Napló, 1986. április (Veszprém, 42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

2 - NAPLÓ - 1986. április 1., kedd VILÁGHÍÍV­Ó MOSZKVA A szovjet kormány meghívá­sára vasárnap baráti munkalá­togatásra Moszkvába érkezett Samora Machet, a Frelimo Párt elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke. Samora Machet feleségével érkezett a Szovjetunióba. A repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke és felesé­ge, valamint Eduard Sevard­­nadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára fogadta. A mozambiki elnök többször járt már a Szovjetunióban, ba­ráti munkalátogatáson leg­utóbb három éve. A két ország kilenc éve írta alá barátsági és együttműködési szerződését. PEKING Szovjet-kínai konzultációkat tartottak Pekingben, a Külügy­minisztérium épületében­­ az ENSZ-közgyűlés ülésszakának napirendi témáiról. A megbeszéléseken Igor Ro­­gacsov, a szovjet Külügyminisz­térium kollégiumának tagja, az 1. távol-keleti osztály vezetője, illetve Li Dao-jü, a kínai Kül­ügyminisztérium osztályvezető­je vett részt. A tárgyszerű lég­körben lefolyt tárgyalásokon nagy figyelmet szenteltek a le­szerelés kérdésének. A megbeszélések résztvevő­it fogadta Csien Csi-csen kí­nai külügyminiszter-helyettes. RÓMA George Shultz amerikai kül­ügyminiszter szombaton befe­jezte római tárgyalásait. Láto­gatásának második napján Oscar Scalfa­ro belügy-, Gio­vanni Spadolini had­ügy- és Giulio Andreotti külügyminisz­terrel találkozott. A kábítószer-kereskedelem, a szervezett alvilág, s a „nem­zetközi terrorizmus” elleni küz­delem kérdései álltak Schultz és Scalfaro belügyminiszter megbeszéléseinek középpontjá­ban. KABUL Afganisztán fejlődésének ta­valyi eredményeit összegezte a Forradalmi Tanács ülésén el­hangzott zárszavában Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkára, a Forradalmi Tanács Elnökségé­nek elnöke. Karmai kiemelte: a nehéz háborús viszonyok, a reakció erőfeszítései ellenére az ország jelentős gazdasági sikereket könyvelhet el. Mint mondta, tavaly a nemzeti jövedelem 5,5, a megtermelt nemzeti össztermék értéke 6,2 százalék­kal múlta felül az 1978-as szin­teket. Az afgán vezető megállapí­totta : sikeresen folytatódott 1985-ben a földreform végre­hajtása, ennek keretében több, mint 12 ezer parasztcsalád ju­tott termőföldhöz, s az ország 425 új termelőszövetkezettel gyarapodott. Karmai rámuta­tott ugyanakkor a még min­dig meglévő hiányosságokra is, amelyekért az örökölt fejlődési hátrányt, a képzett szakem­berek hiányát és a külföldről szított agressziót tette felelős­sé. RÓMA Szombaton Rómában az es­küdtszék bizonyítékok hiányá­ban felmentette a pápa elle­ni merénylet megszervezésével gyanúsított személyek perének három bolgár vádlottját: Szer­­gej Antonovot, Zselju Vaszi­­levet és Todor Ajvazovot, s el­rendelte Antonov szabadlábra helyezését. Ugyanezzel a jogi formulával mentették fel az ügy két török vádlottját, Mu­sze Szerdar Celebit és az is­meretlen helyen tartózkodó Oral Celiket. Egy harmadik tö­rök személyre, Omer Bagcira a bíróság három évig és két hónapig terjedő szabadság­­vesztést szabott ki, Ali Agcát (akit ebben, a perben azért vontak felelősségre, mert ille­gális úton fegyvert csempé­szett be Olaszországba), egy­évi börtönbüntetésre ítélték.­­ KOMMENTÁR Kipróbált barátság Az utóbbi években sajnálatosan sokszor szerepelt Lengyelor­szág neve a magyar újságok első oldalán. Nem kis aggodalom­mal követtük a varsói beszámolókat, őszinte szívvel kívántuk a válság rendezését, a minél gyorsabb, minél zökkenőmentesebb konszolidációt. Soha, egyetlen pillanatra sem veszítettük el bizal­munkat a lengyel nép, a lengyel kommunisták iránt, s készek voltunk segítséget nyújtani a legkritikusabb pillanatokban. Talán ezért is jellemezte így a két ország kapcsolatait a Trybuna Lu­­du: „kipróbált barátok, szövetségesek, és szorosan egyeztető partnerek vagyunk." A magyar-lengyel kapcsolatok valóban kiemelkedően jók. Év­százados hagyományainkon nyugvó, kölcsönös szimpátiánk szá­mos komoly megpróbáltatást állt már ki, s az utóbbi évtizedek­ben minőségileg új szakaszba jutott: a közös célok és a kö­zös elvek, az azonos szövetségi rendszer kiszélesítette jó viszo­nyunk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális alapjait. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben kiemelkedő jelen­tősége van a szocialista országok egységes fellépésének, közö­sen kialakított álláspontjuk elvszerű, következetes képviseletének. Ezért nagyon fontos, hogy a két ország teljesen azonosan ítéli meg a mai világpolitikai szituációt, a nemzetközi légkör javí­tásának lehetséges módjait. A közelmúlt átmeneti megtorpanása után rendkívüli ütemben fejlődnek a magyar—lengyel gazdasá­gi kapcsolatok — az elvi, elméleti szinttől kezdve egészen a mindennapos, megfeszített munkáig az üzemekben, az építkezé­seken. Mindkét fél számára gyümölcsözőek azok a megállapodá­sok, amelyeket az 1990-ig szóló együttműködési komplex prog­ram foglal keretbe. A két ország, a két párt legfelsőbb szintű vezetői rendszere­sen találkoznak egymással, s ilyen értelemben Kádár János múlt heti látogatása nem számított rendkívüli eseménynek. Rövid volt ez a vizit, de éppen ezért mentes mindenféle protokolláris meg­kötéstől, és módot adott a vendéglátó Wojciech Jaruzelski és Kádár János közti elmélyült, intenzív megbeszélésekre. A mun­kalátogatás ténye és légköre jól jellemezte a két ország kap­csolatait: kölcsönös érdekeltség alapján, szívélyes, baráti at­moszférában, a korábbi hagyományokra építve fejlődik, bővül Magyarország és Lengyelország viszonya. H. G. A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa alkalmából fotókiállításon mutatkozik be Bulgária a fővárosban. A képek egy-egy pillanatát rögzítik a bolgár emberek életének, a szocia­lista építőmunka mindennapjainak, egy eredményeire méltán büszke, bizakodó országot, népet mutatnak meg a látogatók­nak. Nemzetközi béketalálkozó színhelye volt a nyáron Szófia. A ké­pen: a találkozó egy ifjú résztvevője Húsvéti béke­menetek „Határozottan elutasítjuk az NSZK részvételét az amerikai űrfegyverkezési tervekben!", „Munkát akarunk rakéták és különböző védelmi kezdemé­nyezések helyett!” - ilyen és ehhez hasonló transzparense­ket vittek az idén a hagyomá­nyos húsvéti békemenetek résztvevői, köztük ismert poli­tikusok, közéleti személyiségek. Az NSZK-ban a főmenet Klés­ből indult szombaton, külön­böző békemozgalmak, szak­­szervezetek több ezer képvi­selőit egyesítve. „Hadászati Védelmi Kezdeményezés he­lyett atomfegyver-mentes vilá­got 2000-re!” — hirdette a me­net élén vitt plakát. A Düsseldorfból indult fel­vonulók a világűr militarizálá­­sának megelőzését és a földi fegyverkezési hajsza megszün­tetését sürgették. A Ruhr-vidék központjában, Duisburgban mintegy hétezren vettek részt békegyűlésen, elítélték az NSZK kormányának csatlako­zását az amerikai űrfegyver­kezési programhoz és az or­szág szociális problémáinak megoldását sürgették, emlé­keztetve arra, hogy már több százezren írták alá azt a fel­hívást, amely az SDI-program­­tól való nyugatnémet tartózko­dásra szólít fel. (Folytatás az 1. oldalról) tapodott. Az iskolák menzai el­látásában 180-nal több gyerek részesül, mint régebben. Az általános iskolai tantermi gon­dokon enyhített a tervidőszak végén átadott Killián lakótele­pi 8 tantermes iskola, ezenkí­vül három új tanteremmel bő­vítették a kertvárosi intéz­ményt. A mezőgazdasági szak­­középiskola 168, az ipari szak­munkásképző intézet 100 sze­mélyes kollégiumot kapott. Korszerűsítették a Petőfi Sán­dor Gimnázium és Egészség­­ügyi Szakközépiskolát. Több mint 100 millió forintért épí­tették fel a Jókai művelődési központot, amelynek színház­­termében 468-an foglalhatnak helyet. Nem fejlődött megfelelő ütemben a város kézműves el­látottsága. A lakótelepeken mindenütt van csatorna, ezen­kívül a Tapolca-patak mellett is már csatornában folyik a szennyvíz, viszont a csapadék­víz-elvezetést csak részben si­került megoldani. Az eredeti tervek szerint a városban öt év alatt két és fél kilométer hosszan épült volna csak gáz­vezeték. Végül is 12 kilométer hosszan épült ki a vezetékhá­lózat, melynek felét a lakos­ság önerőből valósította meg. A vállalatok jelentős anyagi támogatást nyújtottak a gáz­programhoz, ugyanis nekik is gazdaságosabb olaj helyett gázzal fűteni. Az utak, hidak karbantartására, felújítására 54,5 millió forintot fordítottak. Javította a város köztisztasá­gát az új szeméttároló telep létrehozása. Az új fedett uszo­da nem oldotta meg, bár eny­hítette a városban a strandok, fürdők zsúfoltságát. A kereske­delem és a vendéglátás terü­letén jelentős változást hozott a Platán Szálló kialakítása és a Béke vendéglátó egység át­alakítása. A tanácsülés foglalkozott még az új rendelőintézettel is, amely az eredeti elképzelések­kel szemben nem a Lenin la­kótelepen, hanem a kórház mellett épül majd fel. Az elő­zetes számítások szerint így évente 2 millió forintot tudnak megtakarítani működtetés és fenntartás címén. A tanács változatlanul a rendelőintézet felépítéséhez kéri a lakosság településfejlesztési hozzájárulá­sát, őrzési tervét, valamint Ajka és a városkörnyék kapcsolatrend­szerét, az együttműködés fel­adatait összegző napirendi pontot, amelynek előadója Schvarcz Béla tanácselnök volt. Nagy várakozás és érdeklő­dés kísérte a középfokú okta­tás feltételeit és a továbbfej­lesztés lehetőségeit elemző előterjesztést, hiszen a demog­ráfiai hullám lassan eléri a középiskolákat. Ajkán jelenleg két szakmunkásképző, egy-egy szakközépiskola és gimnázium, valamint az egészségügyi szak­iskola ad lehetőséget a nap­pali tagozaton történő tovább­tanulásra. Középfokú oktatás­ban 1404-en vesznek részt, a diákok fele szakmunkásképző­be jár. Az említett iskolatípu­sok három intézményben mű­ködnek, az oktatás tárgyi fel­tételei eltérők. A 301. számú szakmunkásképző kivételével mindegyik intézményben telítet­tek a termek. A gimnáziumban például a fakultáció bevezeté­se szükségessé tette a szociális terek szűkítését, ezáltal nőtt a zsúfoltság. Kedvezők a szemé­lyi feltételek, noha a hiányzó pedagógusokat csak túlórával, óraadók alkalmazásával tudják helyettesíteni. A Böröcz Ferenc tanácsel­nök-helyettes által beterjesztett elemzés részletesen ismertette a beiskolázás lehetőségeit, a vállalati igények kielégítésének módját, a felnőttoktatásban szerzett tapasztalatokat - ezt éppen múlt heti ülésén értékel­te a végrehajtó bizottság, szá­mos tennivalót határozva meg , majd a jövő tennivalóit vá­zolta. Mint az írásos anyag le­szögezte: a város alapproblé­mája, hogy a középiskolai há­lózat szerkezete már nem fe­lel meg sem Ajka, sem a kör­nyék szükségleteinek. Példa erre, hogy a lányok nehezen tudnak pályát választani. A demográfiai hullámra felké­szülve ezért 150 személyes di­ákotthon épül, három új tan­teremmel és egy aula kialakí­tásával bővül a 300. számú szakmunkásképző. Hat tanter­met építenek a 301. számú in­tézetben, s itt készülnek arra, hogy a lányok képzését biztosí­tó szakközépiskolának otthont adjanak. A városi tanács emellett 30 pedagógus letele­pedéséhez ad támogatást. Szükségesnek látszik ugyanak­kor, hogy e helyzetelemzés alapján kidolgozzák, milyen szerkezeti és intézményfejlesz­tési módosításokra lesz szük­ség a beiskolázandó korosztá­lyok és a munkáltató szerveze­tek foglalkoztatási struktúrájá­nak változását figyelembe vé­ve. Az elemzést, illetve az en­nek alapján készülő javaslato­kat széles körű társadalmi vi­tára akarják bocsátani. A tanácsülésen felszólalók az iskolák és a munkahelyek szempontjából egészítették ki az előterjesztést, egyetértve az­zal, hogy alapos helyzetfelmé­résre van szükség, ezt köve­tően egyhangúlag elfogadták a határozati javaslatot is. Az ajkai tanács ülésén tanácsren­deletet alkotott az építmény­adóval kapcsolatban, majd el­fogadta a tanácsi bizottságok idei munkatervét. Tanácsülésen tárgyalták Két logika A Szovjetunió vezetése még az utolsó pillanatban, jóformán az után is, kísérletet tett az atomcsend általánossá tételé­re - az Egyesült Államoké egy pillanatra sem kívánta, hogy fennmaradjon­ legalább a re­mény. Ez volt annak a gyors nyilatkozatváltásnak a tanulsá­ga az egész emberiség számá­ra, amely szombaton zajlott le Moszkva és Washington között. Az előzmény ismeretes: alig néhány hónappal azután, hogy Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárává választották, a szovjet vezetés nagy jelentősé­gű kezdeményezést tett az atomfegyverkezési verseny ör­dögi spiráljának megszakítása érdekében. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok eről­tetett ütemben dolgozott törté­nelmének legnagyobb fegyver­kezési programján, a Szovjet­unió úgy döntött, hogy beszün­tet minden — katonai és békés célú­­ atomrobbantást és pél­dája követésére szólította fel az Egyesült Államokat is. Az atomcsend természetesen hosszú időn át nem lehet egy­oldalú: amikor a béke bizto­sítéka még mindig a katonai egyensúly megőrzése, egyik fél sem nyújthat a másiknak olyan előnyt, amely ennek a felbo­rítására vezet. Ezért volt már önmagában is merész lépés a moszkvai kezdeményezés, ame­lyet jelképesen a hirosimai atombombázás 40. évfordulójá­ra időzítettek. Kétoldalú fegy­verzetkorlátozási és befagyasz­­tási egyezmény híján a Szov­jetunió egyoldalúan is kész volt példát mutatni, többek kö­zött abból a meggondolásból kiindulva, hogy így kedvezőbb légkört teremthet a genfi csúcstalálkozóra, és amennyi­ben a washingtoni kormányzat­ban lennének olyan erők, amelyek inkább hajlanak a veszélyes verseny fékezésére, vagy legalább szünet beikta­tására, ezeknek is ösztönzést nyújt példájával. Genf után, bár Reagan el­nök nem volt hajlandó ott az atomkísérletek felfüggesztésé­re, a szovjet vezetés még egy esélyt kívánt adni Washington­nak, amikor március 31-ig ki­terjesztette a moratórium hatá­lyát, majd szombaton Mihail Gorbacsov még egy olajágat nyújtott az amerikai partner felé. Felajánlotta, hogy a leg­rövidebb időn belül kész ta­lálkozni Reagan elnökkel akár Rómában, akár London­ban, akár más európai fővá­rosban, hogy az atomkísérletek teljes betiltásáról tárgyaljon vele. A Szovjetunió március 31. után sem folytat atomkísérle­tet, ha az Egyesült Államok is így jár el, mondotta - a mo­ratórium csak akkor veszti te­hát érvényét, ha Washington robbant e dátum után. Moszkva kezdeményezésére azonban kezdettől fogva el­utasító volt az amerikai vá­lasz, és a nevadai sivatag mind tavaly, mind a szovjet moratórium meghosszabbítása után, márciusban újabb atom­kísérletek színhelye volt. Nem­csak két gyakorlat — két logi­ka is ütközött ebben a kérdés­ben. A szovjet okfejtés világos. A további atomfegyverkezés, kü­lönösen pedig az amerikai csillagháborús terv azzal fenye­get, hogy a fegyverkezési ver­seny ellenőrizhetetlenné válik, ezért összehangolt nemzetközi cselekvésre van szükség, amíg nem késő. Az első lépés eb­ben éppen az atomkísérletek - előbb a szovjet és az ame­rikai robbantások — felfüg­gesztése lehetne, hiszen így lehetetlenné válna az új fegy­verek kikísérletezése, így idő lenne a meglévő fegyverzet korlátozásáról, csökkentéséről szóló megállapodásra - erre vonatkozóan Mihail Gorbacsov január 15-én terjesztett elő át­fogó javaslatot, amely megva­lósítása esetén több szakasz­ban az ezredfordulóig elvezet­ne az atomfegyvermentes vi­lághoz. Mihail Gorbacsov szombati kezdeményezésére a washing­toni válasz, a sietős elutasítás szinte azon nyomban, még az­nap megérkezett. Reagan el­nök terjedelmes okfejtésének lényege: a nukleáris fegyve­rekre továbbra is szükség van „a béke biztosításához”, így a kísérletekre is, hogy garan­tálják az amerikai „elrettentő erő” „megbízható és biztonsá­gos működését". Az érvelés másik ága pedig az, hogy a leszerelési tárgyalások sikeré­hez új amerikai fegyverek kel­lenek, mert csak ezek léte és fejlesztése veheti rá a Szovjet­uniót a komoly megbeszélések­re. Vagyis a régi mondás: ha békét akarsz, készülj a hábo­rúra, a washingtoni logikában kiegészül azzal, hogy ha le­szerelést akarsz, fegyverkezz. A szovjet moratóriumjavaslat és Washington ezt követő reagálása, illetve annak követ­kezménye mindkét amerikai okfejtés tarthatatlanságát meg­mutatta. Washington a moszk­vai kezdeményezést elutasítva, kísérleteit folytatva végső so­ron éppen azt demonstrálta, hogy a fegyverkezés erőltetése nem vezethet leszerelésre, ha­nem csak további fegyverke­zésre. A Szovjetunió, atomrob­bantásainak csaknem nyolc hónapos szüneteltetésével, azt érzékeltette, hogy a békére békés lépésekkel lehetne a leghatékonyabban készülni. Helyzetfelmérés a középfokú oktatásról Nemrég megtartotta idei el­ső ülését Ajka Város Tanácsa. A testület elfogadta Tóth Sán­dornak, a városi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökének előter­jesztésében a NEB idei ellen­ Tavaszi vetés A húsvét vasárnapján és hét­főn is dolgoztak a mezőgaz­dasági nagyüzemekben és a kiskertekben. A kedvező időjá­rást kihasználva előkészítették a talajt és vetették a tavaszi növények magját. Vas megyében, a homoki területeken a tavaszi árpa é a zöldborsó, néhány szövetke­zetben pedig a zab, a napra­forgó és a kukorica szaporító­anyaga került a földbe. A Bács-Kiskun megyei határban szintén a tavaszi árpát, a bor­sót vetették, s ültették az elő­csíráztatott burgonyát. Kecske­mét környékén lucernát telepí­tettek, Mélykút, Kiskunfélegy­háza és Harta környékén re­pülőgépekről szórták a műtrá­gyát. Csongrád megyében, a Dél- Alföld híres burgonyatermő vi­dékén sok ezren munkálkodtak a földeken, ültették a korai burgonya csíráztatott gumóit. Ahol a talajviszonyok megen­gedték, mintegy félszáz géppel szórták az őszi kalászosokat serkentő műtrágyát. A megye húsz termelőszövetkezetében a „belvízőrség" tagjai a leveze­tő árkokat mélyítették, tisztí­tották a csatornák ereszeit. Főleg az őszi vetéseket igye­keznek megszabadítani a bel­víztől. Hajdú-Bihar megye több nagyüzemében a cukorrépát vetettek. Szabolcs-Szatmárban a MÉM nyíregyházi repülőgé­pes növényvédelmi szolgálatá­nak pilótái is munkával töltöt­ték a napot. A dohánytermesztők a fólia­sátrakban vetettek, ápolták az ágyásokat. A keleti országrészben a hét végére 22 ezer hektárnyi al­maültetvény metszését fejezték be és hozzákezdtek a lemosó permetezéshez. . A Nógrád megyei karancs­­lapujtői gazdaságban fejtrá­gyázták és hengerezték az őszi kalászosokat, helikopterről szórták a műtrágyát. Érsekvad­­kerten négy műtrágyaszóró gép dolgozott, négy nagy teljesít­ményű erőgép pedig a tava­sziak alá készítette elő a ta­lajt. Palotáshalmon 10 gép ve­tette az árpát, a köményt, és a mákot. Előkészítették a ta­vasziak talaját a pásztói ha­tárban is. Tatabánya határában több mint 3 ezer kis parcellán ker­tészkedtek a bányászok, a ce­mentgyár, az alumíniumkohó és a bányagépgyártó üzem munkásai. Metszették a fákat, fóliasátrakat építettek, s a fagytól felengedett földbe ve­tették a borsó, a zöldség, a répa, a retek magját.

Next