Napló, 1988. október (Veszprém, 44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

VILÁGHÍRADÓ Hazánkba érkezett Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, kísére­tében Anatolij Gribkov hadse­regtábornokkal, az egyesített fegyveres erők törzsének főnö­kével vasárnap hazánkba érke­zett. Mindketten részt vesznek a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői kato­nai tanácsának hétfőn Buda­pesten kezdődő 38. ülésén. Viktor Kulikovot és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Kárpá­ti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter fogadta. NEW YORK ter Várkonyi Péter külügyminisz­szombaton New Yorkban tárgyalt Rudomir Loncsar jugo­szláv külügyminiszterrel. A megbeszéléseken egyetértettek abban, hogy a két szomszédos ország közötti kapcsolatok ba­rátiak, rendezettek és lendüle­tesen fejlődnek. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott eszmecserén megkü­lönböztetett figyelmet fordítot­tak az európai együttműködé­si folyamat témájára, és mind­ketten állást foglaltak le a bécsi utótalálkozó mielőbbi, sikeres befejezése mellett. A magyar külügyminiszter ugyancsak szombaton, a New York-i székhelyű Kelet-nyugati Biztonsági Tanulmányok Inté­zetébe látogatott és az intéz­mény szervezésében kerekasz­­tal-beszélgetésen vett részt. Ér­deklődéssel fogadott tájékozta­tót adott a magyar külpoliti­ka jelenlegi törekvéseiről, ki­emelve a hagyományos fegy­verzet európai leszerelésének beindításával kapcsolatos vá­rakozásainkat. MOSZKVA Tatai Ilonát, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Taurus gyár vezérigazgatóját szombaton Moszkvában fogad­ta Nyikolaj Szljunykov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára. A szívélyes légkörű találkozón tájékoztat­ták egymást az MSZMP KB és az SZKP KB legutóbbi ülésé­ről, véleményt cseréltek a ma­gyar-szovjet gazdasági kap­csolatok fejlődésének néhány kérdéséről. Megállapították, hogy az át­alakítás, a szocialista társada­lom megújításának folyamatá­nak problémáit az MSZMP és az SZKP hasonlóan közelíti meg, s ez biztos alapot teremt az átfogó együttműködés fej­lesztéséhez, az együttműködés új szintre emeléséhez. Hang­súlyozták, hogy következetesen meg kell valósítani a júliusi legfelsőbb szintű magyar—szov­jet találkozón született megál­lapodásokat. Véleményt cseréltek a kétol­dalú gazdasági együttműködés időszerű kérdéseiről is, egye­bek között arról, milyen sze­repet játszanak a két ország vállalatai a termelési kooperá­ció és az új típusú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításában. A találkozón jelen volt Ba­rabás János, a Magyar Nép­­köztársaság moszkvai ideigle­nes ügyvivője. ÚJDELHI Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök december 12-én ötnapos hivatalos látogatásra Kínába utazik. A hírt az UNI indiai sajtóügynökség jelentet­te be szombaton Új-Delhiben. Az NNI szerint Radzsiv Gandhi a kínai vezetőkkel, köz­tük Teng Hsziao-pinggel első­sorban a kétoldalú kapcsola­tok fontos kérdéseit vitatja meg. HANOI Pénteken elhunyt Truong Chinh, a Vietnami Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak volt főtitkára, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának volt elnöke — jelentették be Hanoiban. A kiemelkedő vietnami ve­zetőt, aki 1987 óta a VKP KB főtanácsadójaként dolgozott, 81 esztendős korában agyvér­zés érte. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa soron kívüli ülése Szombaton soron kívüli ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Ennek napirendjén az államéletet érintő személyi kérdések szerepeltek. A 79 éves Andrej Gromiko, aki egy nappal korábban az SZKP Központi Bizottságának ülésén nyugdíjba vonulási szán­dékára tekintettel kérte felmen­tését a politikai bizottsági tag­ság alól, szombaton a küldöt­tektől kérte, hogy mentsék fel a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöki tisztéből. Ezt funkciót Gromiko 1985 óta töl­­­tötte be. A küldöttek eleget tettek az idős politikus kéré­sének. Helyébe Mihail Gorba­­csovot, az SZKP KB 57 éves főtitkárát választották meg, aki a jövőben a két tisztséget egyidejűleg fogja betölteni. Megválasztása után rövid beszédet mondott Mihail Gor­bacsov, megköszönve a képvi­selők bizalmát. Beszédében hi­tet tett az átalakítás program­jának megvalósítása mellett. Mint hangoztatta, ma a gya­korlati tetteken van a sor, ezt várja az ország közvéleménye minden szinten a vezetéstől. Gorbacsov a továbbiakban ki­jelentette: személyes feladatá­nak is tekinti, hogy a tanácsok valódi néphatalmi szervekké váljanak, s érvényesüljön a jogok és kötelességek ésszerű megosztása a párt-, a tanácsi és a gazdasági szervek, a tár­sadalmi szervezetek között. Beszédében külön méltatta elődjének, Andrej Gromikónak az érdemeit. Gromiko — mint Gorbacsov rámutatott : sok évtizedes pályafutása alatt min­den tisztségében eleget tett a rábízott feladatoknak. A kül­döttek nagy tapssal jelezték, hogy egyetértenek tevékenységének meleg Gromiko hangú méltatásával. Változás történt a sőbb Tanács Elnöksége Legfel­első elnökhelyettesi feladatkörében is. Pjotr Gyemicsev, aki eddig az első elnökhelyettes volt, szintén kérte nyugdíjaztatását, és felmentését. A szovjet tör­vényhozás eleget tett kérésé­nek, s helyére Anatolij Lukja­­novot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját válasz­totta meg. Ezután — mint az a szov­jet televízió által az ülésről készített összefoglaló tudósítás­ból kiderült - Nyikolaj Rizskov kormányfő lépett a szónoki emelvényre, s a kormány át­alakítására tett több javasla­tot. Elmondta, hogy Alekszej An­tonov miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó KGST- képviselője életkorára teki­­­nt­­tel kérte, hogy mentsék fel megbízatása alól. Rizskov rö­viden méltatta Antonovnak a kormányban végzett munkáját, s javasolta a küldötteknek, hogy tegyenek eleget a trés­nek. Egyidejűleg javasolta, hogy Nyikolaj Talizint bízzák meg a kormányban eddig Antonov ál­tal ellátott feladatok elvégzé­sével. Mindezekre tekintettel, kérte a törvényhozást, hogy mentsék fel Talizint a minisz­terelnök első helyetteseként végzett munkája és a kormány szociális fejlesztési bizottságá­ban betöltött elnöki megbíza­tása alól. Rizskov a továbbiakban in­dítványozta, hogy Alekszandra Birjukovát, aki eddig az SZKP KB titkára volt, s pénteken a KB PB póttagjává választot­ták, nevezzék ki miniszterelnök­helyettessé és bízzák meg kormány szociális fejlesztési bi­­­zottságának vezetésével. Ezután a kormányfő javasol­ta, hogy mentse fel a Legfel­sőbb Tanács Viktor Csebriko­­vot az állambiztonsági bizott­ság (KGB) elnöki megbízatá­sából. Csebrikovot, aki a Po­litikai Bizottság tagja, pénte­ken KB-titkárrá választották és megbízták a jogpolitikai bi­zottság vezetésével. Helyére Vlagyimir Krjucskovot javasol­ta. A szovjet törvényhozás a Nyikolaj Rizskov által előter­jesztett személyi javaslato­kat egyhangúlag elfogadta. A kormányban végrehajtott változásokról szóló szavazással a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa befejezte soron kívüli ülésszakát. Kolozsvári állásfoglalás Kolozs megye és Kolozsvár vezető tanácsi testületeinek megítélése szerint a kolozsvá­ri magyar főkonzulátus „tevé­kenysége során megszegte a működési normákat és elveket, megengedhetetlenül eltért diplomáciai szabályoktól, kül­­­detésétől és hatáskörétől ide­gen kérdésekkel A főkonzulátus a foglalkozott­ nemzetközi jog normáinak megszegésével nem járult hozzá a két ország barátságának és együttműkö­désének fejlesztéséhez.” Az ál­lásfoglalást pénteken hozták meg Kolozsváron, s minderről a központi román lapok szom­baton számoltak be. A Kolozs megyei néptanács és a kolozsvári városi népta­nács együttes ülésén a részt­vevők kifejezésre juttatták meg­elégedésüket azzal a „telje­sen jogos intézkedéssel” kap­csolatban, amelynek értelmé­ben a román állam és kor­mány 1988. július 1-jei hatál­­­lyal bezáratta a kolozsvári ma­gyar főkonzulátust. A résztve­vők úgy ítélték meg, hogy „ezt a döntést már korábban meg kellett volna hozni, miután Ro­mánia m­ég 1985-ben elhatá­rozta a debreceni román fő­konzulátus tevékenységének beszüntetését”. Az együttes ülést „mintegy válaszként hívták össze azokra a beadványokra, amelyeket számos állampolgár fogalma­zott meg, kérve, hogy számol­ják fel a Magyar Népköztár­saság kolozsvári főkonzulátu­sát, amely megszegte a műkö­dési normákat, idegen kérdésekkel hatáskörétől foglalko­zott". A tanácskozáson a fel­­szólalók hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a ko­lozsvári főkonzulátus fennállá­sa óta „rendszeresen megszeg­te azokat a diplomáciai nor­mákat, amelyek a szocialista országok viszonyát jellemzik". A központi lapok beszámolói szerint a néptanácsi képviselők tudomást szereztek arról, hogy a Magyar Népköztársaság is­mételten a főkonzulátus meg­nyitására törekszik. „A nép­tanácsi képviselők teljességgel indokolatlannak tartják ezt a kérést." Ezért az együttes ülés részvevői egyhangúlag azzal a kéréssel fordultak a román párt és állam vezetéséhez, hogy ne teljesítse a Magyar Népköztársaságnak a kolozsvá­ri főkonzulátus visszaállítására vonatkozó kérését - írták a szombati román lapok. Villáminterjú: Égetően fontos téma Lapunk első-második olda­lán beszámoltunk arról, hogy szombaton véget ért az a veszprémi szakmai-tudományos konferencia, amelyen a közélet tisztaságának kérdéseiről cse­rélték ki tapasztalataikat a ha­zai jogalkalmazás ifjú dolgo­zói. A mintegy 100 résztvevő­ből kettőt — dr. Fodor Mártát (23 éves, fogalmazó, Eszter­gom, városi ügyészség) és dr. Darák Pétert (25 éves, jelen­leg sorkatona, fogalmazó, Za­laegerszeg, városi ügyészség) - kértük fel az alábbi beszél­getésre. — Mennyire aktuális a ta­nácskozás szervezői által vá­lasztott téma? F. M.: — Nem egyszerűen aktuálisnak, hanem égetően fontosnak nevezném. A mai gazdasági, társadalmi gondok egyre inkább kitermelik a köz­élet tisztaságát veszélyeztető, a megsértésére ösztönző körül­ményeket. Nem véletlenül fog­lalkoztam magam is a korrup­cióval előadásomban, hiszen az ilyen ügyek száma is foko­zatosan emelkedik napjaink­ban. D. P.Én részben máskép­pen ítélem meg. Hogy a köz­véleményt ilyen élénken foglal­koztatja, tiszta-e a közéletünk vagy sem, annak nem kis ré­sze van a tömegkommuniká­cióból mostanában áradó anyagoknak a különböző vis­­­szaélések büntetőügyeiről. Ki­rakatpereknek nevezném eze­ket, amelyek politikai megfon­tolásból kapnak széles nyilvá­nosságot azért, hogy a válto­zások szelét érzékeltessék. Az effajta nyilvánosság azonban a jövőben tartóssá kell, hogy váljék. Persze, a korrupciós ügyek száma, ez tény, valóban emelkedik.­­ Mi lehet ennek az oka? D. P.: — Modernizációs idő­szakban vagyunk ma, egy el­avult intézményrendszer gátolja a társadalmi reálfolyamatokat. Ezek a reálfolyamatok azonban megpróbálnak áttörni, akár korrupcióval is. Például a má­sodik gazdaság kialakulása is ilyen jelenség volt, de a jog­­alkalmazás elítélte, gátolta. Aztán valamennyire, ha fele­másan is, mégis kifejlődött, és mindjobban bebizonyosodik, hogy haladó jelenség. A kor­rupciót tehát okaival együtt kell vizsgálnunk. — Úgy tűnik, sokféle véle­mény jellemezte a konferen­ciát. Mi az, amiben vitán fe­lül egységes álláspont alakult ki köztetek? F. M.:­­ Az összejövetel egyértelmű hasznossága. Az ország minden megyéjéből jöt­tek kollégák, hogy nagyon őszintén, jobbító szándéktól vezérelve tájékoztassanak és tájékozódjanak. A tapasztala­tok átadása, átvétele volt az egységes cél. D. P.:­­ Hiányt pótló sze­repe van az ilyen fórumoknak. Az egyetem utáni posztgradu­ális képzés szinte teljesen hiányzik Magyarországon. A féltudományos-félgyakorlati is­meretszerzés tanácskozása volt ez a veszprémi. - Elégedettek vagytok szervezéssel, a vendégszeretet­­­tel? F. M.: - Kitettek magukért a szervezők. De a legfonto­sabb, hogy színvonalas elő­adásokat hallhattunk. D. P.: — Elégedett vagyok a vendéglátással. Külön örültem, hogy színházba is el tudtam menni. Élvezetes volt Spíró Imposztorának bemutatója. Jól éreztem magam. B. A. Z. 2 - NAPLÓ - 1988. október 3., hétfő Grósz Károly és Straub F. Brúnó táviratban üdvözölte Mihail Gorbacsovot Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Minisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­n­nöke táviratban fejezték ki jókívánságaikat Mihail Gorbacsov­­nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtit­kárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása alkalmából. Az új szovjet államfőnek kül­dött üzenetben további sikereket kívántak az átalakítás, a de­mokratizálás következetes folytatásához. A közélet tisztaságának fokozása sürgető feladat (Folytatás az 1. oldalról) ügyész beszéde zárta a veszp­rémi szakmai-tudományos kon­ferenciát. Mint mondotta, az együttes cselekvés első és alapvető lépése az együttgon­dolkodás. Megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a konfe­rencia elérte minimális célját, komplex, feltáró munkáját va­lóban az együttgondolkodás, a viták során kialakítandó, egységes megítélés igénye jel­lemezte. S ezáltal a másik, na­gyobb célhoz is közelebb vitt a tanácskozás, mert tanulsá­gai a mindennapi munka so­rán felhasználhatóak a közélet tisztaságának fokozottabb vé­delmére. Kiemelte, hogy sürge­tő a várakozás a jogalkotás­sal szemben is, mert a szabá­lyozás elmarad a társadalmi, politikai változások üte­métől. Hozzátette azonban, hogy nincs végső jogszabályi megoldás, azt csak tudatunk szívós átalakítása, átformálá­sa jelentheti. Az országos múzeumi és műemléki hónap megyei megnyitója (Folytatás az 1. oldalról) Majd a község lakóihoz for­dult: — Tisztelettel kérem Va­­nyola lakosságát, fogadják gondoskodásukba a falu nagy szülöttének emlékét és szelle­mét, szolgálja a múzeum és könyvtár a közösségi szellem gyarapodását. A múzeumi és műemléki hó­nap kapcsán a megyei ered­ményekről, gondokról többek között a következőket mondta Rostási József:­­ Simon István bazsi, Nagy László iszközi em­lékháza mellett mostantól vanyolai Vajda Péteré is bizo­n­nyítja Veszprém megye affini­tását a régi értékek iránt. Je­lenleg több mint 80 múzeum működik területünkön. Az em­lítetteken kívül az utóbbi évti­zedben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a balácai ró­mai kori villa, a nagyvázsonyi postamúzeum, Pápán a patika­­múzeum, és a felújított kékfes­tőmúzeum. Balatonfüreden ez évben több milliós ráfordítás­sal megszépült a Jókai-villa, Badacsonyban javában tart a Szegedy Róza-ház és a Kisfa­ludy Sándor-múzeum felújítá­sa. A műemlékekről a követke­zőket mondotta a szónok: — Megyénk történelme 1098 vé­dett épületet hagyott az utó­korra. Ezek közül egyharmadá­­nál többet 1976 óta újítottak fel, de: „177 műemlék épület felújítása még nyomja lelkün­ket, költségvetésünket". Végül a szónok megnyitotta az országos múzeumi és mű­emléki hónap megyei esemény­­sorozatát. A beszéd elhangzása után több társadalmi szervezet ne­vében nemzetiszín szalagos ko­szorúkat helyeztek el az emlék­ház falán, majd dr. Molnár At­tila, a megyei tanács-vb mű­velődési osztályvezetője a mú­zeumi és műemléki hónap meg­újítása alkalmából kitüntetése­ket adott át. Idorváthné Harmat Beáta muzeológus (Zirc) és Róka La­jos múzeumi fotós (Veszprém) a Szocialista Kultúráért kitün­tetést kapta. Egy személy Kiváló Munká­ért, három Miniszteri Dicséret kitüntetésben részesült. Ezt követően a jelenlévők megtekintették a néprajzi és az irodalmi kiállítást. Az előbbit Lackovits Emőke, az utóbbi. dr. Praznovszky Mihály vezeté­sével készítették el. A muzeológusok munkáját régi tárgyak, dokumentumok átadásával segítették: Németh Tibor evangélikus lelkész, va­lamint Kovács Béláné, Vajda Dánielné, özv. Vajda Kálmán­ná, Péntek Dénesné helybéli polgárok. A két kiállítás és a könyvtár megtekintése után Vajda Péter vanyolai mellszobránál adtak műsort az úttörők, majd koszo­rúzás következett. A vanyolai művelődési ház­ban Hellner Tibor, a csóti kö­zös községi tanács elnöke mon­dott köszöntőt. Ezt követően a TIT Váci Mihály Irodalmi Szín­pad tagjai színvonalasan és hatásosan tolmácsolták Vajda Péter műveit. Fenyő István egyetemi tanár Vajda Péter életútját méltatta tartalmas előadásában. Hu­szár János helytörténész a mő század végén kezdődött Veszp­rém megyei Vajda Péter-kul­­tuszról tartott érdekes elő­adást. A Csóton folytatódott ünnep­ségnek két emlékezetes pilla­nata volt. Holp József szarvasi Vajda Péter Gimnázi­a­um igazgatója értékes könyve­ket ajánlott fel a vanyolai em­lékházi kiállítás részére. Né­meth Tibor lelkész pedig dr. Fabiny Tibor professzornak, az Evangélikus Múzeum igazgató­jának üdvözletét és köszönetét tolmácsolta a vanyolai emlék­ház avatása alkalmából. H. Gy. Ülésezett a várpalotai (Folytatás az 1. oldalról) sabb diétás, rozstartalmú ter­mékek fogyasztására kívánja a vállalat „rávenni" egyrészt a fogyasztókat, másrészt keres­kedelmi partnereit. A magas rozstartalmú termékeik közül a legjellemzőbb a bakonyi barna , a Rákóczi lenmagos és a Graham-kenyér, de gyárta­nak Erzsébet, valamint fran­cia kenyeret is. Ebben az év­ben befejezték a Sió-zsemle gyártását, s áttértek a vizes­zsemléhez hasonló jellegű Mol­nár-zsemle gyártására. A gyár termékeinek minősége az új üzem átadása óta lényegesen javult, mindezt a megyei állat­egészségügyi és élelmiszer-el­lenőrző állomás is igazolja. Az üzem legfőbb hogy sokan elmennek gondja, tőlük, évenként szinte minden máso­dik dolgozójuk kéri a munka­könyvét. Éppen ezért különös gondot fordítanak a sütőipari tanulók képzésére. Jelenleg 16 diákot képeznek ki erre a szakmára. segédmunkások létszámhiányukat képzésével igyekeznek pótolni, bár ezek­nek a dolgozóknak az egyhar­­mada már próba-, illetve be­tanítási idő alatt megválik tő­lük. A hozzászólók közül jó néhá­nyan a pékáruk minőségére panaszkodtak, s hiányolták a sóskiflit, amelyet az új gépen nem két előállítani, az üzem­vezető szerint. Ősi tanácselnö­ke nem először kifogásolta már a késedelmes szállítást, to­vábbá annak a véleményének adott hangot, hogy ha nem lesz változás a minőségben, máshonnan fogják megrendel­ni a kiflit és a zsömlét. A vár­palotaiaknak is ez volt a vé­leménye: legyen most már va­lóban verseny az üzemek kö­zött. Csővári János tanácsel­nök összefoglalójában hangsú­lyozta, hogy nem mindig gyár hibás egy-egy rosszul si­­­került kenyérért, hanem a bol­ tanács tokban nem tudják megfelelő­en tárolni a különböző kenyér­féléket. A testület rendeletet alkotott az ügyfélfogadásról, mely sze­rint a tanácsiak november 1- től szerdán 8.18, pénteken 8- 13.30 között várják az ügyfe­leket, ugyanis ezen a két na­pon valamennyi dolgozójuk bent lesz munkahelyén. Ugyan­csak rendeletet alkottak Várpalota Városért érem alapí­­­tásáról. A kiváló művész, Bor­sos Miklós érmét minden év­ben hárman kapják majd meg a Várpalotai Napok alkalmá­ból. Személyi kérdésekben is dön­tött a testület: felmentették az igazgatási osztály Müllerné dr. Hradszky vezetőjét, Erzsé­betet tisztségéből (a balaton­almádi tanács vb-titkára lett), helyére kinevezték dr. Becságh Lászlót, aki eddig a szervezési és jogi osztályt vezette. Az ő helyére Péter Istvánná került.

Next