogy ezt több ilyen, a béke ügyét még jobban előbbre vivő találkozó köves­se. A jövőben még nagyobb hangsúlyt helyezzünk a maga­tartás olyan elemeire, mint az állampolgári fegyelem, a kö­telesség, a felelősség, a tett­­rekészség. Már csak azért is, mert ezek a termelő és a poli­tikai munkának is egyaránt sürgető szükségletei. •Kérjük, hogy a testületek még inkább váljanak alkal­massá arra, hogy mozgósító, propaganda- és jelző funkció­jukat megfelelően betöltsék. Számoljuk fel minden szinten munkánkban a formalitásokat, és javuljon akcióképességünk. Kérjük, hogy a népfrontfóru­mok váljanak tartalmasabbá, segítsük elő a vezetés és a lakosság közötti nyílt eszme­falugyűléseken történt. Bizta­tó, hogy az ötéves mozgalmi munkáról szóló beszámolók, valamint a tanácsi tájékozta­tók a közös munka eredmé­nyeit tárták a lakosság elé. Az idei falugyűlésekről és városkörzeti tanácskozásokról szólva elmondhatom, hogy a korábbiaknál so­kkal látogatot­­tabbak volta­k. Véleményünk szerint, a nagyobb érdeklődés annak tudható, hogy a köz­­igazgatás korszerűsítése után a települések nagyobb önálló­sággal rendelkeznek, a lakos­ság egyre jobban figyelemmel kíséri szűkebb környezetének fejlődését és lehetőségeit. Va­lamint a településfejlesztési hozzájárulás kérdése is nagy érdeklődést váltott ki, cserét, mind nagyo­bb számban vonjuk be az állampolgárokat a döntések előkészítésébe. Kér­jük, hogy a népfronttestületek munkája, egész tevékenysége igazodjon jobban a párt- és tanácsi szervek munkájához, fűzzük még szorosabbra a kap­csolatot valamennyi tömeg­szervezettel és -mozgalommal. Befejezésül engedjék meg - zárta beszámolóját Mógor Győző -, hogy e helyről mond­jak köszönetet megyei bizott­ságunk nevében valamennyi tisztségviselőnek és aktivistá­nak, akik önzetlen munkájuk­kal, hitükkel és lelkesedésük­kel hozzájárultak eddigi ered­ményeinkhez. •Kérjük,­­hogy lendületüket megőrizve szolgálják továbbra is a közérdeket, tudásukat, te­hetségüket fordítsák a megye társadalmi, politikai és gazda­sági célkitűzéseinek minél si­keresebb valóra váltására, a teljesebb emberi élet megte­remtésére. Mógor Győző, a népfront megyei titkára szóbeli beszá­molója után, dr. Nemecz Ernő elnökletével, a beszámolót ki­egészítő felszólalások kezdőd­tek. Elsőként Kertész Lászlóné, veszprémi általános iskolai igazgatóhelyettes kapott szót. Hangsúlyozta, hogy a jövőben adjunk nagyobb társadalmi se­gítséget a közművelődési és oktatási élethez. Nemcsak az iskolának a feladata a szocia­lista embertípus kialakítása, a szocialista erkölcsi nevelés. A gazdasági jelenségek, szociá­lis feszültségek „benyomulnak" az iskolába is. A kisdiákok is felteszik már a kérdést: érde­­mes-e tanulni? Meg kell nyer­nünk őket a valóságos érté­keknek, de nem csak a tanu­lókat, hanem a szülőket is. A népfrontmozgalom béke­munkájáról beszélt dr. Mikola István ajkai orvos. Fölelevení­tette a Nemzetközi Orvosszö­vetség békemunkáját, az An­­tinukleáris Orvoskongresszus tevékenységét, amely a nép­fronttal karöltve elítéli a nuk­leáris háborút. Hangsúlyozta, hogy a korlátozott atomhábo­rú nem nyerhető meg, s mind­­(Folytatás a 4. oldalon) A fejlődés áldozattal jár Az érdekek párbeszéde Nemzeti egységben vek egyetértésben és meggyő­ződésből vesznek részt a tár­sadalom építésében. A vallá­sos emberek és a papi szemé­lyek egyenrangú állampolgár­ként vesznek részt a közélet­ben, és támogatják a népfront programját. Erősödő társadalmi közélet Béke és barátság Pillanatkép a tanácskozásról Mógor Győző beszédét mondja A művelődéspolitikai munkáról A párt művelődéspolitikai határozata megköveteli a mű­vészet pártolását, megértését, az ízlés formálását. Ezért moz­galmunknak többet kell tenni az öntevékeny amatőr művé­szeti csoportok szervezése, munkájuk feltételeinek javítása­­érdekében. A honismereti mozgalom ne­gyedszázada szervesen illesz­kedik a népfronthoz. A me­gyében több száz ember foly­tat valamilyen formában hon­ismereti tevékenységet, munká­juk eredményeként több gyűj­tőszoba létesült, amelyek a szűkebb környezetet, elődeink életét, körülményeit mutatják­­be. Hasznos szolgálatot tesz az évente megjelenő Veszprém megyei Honismereti Tanulmá­nyok című kiadvány, amelynek eddig 10 kötete jelent meg és számos dolgozatnak biztosítot­ta a megjelenést. Azonban ez kevés, mert sok értékes, a kö­zösségeket érdeklő cikknek nem lehet helyet adni, ami bi­zony néha a lelkesedés rová­sára megy. A Hazafias Nép­front VII. kongresszusa után si­került kiadni a Történeti em­lékek Veszprém megyében cí­mű könyvet, amelynek anya­gát aktivistáink társadalmi munkában állították össze. A honismereti, helytörténeti munkával foglalkozók célja kettős: tárják fel nemzeti múl­tunk tárgyi és írásos emlékeit, értékeit, valamint azokat igé­nyes formában és módon mu­tassák be. Ahhoz, hogy tar­tós eredményeink születhes­senek, szükséges a munkák jobb összehangolása. Az előadássorozatok, téli es­ték, politikai vitakörök, külön­böző klubok, körök foglalko­zásai, kitűnő lehetőségeket ad­nak az ismeretek bővítésére, a bel- és külpolitikai helyzet ala­kulását befolyásoló kérdések ismertetésére. NAPLÓ - 1985. december 2., hétfő - )

Next