Napló, 1994. július ( 50. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-23 / 171. szám

4 -NAPLÓ-, "KRÓNIKA 1994. július 23., szombat László jól válaszolt... Jutalomautó Balatonfüredről Telekdi László matematikus igazi játékos típus. Szereti a versengést, a megmérettetést ezért már vagy huszonöt esztendeje rendszeres résztvevője a televíziós és rádiós vetélkedőknek. Az elmúlt héten a tévé egyik legnépszerűbb kvízműsorában, a Vágó István vezette Mindent vagy semmitben szurkolhattunk a Telekdi család fejének. Záporoztak a kérdések, újabb s egyre erősebb ellenfelek érkeztek, de László nem adta fel. A kilencedik játék végén pedig megnyerte az eddigi legértékesebb díjjal a Korando terepjárót a balatonfüredi vezérképviselet a Nemzeti Sport-Autopress Kft. jóvoltából. Tegnap eljött az átvétel napja, s a Telekdi család izgatottan várta az új autót. A nyertest a versenyről kérdeztük: -v: -Kínáltak még egy fordulót, amelyben az autó mellé mintegy 300 ezer forint értékű műszaki árut is hazavihetett volna. Miért nem próbálta meg? Nem kell hozzá matematikusnak lenni, egyszerű józan paraszti ésszel is kiszámolható, hogy egy közel kétmilliót érő autót nem áldozok fel kisebb ajándékokért. Persze nem mintha nem hiányozna a háztartásból, de egy autó azért... Sokan nem tudják, hogy a játék végén nemcsak a nyertes, hanem az adóhatóság is benyújtja a számlát. Negyvenszázalékos adó terheli az autót, úgyhogy a családi tanácsnak el kell még döntenie a sorsát. Addig is járunk vele, élvezzük az új autó örömeit és szurkolunk, most például az elmebajnokságban régi vetélytársamnak, az ajkai Mádai Péternek, aki szintén nagyon közel áll egy terepjáróhoz. - Kovácsi - A nemesvámosi volt szövetkezet fűrésztelepén, Abonyi Gábor lovardájában már minden készen áll a vasárnap esti bemutatóra: ott parkol a vadonatúj, frissen festett ekhós szekér, a színészek szaporán próbálnak. Soltis Lajossal, a veszprémi Petőfi Színház Kocsiszínház tagozatának vezetőjével, a bohózatcsokor rendezőjével arról beszélgettünk, milyen érzés új közönség előtt játszani, hiszen a közelmúltig az Újvidéki Színház tagja volt, s nyaranta Tanyaszínházával a bácskai falvakat járta.. . Elég messziről kerültem Veszprémbe. Igaz, hogy Újvidéken játszottam és ott tanítottam a színművészeti főiskolán, de én mégis mindenkinek azt mondom, hogy kavillói vagyok, Kavillóról jöttem, mert ez a közép-bácskai poros kis település az én szülőfalum. Csináljak bármit is, mindig azt a világot, azt a kultúrát próbálom kifejezni. Vajdasági ember vagyok és úgy érzem, hogy az a Vajdaság, amit én szeretek, az a valóságban most már nem létezik. Talán azért is hagytam ott. Messziről jöttem, és lehet, hogy még messzebb megyek, a franc tudja, hogy végül hol kötök ki. -Egyszer korábban már élt Magyarországon, hiszen a pesti színművészeti főiskolán diplomázott. Akkor miért nem maradt itt? - Amikor húsz évvel ezelőtt eljutottam Pestre, a főiskolára, akkor az nagyon nagy dolog volt, s nem kisebb esemény, amikor 1973-ban diplomával a zsebemben hazamentem. Azért mentem haza, mert én nem akartam másutt dolgozni, mint a Vajdaságban. Különös véletlen, hogy jöhettem volna Veszprémbe már akkor is, és Pestre is hívtak. Én azonban úgy éreztem, ha itt maradok, akkor rám szabnak egy szerepkört, kis Soós Imre-utánzatot csinálnak belőlem, és én ezt nem akartam. Én a saját hangomat kerestem. - Az Újvidéki Színháznál nagy szerepek egész sorát játszotta. Közülük melyiket tartja igazán fontosnak pályája szempontjából? - Most már megengedhetem magamnak , hogy visszatekintsek, mivel 21 éve vagyok a pályán. Érdekes módon inkább a kevésbé sikeresnek ítélt szerepeimet szeretem, például a Raált Brechttől, ami egy korszakot lezárt nálam, és egészen új irányba vitt. Természetesen nagyon boldog vagyok, amiért játszhattam a Godot-t, játszhattam Csehov színműveit Harag György rendezésében. ■ A Vajdaságban úgy tartják számon, mint a népszínjátszás apostolát, holott népszínházát csak a Tanyaszínházban volt alkalma csinálni, mert avantgárd kategóriába besorolt színháznál játszott. - Az Újvidéki Színház a közép-kelet-európai térségben nézve is egy modern társulatnak számított a Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztivál, a Szarajevói Kis- és Kísérleti Színházak Fesztiváljának a tőszomszédságában. Én oda nem is akartam bevinni a népszínházát, az egy városi intellektuális társulat volt. Én a népszínházát úgy tudom elképzelni, hogy kint játszunk az utcán, tereken, kocsmában, buszmegállóban, az élet sűrűjében, a lehető legegyszerűbb módon, hagyva az eseményeket természetesen hömpölyögni. Mindig az eleven valóság érdekelt, Ruzzante komédiájában is, amit most vasárnap este mutatunk be Nemesvámoson . Hitvallásom, hogy fel kell vállalni a vidéket, el kellene jutni a távoli falvakba is, ott játszani. Ezt igazából egyetlenegy magyar vidéki színház sem csinálja, a pestiekről meg ne is beszéljünk. A Kocsiszínház el akar jutni mindenhova a megyében, ahol szívesen látják. Ezen túlmenően a határon túli szórványmagyarságnak is játszani akar Horvátországban, Szlovéniában, ahova a vajdasági magyar színház most már a háborús helyzet miatt nem juthat el. Bartuc Új közönség, ám hasonló helyzetek Vasárnap Vámoson bemutatkozik a Kocsiszínház Soltis Lajos: Az élet sűrűjében játszani, a lehető legegyszerűbben Keller János, Keresztes János és Fábián Zsolt a Kocsiszínház egy jelenetét próbálja Fotó: Andrányi Volt egy „nyíri” Hetvennégy esztendős korában a napokban elhunyt Nyíri Tamás teológusprofesszor, a Pázmány Péter Róm. Kát. Akadémia és az Egyetem tanszékvezető professzora. A filozófiatörténet, az etika méltán európai hírű tudora a Magyar Filozófiai Társaság elnöke volt. Nyíri Tamás hetvenedik születésnapja alkalmából a hazai és a külföldi szellemi élet reprezentánsai emlékkönyvet adtak ki, így fejezvén ki tiszteletüket a múlhatatlan érdemű professzor iránt. Melyek ezek az érdemek? Nyíri Tamás a bolsevista tudatformálás orwelli korszakának évtizedeiben - amikor a parizerbe is marxizmus-leninizmust daráltak, majd próbálták megetetni a néppel az így nyert szuperpempőt - írt egy könyvet. A könyv először a hittudományi akadémia bölcselettörténet jegyzeteként, majd többszöri kiadás után A filozófiai gondolkodás fejlődése címen, immár tényleg könyv alakban, vált ismertté. Ez utóbbi folyamat azonban már a rendszerváltás időszakában, a zöldséges párizsi feltalálásával nagyjából párhuzamosan zajlott. A filozófiai gondolkodás fejlődését én nem tudom, hányszor adták ki eddig. Úgy kilencvenegy-kettő körül ha volt egy „nyírid”, nagy reményekkel vehetted föl a harcot a filozófiavizsgán az ellennel, a „nyíri”-ben ugyanis benne volt minden, ami kell. Nyíri Tamás könyve a változások korának szinte egyetlen használható bölcselettörténete volt idehaza, melynek olvastán többekben felmerült, hogy esetleg mégse Marx-Engels-Lenin itt az atyaúristen, illetve ha mégis, kultusza akkor sem történelmi szükségszerűség. Ugyanis: kinek mi az atyaúristen. Kinek mi. Bár Nyíri profeszszor filozófiai, teológiai témájú művei általában nem hagynak kétséget szerzőjük egy bizonyos szellemisége felől, a világmagyarázatok, eszmerendszerek közti választást ő mégis mindig olvasójára bízza. A gondolkodó ember szabad lény, szabadon választ. Úgy hiszem, ebben foglalhatók öszsze a most elhunyt tudós világnézetének alapjai. Hollósvölgyi Iván Pótátjelentkezések és pótfelvételik Még egy hétig, azaz július 29-éig jelentkezhetnek pótfelvételire azok a diákok, akik nem kerültek be a felvételi lapjukon megjelölt két felsőoktatási intézménybe. Pótfelvételit hirdet a Miskolci Egyetem jogász szakának levelező tagozata, a békéscsabai Körösi Csoma Sándor Főiskola a román és a szlovák nemzetiségi tanítói szakra, a szegedi Kertészeti és Élelemiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának több levelező tagozata, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a Magyar Televízió munkatársai részére meghirdetett kommunikációs technika szakra. Pótátjelentkezésre 17 felsőoktatási intézmény ad lehetőséget. Az érdeklődők augusztus 1-jéig jelentkezhetnek. A kérvényt az egyetemek és főiskolák tanulmányi osztályára kell benyújtani. Csatolni kell a felvételi elutasításról szóló határozat eredeti példányát, a felvétellel kapcsolatos egyéb dokumentumokat, az adott intézményben adható többletpontokat, valamint a felvételi mentességet igazoló iratokat. A felsőoktatási intézmények a pályázókat pontszámaik szerint rangsorolják. A döntésről augusztus 10-éig értesítik az érintetteket. (MTI) Ne szívjunk ózondús levegőt! Egykor az ózont, mikor még kis mennyiségben fordult elő a levegőben, az egészségre hasznosnak tartották. Üdülőhelyek „ózondús” levegőjüket reklámozták. Azóta az atmoszféra ózontartalma jelentősen növekedett. 1900-ban a normál érték még csupán 20 mikrogramm volt egy köbméter levegőben, ma a nyári hónapokban ez az érték már ötszörösére emelkedik. Különösen az utóbbi években nőtt ugrásszerűen a levegő ózontartalma. A '80-as évek vége óta például a heidelbergi Környezeti és Előrejlezési Intézet (UPI) az ózon jelenlétének évi 10-20 százalékos növekedését méri és a légköbméterenkénti 180 mikrogrammot tekinti kritikus figyelmeztető értéknek. A három oxigénatomból álló ózonmolekula vízben alig oldódik, ezért a belső szervek védelmére hivatott nyálkahártya az ózonnal szemben nem tud feladatának eleget tenni. Ha egyszer belélegezzük, akkor a méreg behatol a tüdő legtávolabbi területeire is. Ott azután már viszonylag kis megterhelés is tönkreteszi a sejteket és apró gyulladásos gócokat hoz létre, aminek következtében a tüdő teljesítőképessége beszűkül. Az ózon által megtámadott sejtfelszínen keresztül könnyebben és mélyebben hatolnak be a tüdőbe a por és a pollenszemcsék, melyek allergiás megbetegedéseket, asztmát és szénanáthát válthatnak ki. A gyermekeknél már légköbméterenként 100-150 mikrogrammos ózonkoncentráció hatására a tüdőfunkció egy óra alatt károsodást szenved. Felnőtteknél 100 mikrogramm ózonkoncentráció mellett végzett 6 órai munka után jelentkezik a tüdő funkciózavara. A gyermekeket, sportolókat, nehéz testi munkásokat fokozott veszély fenyegeti, mert légzési sajátosságaik miatt szervezetük több ózont vesz fel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja, hogy a jövőben a légköbméterenkénti 120 mikrogrammos ózontartalom legyen a kockázati határérték. (Ferenczy Europress) TERMEI Környezetvédelem I csomagolóanyag biztosításával előkezeléssel speciális fuvarozással vegyi technológiák semlegesítése, felszámolása Teljeskörű szolgáltatás, korrekt árak!