Napló, 1987. március (Veszprém, 43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-26 / 72. szám

Már a húsvéti ünnepekre festi a tojásokat a Bács-Kiskun megyei Szakmáron Tóth Gergelyné. A kalocsai motívumokkal díszített kacsa- és tyúktojások keresettek Európában, sőt a tengeren­túlon is. Hogy e szép mesterségnek legyenek folytatói: Tóth Gergelyné a fiataloknak is át­adja a tojásfestés tudományát. A képen: Tóth Gergelyné és Barna Istvánné díszíti a tojásokat. Szaktanteremben ebédlő Csabrendeki helyzetkép iskolabővítés előtt Csabrendeken elcsodálkoz­tam, amikor a magyar nyelv és irodalom szaktanterem ket­tős funkciójáról értesültem. Ugyanis: délben ebédidő ... A falon szellemóriások fényképei, a katedra mögött nyitható­­csukható tálalólyuk - ételszag­gal. Az ebédet az óvodában főzik, mert a központi iskolá­nak napközije van, de étter­me nincs. A művelődési ruhatárában kapott helyet hát az egyik napközis csoport, mert a két műszakos tanítás miatt az iskolában egyszerűen nincs hely. Krónikus zsúfoltság A szűkösség kontrasztját fel­nagyítják a színes diákéletre jellemző relikviák. A bejárat­nál a faliújság helyi és orszá­gos hírekkel. Plakátok invitál­nak kulturális rendezvényekre. Úttörőcsapat-zászlók, jelmon­datok vonzzák a látogató sze­mét. A régi emeletes iskola­­épület mögött könnyűszerkeze­tes, négy tanterem szerényke­dik. Tornatermet, zsibongót hiába kerestem, mert nincs. Szertár mindössze kettő van, az egyik kémia, a másik min­denes. Csabrendek és körze­tében több mint 400 gyerek tanul. A nevelőtestület is na­gyobb a falusi átlagnál: 27 tagú. Óhidi Imre igazgatóval be­szélgettem az iskola jelenéről, jövőjéről. - Úgy tudom, ebben az öt­éves tervben jelentősen bővül a központi iskola. Hány tan­teremmel, milyen helyiségek­kel? — Amint látta, nagyon szű­kösen vagyunk, ránk fér a fej­lesztés. A megyei tanács 4 tan­termes iskolaépületet zsibon­góval, tornateremmel, konyhá­val, ebédlővel — hagyott jóvá. A beruházás után megszűnne megvalósulása a krónikus tanteremhiányunk. - A helyi erőkre lehet szá­mítani? — A közös községi tanács akarja az iskolabővítést. Az Egyetértés Mg. Tsz., a Foltex, a bútoripari szövetkezet támo­gatására éppúgy számítani le­het, mint a lakosságéra. Az emberek kötődnek az iskolá­hoz. A hat évvel ezelőtti épít­kezés idején is sokan segítet­tek. A 60-as években társa­dalmi munkában készült el a sportudvarunk, melyet az idén újítunk fel. Azóta ezt is kinőt­tük. Még egy sportpálya kel­lene, melyet pályázaton sze­retnénk elnyerni. Demográfiai hullám - Csabrendeken és körzeté­ben nem kell tartani a csök­kenő gyermeklétszámtól? - A demográfiai hullám itt még nem tetőzött. Nemcsak a természetes szaporulat, hanem a beköltözések következtében is. Sümeg város alig néhány kilométernyire van tőlünk. Az ott dolgozók közül sokan vesz­nek itt telket és építkeznek. Mint bizonyára tudja, közsé­günk közelében szénbánya nyílik. Az új munkaalkalom várhatóan növelni fogja község és vonzáskörzete lélek- a számát. - A közös községi tanács körzetéhez mely falvak tar­toznak? A gyerekek úgy tu­dom, nemcsak önökhöz Csab [UNK]­rendekre, hanem Sümegre is járnak. Helyi iskolák működ­nek még? - Csabrendek tanácsi kör­zetéhez Hosztót, Nagytárkány­­puszta, Nyírespuszta, Szent­­imrefalva, Veszprémgalsa, Za­­laszegvár tartozik. Nagytárkánypusztáról, Sümegre Nyires­ pusztáról járnak a gyerekek, mert jobb a közlekedés. En­nek Sümeg sem örül, hiszen két műszakos a tanítás és mind­két iskolában nagy a zsúfolt­ság. Hamarosan út épül Csab­rendek és Nagytárkánypuszta, Nyírespuszta között. A Hosszú, Sümegen át vezető kerülőút néhány kilométerre rövidül. Az iskolások ezután Csabrendek­­re járhatnak. Két községünk­ben, Veszprémgalsán és Nagy­­tárkánypusztán van összevont tanulócsoportunk. Az előbbi­ben elsőtől négyig, az utóbbi­ban kisegítő iskola működik, ahol foglalkoztatós gyerekek is vannak. Az iskolabővítésre több szempontból is égetően szük­ség van. Az összevont kisegí­tő csoportot is Csabrendekre szeretnénk hozni, ahol egész napos ellátásra van lehetőség.­­ A jelekből ítélve, önöknél komolyan veszik az úttörőmun­kát, a hazafias nevelést. . . - Úttörőcsapatunkat kétszer tüntette ki a KISZ Központi Bi­zottsága. Az egyik Úttörő Gár­da-szakaszunk a megye leg­jobbja lett Évek óta hasznos kapcsolatunk épült ki a Haza­fias Népfronttal, az MHSZ- szel, a Munkásőrséggel, a helyi önkéntes rendőri csoporttal. Megelőzve az oktatási törvényt, már évekkel ezelőtt ablakot nyitottunk. Szülőknek nyílt na­pokat rendezünk. Jellemző, hogy a termelőszövetkezet szá­mítógépein a mi gyerekeink szakköri foglalkozásokra jár­hatnak. A sümegi Kisfaludy Művelődési Házba 50 tanulónk jár filharmóniai koncertre. Az érdeklődés évről évre nő. Ketten képesítés nélkül - A szakosellátás hány százalékos az önök iskolájá­ban? - Kilencvenkét százalékos. A felső tagozatban teljes. Az alsós napköziben két kolléga képesítés nélküli, de egyi­kük már főiskolai hallgató. - A csabrendeki központi is­kolában jelenleg hány tante­rem van, és hány tanulócso­port? - Tizenkét tanteremre 16 ta­nuló- és 3 napköziscsoport jut, miközben hiányoznak a járu­lékos helyiségek: a zsibongó­tól az ebédlőig . .. - Az igazgató, aki 30 éve ta­nít Csabrendeken, reményke­dik, hogy hamarosan megkez­dődik az iskolabővítés. Min is lepődtem meg? Magyar szak­tanteremben ebédlő . . . Hm. Horváthy György Ifjúgárdisták vetélkedője Fűzfőn Megyei Ifjú Gárda-vetélkedőt rendeznek szombaton 9 órá­tól Balatonfűzfőn, a gyárte­lep művelődési házában. Az Ifjú Gárda-mozgalom megala­kulásának 30. évfordulója al­kalmából meghirdetett vetél­kedőre öt város és Balaton­almádi csapata nevezett be, melyeknek tagjai elméleti és gyakorlati feladatokat olda­nak majd meg. A vetélkedő után egykori és mai IG-parancsnokok talál­koznak, hogy baráti beszélge­tésük során átadják egymás­nak tapasztalataikat, ugyan­akkor új képzési módszereket találjanak. Ugyancsak 9 órától a sport­telepen különböző­ vetélkedő­ket rendeznek. A gyerekek ez idő alatt a Balaton uszodá­ban játékos vízi versenyeken mérik össze tudásukat. Nevez­ni a balatonalmádi és a Nit­­rokémia KISZ-bizottságán, il­letve majd a helyszínen lehet. Diák versmondók — mérlegen Javuló minőség — Érzelmi zárkózottság — Mai szerzők Pongyolán beszélünk, ros­­­szul hangsúlyozunk. Az iskolá­ban egyre kevésbé beszéltetik gyerekeinket. Tesztlapok, felmé­rő dolgozatok korszakát éljük. Nem csoda hát, ha kialakuló beszédgátlás, melyet csak gya­korlással lehet csökkenteni. Mindig fontos volt a szép ma­gyar beszéd kultúrájának ter­jesztése, de manapság külö­nösen az. A magyartanárok tanórai és azon kívüli erőfeszítése tiszte­letre méltó megyénkben. Ugyanis a 6 napos tanterv és az 5 napos munkahét ellenére sem csökkent a diák versmon­dók tábora. Ne legyenek il­lúzióink. A körülmények, a mai divatok nem kedveznek sem a szép magyar beszédnek, sem a versmondás ügyének. Ezen a téren az is eredmény, ha nincs látványos visszafejlődés. 1. lett Az országos diáknapok terv­döntőinek tapasztalatai után, a pápai megyei, minősí­tő döntő előtt a diák versmon­dókról kérdeztük Csudás Ber­talan megyei szakfelügyelőt és Pintér Tibort, a zsűri elnökét. - A korábbi országos diák­napokhoz viszonyítva kevesebb vagy több középiskolás vers­mondót mozgatott meg­­ ez a lehetőség? - A versmondás hagyomá­nyosan az egyik legnépszerűbb mezőny a területin. A töme­gessége megfelel az eddigiek­nek. Körülbelül ugyanannyi gye­reket juttattak a területi ver­senyekre az iskolák, mint ed­dig. Bár pontos adatunk nincs, de feltételezhető, hogy az egyes intézetekben is ha­sonló létszámban készültek fel a versmondók, mint a korábbi diáknapok alkalmából. Ta­pasztalati alapon feltételezhet­jük, hogy az iskolai váloga­tókról a résztvevők mintegy harmada jut tovább a városi versenyekre, akkor az összes résztvevő számát 450-re tehet­jük. Pontos adataink vannak az ajkai, várpalotai, pápai, veszprémi területi döntők vers­mondóiról: a 150-ből 104 gim­nazista és szakközépiskolás, 46 szakmunkástanuló — válaszol­ták. - A mennyiséggel elégedet­tek lehetünk. A minőség is tartja a korábbi jó színvona­lat? - Az átlagosat feltétlenül. A döntőben dől el, hogy hány kiugró tehetség akad. Az ed­digi teljesítmények alapján az idén is van néhány - mondta Csudás Bertalan. 2. - A különféle iskolatípusokat képviselő versmondók között van-e lényeges különbség? Pintér Tibor jegyzeteibe pil­lantott: — A szakmunkástanulók ös­­­szesített pontszáma 6,75 (A zsűri 1-től 10-ig pontozott.) A szakközépiskolák közül vi­szonylag gyengébben szerepel­tek a közgazdaságiak. Színvo­naluk mérőszáma 6,45 pont, te­a hat valamivel kevesebb, mint szakmunkástanulóké. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a szakmunkástanulók legjobb­jaival, a kulturális intézmények jóvoltából nyári versmondótá­borokban, különféle felkészítő­kön szakemberek foglalkoznak. Jellemző tény, hogy ott jobbak az eredmények, ahol iskolán kí­vüli rendezők, előadók is foglal­koznak a diák versmondókkal. A legjobbak többsége színját­szó is, akik más műfajban is művelik előadói képességeiket. — állították mindketten. - A gimnáziumi tanulóknak mennyi az összesített pontszá­ma? - 7,73 pont, amely rendkívül jó átlageredmény. A gimnáziu­mok közül a legjobb átlagot a pápai Petőfi érte el. Igen jó fej-fej melletti eredményt mondhat magáénak a veszpré­mi Lovassy és Kállai. sel. - Ha jól tudom három vers­illetve prózával lehetett benevezni a diáknapokra: klasszikus magyar, mai magyar és külföldi szerzők műveivel. A korábbi években hiányoltak mai magyar szerzőktől válasz­a­tott verseket, prózákat. Most mi a helyzet? - örvendetesen nőtt a mai magyar szerzőktől választott művek száma, összesen het­ven ilyen mű hangzott el négy helyszínen. Klasszikus ma­­­gyar művet ötvennégyen mond­tak el, külföldi szerzőtől hú­szan választottak. A világiro­dalom ,,részesedése" a mosta­ni diáknapokon is kicsi ma­radt. Nőtt a prózai művek szá­ma, valamint a humoros, vi­dám írások előadása - állí­tották mindketten. 3­ — Kik voltak a legnépsze­rűbb költők, írók . . . ? — Elsősorban Pápán, de má­sutt is a Petőfi-, Arany-kultusz most is éreztette hatását. A Nyugat köréből Ady, Kosztolá­nyi, Babits volt a favorit. A maiak, vagyis a felszabadulás utáni nemzedékekből legtöbben Nagy Lászlót, de akadtak akik Bella Istvánt, Utassyt, Bari Ká­rolyt választották. A prózaírók közül Örkény Istvántól, Bertha Bulcsútól, Szakonyi Károlytól, Esterházy Pétertől hallhattunk műveket — közölte Csudás Ber­talan. a­­ Korábban sok bírálat érte diákok beszéd- és mozgás­­kultúráját, műelemző készségét. Most mi a helyzet?­­ Lényegesen javult a diá­kok beszéd- és mozgáskultú­rája. A pápai iskolák különö­sen sok szép hangú, szépen beszélő versmondó diákot vá­logattak a diáknapokra. A művek elemzése, értelmezése is jobb mint korábban. Fel­tétlen javítani kell a légzés­­technikát. Kevés a szakember, talán a tömegesebb és inten­zívebb sportolás segíthetne - jegyezte meg Pintér Tibor. - A pszichológusok szerint a mai tizenévesek érzelmi kul­túrája nem a legszínvonala­sabb. A versmondók esetében is „hiánycikk" az érzelem? - Valóban fejlesztésre szo­rul a fiatal előadók érzelmi rugalmassága. Beleélő képes­ség és intenzív koncentrálás nélkül a legjobb képességű versmondók sem tudnak él­mény erejű tolmácsolást nyúj­tani. Szerintem az önként vál­lalt és divattá fejlesztett ér­zelmi zárkózottság tudatos le­küzdése a megoldás. Nem­­ gondolom, hogy az érzelmi kultúrával lenne a baj. A zárkózottság felvett póz, amely sohasem érzelemmen­tesség — mondta Pintér Ti­bor. 4. Megyénk legjobb diák vers­mondói, együtt a színjátszók­kal, zenészekkel, táncosokkal és egyéb kategóriák verseny­zőivel március 28-án, 29-én Pápán a színházban mérik össze tudásukat. A megyei döntőn országos arany, ezüst, bronz minősítés érhető el. Vé­gül a hagyományos gálamű­sorral fejeződnek be az orszá­gos diáknapok. Később me­gyénk 2 órás műsorral Sop­ronban mérkőzik Fejér és Pest megyei diákprodukciók­kal. H. Gy. Ünnepi DOBSZÓ Tizenharmadik éve jelenik már meg a veszprémi 2. szá­mú általános iskola úttörőcsa­patának lapja, a Dobszó. A kiadvány legfrissebb példánya márciusi ünnepeink hagyomá­nyossá tett, helyi megemléke­zéseiről ad átfogó képet. A csapatnévadó Petőfi Sándor­ra ebben a tanévben a má­sodik d és f osztályosok em­lékeztek gondosan előkészített hangulatos műsorral. A har­madik és negyedik osztályos kisdobosok rajonként 10 fős csapatokban, vetélkedő kere­tében mutatták be a halha­tatlan forradalmár munkássá­gát. Dúl Gyuláné csapatveze­tő a Tanácsköztársaság 68. évfordulója, és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség zászlóbontásának 30. év­fordulója kapcsán írt méltató elemzést. Az ünnepi kiadvány szerkezetébe jól illeszkedik a KISZ-fotó is. A költészetet Petőfi A márciusi ifjak című versének részlete, továbbá Vasvári István két, és Sala­mon László egy műve képvi­seli. Az eseménynaptár, a kö­vetkező időszak feladatai, és a diákhumor visszatérő „rova­tai” az iskolai kiadványnak. A badar földrajz legfrappán­sabb példája talán a követ­kező: antialkoholisták szige­te: BOR—NE—Ó! A Dobszó il­lusztrációit B. Dancsó Irén rajzpedagógus készítette. Báli József Sikeres kórustalálkozó Várpalotán Az SZMT, az Éneklő Ifjú­ság és az országos diákna­pok megyei szervezőbizottsá­ga megrendezte a megyei szakmunkásképző intézetek kórusainak X. találkozóját a várpalotai Jószerencsét Műve­lődési Központban, összesen nyolc produkciót láthatott, hallhatott a közön­ség. Különösen szép teljesít­ményt nyújtott a herendi kó­rus, mely kórus kategóriában ezüst, kamaraegyüttesük arany minősítést szerzett. Ugyancsak kiválóan szerepelt a Pileczky Erzsébet vezette kertészeti szakközépiskola kórusa Füred­ről és a veszprémiek építőipa­ri szakközépiskolájának kó­rusa, amelyet Turtsányi Zita dirigált nagy átéléssel. Mind­ketten arany minősítést sze­reztek. A szakértő bizottság értéke­lése, emléktárgyak, oklevelek átadása után a Szolnoki Já­nosné által vezényelt összkar éneke zárta a nap program­ját. Csősz Sándor NAPLÓ - 1987. március 26., csütörtök -5

Next