Napló, 1992. október (Veszprém, 48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-15 / 244. szám
A gazda csak a politikában él A bankszakember a mezőgazdaságról A magyar agrárgazdaság egyik fő kérdése ma a pénz. Ez az, ami nincs, illetve ha van, akkor sem feltétlenül ellenőrizhető formában. A gazdálkodók egy része a bankokat okolja a pénztelenség kialakulásáért, pedig alaposabban átgondolva nem ők a bűnösök. Ritkábban hallunk arról, hogy a bankárok miben látják az ágazat pénzügyi gondjainak megoldási lehetőségeit. Erről faggattam Szigethy Miklóst, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt vezérigazgató-helyettesét. -A bankár szerint miért romlik a mezőgazdaság finanszírozhatósága? -A mezőgazdasági árak alakulása, a jövedelemtermő képesség rosszabbodása miatt. - A különböző szektorokat egyformán sújtja ez? -Nem. Ha a mezőgazdasági gazdát nézzük, akkor már az alapnál ki kell jelentenem, hogy ő inkább a politikában létezik, mint a valóságban. A magángazdálkodók rétege szűk. A kistermelők száma óriási, de az ő tevékenységük egy termeltetőkoordináló rendszerre épült, ami viszont szétesett. A kistermelői kör teljesen magára maradt, nem kap vetőmagot, takarmányt, nem ért a piachoz. Ráadásul méretük alapján nem hitelezhetők. - A nagytermelők helyzete mennyiben más? -A vállalatok pozíciója is fokozatosan romlott, és eljutottak arra a pontra, amikor már külső forrásból nem hitelezhetők. Olyan mértékű vagyonfelélés volt az elmúlt időszakban, és olyan mértékű bizonytalanság van ma abban, hogy merre haladjanak, mit termeljenek, hogy képtelenek igazodni a jelenlegi elvárásokhoz. A kritikus helyzetből kivezető utat meg kell mutatni a gazdálkodóknak, nem fogják egyenként kitalálni. Ha nem születik végrehajtható mezőgazdasági program, akkor mi várható? -A kistermelő nem mer vállalkozni a piacra, önellátásra rendezkedik be. A nagy nem termel a bizonytalanra, következésképpen nem gondol a városra. Ez a helyzet még mindig megoldható importtal, de kérdés, hogy országunk fekvése, klímája és egyéb adottságai ismeretében szabad-e külföldre bízni az élelmiszerellátást? —Nem tesszük-e ezt akkor is, ha idegen tőkének engedjük át az élelmiszeripart? - A privatizáció nem cél, hanem eszköz. Ha a cél az, hogy jövedelmező élelmiszeripari üzemeink legyenek, amelyek eladják a terméket és olyan áron veszik meg az alapanyagot, hogy az nekik és a termelőknek is megfeleljen, akkor ez helyes cél és ehhez jó eszköz a privatizáció. Ha a tulajdonváltás arra irányul, hogy maga az alaptevékenység szűkül és másfajta tevékenység van helyette, az nem jó. Az élelmiszeripari nagyüzemek esetében az mindenképpen biztató, hogy a vevő nyilván használni akarja mindazt, amit megvett, márpedig az ipar gépei és eszközei többnyire csak a meghatározott élelmiszeripari ágazatban hasznosíthatók. Miért adnak szívesebben egymásnak kölcsön a bankok, mint a termelőknek? - Ez nem a bankok hibája. Ma a termelő szféra olyan mértékben tele van bizonytalanságai, amely már meghaladja azt a kockázatvállalást, amit a bankokra kialakított szabályok és törvények megengednek. Ha abból indulunk ki, hogy az egész pénzintézeti törvény lényege az, hogy a betéteseket védje, nyilvánvaló, hogy csak olyan ügylethez adhat pénzt a bank, ami nyereségesnek ígérkezik, vagy legfeljebb minimálisan kockázatos. Nálunk nem kockázati tőketársaságok, hanem kereskedelmi bankok működnek. Ezek pedig pénzt vesznek és pénzt adnak el. -Mi oldhatná meg ezt a helyzetet? -Egy általános stabilizációra törekvő gazdaságpolitika. Ezen belül legalább néhány fix pont: a közgazdasági szabályozók megfelelő érvényesítése, a fizetési fegyelem visszaállítása, a csődtörvénynek a nem a mai magyar gazdaságra szabott paragrafusainak azonnali módosítása, a működőképesség helyreállítása. Akkor majd a bankok is el tudják látni azt a szerepüket, amire egyébként létrehozták őket. - Akkor nem is lenne szükség új intézményekre? - Mindenféle olyan intézményt, amely gyarapítja a piacos működés feltételeit, szívesen látnék. Földhitelintézetre szükség van, de ahhoz földtörtvény, szabad földforgalmazás kell, és az, hogy a földre bejegyzett jelzálogot a hitelező a föld árverését követően megkaphatja. Ezenkívül kell értéktőzsde, árutőzsde, közraktárjegy és sorolhatnám tovább. Olyan jogintézmények kellenek, melyek a piacgazdaság velejárói, de ehhez hiányoznak az alaptörvények és főként az alapstabilizáció. Különben azok sem működnek. Varga Ibolya VASÚTRA FEL ? A hazai korszerűtlen, környezetszennyező közlekedés évente közel 100 milliárd forintos nemzetgazdasági veszteséget, illetve többletköltséget okoz. Ez annak a következménye, hogy az infrastruktúra fejlesztési elmaradása jelenleg már eléri a 600-800 milliárd forintot. Szükségessé vált tehát a közlekedés gazdaságpolitikai helyzetének átértékelése és egy új közlekedéspolitika kialakítása - állapítja meg a közlekedési tárca célkitűzéseit és fejlesztési elképzeléseit összefoglaló tanulmány. A tervezetben a minisztérium 1995-ig megvalósítandó, rövid távú célként tűzte ki a közlekedés működőképességének biztosítását. Ehhez a terület új tulajdonosi struktúrájának kialakítása szükséges, továbbá a felelősség és a feladatok elhatárolása az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások között. A hosszú távú cél egy gazdaságos, szociális és ökológiai szempontból is elfogadható és az európai rendszerhez illeszkedő közlekedési rendszer kialakítása és fenntartása. A célok megvalósításához az elkövetkezendő három évben több mint 304 milliárd forintra lesz szükség. Az összegből a vasúti közlekedés 66,2, a közúti 228, a belvízi hajózás 5,3 és a légi közlekedés fejlesztése 5 milliárd forintot igényel majd. A finanszírozás során az állam feladata lesz az országos és nemzetközi érdekű, az önkormányzatoké az önkormányzati tulajdonú infrastruktúra létesítése, fenntartása és fejlesztése. A vállalkozások az egyéb tulajdonú, valamint koncesszió keretében a köztulajdonú infrastruktúra fenntartásában és fejlesztésében vállalhatnak szerepet. A közlekedés jelenleg a levegőszennyezés és zajártalom területén egyike a legnagyobb környezetkárosító forrásoknak. A személygépkocsi-forgalom növekedését elsősorban vonzó alternatív utazási lehetőségek kínálatával és a kritikus területeken gazdasági és hatósági intézkedésekkel is szükséges mérsékelni. Emellett a járműállomány megújítása, veszélyeztető hatásának csökkentése és a katalizátoros személygépkocsik beszerzésének további ösztönzése is szükséges -vélekednek a minisztériumi szakértők. A belföldi áruszállítási teljesítmények 2000-re várhatóan nem, vagy csak kismértékben haladják meg az 1990-es évit, a tranzitszállítások teljesítménye azonban megkétszereződhet. A vasúti árufuvarozás területén egy új szemléletű kereskedővasút megteremtése szükséges. Ennek erdményeként a vasút áruszállítási teljesítménye akár 10 százalékkal is növekedhet. A legdinamikusabb 1,3-1,7-szeres teljesítménynövekedés a közúti árufuvarozás területén várható. 4 -NAPLÓ -1992. október 15., csütörtök Se üzlet, se zongorahangoló A királynő hétköznapjai Csend van körülötte. Semmi botrány, nincsenek zűrös pénzügyei, aktfotói nyugati lapokban... Papp Bernadett, Magyarország szépe csak ül balatonalmádi házukban a zongora előtt, és a világversenyről álmodik. Ideje van, hisz a szerződött partner, a Multimédia nem halmozza el munkával, sőt... Pedig jól jönne a háziasszonykodás mellett a modellkedés és a pénz is. Édesanyjával ketten 14 ezer forintból élnek. Igaz, Bernadett eljár néha az anyakönyvvezetőhöz zongorázni, de ebből nem lehet bevezettetni a gázt, megvenni a sminkkészletet. Szépségipar a la Magyarország. Itt az ősz, közeledik a december, Miss World Bernadett hazánkat képviseli a dél-afrikai világszépségversenyen, melynek nyertese 35 ezer fonttal és számos szponzori ajándékkal, szerződéssel lehet gazdagabb. Most itt ülünk Almádiban egy lehangolt királynő és egy nála is jobban lehangolódott zongora társaságában. - Bánt valami? - Nagyon örülök, hogy itt vagytok, írtok rólam, Papp Bernadettről, s hogy az én képem az én nevem mellé kerül, s a címemet sem cserélgetitek össze. Annyi szépségkirálynő-választás van ma hazánkban, hogy az újságírók akaratlanul is összekeverik a fotókat, rangokat. - Tehát... - Én vagyok Magyarország szépe, és a 42 éve rendezett Miss World versenyen - amely december 12-én Dél-Afrikában lesz és 600 millió tévénéző láthatja - hazánk egyetlen jogos képviselője. - Nem kell egy fotós az útra? -Hát, ha van 250 ezer forintod, mivel ennyibe kerül a repülőjegy. Én örülnék, ha lenne egy magyar kísérőm, mert már november 14-én elindulok Angliába, majd a többi ország szépségkirálynőjével együtt repülünk tovább Dél-Afrikába, ahol a verseny előtt egy hónapos felkészítésen, ruhapróbán, sminkpróbán veszünk részt. Ez a tervek szerint egy hatalmas showműsor lesz, hiszen első alkalommal rendezik az afrikai földrészen a világszépe versenyt. Erről azonban nem szeretnék most többet mondani, inkább az elutazás előtti sajtótájékoztatón, jó? -Akkor beszéljünk a hétköznapokról. -Tudni kell a világszépe-választásról, hogy nem egyszerűen a szépség, a felvarrt arcok, szilikonos keblek párharca, hanem -mint ez a kiírásban is szerepel - tehetségkutató verseny is. Azt kérték, hogy a döntőre mindenki készüljön valami műsorszámmal a show-bussines területéről. Hogy mivel indulok, azt még nem szívesen árulnám el, de hetente többször járok énekelni magántanárhoz, és mivel 8 évig tanultam zongorázni, ez is része lesz a produkciómnak. Sajnos az utóbbi egy-két évben a tanulmányaim miatt nem volt igazán időm gyakorolni, ezért a zongoránk lehangolódott. Az utóbbi napok azzal telnek, hogy próbálok olyan iparost keresni, aki képes rövid időn belül beállítani a megfelelő hangzást. Egyébként, mint mondtam, készülök. Tanulom az angolt, és persze az érettségire is tanulnom kell, mivel magántanuló lettem a füredi Lóczy gimnáziumban. -Én azért másképp képzeltem el egy szépségkirálynő hétköznapjait. Siker, fény, csillogás, gyönyörű autók és sok pénz... -Én is többet vártam a koronától. A szervező, a Multimédia képviselői csak biztatnak, pihenjek, ússzak, legyek szép, de azt nem mondták meg, hogy miből. Az elmúlt jó pár hónap alatt egyetlen megbízást kaptam, s azóta édesanyám pénzéből élünk. A versenyre is kellene bőrönd, ruhák, cipők, smink és kozmetikumok, s hogy a legalapvetőbbekről beszéljek, egy gimnazista lány ruhatára nem a Miss World-kollekció szintje, még ha itthon divatosnak is látszik. Nem szólva arról, hogy csak az egy hónapra szükséges harisnyák is erősen megrendítik a családi kasszát. Nem hiszem, hogy a világ más táján ez így működne... Kovácsi Miklós TÁJÉKOZTATÓ A VAGYONNYILATKOZATRÓL (I.) A nyilatkozat nem bevallás A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben az adókötelezettség fogalma pontosan körülhatárolt, több elemből álló kötelezettségegyüttes. Ide tartozik - többek között - a magánszemély bejelentési, nyilatkozattételi kötelezettsége is. A vagyonnyilatkozat kérdéskörével az adózás rendjéről szóló törvény is foglalkozik, és meghatározza az állami adóhatóságok jogkörét abban, milyen feltételek mellett és mikor kötelezhető a magánszemély az ingó és ingatlan vagyonának bejelentésére. A vagyonnyilatkozat intézménye már 1988 óta él, de általános nyilatkozattételi kötelezettséget csak 1992. november 30-ára rendelt el a kormány, törvényi felhatalmazás alapján. A közhiedelemmel ellentétben a vagyonnyilatkozat nem minősül adóbevallásnak, mert célja nem vagyonadó kivetése, és adattartalma miatt nem is alkalmas rá. Ezen túlmenően a már korábban is említett és az adózás rendjét szabályozó törvény is kifejezetten tiltja a vagyonnyilatkozatnak a jövedelemadó ellenőrzést meghaladó felhasználását. Egyszóval a vagyonnyilatkozat nem vagyonbevallás, de egyik eszköze a jövedelemadó ellenőrzésének. A gyakorlatban olyan ellenőrzési lehetőséget kínál majd a vagyonnyilatkozat, melyben egy meghatározott időszak vagyonnövekményét veti össze az adóhatóság a magánszemély adóbevallásával. Természetesen joggal vetődik fel minden nyilatkozattevő állampolgárban a személyes és bizalmas információk biztonsági kérdése, elsősorban olyan szempontból, hogy az adatok illetéktelen kezekbe ne kerülhessenek. A személyes adatok védelmére kettős garancia áll rendelkezésre. Az egyik szigorú jogi garancia, mely az adótitok védelmével kapcsolatos. Az adótitok az adóhatóság tagjaira szigorú titoktartási kötelezettséget ró. Ennek értelmében az adatokat csak az adóhatóságok használhatják fel a törvény által meghatározott célok érdekében, egyebekben csak a bíróságnak, illetőleg a nyomozóhatóságnak adhat tájékoztatást, ez utóbbit pedig csak akkor, ha a megkeresést az ügyész jóváhagyja. Ügyészi jóváhagyás nélkül az adóhatóság megtagadja az adatszolgáltatást. A jogi (törvényi) garanciák fontosak, de nem elegendőek, emiatt technikai-ügyviteli garanciákat is alkalmaz az adóhatóság, megelőzendő az illetéktelen és jogellenes adatszerzést. A vagyonnyilatkozatot fokozott biztonsági körülmények között őrzik. Maga a nyomtatványcsomag is három egymástól elkülöníthető lapból áll. Beérkezéskor a borítékot erre külön felesküdött bizottság bontja fel, a lapokat kódszámmal látják el, majd szétválasztják. A feldolgozás és az őrzés egymástól helyileg is elkülönítetten történik, így egy illetéktelen behatoló számára teljesen használhatatlan adatokhoz juthatna, legfőképpen azért, mert a vagyontárgyakra vonatkozó lapok személyi adatokat nem tartalmaznak, a személyi adatokat tartalmazó lapok pedig a vagyontárgyakról nem adnak felvilágosítást. Emellett a szétválasztott adatlapok azonosító rendszerét még az adóhatóságnál is csak néhány kiválasztott munkatárs ismeri. A vagyonnyilatkozatok kitöltésével kapcsolatos tudnivalókról folyamatosan tájékoztatni fogjuk az olvasókat. Miután a rendelkezésünkre álló lehetőségek végesek és minden kérdéskörre kitérni nem tudunk, feltételezhetően sok tisztázandó tényező merül fel a nyilatkozati nyomtatványok kitöltése során. Ezért itt közöljük az APEH Veszprém megyei igazgatósága ügyfélszolgálati irodáinak címét, az ügyfélfogadás rendjét, ahol segítséget tudnak nyújtani a kitöltés tudnivalóit illetően. Ügyfélszolgálati irodák helye, telefonszáma: 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 22. 80/24-219,26-055. 8400 Ajka, Rózsa F. u. 2. 88/12- 976. 8230 Balatonfüred, Ady E. u. 24. 86/43-057. 8500 Pápa, Győri u. 12. 89/13- 096. 8300 Tapolca, Deák F. u. 12. 87/ 12- 683. 8100 Várpalota, Szent István u. 22. 80/72-895. 8420 Zirc, Deák F. u. 2. Zirc 60. Ügyfélszolgálati rend a megyében egységesen: A) hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön 8—12-ig, 13-16.30-ig, pénteken 8-12-ig. B) 1992. december 4-től 1992. december 31-ig, hétfőn 8—12-ig, 13- 16.30-ig, szerdán, csütörtökön 8-12-ig, 13-15.30-ig. Pénteken 8-12-ig. Újhelyi Antal osztályvezető APEH Veszprém megyei igazgatósága (Folytatjuk)