Napló, 1989. december (Veszprém, 45. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-16 / 297. szám

„Hirdetek nektek nagy Reformkoncert - az evangéliumok jegyében Veszprém Város Vegyeska­rának minősítő hangversenye után a karácsonyi koncertről beszélgettem a kórustagokkal. Nem azt tartották fontosnak elmondani, mily zenével töltik meg az ünnepi közönség lel­két. Az új plakátot hangsúlyoz­ták, mely egyedi a maga ne­mében. Az idei év az első, hogy a hangversenyt hirdető lapra a párizsi Notre-Dame gótikus rózsaablaka kerülhe­tett. Pedig ez a plakát nem is merész. * Merész lesz viszont a veszp­rémi karácsonyi koncert de­cember 20-án, szerdán 19 óra­kor a vegyipari egyetem aulá­jában. Merész annyiból, hogy hatalmas feladatra vállalkoz­nak az énekesek és zenészek: összefüggő karácsonyi törté­netet hallhatunk, s láthatunk ezen az estén. Nem tévesztet­tem el, látni is fogjuk, hiszen aprólékos forgatókönyv bizto­sítja a történet összképét. Fény és sötét, zene és szöveg egy­sége adja az ámulatba ejtő hatást. * Egyik ámulatból a másikba esem magam is, mikor elol­vasom a szövegkönyvet. Hi­szen ilyen még nem volt. Rész­leteket hallhatunk az evangé­liumokból Simon Aladár, a Petőfi Színház színművésze­kezdve, hogy „egy gyermek születik nekünk”, a „földön bé­kesség és az emberekhez jó­akarat”, egészen odáig, hogy hallgatónk „menj, mondd el hegyeken, völgyeken és min­denütt, hogy megszületett!" A szövegbe vannak gondo­san beágyazva a Kodály-, Durante-, Praetorius-, Bárdos­­dalok, melyeket Veszprém Vá­ros Vegyeskara és utánpótlás­kórusa, a Vetési Albert Gim­názium Vegyeskara szólaltat meg. Mert mi volt idáig? Fellép­tek a kórusok, elénekelték mű­sorszámaikat és a lelkes kö­zönség visszatapsolta Kodály Esti dalát. De az idei kará­csony más lesz, mint a többi. A szöveg és zene szívünket járja majd át. Hatni fog, hinni tanít, lelkünket mossa. Meg­érint, bennünk lesz. A kórusirodalom zenei ké­peinek összeállítása Erdélyi Ágnes karnagyban merült fel; maga szerkesztette a koncert e részét. Az énekeseknek a közönséghez csupán egy a ké­rése, hogy az énekszámokba és közbe ne tapsoljanak, ne törjék meg a szerkesztett egy­séget. Új lesz a koncert any­­nyiban, hogy a jelenlévő hall­gató szövegpéldányt talál majd székén, és a zene mellett fi­gyelemmel kísérheti a prózát is. Szünet után G. F. Händel Concerto grossóját és J. S. Bach Karácsonyi oratóriumát a vegyes kórus mellett a Veszp­rémi Szimfonikus Zenekar ad­ja elő, Jármai Gyula vezényle­tével. Fellépnek: Kovács Bri­gitta, Kovács Annamária, Ger­­desics Ferenc és Klézli János szólisták. * „Hirdetek nektek nagy örö­met, amely az egész nép örö­me lesz." Nem volt hasonló hangverseny megyénkben. Im­már, hogy elértük, s felnőttünk a feladathoz, a karácsonyhoz. Mert a szent születését közö­sen ünnepelhetjük. Hosszú, keserves évek ve­zettek az idei karácsonyig. Szótlanul, beletörődve hor­doztuk keresztünket. De eljött az idő, s lerázhatunk ma­gunkról minden kint, kötelé­ket. * „Kelj fel és járj!” Balla Emőke Adventi ifjúsági istentisztelet Veszprémben A Református Ifjúsági Szö­vetség kezdeményezésére, egy időben az ország négy egye­temi városában, köztük Veszp­rémben, adventi ifjúsági is­tentiszteletet tartottak. Négy évtized után először teremtőd­tek meg a feltételei annak, hogy a református egyház képviselői személyesen felke­ressék az egyetemeket, a kö­zépiskolákat, és kapcsolatot teremtsenek a diáksággal. A pedagógusok örömmel vették az egyház közeledését, mert érzik, hogy a fiatalok igénylik azt a biztonságot, bizonyossá­got, elkötelezettséget, ami közvetlen célja egy ilyen evan­­gélizációnak. A kezdeményezés - amint azt Vajna Lajos, a veszprémi gyülekezet lelkésze elmondta -, nem az egyház építését célozta meg elsődlegesen, ha­nem a fiatalok gondjait tart­ják fontosnak, mert a materia­lista világszemlélet egyoldalú­an degradálta az embert az anyag szintjére, és nem tud­ta megragadni azt, ami sokkal több ennél az emberben. Az ifjúságnál ma gyakran fel­színre tör az erkölcsi nevelés hiánya. Advent, a keresztény hit ta­nítása szerint Jézus Krisztus eljövetelének várása, de egy­ben az újrakezdést is jelenti. Albert Schweitzer megfogal­mazása szerint „Akik megta­nulják Isten igéjéből az élet tiszteletét és az ember életét, a magukét, és másokét is ér­tékén kezelik.” Minden bizony­nyal ez a gondolat érintette meg azokat a fiatalokat is, akik első alkalommal hallgat­ták Szilágyi Pál lelkész ige­hirdetését ezen az estén. Vida András képes tudósítása Negyven év után először Misszió a tévhitek ellen Novák Ferenc tánctörténeti órája Csopakon József álma: „Az én kévém fölkelt, és állva is maradt, a ti kévéitek pedig körülálltak, és leborultak az én kévém előtt.” Mózes könyve, 37. feje­zet. Szép, tágas, impozáns tor­nateremmel gazdagodott a csopaki általános iskola. Ki gondolná, hogy rendhagyó történelemóra megtartására is alkalmas. Igaz, a magyar tánc múltját, fejlődését, sajá­tos tagolódását idézte meg a tanár-koreográfus Novák Fe­renc érdemes művész. Nem­csak szóban: három pár tán­cos, a Honvéd Művészegyüttes tagjai és a Hegedős zenekar közreműködésével elevenedtek meg ezer év táncának és mu­zsikájának jellegzetes motívu­mai. Élménydús szombat délután­ra emlékeznek vissza a csopa­ki Kaláris Táncegyüttes tagjai, a jelenlévő gyerekek és fel­nőttek. Levél a táncszínházi varázslatról Boksay Györgynét, a hír­neves csopaki gyermektánc­együttes vezetőjét faggattam: - h­ogyan sikerült az ország, sőt Európa egyik legkitűnőbb koreográfusát csopaki vendég­­szerepléshez megnyerni. (Hi­szen - gondoltam - rendkívül elfoglalt ember Novák Fe­renc: Budapesten a nagy hírű Honvéd Művészegyüttest veze­ti. Gyakran készít filmkoreog­ráfiát, így Jancsó Miklós alko­tásaihoz is. Évente produkál egy táncszínházi előadást Hol­landiában a Nemzetközi Folk­lór Táncszínházban. Művészete nemcsak Európában ismert, hanem a Távol-Keleten is. Ta­vaszi találkozásunk idején friss dél-koreai élményeit mesélte.) — Talán féltem volna is meg­hívni a Mestert. Ő volt annyira kedves, hogy felajánlotta Cso­paknak a tánc történeti tago­lódásának elmondását, bemu­tatását. — Hogyan? Régebbi a kap­csolatuk? — Amikor a Honvéd Együt­tes Novák Ferenc vezetésével a veszprémi Petőfi Színházban vendégszerepelt, kollégáimmal, s a szülőkkel azonnal szervez­ni kezdtük, hogy a csopakiak is részesei lehessenek az él­ménynek. 73 felnőtt és gyerek utazott Veszprémbe, pedig másnap tanítás volt. Az isko­lában, baráti körökben pedig napokig téma volt az előadás. Mindannyiunkat megrázott. Ek­kor ragadtam tollat és meg­köszöntem Novák úrnak és együttesének a ritkaszép tánc­­színházi varázst. A levélben emlékeztettem néhány régebbi találkozásunkra, közös mun­kánkra. Például: egy héten át filmezhettek a Kaláris tánco­sai az akkori Novák-együttes­­sel, a Biharival. Erre a levélre nemcsak válaszolt a Mester, hanem felajánlotta a rendha­gyó történelemórát, amit ter­mészetesen örömmel elfogad­tunk. — Ha kéznél van a levél, szívesen idéznék belőle. Boksayné Éva előkereste a levelet, amelyben felső tagoza­tos gyerekeknek és felnőttek­nek „szívesen tartok rendha­gyó történelemórát, 3 pár tán­cossal és a Hegedős zenekar­ral". A levél legszebb részét is érdemes idéznem. ..Kedves Éva! Meleg hangú leveled meg­kaptam. Meg is hatódtam. Eb­ben az elvadult világban ke­vesen veszik a fáradtságot, hogy akár egy jó szót is szól­janak, nemhogy még le is ír­ják mindezt. A táncosoknak el­mondtam a levél tartalmát. Nagyon jólesett nekik, köszö­nik." Táncaink európai eredetűek számomra, s gondolom a csopaki hallgatóságra, nem­csak Novák Ferenc eleven, merészen asszociáló előadói stílusa hatott, hanem a sok meglepő információ is. Az át­lagos műveltségű ember azt hiszi, hogy táncainkat, népi táncmuzsikánkat valahonnan a keleti sztyeppékről hoztuk a Kárpát-medencébe. A valóság merőben más: Szent István király és utódai meglepő si­kerrel irtották ki a pogány szo­kásokat, hősi énekeket, rituális táncokat, eredetmondákat. Mi­közben a régit elfelejtették eleink, a nyugatról jött újat megtanulták. A divattáncokat ropva már a XIII. században hasonlóan táncoltak a ma­gyarok, mint Európa más or­szágaiban az olaszok, fran­ciák, németek. Az Árpád-házi királyok korából fennmaradt a karikázó, melyet ma lányok táncolnak. A mai botos tán­cok ősei a kardtáncok. Itáliá­ból származik az ugrás tánc, amely az ország több táján meghonosodott. Később jött a forgós táncok divatja. Az eu­rópai divattáncokat minden nép saját arcához, tempera­mentumához formálta. Ugyan­azokból az alaplépésekből el­képesztően különböző csodá­kat formáltak a népi táncte­hetségek — közölte többek kö­zött a Mester. Érdekes, hogy egyes népek­nél megmaradtak, konzervá­lódtak az európai táncdivatok. Nálunk, magyaroknál, több tájegységben is. Erdélyben kü­lönösen sok, szép, régi tánc fennmaradt a magyarlakta falvakban. A románok is megőriztek régi európai tán­cokat. Arról fölösleges vitat­kozni, hogy melyik nép tán­ca hatott a másikra. Ugyan­azt az európai eredetit őriz­ték meg, saját arcukra min­tázva. A hasonlóságok mellett jellemző különbözőségek is felfedezhetők. A táncosok szépen, köny­­nyedén, és kedvvel illusztrál­ták a különböző korok tán­cait. Kiderült, hogy a csárdás az egyik legújabb táncunk, pe­dig sokan hiszik azt, hogy a régebbiek közül való - hang­súlyozta. Ez a néhány példa is jól ér­zékelteti, hogy Novák Ferenc rendhagyó tánctörténeti órája mennyi tévhitet oszlat el. Novák Ferenc érdemes művész a csopaki általános iskola torna­termében tartotta meg rendhagyó tánctörténeti óráját (A szerző felvétele) Nacionalizmussal vádolták Az előadás után nyílt alkal­mam néhány szót váltanom a mesterrel, akit táncosai Tatá­nak becéznek. - Előadását bizonyára so­kan elolvasnák könyv alakban is. Nem szándékozik kiadni? - Több kiadó is piszkál. Kutatni érdekesebb volt, mert nagyon érdekelt. Csupán neki kéne ülnöm és megirnom. Csak hát az idő. Mindig akad valami halaszthatatlanul fon­tos tennivaló. - Úgy tudom, hogy No­vák Ferenc hosszú évek óta járja a magyarok lakta vidé­keket a Kárpát-medencében. Nemcsak néprajzi gyűjtést vé­gez, hanem rendhagyó törté­nelemórákat is tart. Miért vál­lalta fel ezt a missziót? - Sehol nincs szervezett néptáncoktatás. Négy éve csi­nálom. Rájöttem, hogy min­denütt másként képzelik a magyar tánc eredetét, múltbé­li tagozódását, mint ahogy van. Úgy érzem, kötelességem átadni azt a tudást, amit megszereztem. - Csopak előtt hol tartott tánctörténeti órákat? - Zala megyében, Egersze­­gen, Lentiben. Három nap alatt négyszer léptünk fel. Ha időm engedi, szívesen fogadom a meghívásokat. - Önt többször vádolták nacionalizmussal. Legutóbb mikor? - Nem fogja elhinni. Két évvel ezelőtt 20 oldalas igazo­ló jelentést írattak velem, mert a Honvéd Együttes er­délyi magyar táncokat is szín­padra vitt. A vád az volt, hogy kevés az erdélyi román szám. Akadt főnök, aki mel­lém állt. Ezért nem lett súlyo­sabb következmény. Korábban kaptam pofonokat a táncház mozgalomért, a határon túli táncok gyűjtéséért. Tehetek én arról, hogy a folklór nem is­mer politikai határokat, és hogy a legszebb magyar tán­cokat éppen Erdélyben tán­colják még ma is? Az utóbbi 40 év egyik legnagyobb bűne, hogy nemzedékekkel próbál­ták elhitetni: a magyar folklór­­kincs csak határainkon belül létezik. Ezzel többet pusztítot­tak, mint Trianon. A nemzet természetes azonosságtudatát csonkították meg. A történel­mileg kialakult magyar szelle­mi vagyon egységes egész, amit bűn volt „trianonizálni”. A József és testvéreit próbálják - Veszprém megyében nagy sikere volt a Honvéd Együttes vendégjátékának. Most mire készül Novák Ferenc táncszín­házi társulata? — A bibliai Józ­sef és testvé­rei tragikus történetét próbál­juk. (Mózes könyve, 37. feje­zet. A szerk.) Józsefet meggyű­lölik, elpusztítják testvérei, mert szépeket álmodik. Ez a mai szomorú magyar valóság. Ma itt megölik, a nagy, szép álmokat.­­ Ezt hogyan érti? — Régi ellenzéki barátok for­dulnak egymás ellen. Csúnyán vádolják egymást. Szellemi Balkán lettünk. Belga barátom meglátogatott Budapesten. „Ami nálatok történik, az cso­da.” — üdvözölt. Néhány nap múlva megsokallta a sok pocs­­kondiázást. „Hazamegyek, mert hányingerem van.” — mondta búcsúzáskor. A mi pártoskodásainkon röhög Eu­rópa! Az egyik fél mindent elkövet, hogy N­e Pozsgay Im­re legyen a köztársasági el­nök, miközben nem tudnak nála jobbat javasolni. A má­sik meg történelmünk első sza­bad népszavazásáról próbálta „lebeszélni" a választópolgá­rokat. Abszurdum! Mai értel­miségi életünk József és test­vérei irigységen alapuló, ször­nyű ellentétéről szól. Ezt sze­retnénk eltáncolni a színpa­don ... Horváthy György NAPLÓ - 1989. december 16., szombat -5

Next