Napló, 1993. március ( 49. évfolyam, 50-74. szám)

1993-03-12 / 60. szám

a Hétfő, TV 1 16.35 A kőszívű ember fiai Magyar film (1966) I. rész Főszereplők: Baradlay Kázmérné - Sulyok Mária, Baradlay Ödön - Bitskey Tibor, Baradlay Richárd - Mécs Károly, Baradlay Jenő - Tordy Géza, Plan­kenhorst Alfonsine - Béres Ilona, Edit - Polonyi Gyöngyi, Aranka - Nádassy Matild, Pallwitz Ottó - Nagy Attila, Öreg Pál - Páger Antal, Goldner Fritz - Kálmán György, Rideghváry - Básti Lajos, Haynau-Várkonyi Zoltán, Lánghy - Barsi Béla, Baradlay Kázmér - Major Tamás, Mausmann - Fonyó József. Az ősi nemesi kúria egyik szobájában haldoklik a megye örökös főispánja, a császári adminisztrátor: Baradlay Kázmér. Nehéz órájában ajtaja előtt gyűltek össze a vármegye nemes urai, néma főhajtással köszöntik Marie asszonyt, aki urához siet, Baradlay utolsó akaratát kívánja tollba mondani a feleségé­nek... Amikor közelgő névnapja, március 18. kerül szóba, Németh Sándor egy rövid időre elérzékenyül:- Tudom, nem ezt várja tőlem, egy táncoskomikus legyen min­dig vidám, de nekem a Sándor- névnap elsősorban édesapám emlékét jelenti. Sajnos már ne­gyedszázada nem él, de azt hi­szem, sohasem fogom elfelejte­ni. Egyébként nagy-, déd- és ük­nagyapám is Németh Sándor volt, sőt a fiamat is így hívják. Mivel ilyen sok Sándor van a fa­míliában, utánanéztem nevünk eredetének.- És mit sikerült megtudnia?- Nem egyértelmű az eredete. Az Alexander a görögök szerint em­bereket eltartót, míg a törökök szerint akaratot jelent. Az viszont biztos, hogy rólunk várost is elne­veztek, ugyanis Alexandriát a ma- kedóniai uralkodó, Nagy Sándor építette.- De hogyan lett az Alexanderből a magyar Sándor?- Az olaszos Sandro becéző vál­tozatból alakult ki a nevünk. A pályatársak között is sok dru­szám van. A teljesség igénye nél­kül egy Sándor-csapat: Szabó, Suka, Sörös, Gáspár, Lukács, Oszter.- Egyébként hol ünnepli névnap­ját?- Családi körben. Bár most nehéz lesz egyeztetni, a feleségem Gaby Bischoff Bécsben játszik, engem pedig a Nagymező utcá­hoz köt a műsorrend. Hamaro­san 150-szer játszuk az Őrült nők ketrecét. Remélem, még ennél jó­val magasabb szériát is sikerül elérni.- Még akkor is, ha augusztustól nem Ön az operettszínház igaz­gatója?- Gondolja, hogy utódom, Szine- tár Miklós kiveszi a repertoárból a darabot csak azért, mert nem az ő igazgatósága alatt állították a színpadra?- Mit tart igazgatói működése leg­nagyobb sikerének?- Csaknem hat évtized után sike­rült ismét magyar színpadra csá­bítani olyan Európa szerte ünne­pelt operettcsillagot, mint Rökk Marika.- Hogy alakul Németh Sándor táncoskomikus sorsa?- Eddig Bécsben volt a mellék­állásom, augusztustól viszont odaszólít a főállás. Az már biztos, hogy Feri bácsit játszom a Csár­dáskirálynőben, és ha minden igaz, musical-szakos színinöven­dékeket fogok tanítani. Örülök ennek a lehetőségnek, talán szü­lővárosomba, Szombathelyre is gyakrabban eljutok, és félúton Budapest-Bécs között Győrben is módom lesz megnézni egy-két előadást, ott léptem először a „vi­lágot jelentő deszkákra”. Buda­pesten a Nagymama című darab­ban mutatkoztam be, Honthy Hanna unokáját játszottam. Az operett koronázatlan királynője nagy örömömre kicsit tényleg az unokájává is fogadott, remélem a tőle tanultakból minél többet sike­rült átadni tanítványaimnak. Március 15-i ünnepi televízió és rádió műsorok: TV 1 09.55 Ünnepélyes állami zászlófelvonás 1C.20 Beszélgetés Antall József miniszterelnökkel 11.25 Közvetítés a Múzeumkertből 20.35 Egy forradalom hétköznapjai 1848 márciustól szeptemberig TV 2 08.00 Kellemes ünnepeket! 09.25 Az én márciusom 18.35 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékhelyei Duna TV 16.10 48-as katonadalok 19.00 Szabad Györgynek, az országgyűlés elnökének köszöntője 19.10 Március - Ünnepi műsor Kossuth 10.05 Közvetítés a március 15-i ünnepségekről 12.30 48-as dalok, kórusok, indulók 12.55 Petőfi Sándor versei Ady Endre A Tűz márciusa Csámpás, konok netán ez a világ S végbe hanyatlik, kit annyian űzetek, De élethittel én, üldözött haló, Március kofáira és szentjeire Hadd szórjam szitkát és dicsét a Tűznek. Hadd hallják végre olyan magyar szava, Ki sohse félt, de most már nem is félhet, De kihez bús Hunnia szikjairól Sírjáig eljut, lázítva, bárhova, Gőgös grófi szó s piszkos szolgaének. Vesznem azért kell tán, mert magyar vagyok S terhére e föld száz Pontiusának S haldoklóan mégis elküldöm magam Boldogabb testvéreimnek síromon: Az uj, jobb márciusi ifjúságnak. Testvéreim, nincs nemigaz szavatok, S százszor többet merhettek, minthogy mertek. Békésebb, szebb, jobb, vidámabb, boldogabb Életre váltott jussa nem volt soha. Mint mai, bús, magyar ifjú embernek. Úgy nézzetek szét, hogy ma még semmi sincs, Csak majmolás, ál-urság és gaz birság S mégis, lám, ti vagytok a fiatalok S mégis, sir-mélyről látom sikeretek: Holnap talán könnyebb lesz a mártírság. Búsabb az ifjú magyarnál nem lehet, Mert él basák és buták közepette, Mert hiába lett acélból itt a szív, Szép ember szívként szikrázni ha akar: A honi rozsda megfogta, megette. De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim, Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni, Az élet szent okokból élni akar A ha Magyarországra dob ki valakit, Annak százszorta inkább kell akarni. Életet és hitet üzen egy halott Nektek fiatal, elhagyott testvérek, Az olvasztó Tüzet küldi a hamu S láng-óhaját, hogy ne csüggedjetek el: Március van s határtalan az Élet. Névnapi beszélgetés A hét egyik ünnepeltje: Németh Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék