Napló, 1988. június (Veszprém, 44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-01 / 130. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! J^Jj ^ ^ JT !_■ MARKf 1988. június 1., szerda ÁRA: 1,80 FORINT XLIV. évfolyam, 130. szám A megyei párt-vb napirendjén: A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkája, a társadalomtudományi kutatások helyzete . Gyuricza László első titkár vezetésével tegnap ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság. A testület tagjai elsőként a Szakszervezetek Megyei Tanácsa tevékenységének főbb jellemzőiről vitattak meg jelentést. Tóth Ilona, az SZMT vezető titkára, a napirendi téma előadója jelentésében vázolta azokat a körülményeket, amelyek a változó társadalmi, gazdasági feltételek között meghatározzák a szakszervezetek helyzetét, munkáját. Az 1985 novemberében megválasztott SZMT tevékenysége során a megye szakszervezeti tagságát érintő legátfogóbb kérdésekkel foglalkozik, a munkahelyi és a lakóhelyi érdekek egyeztetésének megyei fóruma. A SZOT által megfogalmazott feladatok alapján a tanács elemzi a társadalmi rétegek, foglalkozási csoportok élet- és munkakörülményeit, képviseli érdekeiket a megye politikai, állami szervei előtt. A területi érdekképviseleti munka során a szakszervezetek olyan információs központjává kezd válni az SZMT, amely összegyűjti, feldolgozza, értékeli az alapszervezetektől, ágazatoktól kapott jelzéseket, s megoldásokat kezdeményez. Már a megyei küldöttértekezleten is felvetődött az önálló szociál-, művelődés-, lakáspolitikai szakszervezeti koncepciók kidolgozásának igénye, melyek közül eddig a középtávú művelődési program készült el. Az elmúlt évek gazdasági változásai erősen hatottak a megye szakszervezeti tagságának életére is. Bizonyos kérdések új módon kerültek a viták középpontjába (termelés, export, a fogyasztás alakulása, a reálbérek csökkenése), ugyanakkor mind nagyobb az igény az egyéni érdekek képviseletére is a megélhetési gondok növekedésével. A szakszervezetek a tagság erős kritikája mellett végzik a gondok közvetítését, s dolgoznak a feszültségek feloldásáért. Az alapszervezeteknél az érdekütköztetés érvényesítés a korábbinál több konfliktushelyzetet teremt, aminek hatására sokan válnak meg tisztségüktől. A tisztségviselők cserélődése, s főként a szakszervezetekkel szemben támasztott igények miatt is az SZMT alapvető feladataként rögzítette a munkahelyi szakszervezeti szervek tevékenységének segítését, ami elsősorban a szolgáltatás jellegű szaktanácsadásban nyilvánul meg. A döntés-előkészítés során az SZMT szakreferensei a vállalati tervezésben, a munkáltató és a munkavállaló viszonyának szabályozásában adnak segítséget. Az alapszervezetek a tervek véleményezése során alapvetően a bérfejlesztés, a foglalkoztatás biztonságát garantáló gazdasági munka érdekében lépnek fel, s figyelmet fordítanak a szociális tervek kialakítására és megvalósítására. Az SZMT kezdeményezte a foglalkoztatás biztonságát segítő megoldások kialakítását, több javaslatot is téve erre. Emellett a munkahelyi szakszervezeteknek az egyéni gondok megoldásához segítséget adó szolgáltatásait — jogsegélyszolgálat, munkaügyi döntőbizottság, társadalombiztosítási tanács - kiegészítve megszervezte a városi tagsági szolgálatot is. Az SZMT a SZOT középszerve. Helyzetét meghatározza, hogy napjainkban is vita tárgya a középszervek struktúrájának átalakítása, közöttük az SZMT-k munkájának értékelése, továbbfejlesztése. A szakszervezeteken belül emellett több ágazatban vitáznak a szakmai és rétegérdekek kifejezésének új szervezeti formáiról. A párt-végrehajtó bizottság tagjai, miután számos kérdésükre választ kaptak az SZMT vezető titkárától, a mozgalom, illetve szervezeti megújulásának feltételeit, lehetőségeit vázolták. A munkahelyi és a lakóhelyi érdekek felszínre kerülésének és egyeztetésének módozatai, s ebben a szakszervezetek szerepe éppúgy hangot kapott a vitában, mint a megcsontosodott szokásoktól való szabadulás. Ez utóbbi például felvetődött a munkaversenymozgalommal, s a vezetők véleményezésével összefüggésben. A szakszervezetek különböző szervei eredményes működésének vizsgálata során többen felvetették, hogy az alulról szerveződés feltétele a szervek elfogadtatásának is. Összefoglalójában Gyuricza László a téma időszerűségét a politikai intézményrendszer reformjával indokolta, kiemelve. (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunk tartalmából: Reform és nyitás (3. oldal) Gyorsan és megfontoltan kell lépni (3. oldal) Életvitelünk csapdái Ha két megye összefog (4. oldal) (4. oldal) B Tálodi erdő Beérett művészet (4. oldal) (5. oldal) fl szocializmus forrpontjai (5. oldal) fl Háború és békétől a Haláltáncjátékig (5. oldal) Gépkocsiátvételi sorszámok (8. oldal) Bányamentők gyakorlaton. (Képriport a 3. oldalon.) Újabb csúcstárgyalás a Kremlben Dokumentumokat írt alá a színjér és az amerikai külügyminiszter Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a csúcstalálkozón Moszkvában tartózkodó Ronald Reagan amerikai elnök május 31-én a főváros lakóival beszélgetett a Vörös téren. (Tudósítás a tárgyalásokról a 2. oldalon.) Külföldi újságírók a Napló szerkesztőségében Hat szocialista ország Szovjetunió, Lengyelország, NDK,Csehszlovákia, Bulgária, Románia újságíró-küldöttsége látogatott tegnap, május 31-én Veszprémbe, a Napló szerkesztőségébe, dr. Áldott Zoltán, a MUOSZ főosztályvezetőjének kíséretében. A hat delegáció tagjai a Magyar Újságírók Országos Szövetsége meghívására Balatonszéplakon, a Hotel InterpressZ üdülőben május 25—június 1. között konferencián vettek részt, amely az újságírók élet- és munkakörülményeivel, valamint a szövetségek szakmai, szociális és egyéb feladataival foglalkozott. A konferencia házigazdája Kapalyay Imre, a MUOSZ főtitkárhelyettese volt. A Napló szerkesztőségében Erdélyi György főszerkesztő és Demján Gábor, a Veszprém Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója adott átfogó tájékoztatót a szerkesztőség életéről, majd Hamar Imre szb-titkár, valamint Horváthy György, a MUOSZ helyi csoportjának titkára jellemezte a megye újságíróinak szociális és szakmai helyzetét. Végül a külföldi újságírók megtekintették a korszerű szerkesztőségi számítógépes berendezéseket, melyekkel forradalmasodik a hírközlés. A tájékoztatókat kollegiális vita, eszmecsere követte. Külföldi újságírók a Napló-szerkesztőség tanácstermében fl megyei HEB ülésén tárgyalták Van gyógyszerhiány, de „kövér” a házipatika 6 városban, 14 nagyközségben, gyógyszertárakban, orvosok között. S a legközvetlenebbül érdekeltek, a lakosság széles rétegeiis elmondhatták tapasztalataikat, kérdőíveken és ankétokon. A sokrétű megállapításról készült jelentést vitatta meg csütörtöki ülésén a megyei népi ellenőrzési bizottság és a vizsgálatban részt vevő szakemberek. Jellemző adatok: Az elmúlt két évben több mint 25 százalékkal, értékben 250 millió forintra nőtt a gyógyszerforgalom, de ebből a lakosság 150 milliót fizetett ki, az állam pedig 100 millió forint dotációt adott mellé. Országos szinten 15 milliárd az állami hozzájárulás, amelyből a gyógyszergyárak 12 milliárd, a gyógyszerforgalmazók pedig 3 milliárd forintot kapnak. Szükségessé válik tehát a gyógyszerek árának rendezése is, annál is inkább, mert a hazai és a szocialista importból származó készítmények jóval az előállítási költségek alatt kerülnek forgalomba. Ám ezt megértve is az a NEB javaslata, hogy — a rászoruló lakosság érdekeit szem előtt tartva — a kormányzat e gondot ne pusztán adminisztratív intézkedéssel oldja meg, hanem atársadalombiztosítás és a szó(Folytatás a 2. oldalon) Minden embert érintő vizsgálatot fejezett be a Veszprém Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A gyógyszerellátás helyzetéről tájékozódtak a népi ellenőrök, az ezzel foglalkozó szakintézményeknél, valamint Balatonaligán, a Badacsonyi Állami Gazdaság iskolaföldjén több ezer oltványt helyeztek ki az elmúlt napokban. (Oltványiskolázás című képriport lapunk 4. oldalán.)