Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

1994. február 1 kedd KRÓNIKA Kultúra, pénz, szándék Művésztalálkozó a megyeházán A Veszprém Megyei Ön­­kormányzat és a Veszprém Megye Kultúrájáért Alapít­vány kuratóriuma tegnap délután művésztalálkozóra hívta a megyében élő alko­tókat. A veszprémi megye­házán tartott megbeszélé­sen a közös dolgok, teen­dők kerültek szóba. Dr. Zongor Gábor, a megyei közgyűlés elnöke a két évvel ezelőtti találkozó óta eltelt idő­szak mérlegét vonta meg beve­zetőjében. Amikor az alapít­vány megalakult, nem ígértek megváltást, látványos eredmé­nyeket, ám az értékek létreho­zását mindenképpen támogatni, segíteni szándékoztak. 1992- ben és 1993-ban megközelítő­leg 6-6 millió forint állt rendel­kezésükre. Ebből 10 ezertől 400 ezer forintig egyaránt adtak tá­mogatást, melyek során főleg a kisközösségek életben tartására törekedtek. A fontosabb események kö­zül a veszprémi Petőfi Szín­ház igazgatójának kinevezését emelte ki. Azóta bebizonyoso­dott, hogy helyes volt a döntés, mondta a megyei közgyűlés el­nöke, mert Vándorfi László igazgató irányítása alatt sajátos arculatú színház jött létre. Szólt a Vajdaságból átkerült és Ex- Symposion névvel induló kiad­vány szerkesztőségének letele­pítéséről és az Új Horizont című folyóirat folyamatos támogatá­sáról, valamint a sikeres Pannon Panteon könyvsorozatról. Az idei tervek közül megem­lítette a Salzburgban rendezen­dő nagyszabású kiállítást, me­lyen Veszprém megye művé­szete mutatkozna be. Az alapít­vány továbbra is koordinálja a megyében zajló művészeti ese­ményeket. A megyeháza Szent István-termét a jövőben kultu­rális célokra is igénybe veszik. Dr. Zongor Gábor a megyei könyvtár felújításáról is beszélt, a szükséges 400 milliót meg­próbálják előteremteni, ám a művészek elképzelését is vár­ják. Megtudtuk, hogy a megyei közgyűlés február 9-én dönt a nem kötelező feladatokra szánt, az előző évek mértékével meg­egyező pénzkeret elosztásáról. Figyelemre méltó az a törek­vés, hogy Veszprém kulturális központtá váljon, mondta egy szobrászművész a vitában, ám ehhez lakásokra is szükség van. Korábban akció indult a veszprémi művészkolónia ki­alakítására. A Házat, Hazát Alapítvány a pályakezdő mű­vészeknek nyújt segítséget, 500 óra közösségi munka vállalásá­val, mely saját mű felajánlásá­val is teljesíthető. Gopcsa Kata­lin művészettörténész a veszp­rémi televízióban havonta egy alkalommal jelentkező Kép a képben című művészeti maga­zin szerepéről beszélt, melyben a városhoz kötődő alkotókkal ismerkedhetnek meg a nézők. Márta István zeneszerző, a kuratórium tagja bejelentette, hogy idén elmarad a kapolcsi művészeti napok rendezvény­sorozata. 1994-et a következő esztendőkre való felkészülésre fordítják, és a megyében élő művészekre koncentrálva új megoldásokat keresnek. Somo­gyi Győző grafikusművész a Veszprémi Egyetemen létesí­tendő művészeti kart ismertette, mely pillanatnyilag a szervezés stádiumában van. A nemzetkö­zileg elismert diplomát adó fő­iskolán kezdetben szobrászo­kat, grafikusokat, keramikuso­kat és üvegművészeket, később pedig restaurátorokat is képez­nének. A helyiségeket az egye­tem biztosítaná, az oktatók a megyében élő művészekből ke­rülnének ki. - kgy - A megyeházán tartott megbeszélésen a közös dolgok, teendők kerültek szóba ­Éles pengeváltások a képviselő-testületi ülésen Hiába a korán kelés Nincs költségvetése Ajkának Szokatlan időpontban, reggel nyolckor kezdte teg­nap munkáját az ajkai kép­viselő-testület. Bár az el­nöklő Csertári János pol­gármester higgadt tárgy­­szerűséget kért a kép­viselőktől, az első óra in­kább pengeváltásokkal, semmint munkával telt el. Előbb egymással, majd a hivatallal riposztoztak a képviselők. Mester Tibor titoksértés gyanújával illette képviselőtár­sát, Goda Zoltánt, aki ezt ele­gáns elhajlással kerülte ki, majd némi pártoskodó indíttatású mestervágás repült az önkor­mányzati tulajdonú, úgyneve­zett pártok házában többszöri kifogásolás ellenére is zavarta­lanul folyó magánügyvédi tevé­kenység ellen. Ezt nem védte senki. Horváth László ezután sodró lendülettel rohamozta a jegyzőt, mert a lejárt határidejű határozatok között hat olyan is akadt, amit a képviselő szerint a hivatal elbürokratizált, ahelyett, hogy megoldott volna. Gaszto­­nyi Erzsébet jegyző azonban már bemelegedve fogadta a tá­madást, s tételesen cáfolta a packázás vádpontjait. Bemelegítésnek mindez jó volt, de a későbbiek során kide­rült, hogy az indító lendület so­rán a testület ki is pukkadt. Az idei költségvetés tárgyalásának órái állójátékot, alibiküzdelmet és csekély eredményt hoztak. Marton József alpolgármes­ter elvi állásfoglalása azt céloz­ta, hogy a tervezetben szereplő 120 milliós hiány elkerülése ér­dekében javasolt lépések a lehe­tő legszélesebb ívben kerüljék el a hitelfelvételt, mind nyílt, mind burkoltabb (pl. kötvényki­bocsátás) módon. Jelezte, hogy bár már e tervezetnél is rendkí­vül feszített az intézmények működési rendje, az úgyneve­zett dologi kiadások környékén azonban bizonyára lehet még pénzt keresgélni. Ennek érdeké­ben el is határozta, hogy három találomra kiválasztott önkor­mányzati intézmény költségve­tését elölről, a nulláról indulva felépítteti, s majd ennek tapasz­talatai igazolják avagy cáfolják az önkormányzat vezetéséhez érkező gyanúkat: van ott még bőven eldugva tartalék. A bizottsági elnökök véle­ményét követően az egyéni hoz­zászólások kezdődtek. Horváth László például azt hangsúlyoz­ta, hogy míg mindenki más a külső (elsősorban állami fina­­szírozási­ körülmények szigo­rodásában látja a hiányveszély legfőbb okát, ő ki meri jelente­ni, hogy a hiány döntő része a képviselő-testület eddigi műkö­désének negatív eredménye. Más képviselő a részletekben látott kiutat. Innen egymillió, onnan háromszázezer forint el­vételével próbált meg operálni. Jól tette, ugyanis ekkor lett ele­ge a testületnek az elaprózott­ságból. Megbízták a vezetőket egy átfogó javaslatcsomag ösz­­szefogalmazásával, amit azután pontról pontra meg-, illetve el­lenszavaztak. Ha már egyszer a városnak eddig nem volt túlzot­tan sok stratégiája, most a költ­ségvetésnek van. Ennek értel­mében egy hét múlva úgyneve­zett „tájékoztató értekezletet” tartanak maguknak , ahol - s efelől nem kell titkolózni - majd elosztoznak egymás kö­zött, „neked egy járda - nekem egy sövény” módszerekkel, de így legalább remény van arra, hogy február 21-én lesz Ajká­nak költségvetése. (vs.) (­* O­) ága­­nin3 Veszprém, Muskátli u. 2., 325-804 FIGYELEM! ÚJ SZÍNT az irodákba! Samsung számítógépek, nyomtatók, írógépek, telefaxok és ezek tartozékai Papíráruk, irodaszerek olcsón! Kérje árlistánkat, megrendelését házhoz szállítjuk! (73724/10) NAPRÓL NAPRA Új típusú kapcsolatok A Magyar Köztársaság kormánya kiemelt jelentősé­get tulajdonít az európai megállapodás 1994. február 1-jei hatálybalépésének. A megállapodással hazánk eu­rópai integrálódásunk folya­matában a korábbi kapcsola­tainkat minőségileg megha­ladó új típusú kapcsolatrend­szert létesít az Európai Unióval és tagállamaival. Többek között ezt hangsú­lyozza a magyar kormány nyilatkozata. Magyar segély Kárpátalján­ak Harmadízben adott ott­hont Kárpátalja Anatolij Zlenko ukrán és Jeszenszky Géza magyar külügyminisz­ter találkozásának. A hétfői­re, melynek Ungvár volt a színhelye, tulajdonképpen egy természeti csapás, a Kár­pátalja több mint 150 telepü­lését sújtó árvíz adott okot. Jeszenszky Géza adta át Kár­pátalja lakosságának a ma­gyar kormány 20 millió fo­rint értékű segélyszállít­mányát, mely a Magyar Mál­tai Szeretetszolgálat jóvoltá­ból megkétszereződött. A 14 kamionban elhelyezett szál­lítmány gyógyszert és 4-5 fős családok két-három hetes ellátására elegendő élelmi­szercsomagokat tartalmaz. Jeszenszky Gézától a szállít­mányt ukrán kollégája, Ana­tolij Zlenko vette át és mon­dott köszönetet a kárpátaljai­ak nevében a segítségért. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést is tartott. Nincs megállapodás A liberális pártelnökök a várakozással ellentétben nem írták alá a Fidesz- SZDSZ-Vállalkozók Pártja- Agrárszövetség választási megállapodását. A pártok el­ső embereinek hétfői talál­kozóján csak az együttmű­ködés bizonyos alapelveiben jutottak egyezségre. Embargós károk A Kis-Jugoszláviával szemben foganatosított ENSZ-embargó nem váltot­ta be a hozzá fűzött reménye­ket, ezért felül kell vizsgálni az embargós politikát. Ezt Csóti György, az MDF kül­­ügyekben illetékes politiku­sa jelentette ki sajtótájékoz­tatóján. A politikus rámuta­tott: az embargó negatív ha­tásokat váltott ki, rendkívüli mértékben sújtotta a lakossá­got, különösen a Vajdaság­ban élőket, és esélyegyenlőt­lenséget teremtett a harcoló felek között. Mindemellett Magyarországnak 1,3 milli­árd dolláros kárt okozott. NAPLÓ-3 Amerikai tőke a szállodákban Három amerikai pénzügyi befektető vette meg a Danu­bius Hotels Rt. 29,9 százalé­kos részesedését. A Danubi­us Hotels Rt.-ben még meg­lévő állami részesedést kár­pótlási jegyek ellenében értékesítik. (MTI) Igények és lehetőségek A költségvetésről tárgyaltak a zirci képviselőit Nem volt könnyű dolguk tegnap Zirc önkormányzati képviselőinek, hiszen az idei költségvetésről kellett döntést hozniuk, méghoz­zá feszült légkörben és an­nak tudatában, hogy tulaj­donképpen a költségvetési bevétel közel sem elégíthe­ti ki az egyre növekvő igé­nyeket. A bevételek döntő hányadát a normatív hozzájárulásokból, az átengedett adókból és a társada­lombiztosítási egészségbiztosí­tási alapból átvett pénzeszközök képezik. Az állami hozzájárulá­sok körében azok voltak tervez­hetőek, amelyek már folyamat­ban vannak. Némi bevételre szá­mít az önkormányzat az idegen­­forgalmi adóból és bizonytalan összegre az áfész által megvásá­rolni kívánt, nem lakás céljait szolgáló helyiségek eladásából. Mintegy negyven lakás eladásá­ból származhat még bevétel, amelyet a pénzügyi terv egyelő­re nem rögzített. A tervezett be­vétel összege mintegy 464,2 millió forint. A költségvetés összességé­ben biztosítani tudja a város és intézményei üzemeltetését és a korábbról származó fejlesztése­ket, ilyen a csatornázás és a tor­naterem. A kiadási­­részről élénk vita folyt, különösen a közalkal­mazotti törvény kapcsán hang­zottak el elkeseredett vélemé­nyek („tiltakoznunk kell a kor­mánynál a közalkalmazotti bé­rezés gondjainak az önkor­mányzatokra való egyszerű át­passzolása miatt”). Annak ellenére, hogy az ön­­kormányzat már eddig is tagad­hatatlanul sokat tett a zirci kór­ház és az egészségügyi ellátás ügyében, dr. Benke Attila, a zir­ci kórház igazgatója az állapoto­kat mégis katasztrofálisnak ítél­te meg. Senki sem vitatta el, hogy az egészségügy nagyon komoly fejlesztést igényelne, amire jelenleg nincs pénz, ám ha év közben az önkormányzat pót­lólagos pénzforrásokra tesz szert, akkor az egészségügy el­sőbbséget élvez. Szó volt az oktatási intézmé­nyekben tapasztalható rendkí­vüli bérfeszültségekről is. A képviselők nem fogadták el a ja­vaslatot, hogy az oktatási intéz­mények működtetésére fenntar­tott 1,9 millió forintos általános tartalékból másfél milliót utal­jon át a költségvetés három ok­tatási intézmény számára. A költségvetés iránt támasztott mintegy harminc felhalmozási igényből mindössze néhányat sikerült beépíteni a tervezetbe, például az első lakáshoz jutók támogatását, a gimnáziumi tető­tér beépítését stb. A képviselők úgy vélekedtek, hogy a költség­­vetésben sikerült reálisan fel­mérni, meghatározni és egyen­súlyba hozni az igényeket és le­hetőségeket. gg Az első „fecske” Richard von Weizsäcker né­met köztársasági elnök hétfőn Berlinbe költözött. Ő az első a német csúcspolitikusok közül, aki a Bundestag 1991-es határo­zatának megfelelően hivatalá­nak egy részét már átköltöztette Berlinbe, most pedig bonni la­kásának bútorait is átszállíttatta a 170 négyzetméteres berlin­­dahlemi villába. A koalíciós döntésnek megfelelően a 2000. évtől irányítanák Berlinből a né­met államot, ekkorra fejeződne be a Bundestag, a kancellári hi­vatal és a kulcsfontosságú mi­nisztériumok átköltöztetése. A húszas években épült ház lesz a Weizsäcker házaspár otthona, ha az államfő visszavonult a po­litikától. (MTI)

Next