Napló, 1992. október (Veszprém, 48. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-15 / 244. szám

A gazda csak a politikában él A bankszakember a mezőgazdaságról A magyar agrárgazdaság egyik fő kérdése ma a pénz. Ez az, ami nincs, illetve ha van, akkor sem feltétlenül ellen­őrizhető formában. A gazdál­kodók egy része a bankokat okolja a pénztelenség kialaku­lásáért, pedig alaposabban át­gondolva nem ők a bűnösök. Ritkábban hallunk arról, hogy a bankárok miben látják az ágazat pénzügyi gondjai­nak megoldási lehetőségeit. Erről faggattam Szigethy Mik­lóst, az Országos Kereskedel­mi és Hitelbank Rt vezérigaz­gató-helyettesét. -A bankár szerint miért rom­lik a mezőgazdaság finanszíroz­hatósága? -A mezőgazdasági árak ala­kulása, a jövedelemtermő ké­pesség rosszabbodása miatt. - A különböző szektorokat egyformán sújtja ez? -Nem. Ha a mezőgazdasági gazdát nézzük, akkor már az alapnál ki kell jelentenem, hogy ő inkább a politikában létezik, mint a valóságban. A magán­­gazdálkodók rétege szűk. A kis­termelők száma óriási, de az ő tevékenységük egy termeltető­koordináló rendszerre épült, ami viszont szétesett. A kister­melői kör teljesen magára ma­radt, nem kap vetőmagot, takar­mányt, nem ért a piachoz. Ráadásul méretük alapján nem hitelezhetők. - A nagytermelők helyzete mennyiben más? -A vállalatok pozíciója is fo­kozatosan romlott, és eljutottak arra a pontra, amikor már külső forrásból nem hitelezhetők. Olyan mértékű vagyonfelélés volt az elmúlt időszakban, és olyan mértékű bizonytalanság van ma abban, hogy merre ha­ladjanak, mit termeljenek, hogy képtelenek igazodni a jelenlegi elvárásokhoz. A kritikus hely­zetből kivezető utat meg kell mutatni a gazdálkodóknak, nem fogják egyenként kitalálni.­­ Ha nem születik végrehajt­ható mezőgazdasági program, akkor mi várható? -A kistermelő nem mer vál­lalkozni a piacra, önellátásra rendezkedik be. A nagy nem termel a bizonytalanra, követ­kezésképpen nem gondol a vá­rosra. Ez a helyzet még mindig megoldható importtal, de kér­dés, hogy országunk fekvése, klímája és egyéb adottságai is­meretében szabad-e külföldre bízni az élelmiszerellátást? —Nem tesszük-e ezt akkor is, ha idegen tőkének engedjük át az élelmiszeripart? - A privatizáció nem cél, hanem eszköz. Ha a cél az, hogy jövedelmező élelmiszeripari üzemeink legyenek, amelyek eladják a terméket és olyan áron veszik meg az alapanyagot, hogy az nekik és a termelőknek is megfeleljen, akkor ez helyes cél és ehhez jó eszköz a privati­záció. Ha a tulajdonváltás arra irányul, hogy maga az alaptevé­kenység szűkül és másfajta te­vékenység van helyette, az nem jó. Az élelmiszeripari nagyüze­mek esetében az mindenképpen biztató, hogy a vevő nyilván használni akarja mindazt, amit megvett, márpedig az ipar gépei és eszközei többnyire csak a meghatározott élelmiszeripari ágazatban hasznosíthatók.­­ Miért adnak szívesebben egymásnak kölcsön a bankok, mint a termelőknek? - Ez nem a bankok hibája. Ma a termelő szféra olyan mér­tékben tele van bizonytalansá­gai, amely már meghaladja azt a kockázatvállalást, amit a ban­kokra kialakított szabályok és törvények megengednek. Ha abból indulunk ki, hogy az egész pénzintézeti törvény lé­nyege az, hogy a betéteseket védje, nyilvánvaló, hogy csak olyan ügylethez adhat pénzt a bank, ami nyereségesnek ígér­kezik, vagy legfeljebb minimá­lisan kockázatos. Nálunk nem kockázati tőketársaságok, ha­nem kereskedelmi bankok mű­ködnek. Ezek pedig pénzt vesz­nek és pénzt adnak el. -Mi oldhatná meg ezt a hely­zetet? -Egy általános stabilizációra törekvő gazdaságpolitika. Ezen belül legalább néhány fix pont: a közgazdasági szabályozók megfelelő érvényesítése, a fize­tési fegyelem visszaállítása, a csődtörvénynek a nem a mai magyar gazdaságra szabott pa­ragrafusainak azonnali módosí­tása, a működőképesség hely­reállítása. Akkor majd a bankok is el tudják látni azt a szerepü­ket, amire egyébként létrehoz­ták őket. - Akkor nem is lenne szükség új intézményekre? - Mindenféle olyan intéz­ményt, amely gyarapítja a piacos működés feltételeit, szívesen látnék. Földhitelinté­zetre szükség van, de ahhoz földtörtvény, szabad földforgal­mazás kell, és az, hogy a földre bejegyzett jelzálogot a hitelező a föld árverését követően meg­kaphatja. Ezenkívül kell érték­tőzsde, árutőzsde, közraktár­­jegy és sorolhatnám tovább. Olyan jogintézmények kelle­nek, melyek a piacgazdaság ve­lejárói, de ehhez hiányoznak az alaptörvények és főként az alapstabilizáció. Különben azok sem működnek. Varga Ibolya V­ASÚTRA FEL ? A hazai korszerűtlen, kör­nyezetszennyező közlekedés évente közel 100 milliárd fo­rintos nemzetgazdasági vesz­teséget, illetve többletköltsé­get okoz. Ez annak a követ­kezménye, hogy az infra­struktúra fejlesztési elma­radása jelenleg már eléri a 600-800 milliárd forintot. Szükségessé vált tehát a közle­kedés gazdaságpolitikai hely­zetének átértékelése és egy új közlekedéspolitika kialakítá­sa - állapítja meg a közleke­dési tárca célkitűzéseit és fej­lesztési elképzeléseit összefog­laló tanulmány. A tervezetben a minisztéri­um 1995-ig megvalósítandó, rövid távú célként tűzte ki a közlekedés működőképességé­nek biztosítását. Ehhez a terület új tulajdonosi struktúrájának ki­alakítása szükséges, továbbá a felelősség és a feladatok elhatá­rolása az állam, az önkormány­zatok és a vállalkozások között. A hosszú távú cél egy gazdasá­gos, szociális és ökológiai szempontból is elfogadható és az európai rendszerhez illeszke­dő közlekedési rendszer kiala­kítása és fenntartása. A célok megvalósításához az elkövetkezendő három évben több mint 304 milliárd forintra lesz szükség. Az összegből a vasúti közlekedés 66,2, a közúti 228, a belvízi hajózás 5,3 és a légi közlekedés fejlesztése 5 milliárd forintot igényel majd. A finanszírozás során az állam feladata lesz az országos és nemzetközi érdekű, az önkor­mányzatoké az önkormányzati tulajdonú infrastruktúra létesí­tése, fenntartása és fejlesztése. A vállalkozások az egyéb tulaj­donú, valamint koncesszió ke­retében a köztulajdonú infra­struktúra fenntartásában és fej­lesztésében vállalhatnak szere­pet. A közlekedés jelenleg a leve­gőszennyezés és zajártalom te­rületén egyike a legnagyobb környezetkárosító forrásoknak. A személygépkocsi-forgalom növekedését elsősorban vonzó alternatív utazási lehetőségek kínálatával és a kritikus terüle­teken gazdasági és hatósági in­tézkedésekkel is szükséges mérsékelni. Emellett a járműál­lomány megújítása, veszélyez­tető hatásának csökkentése és a katalizátoros személygépkocsik beszerzésének további ösztön­zése is szükséges -vélekednek a minisztériumi szakértők. A belföldi áruszállítási telje­sítmények 2000-re várhatóan nem, vagy csak kismértékben haladják meg az 1990-es évit, a tranzitszállítások teljesítménye azonban megkétszereződhet. A vasúti árufuvarozás területén egy új szemléletű kereskedőva­sút megteremtése szükséges. Ennek erdményeként a vasút áruszállítási teljesítménye akár 10 százalékkal is növekedhet. A legdinamikusabb 1,3-1,7-szeres teljesítménynövekedés a közúti árufuvarozás területén várható. 4 -NAPLÓ -1992. október 15., csütörtök Se üzlet, se zongorahangoló A királynő hétköznapjai Csend van körülötte. Semmi botrány, nincsenek zűrös pénz­ügyei, aktfotói nyugati lapok­ban... Papp Bernadett, Magyar­­ország szépe csak ül balatonal­mádi házukban a zongora előtt, és a világversenyről álmodik. Ideje van, hisz a szerződött part­ner, a Multimédia nem halmoz­za el munkával, sőt... Pedig jól jönne a háziasszonykodás mel­lett a modellkedés és a pénz is. Édesanyjával ketten 14 ezer fo­rintból élnek. Igaz, Bernadett eljár néha az anyakönyvvezető­höz zongorázni, de ebből nem lehet bevezettetni a gázt, meg­venni a sminkkészletet. Szép­ségipar a­ la Magyarország. Itt az ősz, közeledik a december, Miss World Bernadett hazánkat képviseli a dél-afrikai világ­szépségversenyen, melynek nyertese 35 ezer fonttal és szá­mos szponzori ajándékkal, szer­ződéssel lehet gazdagabb. Most itt ülünk Almádiban egy lehangolt királynő és egy nála is jobban lehangolódott zongora társaságában. - Bánt valami? - Nagyon örülök, hogy itt vagytok, írtok rólam, Papp Ber­nadettről, s hogy az én képem az én nevem mellé kerül, s a címe­met sem cserélgetitek össze. Annyi szépségkirálynő-válasz­­tás van ma hazánkban, hogy az újságírók akaratlanul is össze­keverik a fotókat, rangokat. - Tehát... - Én vagyok Magyarország szépe, és a 42 éve rendezett Miss World versenyen - amely december 12-én Dél-Afrikában lesz és 600 millió tévénéző lát­hatja - hazánk egyetlen jogos képviselője. - Nem kell egy fotós az útra? -Hát, ha van 250 ezer forin­tod, mivel ennyibe kerül a repü­lőjegy. Én örülnék, ha lenne egy magyar kísérőm, mert már no­vember 14-én elindulok Angliá­ba, majd a többi ország szép­ségkirálynőjével együtt repü­lünk tovább Dél-Afrikába, ahol a verseny előtt egy hónapos felkészítésen, ruhapróbán, sminkpróbán veszünk részt. Ez a tervek szerint egy hatalmas showműsor lesz, hiszen első al­kalommal rendezik az afrikai földrészen a világszépe ver­senyt. Erről azonban nem sze­retnék most többet mondani, in­kább az elutazás előtti sajtótájé­koztatón, jó? -Akkor beszéljünk a hétköz­napokról. -Tudni kell a világszépe-vá­lasztásról, hogy nem egyszerű­en a szépség, a felvarrt arcok, szilikonos keblek párharca, ha­nem -mint ez a kiírásban is sze­repel - tehetségkutató verseny is. Azt kérték, hogy a döntőre mindenki készüljön valami mű­sorszámmal a show-bussines te­rületéről. Hogy mivel indulok, azt még nem szívesen árulnám el, de hetente többször járok énekelni magántanárhoz, és mi­vel 8 évig tanultam zongorázni, ez is része lesz a produkcióm­nak. Sajnos az utóbbi egy-két évben a tanulmányaim miatt nem volt igazán időm gyakorol­ni, ezért a zongoránk lehangoló­dott. Az utóbbi napok azzal tel­nek, hogy próbálok olyan iparost keresni, aki képes rövid időn belül beállítani a megfelelő hangzást. Egyébként, mint mondtam, készülök. Tanulom az angolt, és persze az érettségi­re is tanulnom kell, mivel ma­gántanuló lettem a füredi Lóczy gimnáziumban. -Én azért másképp képzel­tem el egy szépségkirálynő hét­köznapjait. Siker, fény, csillo­gás, gyönyörű autók és sok pénz... -Én is többet vártam a koro­nától. A szervező, a Multimédia képviselői csak biztatnak, pi­henjek, ússzak, legyek szép, de azt nem mondták meg, hogy mi­ből. Az elmúlt jó pár hónap alatt egyetlen megbízást kaptam, s azóta édesanyám pénzéből élünk. A versenyre is kellene bőrönd, ruhák, cipők, smink és kozmetikumok, s hogy a legalapvetőbbekről beszéljek, egy gimnazista lány ruhatára nem a Miss World-kollekció szintje, még ha itthon divatos­nak is látszik. Nem szólva arról, hogy csak az egy hónapra szük­séges harisnyák is erősen meg­rendítik a családi kasszát. Nem hiszem, hogy a világ más táján ez így működne... Kovácsi Miklós TÁJÉKOZTATÓ A VAGYONNYILATKOZATRÓL (I.) A nyilatkozat nem bevallás A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvényben az adókötelezettség fogalma pontosan körülhatárolt, több elemből álló kötelezettség­együttes. Ide tartozik - többek között - a magánszemély beje­lentési, nyilatkozattételi kötele­zettsége is. A vagyonnyilatko­zat kérdéskörével az adózás rendjéről szóló törvény is fog­lalkozik, és meghatározza az ál­lami adóhatóságok jogkörét ab­ban, milyen feltételek mellett és mikor kötelezhető a magánsze­mély az ingó és ingatlan va­gyonának bejelentésére. A vagyonnyilatkozat intéz­ménye már 1988 óta él, de álta­lános nyilatkozattételi kötele­zettséget csak 1992. november 30-ára rendelt el a kormány, tör­vényi felhatalmazás alapján. A közhiedelemmel ellentét­ben a vagyonnyilatkozat nem minősül adóbevallásnak, mert célja nem vagyonadó kivetése, és adattartalma miatt nem is al­kalmas rá. Ezen túlmenően a már korábban is említett és az adózás rendjét szabályozó tör­vény is kifejezetten tiltja a va­gyonnyilatkozatnak a jövede­lemadó ellenőrzést meghaladó felhasználását. Egyszóval a vagyonnyilatko­zat nem vagyonbevallás, de egyik eszköze a jövedelemadó ellenőrzésének. A gyakorlatban olyan ellenőrzési lehetőséget kínál majd a vagyonnyilatkozat, melyben egy meghatározott időszak vagyonnövekményét veti össze az adóhatóság a ma­gánszemély adóbevallásával. Természetesen joggal vető­dik fel minden nyilatkozattevő állampolgárban a személyes és bizalmas információk biztonsá­gi kérdése, elsősorban olyan szempontból, hogy az adatok il­letéktelen kezekbe ne kerülhes­senek. A személyes adatok vé­delmére kettős garancia áll ren­delkezésre. Az egyik szigorú jogi garancia, mely az adótitok védelmével kapcsolatos. Az adótitok az adóhatóság tagjaira szigorú titoktartási kötelezettsé­get ró. Ennek értelmében az adatokat csak az adóhatóságok használhatják fel a törvény által meghatározott célok érdekében, egyebekben csak a bíróságnak, illetőleg a nyomozóhatóságnak adhat tájékoztatást, ez utóbbit pedig csak akkor, ha a megkere­sést az ügyész jóváhagyja. Ügyészi jóváhagyás nélkül az adóhatóság megtagadja az adat­szolgáltatást. A jogi (törvényi) garanciák fontosak, de nem elegendőek, emiatt technikai-ügyviteli ga­ranciákat is alkalmaz az adóha­tóság, megelőzendő az illeték­telen és jogellenes adatszerzést. A vagyonnyilatkozatot fokozott biztonsági körülmények között őrzik. Maga a nyomtatványcso­mag is három egymástól elkülö­níthető lapból áll. Beérkezéskor a borítékot erre külön feleskü­dött bizottság bontja fel, a lapo­kat kódszámmal látják el, majd szétválasztják. A feldolgozás és az őrzés egymástól helyileg is elkülönítetten történik, így egy illetéktelen behatoló számára teljesen használhatatlan adatok­hoz juthatna, legfőképpen azért, mert a vagyontárgyakra vonat­kozó lapok személyi adatokat nem tartalmaznak, a személyi adatokat tartalmazó lapok pedig a vagyontárgyakról nem adnak felvilágosítást. Emellett a szét­választott adatlapok azonosító rendszerét még az adóhatóság­nál is csak néhány kiválasztott munkatárs ismeri. A vagyonnyilatkozatok ki­töltésével kapcsolatos tudniva­lókról folyamatosan tájékoztat­ni fogjuk az olvasókat. Miután a rendelkezésünkre álló lehetőségek végesek és minden kérdéskörre kitérni nem tudunk, feltételezhetően sok tisztázandó tényező merül fel a nyilatkozati nyomtatványok ki­töltése során. Ezért itt közöljük az APEH Veszprém megyei igazgatósága ügyfélszolgálati irodáinak címét, az ügyfélfoga­dás rendjét, ahol segítséget tud­nak nyújtani a kitöltés tudniva­lóit illetően. Ügyfélszolgálati irodák helye, telefonszáma: 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 22. 80/24-219,26-055. 8400 Ajka, Rózsa F. u. 2. 88/12- 976. 8230 Balatonfüred, Ady E. u. 24. 86/43-057. 8500 Pápa, Győri u. 12. 89/13- 096. 8300 Tapolca, Deák F. u. 12. 87/ 12- 683. 8100 Várpalota, Szent István u. 22. 80/72-895. 8420 Zirc, Deák F. u. 2. Zirc 60. Ügyfélszolgálati rend a megyé­ben egységesen: A) hétfőn, kedden, szerdán, csü­törtökön 8—12-ig, 13-16.30-ig, pén­teken 8-12-ig. B) 1992. december 4-től 1992. december 31-ig, hétfőn 8—12-ig, 13- 16.30-ig, szerdán, csütörtökön 8-12-ig, 13-15.30-ig. Pénteken 8-12-ig. Újhelyi Antal osztályvezető APEH Veszprém megyei igazgatósága (Folytatjuk)

Next