Napló, 1988. október (Veszprém, 44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
|1&«1 Világ proletárjai, egyesüljetek ! ! *3 • 1988. október 8., szombat ARA: 2,20 FORINT XLIV. évfolyam, 241. szám Mindig úrrá tudtak lenni a nehézségeken Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte a Bakony Művek Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte tegnap a Bakony Művek. Az eseménysorozat nyitányaként reggel munkahelyi ünnepségeken emlékeztek meg a fél évszázados jubileumról, délelőtt a gyár történetét bemutató kiállítás nyílt a vállalat oktatási pontjában, délután pedig közabéd Filmszínházban tartottak nagygyűlést. Ez utóbbi résztvevőit, a vállalat egykori és jelenlegi dolgozóit, valamint a vendégeket — köztük Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt, Sós Gyula ipari miniszterhelyettest, a vállalat volt vezérigazgatóját, Borovszky Ambrust, a vasasszakszervezet elnökét, Bedő Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, Csonka Zoltánt, a veszprémi városi pártbizottság első titkárát, Horváth Miklósné SZMT-titkárt — Varga István, a vállalati pártbizottság titkára köszöntötte, majd Moravetz Tibor vezérigazgató mondott ünnepi beszédet. A gyáregységeivel az egész megyét behálózó, termelésének felével a nemzetközi munkamegosztásba kapcsolódó ___________is_________________ nagyvállalat elődjét 1938. október 3-án alapították, Magyar Lőszerművek Részvénytársaság néven. Az azóta eltelt ötven esztendő nem nélkülözte a nehéz, küzdelmes időszakokat, a gyár növekvő létszámú kollektívája azonban mindig úrrá tudott lenni a nehézségeken, ennek köszönhető az a dinamikus fejlődés, amely különösen a legutóbbi két évtizedet jellemezte. A gyár történetében új korszak kezdődött, amikor bekapcsolódott a szovjet-magyar személygépkocsi-gyártási együttműködésbe, s ebben — hangsúlyozta a vezérigazgató — elévülhetetlen érdemei vannak az akkori vezetésnek. Ma a Bakony Művek 4400 dolgozója 2 milliárd forintnyi termelési értéket állít elő, amelynek 60 százaléka külföldön, 10 százaléka a tőkés országokban talál gazdára. Ami a vállalat jövőjét illeti, Moravetz Tibor azt hangsúlyozta, hogy kialakított stratégiai célkitűzéseik egybevágnak népgazdaság fő fejlesztési irányaival. A legfontosabb aktuális feladatot viszont az jelenti, hogy a piaci pozícióik megtartására irányuló törekvéseik és a — mindenekelőtt a változó rubelexport-szabályozás miatt — csökkenő jövedelem között feszülő ellentmondást feloldják. Ez azt követeli, hogy a piac által értékén elismert termékek termelését kell növelni, az előállítási költségeket pedig csökkenteni. A kormány nevében köszöntötte nagy elismeréssel a jubiláló kollektívát Horváth Ferenc, s átadta a vezérigazgatónak a minisztérium emléklapját. Mint hangsúlyozta, az elért eredményekre lehet alapozni, a már eddig is bizonyított kezdeményezőkészség, alkalmazkodóképesség és elszántság a jövőben is biztosíthatja a sikert. Bedő József a megyei és városi pártbizottság nevében köszöntötte az ünneplőket. Méltatva a vállalat eredményeit, rámutatott: a vállalat vezetésének jelenleg is megalapozott elképzelései vannak a jövőre záttság vonatkozóan. A pártbmezek megvalósítását, mint eddig is, ezután is a legmesszebbmenőkig támogatja. Az ünnepség befejező részében a munkában élenjárókat kitüntették. Iskolanévadó Veszprémben Tegnap délután három órakor a veszprémi 1. számú Általános Iskola névadó ünnepélyt tartott, melyen megjelent Juhász Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Neheli Ferenc, a városi KISZ-bizottság titkára és Kadnár Lajos, megyei úttörőelnök. A vendégeket az iskola igazgatója, Varga Gábor köszöntötte és felkérte István Jánost, tartsa meg avatóbeszédét. A megyei tanács elnöke ünnepi beszédében szólt a Kossuth és városunk, megyénk közötti kapcsolatról, a politikus életművéről. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az iskolát kulturális, sport- és egyéb területen elért teljesítményei méltóvá teszik Kossuth nevének viselésére. Kossuth figyelemmel kísérte és jól ismerte a Veszprém megyei politikai viszonyokat, eseményeket. A vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy Kossuth politikai szereplése jelentős befolyást gyakorolt megyénk és a város politikai közéletére, ennek reformkori megélénkülésére. Felesége, Meszlényi Judit (Meszlényi János kisbirtokos lánya) családi kapcsolatok fűzték révén megyéhez. Végezetül István János elmondta: — A névadás nem pusztán az eredmények elismerése, kötelezettségeket is jelent az iskolaközösség számára. Egy új hagyomány teremtését, a névadó munkásságának felbecsülhetetlen, korszerű értékeinek beépítését a helyi nevelés rendszerébe. A névadói beszédet követően a tanulók Kossuth-dalokat énekeltek, majd a patronáló katonai alakulat zászlót adományozott az iskolának. Az ünnepély után a diákok és a vendégek megtekintették az 1848-as kiállítást, amit Veress D. Csaba történész segítségével állítottak össze. A névadó arcképét Fülöp veszprémi művész festette. Lajos: A tanulók ez alkalomból készült munkáit — 64 történelmi és 60 irodalmi pályázatot — tanárokból álló szakmai zsűri értékelte. Ülést tartott a SZOT elnöksége Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a november végére tervezett országos szakszervezeti tanácskozással kapcsolatos tartalmi, szervezeti és tervezési tennivalókat. Az elnökség a tanácskozáson kialakított álláspontját, javaslatait a Szakszervezetek Országos Tanácsa legközelebbi ülése elé terjeszti. A testület szombaton folytatja munkáját. A bős-nagymarosi erőmű megépítése mellett szavaztak a képviselők Befejezte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka A bős-nagymarosi beruházás helyzetéről szóló kormánytájékoztató feletti vitával folytatódott pénteken az Országgyűlés őszi ülésszaka. A vita előtt a négy érintett állandó bizottság előadója foglalta össze az ülésszakot megelőző testületi viták tapasztalatait. Elsőként Berdár Béla (Pest megye, 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság nevében javasolta: az Országgyűlés a kormány beszámolóját vegye tudomásul, vonja le az ügy tanulságait, s határozza meg a kormány számára a további építkezés és az üzemeltetés feltételeit. Meggyőződését fejezte ki, hogy az építkezés részbeni leállítása nagyban befolyásolhatja a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatainkat, csökkentheti kormányunk hitelét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország közvéleménye most döntést vár a Parlamenttől, amelynek olyan helyzetben kell állást foglalnia, amikor a vízlépcső ügyében minden lényeges kérdés már korábban eldőlt. Ezért a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elfogadta a tájékoztatót azzal, hogy következtetéseit és követelményeit, a környezetvédelemmel és a településfejlesztéssel összefüggő feltételeket meghatározza a kormány számára. A bizottság a kormányt arra kéri, hogy a jövőben minden olyan nagy beruházás ügyében, amely a természet jelentős átalakításával jár, nagy nemzetközi elkötelezettségeket és anyagi terheket ró a népgazdaságra, érdemi társadalmi vitát követően döntsenek. Az állásfoglalás ismertetésének e pontjánál Berdár Béla megjegyezte, hogy a maga részéről ilyen vállakozásnak ítéli a Bécs-Budapest világkiállítást is, amellyel kapcsolat(Folytatás a 2. oldalon) Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka október 7-én a Parlamentben. Mai számunk tartalmából: Mikor jön az új Trabant? (4. oldal) Esélyazonosság (4. oldal) István király tragikus vétsége (5. oldal) A barátság szálaival (5. oldal) Akupunktúrás tanácskozás (8. oldal) Nagyüzemben, háztájiban címmel képriportot közlünk a 4. oldalon. Fotónkon: a silótér takarmányát traktorok tömörítik a bakonyszentkirályi ttsz-ben. Jól halad a vetés és a betakarítás A mezőgazdasági szervezési bizottság ülése Az időszerű munkák helyzetét tekintette át pénteki ülésén a megyei tanács mezőgazdasági szervezési Semsei Györgynek, a bizottság a megyei tanács elnökhelyettesének bevezetője után dr. Gáncs Lajos osztályvezető értékelte a nagyüzemekben folyó munkát. Az összegzőből kitűnt, hogy a gazdaságok - kihasználva a kedvező időjárást — nagyobb sebességre váltottak, lendületes a vetés, ütemes az őszi érésű termények begyűjtése. A repce és a kalászosok vetése — a búza kivételével — gyakorlatilag befejeződött. búza vetése túljutott az előirányzott terület egyötödén. Az előirányzott megjelölés az idén külön is hangsúlyozandó, hiszen az ez évi aratáshoz képest lényeges, csaknem 4 ezer hektár területcsökkentést takar. Ahogyan lehetséges ez kérdésnek az a magyarázata, hogy a termelés költségei 35, 40 mázsás hektáronkénti hozam esetén egyszerűen nem térülnek meg. Így ezek a gazdaságok vagy fölhagynak a búza termesztésével, vagy lényegesen csökkentik termőterületét. búzáról szólva az is figyelemre méltó, hogy azok a gazdaságok, amelyek saját termésű vetőmagot használnak, azt a vetés előtt minőségi vizsgálatnak vonják alá. Nagyon lényeges ez az óvatosság. A kedvező dolgok közé tartozik az is, hogy lucernatelepítés 20 százalékkal nagyobb területen történt az eredetileg tervezettnél. Alig néhány hektárnyi a lábon álló napraforgó. A szeptember végi helyzethez képest is csökkent a termés. Számottevően alatta van a hektáronkénti 16 mázsának. A megyei tanács illetékes osztálya egyébként mérleget készített a megye gazdaságait ért aszálykárról. A terméskiesés mintegy 350 millió forinttal rövidítette meg nagyüzemeinket! Az aszály a takarmánynövényeket különösen érzékenyen érintette. Nagyon alacsony a silókukorica hozama, még nagyobb gondot jelent annak gyenge béltartalma, amit jórészt majd abrakkal kényszerülnek kiegészíteni. A lesilózott terület nagyobb a tervezettnél. A látszólagos ellentmondás nyitja az, hogy a legreménytelenebb, eredetileg szemesnek szánt kukorica egy részét silónak tudják csak hasznosítani. A szemeskukorica betakarítása egyébként a terület 15 százalékánál tart. A burgonya fölszedéséből alig 30 hektárnyi van hátra. A termés jobb képet mutat az előzetesen becsültnél. A cukorrépa betakarítását még nem kezdték meg. Az idén különösen értékes takarmánykiegészítőhöz jutnak a répatermesztők. Utalunk itt a termés zöld részére és a cukorgyári melléktermékre, nevezetesen a nedves répaszeletre és a melaszra. Az előjelzés szerint a termelők hektáronként 300 mázsa fölötti gyökérterméssel számolhatnak. A nagyüzemi ültetvényekben a szőlő szüretelése túljutott az 50 százalékon. Az ismételt esőzés után a bogyók rothadása felgyorsult. Ezért a bizottság ülésén hangsúlyozták: a szüret késleltetésének nincs helye. Ugyancsak vissza-visszatért az állattartó gazdaságok takarmánypozíciója. Mivel az üzemek készlete eltérő, egyfajta lehetőség a gazdaságok egymás közötti együttműködése. Az is szóba került, hogy nyerhet vele a megye, ha a búzából tavasszal fölszabadult területet majd kukoricával hasznosítják. Viszont az már most figyelmeztető, hogy ismételten jelzik az állattartók: romlik a GMV takarmánykeverékeinek minősége, gyengül beltartalma.