Napló, 1988. október (Veszprém, 44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

A megyei pártbizottság gazdasági-társadalmi kibontakozási programja (Folytatás az 1. oldalról) lektíváival történt konzultációk tapasztalatait. Továbbra is kutatja azokat a módszereket, amelyek a konkrét problémák politikai kezelé­sének módjait jelenthetik. A megyei pártbizottság szükségesnek és le­hetségesnek tartja, hogy növekedjen a megye gazdaságának teljesítőképessége, ezért politi­kai munkájával segíti, hogy gyorsuljon a mű­szaki fejlődés, melynek alapján az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt korszerűsödjön a termelés. A költségvetési egyensúly, de a vállalatok és szövetkezetek pénzügyi egyensúlyának biztosí­tása is és nem utolsósorban a lakosság áru­ellátása megköveteli, hogy bővüljenek a gaz­daságosan értékesíthető árualapok és szűnjön meg a veszteséges termékek előállítása. A mi megyénkben erre elsősorban a vegyiparban és az élelmiszeriparban van szükség. Ezért a stra­tégia úgy alakuljon, hogy a gazdálkodás az állami támogatások mérséklése, vagy megszün­tetése esetén is eredményes legyen. A megújulási szándék váljon uralkodóvá, az új vállalkozási formák kapjanak megfelelő te­ret. Javuljon a gazdálkodó szervezetek közötti együttműködés és munkamegosztás. A vállala­tok és szövetkezetek használják ki a társulá­sokban, közös vállalkozásokban, vegyesválla­latokban rejlő lehetőségeket. A megyei pártbizottság úgy ítéli meg, hogy a megye ipari szerkezetében lényeges változá­sok csak hosszabb távon és jelentős befek­tetésekkel valósíthatók meg. Különösen fontosnak tartja, hogy:­­ A gazdaságossági és területfejlesztési szempontokkal is indokolt Ajka II. bánya­üzem előkészítési munkái elkezdődjenek a jelen, majd művelésbe vétele megtörtén­jen a IX. ötéves tervidőszakban. A szén- és bauxitbányászatban a bányanyitások és a bányaművelés környezetkímélő módon tör­ténjenek.­­ A Péti Nitrogénművekben a szanálási eljá­rás minél előbb fejeződjön be, a gazda­ságos működés feltételei biztosítva legye­nek. -Az Inotai Alumíniumkohóban elsősorban a rossz munkakörülmények miatt a rekonstruk­ció gyorsuljon. - Bővüljön a közvetlen értékesítésű lakások építése, és új, megyei székhelyű, elsősor­ban lakásépítést megvalósító építőipari szervezet jöjjön létre. A közúthálózat forgalmi biztonságának és áteresztőképességének megtartása alapvető követelmény. A tanácsi és üzemi úthálózat megóvásáról sem lehet lemondani, szükséges az érdekek és lehetőségek jobb összhangjának megteremtése. Indokolt a már korábbi években tervezett MÁV-fejlesztések megvalósítása, a veszprémi pályaudvar rekonstrukciója. A többszektorúságnak helye van a termelés­ben, a szolgáltatásban, a közúti áru- és sze­mélyszállításban is. Új kereskedelmi módszerek alkalmazásával, a piaci viszonyok feltételeinek kialakításával javuljon az áruellátás színvonala. Erősödjön fogyasztói érdekvédelem. A vállalatok és szö­­­vetkezetek a differenciált igényeknek megfele­lően szervezzék szolgáltatásaikat, javuljon a minőség és a hozzájutás lehetősége minden területen. Eredményeket értünk el a kistelepü­lések üzlethálózatának rekonstrukciójában, ez folytatódjon. A tanácsi kereskedelem vállaljon nagyobb hányadot a községi, falusi lakosság ellátási színvonalának javításában. A lakóhe­lyek ellátásában azonos elvek érvényesüljenek. Bővüljön a kereskedelem termeltető tevékeny­sége. . .... A minőségi turizmus megteremtése érdeké­­ben elengedhetetlen a túlzsúfoltság csökkenté­se, a kapcsolódó infrastruktúra és az idegen­­forgalmi szolgáltatások fejlesztése. El kell érni a helyi tanácsok érdekeltségének megteremté­sét. Ezért támogatjuk, hogy a bevételek egy része, beleértve a devizabevételeket is, helyi felhasználásra kerüljön. A megyei pártbizottság a munkaerő haté­kony foglalkoztatásával ért egyet, azt támogat­ja. A foglalkoztatási gondok levezetését alap­vető politikai feladatnak minősíti. Fontos munkamegtartó képesség erősítése. A tanácsok, a a vállalatok, a szövetkezetek, valamint a ma­gánszektor, kihasználva minden lehetőséget, tö­rekedjenek új munkahelyek létesítésére. A pá­lyakezdők részére a munkalehetőségek biztosí­tása megköveteli, hogy a képzési, képzettségi színvonal, szakmai összetétel megfelelően iga­zodjon a munkáltatói igényekhez. Indokolt fe­lülvizsgálni a szakképzést, jobb lehetőségeket kell ter­emteni a több szakma megszerzésére, az átképzésre. Ezeknek megfelelő vállalati ma­gatartás alakuljon ki.­­ Változatlanul kapjon elsőbbséget a lakás­­helyzet javítása. 1990-ig a középtávú tervnek megfelelően legalább 10 ezer db lakás megépí­tését biztosítani kell. A tanácsi bérlakásépítés elkerülhetetlen visszafogása miatt, a lakásmo­bilitás új lehetőségeinek feltárásával is javuljon az alacsony jövedelműek igényének kielégítése. Fontos a magánerős lakásépítés támogatása, területigényének biztosítása. Szükség van a lakásgazdálkodás felülvizsgálatára, sürgetjük a fiatalok első lakáshoz jutásának fokozott állami támogatását. Az ivóvízellátás elsősorban a községekben, a szennyvízkezelés pedig a városokban és a Ba­laton partján rendezendő. A megye 82 telepü­lésén szennyezett az ivóvíz, több településen pedig nem elegendő. 1990-ig bezárólag mint­egy 40 település egészséges ivóvízellátását kell megvalósítani. Indokolt annak vizsgálata, hogy milyen lehetőségek vannak az ipari célra fel­használt ivóvíz kiváltására, a csúcsigények ki­elégítésére. A vízbázisok biztosítása érdekében fontos a felszíni és a felszín alatti vizek - ki­emelten a Balaton és a karsztvíz­­ minőségé­nek védelme. Nem tart lépést az igényekkel a szennyvíz­­tisztítás és a csatornázás annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban jelentős kapacitások épül­tek ki. A lehetőségektől függően meg kell va­lósítani az ajkai, a veszprémi, a sümegi szenny­víztisztító telepek bővítését. Mindenütt, ahol a lehetőség és a szándék is megvan, támogatni kell a társulások létrehozását. Jelenleg is gond a szippantott szennyvíz elhelyezése, melyre megoldást kell keresni. ság Minden szervezet munkájában és a lakos­magatartásában fontosságának megfele­lően jelenjen meg a környezet és természet védelme. A természeti környezet károsítását mérsékelni kell. Az új beruházásoknál érvénye­süljenek a környezetvédelmi előírások, a meg­lévőknél a kibocsátott, károsító anyagok mér­séklődjenek. A levegővédelem az ipari öveze­tekben fokozottan indokolt. Szükséges a hőerő­művekben a porleválasztás, megoldandó a veszélyes hulladékok végleges elhelyezése. A települési környezet védelmében a hulla­dékok elhelyezésének, feldolgozásának meg­valósítása legyen az alapvető célkitűzés. Indo­kolt a hulladékfeldolgozó mű megépítése. A gazdaságban meglévő feszültségek növe­lik a lakosság anyagi terheit, éppen ezért az alapellátás biztosítása érdekében követelmény a megyei szociális, egészségügyi, kulturális és kommunális középtávú tervek folyamatos felül­vizsgálata és karbantartása, a tanácsi, vállala­ti, szövetkezeti és intézményi eszközrendszer és juttatások összehangolása. A dolgozók ellá­tásában a munkáltatók felelőssége és feladata a jövőben is meglesz. A demográfiai hullám tetőzése miatt a kö­zépiskolai tantermek számának bővítése, az idegen nyelvek és a számítástechnikai ismere­tek tanítása tárgyi feltételeinek biztosítása a fontos. A megyei pártbizottság támogatja az egész­ségügyi ellátás minőségének javítását, az in­tézményi érdekeltség fejlesztését. A megyei kórházrekonstrukció II. üteméről nem mondhat le. II. A megyei pártbizottság az elmúlt két-három évben a társadalmi változások alapján tuda­tosan kereste az új szellemű megoldásokat, for­mákat, hogy elősegítse megyénkben a gazda­sági stabilizációt és a közélet megújulását. Az egyre inkább folyamattá összeálló munka­formák legfontosabb elemei: a helyzetelem­zésben és a feladatok kialakításában a tagság nagyobb mértékű bevonása, az igényesebb szellemiség, a nagyobb nyíltság és nyitottság, a rugalmasság és a teljesítményelvűség. A testületi munka, az ülések, a titkári érte­kezletek légköre egyre inkább megfelel ezek­nek a szándékoknak. Minden fontos politikai rangú kérdés, szervezeti és személyi ügy eze­ken a fórumokon dől el nyílt vitában. A megye egy-egy területét átfogó témák tár­gyalása mellett rendszeresen napirenden sze­repel egy-egy város, község, üzem vagy intéz­mény helyzetének, törekvéseinek elemzése a tapasztalatok bővítése és a munka segítése ér­dekében. Megszüntettük az alsóbb pártszervek számára a kötelező előírásokat, csökkentettük a tevékenységükre vonatkozó határozatok szá­mát. A hangsúlyt az elvi álláspontok kialakí­tására helyeztük. A pártszervezetek felé az út­mutatás, a segítés szándéka jellemzi munkán­kat. A megyei pártbizottság és a végrehajtó bi­zottság hatáskörébe tartozó párttisztségekben és funkciókban az elmúlt­­ három évben jelen­tős cserék történtek. A pártbizottságban 21 százalékos, a végrehajtó bizottságban 30 szá­zalékos a cserélődés aránya. Változás történt két titkár és két osztályvezető, valamint három városi első titkár személyében. A személyi feltételek alakításában érvénye­sül a demokratizmus és a nyilvánosság. A me­gyei testületek hatáskörébe tartozó funkciók száma — 174-ről 86-ra — csökkent. Ez tovább erősíti azt a folyamatot, a­mely elősegíti az alsóbb pártszervek önállóságának és felelős­ségének növelését, és lehetővé teszi, hogy a párthatásköri jogok oda kerüljenek, ahol az ügyek politikai megítélésének lehetőségei a legjobbak. Megkezdtük a különböző megyei vezető tes­tületekben a kölcsönös képviseletek csökken­tését. Elsősorban a példamutatás szándékával és az apparátuson belüli követelmények és fele­lősség fokozásának igényével jelentősen csök­kentettük a­­ függetlenített pártmunkások szá­mát. A párt által függetlenítettek száma — a folyamatban lévő ügyekkel együtt — 1988. de­cember 31-ig 134 főre csökken, ez 10%-kal kevesebb, mint az 1987-es létszám. Ezen belül a megyei pártbizottság politikai apparátusa 16 %-ka­l csökken. Az üzemek, intézmények által függetlenített pártmunkások száma 52. A rendelkezésre álló bérkereten belül korszerű­sítettük, decentralizáltunk a bérgazdálkodást. Az országos pártértekezlet időszakában fel­erősödött igényt megelőzve jelentős lépéseket tettünk a pártmunka nyilvánosságának javítá­sára. A Napló és a Pártmunka tájékoztatást ad a testületek üléseiről, a legfontosabb érte­kezletekről és azok döntéseiről. Megkezdtük a közhangulat tudományos feltárásának és elem­zésének szervezeti és személyi feltételeinek ki­alakítását. A valóságos folyamatok megismerése és a tapasztalatok politikai hasznosítása érdekében a megye gazdasági, kulturális, egészségügyi egységeinek vezetőivel, a megyei szintű állami, társadalmi szervek vezetőivel rendszeresen ko­ordinációs megbeszéléseket folytatunk. Bevezettük a párttitkárok megyei szintű ta­nácskozását, ahol a pártmunka átfogó kérdé­seiről cserélünk véleményt a pártszervezetek titkárainak egy részével. Kimondtuk, hogy tá­mogatjuk a szocializmus talaján álló önszer­veződésű közösségeket és részt kívánunk venni munkájukban. Az utóbbi időben gyakoribbá vált a párt-, állami, társadalmi szervezetek központi veze­tőinek megyénkbe való látogatása. Ezeken a találkozókon az országos szervek felé jeleztük a nagyobb figyelmet igénylő tapasztalatainkat. Több témában vitákat szerveztünk, amelye­ken megismertük szervezetek, kollektívák vé­leményét, és azt munkánk során hasznosítottuk. Befejezéshez közeledik a községi és a munka­helyi pártbizottságok, pártvezetőségek átszer­vezése egytestületes pártbizottságokká. Az át­alakulással javulnak a pártmunka szervezeti és személyi feltételei. III. A pártbizottság saját munkájának fejlesz­tését a társadalmi-gazdasági stabilizációs és kibontakozási program megyei megvalósításá­nak szerves részeként, és a pártélet megyei megújításának feltételeként kezeli. Ebben a munkában kiinduló alapnak tekinti az orszá­gos pártértekezlet állásfoglalásának szellemét, az előkészítését szolgáló­ pártviták megyei ta­pasztalatait, valamint a megye pártéletében megjelent új elemeket. A megyei pártbizottságnak a pártvitákra tá­maszkodó, az országos pártértekezlet állásfog­lalás-tervezetéhez megfogalmazott ajánlásainak jelentős része munkánkban, törekvéseinkben is megvalósítandó.­­Ezért — a megyei pártbizott­ság 1988. április 23-i ülésén elfogadott doku­mentumából — az alábbiakat közvetlen fel­adatként állítjuk magun­k elé. — A megyei pártbizottság töltsön be kezde­ményező, sokirányú befogadó, vezető és ellen­őrző szerepet a reformok megvalósításában. — Meg kell teremteni politikai gyakorla­tunkban az alulról építkező rendszer és a megyei irányítás egységét. — A pártegység folyamatos újrateremtését, a nyílt és tisztázott, a követelményrendszeren alapuló pártfegyelem következetes érvényesí­tésével biztosítjuk. Eszközének a párton belüli vitákat tekintjük. — Fejlesztjük döntési rendszerünket, az egész döntési folyamat demokratizmusát és nyíltságát. A pártdemokrácia alapkövetelményévé tes­­­szü­k a nyílt, érdekfeltáró, érdekintegráló te­vékenységet, hogy az érdekmozgások ellenőriz­hető módon fogalmazódjanak meg és ütköz­tetésük, rangsorolásuk révén, alternatívák alapján szülessenek a politikai döntések. Ér­vényesítjük a döntések meghozatalában részt vevők személyes politikai felelősségét. — A párt káderpolitikai elveit következetesen alkalmazzuk. Külön figyelmet kell fordítani minden szinten a szükséges kádercserékre, a tisztességes visszavonulás módszereinek és eg­zisztenciális hátterének megteremtésére. — Szükségesnek tartjuk a szövetségi politika kiszélesítését. A hagyományos osztály- és ré­­tegfelfogássa­l szemben, a megye valóságos társadalmi szerkezetét és az abban bekövet­kezett szerepmódosulást vesszük figyelembe. Ennek során kiemelt figyelmet fordítunk az ifjúságra. — A párt egységének biztosításához, vezető szerepének gyakorlásához alapvető feltételként foglalkozunk az ideológiai munka folyamatos megújításával. — Az érdektagoltság megjelenítésének és intézményesítésének új elemeinek tekintjük az egyesületeket. Támogatjuk, hogy a szocialista törvényesség keretei között a­ legszélesebb és legváltozatosabb társadalmi ügyekre és célok­ra szerveződhessenek. — Az értelmiség társadalmi szerepének nö­vekedését szükségesnek tartjuk és munkánkkal elősegítjük annak érvényesülését. — Támogatjuk a tudományos kutatás felté­teleinek fejlesztését, az oktatás tartalmasabbá tételét és a művelődési lehetőségek, a köz­­művelődés fejlesztését. A jelzett állásfoglalásból eredő feladatok megoldása, a továbbiakkal folyamatosan ki­egészítve, a nyilvánosság által is nyomon kö­vethetők, így jó alapot adhatnak arra, hogy a soron következő kongresszust megelőző me­gyei pártértekezletnek a megvalósulásukról számot adjunk. A fent megfogalmazottakkal együtt az alábbi feladatokat is munkánk előterébe kell állítani: — A pártmunka megújulásának fontos fel­tételeként fejleszteni, változtatni kell munka­stílusunkat, és munkamódszerünket. Ennek főbb teendői közé tartozik: A testületi munka fejlesztése. A megyei pb tagjainak nagyobb szerepet kell vállalniuk a megye közéletében. Ennek alapja az öntevé­kenység és az érdeklődést is figyelembe vevő felkérés, megbízás. Rendszeresen be kell vonni őket a döntések előkészítésébe és a végrehaj­tás ellenőrzésébe is. A testület tagjai terüle­tükön rendszeresen számoljanak be végzett munkájukról. Az egyesülési és gyülekezési törvény meg­alkotása után állásfoglalást alakítunk az azo­kon való részvétel ügyében. A jelenleg műkö­dő és szocialista vagy közvetlenül az emberi értéket növelő célú egyesületekben való rész­vétel kívánatos. (Pl. közművelődés stb.) A testületek munkaterveit 1—2 évre szóló át­fogó koncepciók és a politikai munka tapasz­talatainak folyamatos elemzése alapján kell elkészíteni. A fontosabb megyei kérdések, törekvések megválaszolása, ill. meghatározása érdekében is indokolt pártvitát szervezni. A gazdaságpolitikai munkánkban nem termelés közvetlen teendői és számszerűsége,­­ hanem a dolgozók és a lakosság helyzetét meghatározó kérdések, a gazdasági egységek cél- és követelményrendszere, ennek feltételei legyenek a meghatározók. Át kell alakítani a megyei pártapparátus szervezetét és munkamódszerét. Alkalmasabbá kell tenni a testületek új szellemű szolgálatára (kevésbé lezárt és alternatív előterjesztések, a testületek tagjaival való rendszeres konzultá­lás stb.), biztosítva a megye politikai folyama­tainak, tapasztalatainak elemzését, számon tar­tását. A testületi és az apparátusi munkában több figyelmet kell fordítani a mozgalmi munka cél- és eszközrendszere összhangjának a biz­tosítására.­­ Kiemelt figyelmet kell fordítani az alap­szervezeti munka fejlesztésére, a sok helyen ta­pasztalható mozdulatlanság és várakozás fel­számolására. Alapvető feladat az önállóság kiteljesítésének elősegítése. Arra kell töreked­ni, hogy az eddigi titkárcentrikus vezetés he­lyett a testületi vezetés legyen általános. Azt a képességüket kell erősíteni, hogy környeze­tük érdekviszonyait, cél- és követelményrend­szerét jól alkalmazzák, a párttagok cselekvő­­képességét növeljék. A felsőbb pártszervek ve­zetői a testületek tagjai alapvető feladatuk­nak tekintsék az alapszervezetek tagjaival való találkozást, a párttagsággal való közvetlen és gyakori párbeszédet.­­ Át kell gondolni a megyében a párt szer­vezeti felépítését. Ahol szükséges, változtatni kell a jelenlegi formákon. (Pl. megvizsgálandó egyes városi vagy ilyen jogú pb egytestüle­­tessé alakítása, a községek egy részében a feladatokhoz kell igazítani a szervezeti for­mát.) A szervezeti keretek alakításában to­vábbra is az üzemi-területi elv a hangsúlyos, de a tevékenység bizonyos fajtáit a lakóte­rületen kell biztosítani. A lakóterületi pártszer­vezetek feladatkörét pontosítani, feltételeit fejleszteni szükséges. - A megyei pártbizottság káderpolitikai tö­rekvéseit továbbra is a Központi Bizottság ha­tározatának szellemében kell megvalósítanunk. Gondoskodni kell a megfelelő képzésről, bele­értve a tartalmi és formai változtatásokat is. - Fejleszteni kell a pártmunka szellemisé­gét, a párt egészének politikai kultúráját. En­nek fő bázisa, kisugárzó központja a megyei és városi pártbizottságok és az oktatási igazga­tóság legyenek, munkájukat ennek megfelelően fejlesszük. - Elemezni kell a pártoktatást befolyásoló tényezőket és meg kell változtatni szervezeti és tartalmi rendszerét.­­ A nyilvánosság és nyíltság határait tágí­tani kell. Mindenekelőtt a döntések előkészí­tésében és a végrehajtás ellenőrzésében kell igazítani gyakorlatunkon. Ehhez fontos felté­tel a párttagság, különösen a különböző szin­tű vezetők érdeklődésén, felelősségén és fel­­készültségén alapuló együttműködés. Meg kell szervezni a közvélemény-kutatás tudományosan megalapozott rendszerét. A tájékoztatást pár­ton belül és a közvélemény felé is szervezetteb­bé kell tenni. Mindezért támogatjuk a helyi sajtó (városi, területi) és televízió létrehozását, kiterjesztését. - Óvjuk a közélet tisztaságát, fellépünk min­den irányban a zavart keltő nézetekkel szem­ben. - Az állami, társadalmi és tömegszerveze­tekben dolgozó párttagok legyenek kezdemé­nyezők a gazdasági-társadalmi kibontakozás feladatainak meghatározásában és megoldá­sában. Segítsék elő a szervezetek megújulását, hogy eredményesebben vehessenek részt azok is a szocialista megújulásért végzendő munká­ban. Célszerűnek látszik egyes megyei testüle­tekben megvizsgálni pártcsoport létrehozásá­nak szükségességét. Indokoltságát alátámaszt­ja az a nyilvánvaló szándék, amely az alterna­tív csoportok kialakítását jelenti. Pártcsoport létrehozása és működtetése csak az eddig kö­vetett formális gyakorlat teljes mellőzésével képzelhető el.­­ A párt számára nélkülözhetetlen támaszt jelent az ifjúság, ezért támogatjuk a KISZ meg­újulását. A program elsősorban a megyei pártértekez­letig terjedő időszak legfőbb törekvéseit körvo­nalazza. Megvalósításának napirenden tartá­sára és végrehajtására a legfőbb garancia a megyei pártbizottság elhatározottsága, a ha­táridőhöz és személyi felelősséghez is kötött feladatterv, valamint mindezek nyilvánossá té­tele. IV. Az előzőekben vázolt feladatok megvalósítá­sát elősegítendő a megyei pártbizottság a kö­vetkező témaköröket tárgyalja meg: — A megyei pártbizottság és testületeinek feladatköre, munkamódszere, javaslata a szük­séges módosításokra. — Az alapszervezeti munka helyzete, fejlesz­tésének feladatai. — A megye párttagsága politikai kultúrájá­nak helyzete, fejlesztésének feladatai. — A politikai tájékoztatás megyei helyzete, javaslat nyilvánosságának fejlesztésére. — A megye lakosságának foglalkoztatási, szociális és egészségügyi helyzete. Állásfogla­lás a Vili. ötéves terv tanácsi tervezési tevé­kenységéhez. — A művelődéspolitika időszerű feladatai. — Veszprém megye lakáshelyzete, a feszült­ségek csökkentésének középtávú feladatai. A megyei párt-végrehajtó bizottság tárgyalja meg. — A megyei pártbizottság függetlenített ap­parátusának feladatköre, szervezeti felépítése. — Javaslat a pártszervezetek szervezeti fel­építésének változtatására Veszprém megyében. — Az agitációs, propagandamunka haté­konyságának növelése, a megyei vitafórumok fejlesztése. — Pártoktatás fejlesztésének megyei felada­tai. — A tömegszervezetekben, egyesületekben, szövetségekben dolgozó párttagok felelőssége és feladatai. — Az ipar és mezőgazdaság költségvetési kapcsolatainak alakulása, hatása a megye gazdálkodó szervezeteire. NAPLÓ - 1988. október 1., szombat -3

Next