Napló, 1990. július (Veszprém, 46. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-02 / 153. szám
Mit akar a Hangya? Kis haszon — nagy forgalom Beszélgetés Hankó Lászlóval, a Hangya Rt. vezérigazgatójával Az idősebbek még őrzik a Hangya-részvényeket. A középkorúak arra emlékeznek, hogy otthonról szaladj át, fiam, a Hangyához lisztért! felszólítással küldték őket a boltba, aminek neve már más volt, de halványan látszottak még régi név festékkontúrjai. A fiaataloknak semmilyen emlékük nincs erről, de van egy részvénytársaság, amelyik nem titkoltan a régi hagyományok felélesztésén munkálkodik. Vezérigazgatója, Hankó László, egyben a Független Kisgazdapárt egyik országos alelnöke. Tapolcai látogatása alkalmával kértem tőle információkat . Az előbb tréfásan azt mondta beszélgetőtársainak: előbb-utóbb kiderül, hogy ebben az országban vagy kisgazda volt valaki, vagy szociáldemokrata. Ön milyen indíttatás alapján csatlakozott a kisgazdákhoz? — A pártban az általános gazdasági ügyekért vagyok felelős mint alelnök. Én az egyetemi évek alatt KISZ-tag is csak fél évig voltam, utána kiléptem, bár feltettem magamban a kérdést: ha itt csak párttagként lehet érvényesülni, mi lesz velem? Úgy döntöttem, hogy szürke emberként élem le az életem. Rövid kutatómérnöki működés után, személyi ellentétek miatt állástalan lettem, majd a Technoimpexhez kerültem hirdetés útján. Becsavarogtam a világot az ott töltött 17 év alatt, voltam Algériában tartós külszolgálatban, majd a Számítástechnikai Kutató Intézet leányvállalatát vezettem valamivel több mint két évig Párizsban. Hazatértem után Compack-tevékenységet egyévet követően (a kávéiroda igazgatója voltam), úgy döntöttem, hogy a magánszektorban folytatom. Ezért egy kisszövetkezetbe mentem, ez alakult át Hangya Részvénytársasággá hónappal ezelőtt. Abban hat felfogásban akarjuk működtetni, ahogy az 1948-ban abbamaradt. — Miért a 48-as hagyományokhoz akarnak visszanyúlni, amikor — ön nyugati tapasztalatai alapján is tudja azóta a szövetkezeti gondolat is korszerűsödött? Milyen Hangya-örökséget akarnak megőrizni? A miértre egyszerű a válasz, mert az emberek ezt ismerik. Az is igaz, hogy a világ előbbre lépett, s a termelő, értékesítő, fogyasztási szövetkezetek már átalakultak hitelszövetkezetekké. Ehhez viszont pénz kell, meg korszerű és ragyogóan működő bankrendszer. Ez itt nincs. Következésképpen kiindulópontunk a Hangya név vonzereje. Ha sikerül tőkéhez, s ezt hangsúlyozom, tőkéhez és nem hitelhez jutni, akkor ezt az átalakulást mi is végrehajtjuk, biztosítva a tökéletes szövetkezési szabadságot, amikor a tagok döntik el, mit és hogyan akarnak csinálni. Az örökségből pedig büszkén akarjuk vállalni a tisztességes kereskedelmet, a nagy forgalom, kis haszon elvet, a jó minőségű árut, a minden pénzt a termelőnek törekvést és a közvetítők kikapcsolását. - Magyarországon létezik egy kiterjedt szövetkezeti hálózat. Az áfészék a Hangya hagyományaira, örökségére épültek. Emellett életképes lesz egy másik szövetkezeti hálózat? - Pontosítanom kell: az 'szék a Hangyára épültek, v \nem annak hagyományaira. E rt a Hangya szabad szövetrés volt, alulról indulva. Az tsz vezetősége pedig valavan, a munkakönyv az elv kezében . . . Nálunk pedig,a én munkakönyvem a Hanszövetkezetek tagjainak részvényei következtében tagságnál van képletesen. Ami a még az áfészeket illeti: már nem egy jelentkezett, hogy bejönne a Hangyába. Viszont a szabályok szerint a Hangyának csak természetes személyek lehetnek a tagjai, jogi személyek nem. Ahhoz tehát, hogy hozzánk csatlakozzanak, előbb fel kell oszlatni az áfészt, a tagok megkapják a részüket, s akkor lépnek be. Hogy q kétfajta szövetkezet életképes lesz-e? Döntse el a tagság, a piac, az élet. Régen is volt Futura, Hangya, megéltek a kupecek... — A közelmúltban Szentesen elindult egy próbálkozás, amit csak kis Bosnyákként emlegetett a sajtó. Ön szerint ilyen módszerekkel megtörhető a lánckereskedelem? - Balgaság lenne tőlem, ha olyan dologról mondanék véleményt, amit nem láttam. Az biztos, hogy örülni kell a kezdeményezésnek, ami a harácsolókat kikapcsolja és a termelőket szolgálja. Én egy-két emberrel beszéltem, aki volt Szentesen, ők csalódtak várakozásukban. - A Hangya-mozgalom kiteljesedése magával hozhatja a monopóliumok és a lánckereskedelem megszűnését? - A Hangya-tagok esetében feltétlenül. Régen a Hangya rettenetesen gazdag, nagy vagyonnal rendelkező szervezet volt, amire kívülről figyelve azt lehetett volna mondani: monopólium. Csakhogy a Hangya nagyon jól ki volt találva, csak a tagjainak érdekét szolgálta. Mivel óriási volt a tagsága — 700 ezres -, az ellenérdekeltség működött, hogy egyik se juthasson túlsúlyba, egyensúlyban tartották egymást. A Hangya szövetkezetek a részvénytársaság tagjai voltak, ennek pedig deklaráltan két fontos elvtől nem volt szabad eltérnie: az egyik a kis haszon, nagy forgalom, a másik pedig, hogy a profitot nem oszthatta nagyon szét, hanem a tagság javára kellett azt beruházni. így lehetett a Hangyának a 3300 településen 4 ezer boltja 2 ezer szövetkezete, 40 vállalata, számlálhatatlan kocsmája, borospincéje, takarékszövetkezete, biztosító intézete, gépellátó részlege és így tovább. Mindez eleve kizárta, hogy monopolszervezet legyen. Mi egy kicsit küldetésnek is tekintjük próbálkozásunkat. Ha négy-öt év alatt sikerülne valamit megvalósítani ebből, boldogok lennénk. Ezért is hirdeti meg a Független Kisgazdapárt a Minden faluba egy szövetkezetét akciót, hogy a lakosságnak beleszólása legyen a szövetkezet dolgaiba. Horváth Éva Túl sok a véletlen... Dr. M. Tóth Antal főigazgató a megyei kórház változásairól A „koncepciós perek" hű mása, ami velem kétszer is történt a megyei kórházban jutnak eszembe dr. Rednik András belgyógyász, osztályvezető főorvos szavai, miközben dr. M. Tóth Antal főigazgató főorvoshoz tartok. 1986-ban nemhogy azt nem tudtam, hogy a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette ellenem a nyomozást, de azt sem tudtam, hogy feljelentettek - meséli Rednik főorvos úr. - Csak akkor derült ez ki, mikor azt mondták, azért nem kaphatok fizetésemelést, mert rendőrségi ügyem van — folytatja indulatosan a főorvos. Látszik rajta, még ma is mennyire fölzaklatja e följelentés. Az elmaradt sebészkonzultáció ellenére négy-öt főorvos megszövegezésében küldték el a rendőrségre a feljelentést ismeretlen tettes ellen. Igaz, házi jegyzőkönyv sem készült, nekem sem adtak át semmilyen iratot, csak a feljelentés ment el — zárja le az ügyet bosszúsan Rednik főorvos. — Még ma is hajlandó vagyok bármilyen szakmai vizsgálat elé állni ez ügyben — teszi még hozzá. Persze több hasonló ügy is volt... A másik eset már dr. M. Tóth főigazgató úr igazgatása idején történt - folytatja a főorvos. - Azt mondták: felelőtlenül 1 millió forintos költségbe vertem a kórházat, egy általam aláírt szállítólevelet tettek elém, mondván, itt a művesekészülék szállítólevele. Föltűnt, hogy az elém tett fénymásolaton utólag volt gépelve az alábbi két sor: fizetés dec. 30-ig. Kiderült, az eredeti példányon nem szerepelt a kétsoros gépirat, s a szállítólevél nem a művesekészüléké volt, hanem egy bevizsgálásra kapott 100 ezer forintos műszeré. Engem viszont jól meghurcoltak .. . Igaz, a főigazgató urat elmarasztalta a megyei tanács - zárja le a beszélgetést dr. Rednik András. * - Nem is baj, hogy csak ma tudtunk találkozni - fogad barátságos mosollyal dr. M. Tóth Antal főigazgató főorvos, a pénteki Naplóban megjelent írásra célozva. - Sértett ember kedd óta? - szögezem a főigazgatónak a kérdést. - Nem, egyáltalán nem vagyok az. Miért is lennék sértődött? — kérdez gyorsan vissza. — A főorvosi tanács már az év eleje óta gondolkodik az önkormányzati reformból adódó, új kórházi feladatok megoldásán. Április 20-án a Magyar Kórházszövetség országos szimpóziumán dr. Lakatos István kollégámmal felkérésre vitaindító előadást is tartottunk e témában. Most sokan, mégis a főorvosok puccsáról beszélnek a városban. - Szó sincs ilyesmiről. Határozottan állítom — hasonlóan az igazgatói testület képviselőihez —, nem történt puccs a kórházban. - Mégis többen azt mondják: a kórház új „párttitkára", az MDF-es Insperger osztályvezető főorvos úr veszi át a hatalmat... - Ez rosszindulatú pletyka. Az igazgatói testületnek mind az öt főorvosa kiváló szakember. A kórházi munka javítása a céljuk. S közösen dolgoztuk ki a váltás elképzelhető alternatíváit, ötük közül szerintem is Insperger főorvos úr az, aki leginkább „kórházban tud gondolkodni”. Az elmúlt hetekben, hónapokban rengeteget beszélgettem vele a változtatás lehetséges módozatairól. Nem fél, hogy a politika ismét betör a kórházba? - Ha vigyázunk rá, talán ez nem következik be. Ismerem annyira Insperger főorvos urat, hogy ettől nem kell félnünk. A szakmai kérdésekbe való közvetlen beleszólási jogát ugyanis a politika a jövőben nem igényelheti. Szerepe csak annyi lehet nálunk is, hogy biztosítsa az egészségügy szervezetének erkölcsi, gazdasági és jogi feltételrendszerét. A politika másik terepe a helyi önkormányzatok szintje, ahol stratégiai szintű döntések meghozatalával megtörténhet a szakma szempontjainak, az adott lakosság elvárásainak és a lehetséges erőforrásoknak a közelítése. * - Sokan támadták önt a főorvosok közül dr. Fekete László gazdasági igazgatóhelyettes miatt... - Miért? Mert a VÁÉV párttitkára volt? - vág vissza azonnal a főigazgató. - Nem. Inkább a szakmai képességeit, a kórház üzemgazdasági ismereteit hiányolták ... - Agilis, több diplomával rendelkező kolléga, aki állandóan képezi magát... Meggyőződésem, jó gazdasági szakember. - Mégis gyomortükröző eszköz és más fontos műszerek helyett inkább kórházi ágyakat rendelt. A bizonyos, sok vihart kavart svéd ágyakat. No, meg a VÁÉV üdülőjének a faragott bútorzatára sem igazán egy kórháznak van szüksége. Nem tudom, miért csináltak egyesek akkora ügyet svéd kórházi ágyak megrendeléséből. Ma az ezeknél rosszabb minőségű magyar kórházi ágyak mintegy 55 forintba kerülnek. Ezeket ezer az ágyakat alig több mint tízezer forintért szereztük be a főorvosi tanács és az ápolási bizottság előzetes egyetértésével. - Ön szerint véletlen, hogy a VÁÉV-Bramac SE éppen a nővérszálláson szeretne fittnessklubot berendezni? S tudomásom szerint elég alacsony bérleti díjat akarnak fizetni... - Gondolom, az nem baj, ha a meglévő, és jelenleg nem használatos helyiségeinket kiadjuk. Az igazgatói tanács is megszavazta ezt a döntést. Nyugatnémet kondicionáló eszközöket kapnánk, melyek idővel a kórház tulajdonát képeznék és a reumatológiai kezelések során is jól használhatók lennének. Mégis nem túl sok a véletlen? Dr. Fekete László véletlen a VÁÉV párttitkára volt, véletlen megvette az üdülőberendezéseket a VÁÉV-től, véletlen a VÁÉV-Bramac SE- nek akarja kiadni a nővérszálló alagsorát, véletlen Svédországból olyan kórházi ágyakat vesz, melyeket a győri kórház ingyen kapott... Még egyszer kérdezném, ön szerint nem túl sok ez a véletlen? - Hm . . . Nézőpont kérdése. - Elég nagy nyomás nehezedett önre dr. Fekete László gazdasági igazgatóhelyettes leváltására. Nem gondolkodott ennek a megtételén? - De igen, többször megfordult a fejemben. Ám eddig semmilyen jogi alapot nem találtam erre és a nemrégiben lefolytatott megyei tanácsi vizsgálat sem fedett fel visszaélést munkájában. - Lehetséges, hogy ön mégis Fekete gazdasági igazgató megvédése miatt nem lesz főigazgató főorvos a továbbiakban? - Ez nagyon valószínű. Hangsúlyozni szeretném azonban azt, hogy a kórház vezetési struktúráján véleményem szerint is változtatni kell. kórház érdeke és a betegellátás biztonsága mellett eltörpül az a kérdés, hogy az új rendszerű kórházvezetés élén ki áll. Magamat eddig is elsősorban gyógyító orvosnak tartottam. Azt egy kicsit sajnálom, hogy akkor válok meg a kórházvezetői poszttól, mikorra ennek a nagyon összetett szakmai feladatnak a részleteit sok munkával megismertem. Kicsit úgy érzem magamat, mint Spiró Az imposztor című drámájában Rybak, a színész. ........ Itt is voltunk egyszer.” Tóth János Fotó: Kovácsi Miklós Tudja, mennyire bánt a munkanélküliség ellen ajánlott „nagyvonalú megoldás’’?! Mondják, úgyis faluról jöttek, menjenek vissza, kérjék a család jussát és gazdálkodjanak. Csak arra nem gondolnak a jóakarók, hogy a falvakban is gond a foglalkoztatás, ha nem lennének a nagygazdaságokban a „melléküzemek”, a lakosság tetemes része vándorolhatna munka után. Meg egyébként is, a gazdálkodáshoz nemcsak föld kell: istálló, gép és sokféle drága anyag. Az külön sért, hogy a gazdálkodáshoz szükséges tudást föl sem tételezik. Igaz is, eső ellen ott az eresz alja ... A szenvedélyes monológ termelőszövetkezetben ismerősömtől származik, dolgozó aki ugyan kétkezi munkás, de a népszerű szaksajtó rendszeres olvasója és van rálátása a világ számára az elsődlegesen az agrárvilágot jelenti — változásaira. 1. Az agrárpolitika valóban korszakos változás előtt áll itthon és tágabb hazánk, Európa térségeiben is. A közelmúltban izgalmas tanulmány jelent meg a Magyar Mezőgazdaság című népszerű hetilapéban (dr. Bélteky Béla és dr. Fekete Ferenc a két szerző) a Közös Piac agrárpolitikájáról - érdemes fölvillantani a dolgozat főbb megállapításait. A tanulmány szellemi sugallata segítheti hazai lehetőségeink reálisabb megítélését, tájékozódásunkat a világ dolgait illető eligazodásban. Környező világ és szűkebb hazánk, Európa ... Kitérőként a világ nyitottságára, és arra utalva, hogy mi minden hat belső viszonyainkra ... Ismét a málnaháború. Hazai exportőreink szája ízét az keseríti meg - a tavalyi termésből több ezer tonnányi eladatlan készlet áll a hűtőházakban -, hogy természetes európai piacunkon az olcsóbb és szebb chilei (!!!) málna leküzdhetetlen versenyhelyzetet teremtett. 2. A magyar élelmiszeripari export jelentős piaca az NSZK. A közhiedelemmel szemben az NSZK nemcsak ipari óriás, hanem a világ negyedik mezőgazdasági exportőre is! És mivel az NSZK a Közös Piac tagja, élelmiszerexportjának 72 százaléka ezekbe az országokba irányul. Magyar nézőpontból: termékeink versenytársa. Az NSZK más megfontolásból is fontos tanulságokkal szolgálhat számunkra. Az országban a farmok átlagos területe 16 hektár , a Közös Piac országainak átlaga 12,9 hektár. Meglehet, itthon ellenérzést kelt, mégis igaz, az NSZK mezőgazdaságát ugyanúgy jellemzi, mint a nyugati agrárgazdaságot, jelesen: magas színvonalú az élőmunka termelékenysége, ezzel szemben alacsony az állótőke kihasználtsága. Magyarázat: a farmok túlgépesítettek. (Van miből.) Hogy a német egyesítés milyen további következményekkel jár - ma még alig lehet pontosan megítélni. Az viszont, lévén az NDK korábban maga is ebből-abból számottevő exportőr, bizonyosnak látszik: nem javítja pozíciónkat a német piacon. Az is jelzés értékű lehet számunkra, hogy a nyugat-európai parasztgazdaságok jelentős részére jellemző a farmon kívüli jövedelemszerzés. Meglepőnek tűnhet, hogy ez az arány az NSZK- ban a farmergazdaságok 42 százalékát jelenti, hazai szóhasználattal: az agrárlakosság 42 százalékának van mellékfoglalkozása. Ugyancsak figyelemre méltó, és főleg a pozitív tapasztalatokat ragadjuk meg, ahogy az 1970-es évek elején gazdák 20 százaléka rendelkezett középiskolai végzettséggel. Ma ez az arány 50 százalék fölött van! 3. Gyakori vád a magyar mezőgazdasággal szemben, hogy drágán termel. A való az, hogy a magyar mezőgazdaság évente mintegy 30 milliárd forint nettó befizetője a költségvetésnek - ilyen elviselhetetlenül magas az elvonás. A másik oldal: Nyugat- Európa farmer-mezőgazdasága évente 25-26 milliárd dollár tiszta támogatást kap. A világpiaci agrárárak erősen nyomottak, ebből azonban a farmerek alig éreznek valamit. A Közös Piacon kívüli export esetén a farmer megkapja a belső ár és a világpiaci ár különbözetét, így veszteség nem érheti őt. A jelenlegi magyar mezőgazdasági termelés igazi ellentmondása nem is a termelő üzemek mértékével van, hanem hogy agrártömegáru előállítására rendezkedett be, azt viszont leértékelte a világpiac. Félreértelmeztük azt a jelszót is, hogy „az élelmiszer mindig stratégiai cikk lesz”. Jelentését úgy vettük, hogy az élelmiszerért mindig kapva kapnak és nem úgy, hogy a felismerő és tehetős államok a lehetséges legmagasabb színvonalú önellátásra törekszenek. Lehetőségünk a földtulajdonlás sokszínű formájának kialakítása, de maga a termelés sem lehet ösztönös tevékenység. Különösen nem egy olyan országban, amelynek életfontosságú érdekei fűződnek az élelmiszerexporthoz. Ne felejtsük: az NSZK a világ negyedik mezőgazdasági exportőre és hogy a chilei málna szebb és olcsóbb, veszélyezteti a magyar exportot. .. 4. Az NSZK-t és Chilét jelzésként értelmezzük. Exporthoz a megfelelő fogadó országokat megtalálni, málna mellett az indokolt árustruktúrát kialakítani — évekre szóló programja a hazai élelmiszer-gazdaságnak. Jövőbeni kilátásainkat reálissá teheti, hogy jó alapról kell megújítani, mezőgazdaságunkat versenyképességét javítani. Túrás Lajos Milyenek is a farmok? A hazai agrárgazdaság lehetőségei NAPLÓ - 1990. július 2., hétfő -3