Napló, 1988. október (Veszprém, 44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-08 / 241. szám

|1&«1 Világ proletárjai, egyesüljetek ! !­ *3 • 1988. október 8., szombat ARA: 2,20 FORINT XLIV. évfolyam, 241. szám Mindig úrrá tudtak lenni a nehézségeken Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte a Bakony Művek Fennállásának ötvenedik év­fordulóját ünnepelte tegnap a Bakony Művek. Az eseményso­rozat nyitányaként reggel mun­kahelyi ünnepségeken emlé­keztek meg a fél évszázados jubileumról, délelőtt a gyár történetét bemutató kiállítás nyílt a vállalat oktatási pontjában, délután pedig köz­a­béd Filmszínházban tartottak nagygyűlést. Ez utóbbi résztvevőit, a vál­lalat egykori és jelenlegi dol­gozóit, valamint a vendégeket — köztük Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkárt, Sós Gyula ipari miniszterhelyettest, a vállalat volt vezérigazgató­ját, Borovszky Ambrust, a va­sasszakszervezet elnökét, Be­­dő Józsefet, a megyei pártbi­zottság titkárát, Csonka Zol­tánt, a veszprémi városi párt­­bizottság első titkárát, Hor­váth Miklósné SZMT-titkárt — Varga István, a vállalati párt­­bizottság titkára köszöntötte, majd Moravetz Tibor vezér­­igazgató mondott ünnepi be­szédet. A gyáregységeivel az egész megyét behálózó, termelésé­nek felével a nemzetközi mun­kamegosztásba kapcsolódó ___________is_________________ nagyvállalat elődjét 1938. ok­tóber 3-án alapították, Ma­gyar Lőszerművek Részvénytár­saság néven. Az azóta eltelt ötven esztendő nem nélkülöz­te a nehéz, küzdelmes idősza­kokat, a gyár növekvő létszá­mú kollektívája azonban min­dig úrrá tudott lenni a nehéz­ségeken, ennek köszönhető az a dinamikus fejlődés, amely különösen a legutóbbi két év­tizedet jellemezte. A gyár történetében új kor­szak kezdődött, amikor be­kapcsolódott a szovjet-magyar személygépkocsi-gyártási együttműködésbe, s ebben — hangsúlyozta a vezérigazgató — elévülhetetlen érdemei van­nak az akkori vezetésnek. Ma a Bakony Művek 4400 dolgozója 2 milliárd forintnyi termelési értéket állít elő, amelynek 60 százaléka külföl­dön, 10 százaléka a tőkés or­szágokban talál gazdára. Ami a vállalat jövőjét illeti, Moravetz Tibor azt hangsú­lyozta, hogy kialakított straté­­­giai célkitűzéseik egybevágnak népgazdaság fő fejlesztési irányaival. A legfontosabb ak­tuális feladatot viszont az je­lenti, hogy a piaci pozícióik megtartására irányuló törekvé­seik és a — mindenekelőtt a változó rubelexport-szabályo­zás miatt — csökkenő jövede­lem között feszülő ellentmon­dást feloldják. Ez azt követeli, hogy a piac által értékén el­ismert termékek termelését kell növelni, az előállítási költsé­geket pedig csökkenteni. A kormány nevében köszön­tötte nagy elismeréssel a ju­biláló kollektívát Horváth Fe­renc, s átadta a vezérigazga­tónak a minisztérium emlék­lapját. Mint hangsúlyozta, az elért eredményekre lehet ala­pozni, a már eddig is bizo­nyított kezdeményezőkészség, alkalmazkodóképesség és el­szántság a jövőben is bizto­síthatja a sikert. Bedő József a megyei és vá­rosi pártbizottság nevében kö­szöntötte az ünneplőket. Mél­tatva a vállalat eredményeit, rámutatott: a vállalat vezeté­sének jelenleg is megalapo­zott elképzelései vannak a jö­vőre záttság vonatkozóan. A pártbm­ezek megvalósítását, mint eddig is, ezután is a legmesszebbmenőkig támogat­­ja. Az ünnepség befejező ré­szében a munkában élenjáró­kat kitüntették. Iskolanévadó Veszprémben Tegnap délután három óra­kor a veszprémi 1. számú Ál­talános Iskola névadó ünne­pélyt tartott, melyen megje­lent Juhász Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Neheli Ferenc, a városi KISZ-bizottság titkára és Kadnár Lajos, me­gyei úttörőelnök. A vendégeket az iskola igazgatója, Varga Gá­bor köszöntötte és felkérte Ist­ván Jánost, tartsa meg avató­beszédét. A megyei tanács elnöke ün­nepi beszédében szólt a Kos­suth és városunk, megyénk kö­zötti kapcsolatról, a politikus életművéről. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az iskolát kulturális, sport- és egyéb területen elért teljesít­ményei méltóvá teszik Kossuth nevének viselésére. Kossuth fi­gyelemmel kísérte és jól ismer­te a Veszprém megyei politikai viszonyokat, eseményeket. A vármegyei közgyűlési jegyző­könyvek tanúsítják, hogy Kos­suth politikai szereplése je­lentős befolyást gyakorolt megyénk és a város politikai közéletére, ennek reformkori megélénkülésére. Felesége, Meszlényi Judit (Meszlényi Já­nos kisbirtokos lánya) családi kapcsolatok fűzték révén megyéhez. Végezetül István Já­­­nos elmondta: — A névadás nem pusztán az eredmények elismerése, kö­telezettségeket is jelent az is­kolaközösség számára. Egy új hagyomány teremtését, a név­adó munkásságának felbe­csülhetetlen, korszerű értékei­nek beépítését a helyi nevelés rendszerébe. A névadói beszédet követő­en a tanulók Kossuth-dalokat énekeltek, majd a patronáló katonai alakulat zászlót ado­mányozott az iskolának. Az ünnepély után a diákok és a vendégek megtekintették az 1848-as kiállítást, amit Ve­ress D. Csaba történész segít­ségével állítottak össze. A névadó arcképét Fülöp veszprémi művész festette. Lajos: A tanulók ez alkalomból készült munkáit — 64 történelmi és 60 irodalmi pályázatot — tanárok­ból álló szakmai zsűri értékel­te. Ülést tartott a SZOT elnöksége Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. A testü­let megvitatta a november vé­gére tervezett országos szak­­szervezeti tanácskozással kap­csolatos tartalmi, szervezeti és tervezési tennivalókat. Az el­nökség a tanácskozáson ki­alakított álláspontját, javasla­tait a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa legközelebbi ülé­se elé terjeszti. A testület szombaton folytatja munkáját. A bős-nagymarosi erőmű megépítése mellett szavaztak a képviselők Befejezte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka A bős-nagymarosi beruházás helyzetéről szóló kormánytájé­koztató feletti vitával folyta­tódott pénteken az Országgyű­lés őszi ülésszaka. A vita előtt a négy érintett állandó bizott­ság előadója foglalta össze az ülésszakot megelőző testületi viták tapasztalatait. Elsőként Berdár Béla (Pest megye, 25. vk.), a Pilisi Álla­mi Parkerdőgazdaság főigaz­gatója a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság ne­vében javasolta: az Ország­gyűlés a kormány beszámoló­ját vegye tudomásul, vonja le az ügy tanulságait, s határoz­za meg a kormány számára a további építkezés és az üze­meltetés feltételeit. Meggyőződését fejezte ki, hogy az építkezés részbeni le­állítása nagyban befolyásol­hatja a szomszédos országok­hoz fűződő kapcsolatainkat, csökkentheti kormányunk hite­lét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország közvéleménye most döntést vár a Parlament­től, amelynek olyan helyzetben kell állást foglalnia, amikor a vízlépcső ügyében minden lé­nyeges kérdés már korábban eldőlt. Ezért a településfejlesz­tési és környezetvédelmi bizott­ság elfogadta a tájékoztatót azzal, hogy következtetéseit és követelményeit, a környezetvé­delemmel és a településfejlesz­téssel összefüggő feltételeket meghatározza a kormány szá­mára. A bizottság a kormányt ar­ra kéri, hogy a jövőben min­den olyan nagy beruházás ügyében, amely a természet jelentős átalakításával jár, nagy nemzetközi elkötelezett­ségeket és anyagi terheket ró a népgazdaságra, érdemi tár­sadalmi vitát követően döntse­nek. Az állásfoglalás ismer­tetésének e pontjánál Berdár Béla megjegyezte, hogy a ma­ga részéről ilyen vállakozásnak ítéli a Bécs-Budapest világki­állítást is, amellyel kapcsolat­(Folytatás a 2. oldalon) Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka október 7-én a Parlamentben. Mai számunk tartalmából: Mikor jön az új Trabant? (4. oldal) Esélyazonosság (4. oldal) István király tragikus vétsége (5. oldal) A barátság szálaival (5. oldal) Akupunktúrás tanácskozás (8. oldal) Nagyüzemben, háztájiban címmel képriportot közlünk a 4. oldalon. Fotónkon: a silótér takarmányát traktorok tömörítik a bakonyszentkirályi ttsz-ben. Jól halad a vetés és a betakarítás A mezőgazdasági szervezési bizottság ülése Az időszerű munkák helyze­tét tekintette át pénteki ülésén a megyei tanács mezőgazda­­sági szervezési Semsei Györgynek, a bizottság a­ megyei tanács elnökhelyettesének be­vezetője után dr. Gáncs Lajos osztályvezető értékelte a nagy­üzemekben folyó munkát. Az összegzőből kitűnt, hogy a gaz­daságok - kihasználva a ked­vező időjárást — nagyobb se­bességre váltottak, lendületes a vetés, ütemes az őszi érésű termények begyűjtése. A repce és a kalászosok ve­tése — a búza kivételével — gyakorlatilag befejeződött. búza vetése túljutott az elő­­­irányzott terület egyötödén. Az előirányzott megjelölés az idén külön is hangsúlyozandó, hi­szen az ez évi aratáshoz képest lényeges, csaknem 4 ezer hek­tár területcsökkentést takar. A­hogyan lehetséges ez kérdés­nek az a magyarázata, hogy a termelés költségei 35, 40 má­zsás hektáronkénti hozam ese­tén egyszerűen nem térülnek meg. Így ezek a gazdaságok vagy fölhagynak a búza ter­mesztésével, vagy lényegesen csökkentik termőterületét. búzáról szólva az is figyelem­­­re méltó, hogy azok a gazda­ságok, amelyek saját termésű vetőmagot használnak, azt a vetés előtt minőségi vizsgálat­nak vonják alá. Nagyon lénye­ges ez az óvatosság. A kedve­ző dolgok közé tartozik az is, hogy lucernatelepítés 20 szá­zalékkal nagyobb területen történt az eredetileg tervezett­nél. Alig néhány hektárnyi a lá­bon álló napraforgó. A szep­tember végi helyzethez képest is csökkent a termés. Számot­tevően alatta van a hektáron­kénti 16 mázsának. A megyei tanács illetékes osztálya egyéb­ként mérleget készített a me­gye gazdaságait ért aszálykár­ról. A terméskiesés mintegy 350 millió forinttal rövidítette meg nagyüzemeinket! Az aszály a takarmánynövényeket külö­nösen érzékenyen érintette. Na­gyon alacsony a silókukorica hozama, még nagyobb gondot jelent annak gyenge béltartal­ma, amit jórészt majd abrak­kal kényszerülnek kiegészíteni. A lesilózott terület nagyobb a tervezettnél. A látszólagos el­lentmondás nyitja az, hogy a legreménytelenebb, eredeti­leg szemesnek szánt kukorica egy részét silónak tudják csak hasznosítani. A szemeskukorica betakarítása egyébként a te­rület 15 százalékánál tart. A burgonya fölszedéséből alig 30 hektárnyi van hátra. A termés jobb képet mutat az előzetesen becsültnél. A cukor­répa betakarítását még nem kezdték meg. Az idén különö­sen értékes takarmányki­egészítőhöz jutnak a répater­mesztők. Utalunk itt a termés zöld részére és a cukorgyári melléktermékre, nevezetesen a nedves répaszeletre és a me­laszra. Az előjelzés szerint a termelők hektáronként 300 mázsa fölötti gyökérterméssel számolhatnak. A nagyüzemi ültetvényekben a szőlő szüretelése túljutott az 50 százalékon. Az ismételt eső­zés után a bogyók rothadása felgyorsult. Ezért a bizottság ülésén hangsúlyozták: a szü­ret késleltetésének nincs he­lye. Ugyancsak vissza-vissza­­tért az állattartó gazdaságok takarmánypozíciója. Mivel az üzemek készlete eltérő, egy­fajta lehetőség a gazdaságok egymás közötti együttműködé­se. Az is szóba került, hogy nyerhet vele a megye, ha a búzából tavasszal fölszabadult területet majd kukoricával hasznosítják. Viszont az már most figyelmeztető, hogy ismé­telten jelzik az állattartók: romlik a GMV takarmánykeve­rékeinek minősége, gyengül belta­rtalma.

Next