Napló, 1995. május ( 51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-06 / 106. szám

1995. május 6., szombat Brando-tragédiák A 25 esztendős Cheyenne, Marion Brando­ leány, önkezűleg vetett vetett véget életének. A kétszeres Oscar-díjas, 71 éves Brando pályáját végig meg­rázó események kísérték, olyan volt, mintha egy forgatókönyvben írták volna meg. A sztár ma csak árnyéka egykori önmagának. Nem csak lélekben, hiszen a test­súlya kétszer annyi, mint az első sikerei idején, az ötvenes években volt. A nebraskai farmerfiú fiatal színészként is megkeserítette kör­nyezetének életét: a „született lá­zadóból” később valóságos diktá­tor lett. Átírta a forgatókönyveket, anyagi követelései mind nagyob­bak lettek. A Keresztapa ünnepelt főhőse azonban semmivel sem volt elégedett. Első felesége, a walesi Anna Kashfi csak másfél évig bírta ki mellette. Az egzoti­kus külsejű nők iránt vonzódó Brando ezután a mexikói Morita Lastendát vette el feleségül, majd a tahiti Tahitatumi Teruipaiát ve­zette oltár elé. Most egykori ház­vezetőnőjével, a Costa Ricából származó Christina Riuizzival él együtt. Kilenc gyermeke közül kettő­nek a neve bejárta a világsajtót. A 37 éves Christiant állítólag rövi­desen szabadlábra helyezik („jó magaviseletéért”). 1990-ben ke­rült börtönbe, mert pisztollyal megölte féltestvére élettársát. Cheyenne azóta sem heverte ki gyermeke apjának elvesztését: a Brando-lány, akit hosszú évek óta pszichiáterek kezelnek, felakasz­totta magát. Brando Tahititól nem messze, a saját szigetén él, ahol a benn­szülöttek holdkóros mesternek nevezik. Állítólag éjszakánként részegen és meztelenül botorkál a vízparton. Brando azt állítja, mindent megtett a nyilvánvalóan idegbeteg, korábban autóbal­esetet szenvedett leány megmen­téséért. A filmsztár még Michael Jacksontól is kölcsönkért, sőt fogadalma ellenére ismét ka­merák elé állt, hogy ki tudja fi­zetni Cheyenne gyógykezelte­tését. Nem ritkaság a sztárvilágban a Brandóéhoz hasonló tragédia. Bing Crosby színész-énekes két fia lett öngyilkos, Gregory Peck fia is az önkéntes halált választot­ta. Paul Newmann szenvedélybe­teg gyermeke gyógyszerrel mér­gezte meg magát, s a countryze­­nész Willi Nelson fia is öngyilkos lett... MAGAZIN - HIRDETÉS Először az egyszerűbb testvér, a levelezőlap született meg. Hiva­talosan az ötletét a német birodal­mi posta főpostamestere 1865- ben fogalmazta meg , de elvetet­ték, mondván, hogy a nyílt forma sérti a levéltitkot. Később a bécs­újhelyi katonai akadémia köz­­igazgatástani professzora kifejtet­te, hogy a levelek rövid közlései nem tartalmaznak titkot, olcsó, nyílt lapon is közölhetőek. Auszt­ria és Magyarország még ez évben hivatalosan forgalomba hozta az első postai levelezőlapot, ki-ki sa­ját nemzeti címerével. A rányo­mott bélyeg értéke két krajcár volt, a levélért öt krajcárt kellett fizetni. Nemsokára más országok is követték a példát. Magyaror­szágon a megjelenés napján csak a pesti központi postahivatalnál tíz­ezer darab, hat hét múlva orszá­gosan állítólag egymillió, 1873- ban pedig hat és félmillió levele­zőlap fogyott el. Lassan változtak a formák. Kezdett kialakulni a képeslap is. A képek tárgyválasztása változó volt, még a képes hírközlő szere­pét is ellátta. Az élelmes kiadók minden jelentősebb országos és helyi eseményt és szemlét meg­örökítettek levelezőlapon, sok­szor egészen különös történéseket is, pl. az 1981. június 14-i Basel melletti vasúti katasztrófáét, az 1912-es angliai szénbányasztráj­kot, az I. világháborúban a lövész­­árokbeli életet, a romos települé­seket, az ellenség vezetőinek gúnyrajzait, a hadifogolytáboro­kat. A Tolnai Világlap 1936-ban százezer lapot nyomtatott és osz­tott szét díjtalanul a berlini olim­pia hat magyar aranyérmesének az arcképével és a sportolókat is­mertető szöveggel. A képeslap a második világhá­borúban még katonai feladatokat is ellátott. Az angol rádió 1944. július 6-án, a normandiai partra szállás előtt felszólította hallgató­it, hogy a háborús erőfeszítés tá­mogatására küldjenek be a francia partvidéket és part menti városo­kat ábrázoló képeslapokat. Mint­egy tízezer érkezett a BBC címé­re, amit átadtak a hadügyminisz­térium szakértőinek. Ilyenformán a képeslapok is hozzájárultak a kiszemelt inváziós terület aprólé­kos feltérképezéséhez. A nagy mennyiségű képeslap a gyűjtőket az érdeklődésüknek megfelelően, motívumgyűjtésre kényszeríti. Melyek a legked­veltebbek? Sokan a kutyákat, a macskákat, a vadállatokat áb­rázolókat részesítik előnyben. Mások általánosságban gyűjtik az épületeket, tájakat, helytörténeti érdekességeket. Vannak, akiket a növények, járművek, a hidak, a cirkusz, a film, az irodalom, a történelem, festmények, netán a reklám, a repülés, a sport, stb. motívuma, vagy a vallási ünne­pekre készült lapok vonzanak. Ajánlom figyelmetekbe Petercsák Tivadar A képes levelezőlap története c. gazdagon illusztrált kiváló könyvét. Egymillió képes­lapot őriz a szerencsi Zempléni Múzeum. Mai feladatunk Európa napjá­hoz kapcsolódik, melyet 1965 óta ünneplünk meg. Aki jó minőségű, írott vagy postatiszta, régebbi vagy újabb, Európa valamelyik települését, természeti szépségét ábrázoló, legalább 3 darab képes­lapot a jövő hét péntekig postára ad a Napló címére (Napló Szer­kesztőség, „Gyermekvilág” 8201 Veszprém,Pf. 161.),azok között a veszprémi VMK Március 15. Klubkönyvtára és az ott működő Képeslevelezőlap Gyűjtők Klubja (összejövetelük minden páros hé­ten csütörtökön 15-16 óra között) képeslapajándékait sorsolják ki május 18-án 17 órakor a klub­könyvtárban. Az április 22-én megjelent felad­ványunk megoldása: Tihany, Herend, Veszprém, Nagyvázsony, Ajka. A Veszprémi Városi Bélyeggyűjtő Kör ajándékát nyerték: Balatonfüred­­ről: Horváth Gellért, Schrenk Gábor, Balatonfőkajárról: Szili Balázs, Bada­csony­tomajból: Gerencsér Anita) Tóth Zoltán, Bazsiból: Fitos Teréziás Csetényből: Kottyán Bálint, Dudar­­ról: Rostás Réka, Gyulasírátótról: Karli Gergely, Nagyvázsonyból: Bi­ber Andrea, Pápáról: Verebélyi Tí­mea, Szentgálról: Rajcsányi Péter, Ta­polcáról: Horváth Péter, Veszprém­ből: Gál Andrea, Inczédy Krisztián, Kovács Andrea, Kovács J. Benjámin, Nagy Zoltán, Papp Gergely, Zircről: Witmann Judit, Zsófiapusztáról: Pin­tér Zsuzsanna. Felhívom a figyelmeteket, hogy a Gyermekvilág ezen a héten jelent meg utoljára szombaton. Ezentúl minden második héten csütörtökön a Szia Magazin olda­lain jelentkezünk, nagyobb terje­delemben. Első csütörtöki megje­lenésünk a jövő héten! Zsolt bácsi Gyermekvilág A képeslap történetéből A szubszaharai, tehát a Szahara alatti Afrika a Föld össznépessé­­géből csupán két százaléknak ad otthont - ám a világ HIV-fertő­­zöttjeinek 60 százaléka, mintegy tízmillió AIDS-es él itt! Mondhat­nánk erre, hogy persze, egy ilyen elmaradott térségben gyorsan ter­jednek a fertőzések. De akkor va­jon mi magyarázza Zimbabwe esetét, ahol a jól jövedelmező bá­nyászatnak köszönhetően elfo­gadható az egészségügyi ellátás és az oktatás. Ennek ellenére a szexuálisan aktív népességcso­port 20-25 százaléka HIV-fertő­­zött. Magyarán, AIDS vár minden negyedik zimbabweire! Az AIDS-ben már elhunyt fér­fiak többsége a harmincas évei­ben járt, a nők huszonévesek vol­tak, s az eddigi AIDS-halottak száma a tizenegymilliós lakosság egynegyedét teszi ki! És a jövő? Rémisztő mérték­ben emelkedik a fertőzésben meghalt tizenéves lányok szá­ma, akik nagy valószínűséggel tizenöt éves koruk előtt fertőződ­tek meg. Ennek oka szörnyűsé­ges hiedelmekben is rejlik. A múlt hónapban a zimbabwei egészség­­ügyi miniszter nyilvánosan cá­folt meg olyan tévhiteket, ame­lyek szerint a fiatal lányokkal sze­retkező férfiak nem kaphatják meg a fertőzést, és hogy a fiatal szüzektől meggyógyul az AIDS- beteg... A zimbabwei kormány lassan és nehezen reagált a járvány fe­nyegetettségére, és még mindig keveset törődik a megelőzéssel - talán azért is, mert az elnök, a 71 éves Robert Mugabe hívő katoli­kus lévén elutasítja az óvszer­használatot. A vírus terjedésének semmi sem képes gátat vetni, többek között azért sem, mert a fertőzötteket elítéli-kiközösíti a társadalom, s ezért ők igyekeznek eltitkolni azt. A helyi temetkezési hatóságok attól tartanak, nemsokára elfogy­nak a lehetséges sírhelyek, és arra kértek engedélyt, hogy a halotta­kat többszintes tömegsírokba hantolhassák el. Senki sem képes felbecsülni, mi várható még a jö­vőben... (Ferenczy Europress) Döbbenetes AIDS-helyzetkép Afrika kihalásra ítélt? NAPLÓ-9

Next